Újvidéki emlékmű-állítási emlékeztető
A Magyar Szó pártnapilap augusztus 24-én
nyúlfarknyi hírt közöl (a 10. oldalon eldugva), hogy „a városi (újvidéki – B.
A.) képviselő-testület keretében működő
művelődésügyi tanács elfogadta az arra vonatkozó döntésjavaslatot, hogy
emlékművet állítsanak mindazoknak az ártatlanoknak, akiket 1944-ben és 1945-ben
végeztek ki Újvidéken. A javaslat szerint az emlékmű egy fehér márványból
készült, madarat ábrázoló szobor lesz, az 1300 tizedes és az Ivo Andrić utca
kereszteződésénél helyezik el majd. Az alapzaton szerb, magyar és német nyelven
lesz olvasható a szöveg: 1944/45 összes ártatlan áldozatának emlékére. A
képviselő testület soron következő, szerdára (vagyis augusztus 29-ére – B.
A.) összehívott ülésén dönt majd a
javaslat elfogadásáról. Az emlékműállítást a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
újvidéki szervezete kezdeményezte”.[1]
A hír nem
meglepő és az sem kétséges, hogy az újvidéki képviselő-testület elfogadja a
VMSZ javaslatát – tekintettel a Szerb haladó Párttal (SNS) való szövetségére.
Bizonyára abból a meggondolásból is, hogy ezzel leveszik a napirendről az ún.
elhallgatott razzia áldozatai emlékművének sok éve húzódó problémáját.
Az
emlékműállításról szóló döntést az említett városi bizottság még 2016. augusztus 30-án
meghozta, azzal, hogy a munkálatok „legkésőbb 2017 tavaszáig
befejeződnek”.[2]
Kiss Gyula (Újvidék, 1972), a VMSZ
oszlopos tagja, a művelődésügyi bizottság elnöke, az Újvidéki RTV Napjaink című
– emlékezetem szerint 2017 egyik decemberi –műsorában, amelyben (a 2018.
március 22-én elhalt) Tóth Lászlóval, a Vajdasági Televízió egykori újságíróval
együtt én is részt vettem – az emlékműállítás említett elképzelését és helyét már
kész tényként kezelte.
Az 1944/45-ös ártatlan
áldozatokról való megemlékezés formájáról és helyéről a magyar pártok és
közéleti szereplők között nem alakult ki egységes elképzelés. A Vajdasági Magyar Demokrata
Párt (VMDP) és az újvidéki civil szervezetek ugyanis a(z időközben
elhunyt) Makovecz Imre által „a második világháború végén
és az azt követő rezsim uralma alatt Újvidéken meggyilkolt ártatlan áldozatok
emlékének tervezett emlékmű építését támogatták”.[3] Helyének pedig az Újvidéki Futaki úti temetőt
jelölték meg, „ahonnan a hatóság rendre elszállította az emlékezést jelző
kereszteket, így üzenve meg az elutasítást és a tragikus események tagadását”.[4]
Pap Ferencet igazoltatta a rendőr
a Futaki úti temetőben (saját felvétel)
Csorba
Béla, a VMDP elnöke a 2016. augusztus 30-ai közleményében megállapította:
„a
VMSZ indítványa nincs összhangban a hárompárti (VMSZ-VMDP-MEP) választási
programnak az újvidéki magyar áldozatok emlékművére vonatkozó kitételével,[5] ezért nagy a veszélye
annak, hogy a későbbiekben akadályává válik a közös cél megvalósításának”.[6]
– Az újvidéki
emlékmű ügyében a VMDP háromtagú bizottságot hozott létre, amely még (2016. –
B. A.) december végén levélben fordult Miloš
Vučević Újvidék város polgármesteréhez. Javasolták, hogy tekintettel arra,
hogy Újvidék néhány év múlva Európa kulturális fővárosa fog lenni, amely egy
olyan nagy horderejű történelmi gesztus, amely mindenképpen fontossá tenné azt,
hogy miképpen az 1942-es újvidéki razzia áldozatairól tisztességesen módon
megemlékeznek, és tisztességes emlékhelyet hoztak létre számukra, a nevezett
időpontig elkészüljön a magyar áldozatok méltó emlékműve is. Ebben a kérdésben
a VMDP és a VMSZ között nincs egyetértés, de fontosnak tartották leszögezni,
hogy ilyen javaslat van, annál is inkább, mert ezzel tartoznak annak a küzdelemnek,
amit korábban az újvidéki magyar civil szervezetek és magyar polgárok,
elsősorban néhai Papp Ferenc,[7]
ezen a területen tettek. Politikai akarat kérdése, hogy az emlékmű megvalósul-e
vagy sem – nyilatkozta Csorba Béla.[8]
Galambos László, a
VMSZ korábbi városi képviselője ezzel szemben elfogadta a város álláspontját és
az Újvidéki mementó c. cikkében mellette érvelve ezt írta:
– Felvetődik a kérdés, hogy megalkuvás-e ezt az esetleges
megoldást elfogadni az újvidéki magyar közösségnek, vagy tovább küzdeni a csak
magyar jellegű emlékműért, és vállalni a bizonytalanságot, hogy még sokáig nem
lesz semmi.[9]
Matuska Márton
újvidéki publicista, a második világháborús események ismert kutatója,
„sajnálatosnak”[10] nevezte Galambos álláspontját.
– Nekünk itt élő magyaroknak az a feladatunk, hogy jobb
belátásra bírjuk a várost.
Az elmúlt esztendőkben is foglalkoztak a városházán a második
razziának állítandó emlékmű ügyével, s döntöttek, hogy építeni kell. Nem oda
tervezik a már meglévő mellé,[11] e még csak nem is oda, ahol több mint negyed évszázada
tartjuk a megemlékezéseket. Sajnos nem is a Makovecz által tervezettet
szándékoznak kivitelezni. A legsajnálatosabb: nem terveznek magyar jellegűt. A
folyamőrség laktanyája közelében jelölték ki a helyét. Két-három kilométerre a
város központjától, jól eldugva a forgalmas helyektől, hogy minél kevesebben
láthassák. Ne legyen konkurense annak, amelyiket meg kell látnia mindenkinek –
írta Matuska.[12]
A Makovecz Imre
tervezte emléktorony
Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton
Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány elnöke – a 2016. szeptember 7-én, Budapesten,
az újvidéki emlékmű-állításról készült beszélgetésben – arra a megállapításra
jutott, hogy „az újvidéki javaslat (amely minden ártatlan áldozat közös emlékművére vonatkozik)
és az újvidéki magyar emlékhely nem zárja ki egymást”.[13]
– Legyen egy
emlékmű az 1944–45-ös minden ártatlan újvidéki áldozat tiszteletére, akinek az
1944–45-ös időszakban az ide bevonuló Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg
katonái és kiszolgálói vették el az életét, de ez ne zárja ki az újvidéki
magyarok azon jogát, hogy emlékművet állítsanak az ártatlanul meggyilkolt
nemzettársaiknak – olvasható a beszélgetésről készült írásban.[14]
Most is aktuális
Friedrich Anna, az írás szerzőjének
megállapítása: – A legnagyobb zavart az keltette, hogy a Limán 4-re tervezett
emlékmű felállítására a VMSZ újvidéki bizottsága tett javaslatot, és eközben
nem tett említést arról, mi lesz az emlékhellyel a Futaki úti temetőben.
Persze, egy párt illetékes testületeinek és aktivistáinak szíve joga, hogy
kezdeményezzenek és igyekezzenek véghezvinni az elképzeléseiket. Ez rendjén is
lenne. De itt van ez a korábbi kezdeményezés az ártatlanul kivégzett magyarok
emlékművére vonatkozóan, és méltatlan dolog hallgatni róla olyannyira, hogy a
legutóbbi szerbiai választásokon sikeresen szereplő hárompárti koalíció
(VMSZ-VMDP-MEP) egyik tagja kénytelen legyen a nyilvánosság előtt emlékeztetni
a korábbi megállapodásra: Csorba Béla, a VMDP elnöke közleményben emlékeztetett
arra, hogy a második világháború végén és azt követő időszakban meggyilkolt
magyarok emlékművének felállítása része volt a hárompárti választási
programnak!
Vagyis volt egy
vállalás a választások előtt, aminek teljesítéséről a választások után nem
szabadna megfeledkezni, elhallgatni meg főképp – írta Friedrich.[15]
A VMDP –
hárompárti koalíció létrehozása óta – szinte nincs is jelen a közéletben. Mások
szerint beolvadt a VMSZ-be. Megszólalnak-e a párt vezetői az emlékműállítás
ügyében?
Az újvidéki
magyarok, akik 1990 óta a Futaki úti temetőben emlékeztek meg az Újvidéken meggyilkolt
ártatlan áldozatokról, köztük a hozzátartozóikról, elfogadják-e,
a magukénak tartják-e majd a VMSZ által javasolt és bizonyára rövidesen
elkészülő emlékművet? November 1-jén, Mindenszentek napján elválik.
Úgy járunk ezzel
is, mint a 2017. május 6-án felavatott és felszentelt, a Duna menti sváb
áldozatoknak emelt emlékművel, amelynek még csak az emléktáblája sem jelzi a
magyar áldozatokat Járekon (Tiszaistvánfalván)?
BOZÓKI
Antal
Torda,
2018. augusztus 29.
[1] Emlékműállítás a Limánon. Magyar Szó, 2018. augusztus
24. 10.
[2] Emlékművet állítanak Újvidéken az 1944/45-ös ártatlan
áldozatok tiszteletére. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20533/Emlekmuvet-allitanak-Ujvideken-az-194445-os-artatlan-aldozatok-tiszteletere.html,
2016. augusztus 30. [17:38]; Szobrot állítanak az
1944/45-ös ártatlan áldozatoknak Újvidéken. http://pannonrtv.com/web2/?p=287773, 2016.
augusztus 30.
[3] Friedrich Anna: Emlékmű is, magyar is... https://www.vajma.info/cikk/rozsautca/369/Emlekmu-is--magyar-is.html,
2016. szeptember 7. [21:04]
[4] Uo.
[5] Bizonyára a három párt 2016. március 8-án aláírt
koalíciós szerződésről van szó. VMSZ-VMDP-MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós
szerződést. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html,
2016. március 8. [14:18]. A szerződés szövege azonban az
interneten nem található. Így nem lehet
megállapítani, hogy szerepel-e benne a (Makovecz-) torony, vagy sem.
Matuska Márton erről ezt írja: „Az e három párt által
aláírt okmányban olvasható, hogy vállalják a torony építésének kezdeményezését”.
Magyar mementó Újvidéken (6.). Mi változott az első megemlékezés óta? Magyar
Szó, 2017. január 31. 10. Mások viszont úgy tudják, hogy ebben a kérdésben csak
„szóbeli egyezség” volt.
A média szerint a három párt szerződésében ez áll:
„A pecséttel ellátott koalíciós szerződés értelmében a VMSZ programjába beépítésre kerülnek a VMDP és a
Magyar Egység Párt által megfogalmazott programelemek.” VMSZ-VMDP-MEP: Aláírták
a hárompárti koalíciós szerződést.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html,
2016. március 8. [14:18]
A három párt választási programjába ez a
következőképpen van megfogalmazva: „Célunk, hogy az 1944–45-ös atrocitások
magyar tömegsírjait minden településen méltó módon megjelölhessük, így
Újvidéken is, ahol a negyvenes években két razzia zajlott le, de csak az egyik
áldozatainak emlékét őrzi emlékhely. Ez arra kötelez bennünket, hogy a már több
mint másfél évtizede kész tervek alapján megteremtsük a feltételeit egy méltó
emlékmű megvalósításának.”
A
biztos pont. A VMSZ–VMDP–MEP (2016-2020) választási programja (VII. 3.
bekezdés). http://www.abiztospont.rs/valasztasi-program-2016-2020
A
választási program nyomtatott változatában is az idézett szöveg szerepel,
vagyis a Makovecz-torony nincsen megnevezve, illetve olyan
megfogalmazás szerepel („a már több, mint másfél évtizede kész tervek”), amit
lehet ugyan a toronyra való utalásként is érteni, de lehet, hogy vannak más
„kész tervek” is. Vagyis lehetőséget ad
a különböző/eltérő értelmezésre.
A VMSZ, tehát „a VMDP feje felett simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar
áldozatoknak tervezett emlékmű helyett olyan emlékhelyet állítana,
amelyről lehagynák a magyar előjelet”. A VMDP és Csorba Béla szerint
a délvidéki magyarságnak olyan elnök kell, mint Vučić, 2017. február 19. [11:48]
[6] VMDP: Az újvidéki emlékműállítás nincs összhangban a
közös program célkitűzéseivel
[7] Meghalt Papp Ferenc. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17792/Meghalt-Papp-Ferenc.html,
2014. október 12. [20:33]
[8] G. B.: A VMDP is Vučić jelölését támogatja. Magyar
Szó, 2017. február 21. 12., vagy
[9] Magyar Szó, 2016. december 19. 18.
[10] Magyar mementó Újvidéken (3). Hely a másiknak. Magyar
Szó, 2017. január 27. 8.
[11] Az „első” razziának épült szobor együttes Jovan
Soldatović tervei alapján készült és a város szembetűnő helyén, a Péterváradra
vezető hídhoz közel, a várral szemben, a Duna újvidéki partján/oldalán
van.
[12] A 10-es alatti írás.
[13] Lásd a 3-as alatti írást.
[14] Uo.
[15] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése