„Emelkedik a feszültség”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (136.)

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

Augusztus 23.

Egyenlő jogokat!

Ditmir Bushati (1977) Albánia Európa-ügyi és külügyminisztere fogadta a dél-szerbiai albán pártok képviselőit.

Az ATA jelentése szerint a miniszter „megismerkedett a Preševo-völgyi albánok helyzetével, követeléseivel és álláspontjaival, a szociális-gazdasági helyzetük javítására és jogaira összpontosítva az oktatás és a művelődés területén”.[2]

Bushati megerősítette Albánia elkötelezettségét a Preševo-völgyi albánokat követelései mellett és teljes támogatásáról biztosította őket, hogy – az ATA közlése szerint – megerősödjön a helyzetük a jogaik tiszteletben tartása területén, hozzátéve, hogy Albánia követeli Szerbiától, hogy „csak azokat a jogokat biztosítsa nekik, amelyek a szerbeknek van Koszovón”.[3]

A dél-szerbiai politikai pártok képviselőit Edi Rama (1964) albán miniszterelnök is fogadja.

A délvidéki/vajdasági magyarokat is megilletik azok a jogok, amelyek a koszovói szerbeket. Csak éppen nincsen aki kiálljon értünk… És, sajnos, a legtöbb esetben magunk sem merjük elmondani, [4] hogy...

Augusztus 24

„Emelkedik a feszültség”

Csantavéren a bűnesetek a már jól bevált forgatókönyv szerint zajlanak, és bár a pár évvel ezelőtti 27-es havi rekordot egyelőre még nem sikerült megdönteni, hétről hétre szaporodik a betörések, a rablások száma és újabbnál újabb rémtörténeteket hallhatunk – írja Szabó Angéla.[5]

– Bezúzott ablaküvegek, bejárati ajtók kettévágott szúnyoghálói, kiskapuk kifeszített zárai, kiürített hűtőládák, elkábított, megmérgezett házőrzőkutyák jelzik a vandál garázdálkodók nyomait. Az éjszakai besurranó tolvajok, rablók az esetek döntő többségében pénzt, ékszert, értékesebb mobiltelefont zsákmányolnak.

Persze csak ott dívik a gátlástalan garázdálkodás, ahol azt a nemtörődömség, a meghunyászkodás, a rettegés és a tehetetlenség miatt megengedik, ahol elnézik, ahol megtűrik. A hallgatás most még erősebb a félelemnél. De nem lesz mindig így. Egyre hangosabb az elégedetlenség, emelkedik a feszültség.

A falu mostani vezetőségét nem érdekli a polgárok panaszkodása, nem nyugtalanítja a megromlott közbiztonság, úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Nem mernek falugyűlést tartani, nincs bátorságuk kiállni a magára hagyott, jogosan méltatlankodó lakosság elé – márpedig meghányni-vetni való téma adódna egy szekérderékkal.

Megvárják, hogy Martonost csináljanak, hogy Martonost csináljunk a saját falunkból? – kérdezi az írás szerzője.

Az utóbbi években a közbiztonság megromlásáról értesülhettünk a médiában Adán és Moholon,[6] Péterrévén,[7] Martonoson,[8] hogy csak a nagyobb publicitást kapott eseteket említsem. Bizonyára sok más községben, illetve helységben sem jobb a helyzet – amit a csantavéri eset is bizonyít. A lopások, betörések és egyéb bűnesetek legnagyobb része felderítetlen, az elkövetők pedig büntetlenek maradnak. A lakosság pedig veszélyeztetve érzi magát.  

Csonka Áron, a Magyar Mozgalom-Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének tartományi képviselője – a martonosi helyzet kapcsán – a Tartományi Képviselőház Közbiztonsági Bizottsága elnökéhez intézett május 23-i levelében „arra kérte a bizottság elnökét, hogy „a felhatalmazásával összhangban, együttműködve az belügyminisztérium illetékes részlegeivel tegye meg azokat a lépéseket, amelyek a feszültség csökkentéséhez vezetnek, s hosszútávon oldja meg ezt a problémát”.[9] Eddig azonban a médiában semmilyen információra nem találtam az említett bizottság munkájával kapcsolatban.

Csantavéren is – amint az írásból kitűnik – „a falu mostani vezetőségét nem érdekli a polgárok panaszkodása, nem nyugtalanítja a megromlott közbiztonság, úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne”. Pedig a bajt idejében kell(ene) orvosolni…Vagy talán az említett bizottságnak azért nem fontos, mivel magyar többségű helységekről van szó? 

Augusztus 29.

Szégyenletes bérek

A hazai nettó havibér átlag 49 226 dinár vagy 417 euró volt az idén júniusban – tette közzé a Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatala. Az Adóhivatal adati pedig arra mutatnak rá, hogy a szerbiai alkalmazottaknak több mint az 50 százaléka ennél tízezer dinárral kevesebbet visz haza, vagyis júniusban 38 500 dináros nettó fizetést kapott – közli a sajtó.[10]

Jelenleg Szerbiában a legalacsonyabb órabér 143 dinár, ám a szakszervezetek szerint ezt legalább  167 dinárra kellene növelni, ami havi szinten 29 130 dinárt jelentene, vagy hogy elérje egy átlagos, háromtagú család fogyasztó kosara értékének 80 százalékát.

A jelenlegi helyzetben még a Szerbiai Független Szakszervezeti Szövetség képviselői szerint is megvalósíthatatlannak tűnik ekkora béremelést kiharcolni, pedig még ez sem javít sokat a családok gazdasági helyzetén.

A törvény által meghatározott legalacsonyabb kifizethető bér összegéről szeptember 15-ig kell döntést hozniuk az illetékeseknek, és a jövő év január 1-jétől lépne érvénybe.[11]

Szerbiában 350 ezer ember él minimálbérből.[12] Hogyan lehet, vagy lehet-e egyáltalán megélni ebből a szégyenletesen alacsony havi összegből egy háromtagú családnak?

A havi fizetések valójában a fokmérői nem csak az ország gazdasági, de az emberi jogok állapotának is. A kérdés csupán az, hogy meddig tartható ez az állapot és mikor elégelik meg azt a tömegek?   

BOZÓKI Antal

Torda, 2018. augusztus 31.

---

[1] A kormányfő figyelmeztet: a nemzeti tanács nem politizálhat. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/21/a-kormanyfo-figyelmeztet-a-nemzeti-tanacs-nem-politizalhat/, 2018. július 21. [12:56]

[2] Tanjug. "Ista prava za Albance u Srbiji, kao za Srbe na Kosovu" [„Azonos jogokat az albánoknak Szerbiában, mint a szerbeknek Koszovón”]

https://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2018&mm=08&dd=24&nav_category=640&nav_id=1434634, 2018. augusztus 24. [8:30]

[3] Uo. Lásd még: F. F. „Azonos jogokat az albánoknak Szerbiában, mint a szerbeknek Koszovón!”

http://delhir.info/2018/08/26/azonos-jogokat-az-albanoknak-szerbiaban-mint-szerbeknek-koszovon/, 2018. augusztus 26. és Tanjug. Albanci s juga centralne Srbije sa Ramom, tema granice? https://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2018&mm=08&dd=23&nav_category=11&nav_id=1434367, 2018. augusztus 23. [15:19]

[4] Lásd Szabó Angéla Mit nem mersz elmondani? c. írását: http://bozokiantal.blogspot.com/, 2018. augusztus 28. [11:31]

[5] Szabó Angéla: Sorozatos betörések Csantavéren

http://bozokiantal.blogspot.com/, 2048. augusztus 24. [08:30]

[6] csin: A rendőrség távol maradt a lakossági fórumról. https://www.magyarszo.rs/hu/3397/vajdasag_ada/166711/A-rend%C5%91rs%C3%A9g-t%C3%A1vol-maradt-a-lakoss%C3%A1gi-f%C3%B3rumr%C3%B3l.htm, 2017. június 17. [11:37]

[7] Péterrévén ismét napirenden a közbiztonság. https://mojbecej.rs/peterreven-ismet-napirenden-a-kozbiztonsag, 2018. február 1.

[8] A martonosi helyzetet sürgősen meg kell oldani! https://szabadmagyarszo.com/2018/05/23/a-martonosi-helyzetet-surgosen-meg-kell-oldani/, 2018. május 23. [13:11]

[9] Uo.

[10] trk: Hogyan alakul a minimálbér összege? Magyar Szó, 2018. augusztus 29. 5.

[11] trk: Magasabb minimálbért! Magyar Szó, 2018. augusztus 28. 6.

[12] Szerbiában 350 ezer ember él minimálbérből. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25220/Szerbiaban-350-ezer-ember-el-minimalberbol.html, 2018. szeptember 22 [13:17]