2014. március 8., szombat

Március 8.



Zoltán napja.
Régi magyar személynév, jelentése: uralkodó, fejedelem.  
1911 – Nemzetközi Nőnap, annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért.
1903 – Budapesten 80 éves korában meghalt Bittó István egykori miniszterelnök, akit szülőfalujában, Sárosfán temettek el.
1897 – Üzbégen megszületett Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója.
1917 – Elhunyt Ferdinand Zeppelin német katonatiszt, feltaláló. A magyar Schwarz Dávid terveit továbbfejlesztve megalkotta a merev testű léghajót, mely teljesen kormányozható volt.
1921 – Megszületett Romhányi József, „a rímhányó” író, költő. Szövegkönyveket írt, operettek, kabaréműsorok és rajzfilmek (Kérem a következőt!) kedvelt versszerzője volt.
1929 – Mihály Dénes gépészmérnöknek először a világon sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia.
1945 – Elhunyt Sárközi György költő, író, műfordító. Az Angyalok harca című első verseskötete mellett kiemelkedik a Mint oldott kéve című történelmi regénye és Dózsa című drámája.
1947 – Budapesten meghalt Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója.
1980 – Budapesten meghalt Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója.
1983 – Az IBM kiadta a PC DOS 2.0-s verzióját.


105 éve, 1909. március 8-án X. Pius pápa feloldotta a vegyes házasságok tilalmát Magyarországon.
A magyar államiság kezdeteitől akadályokba ütközött Magyarországon a zsidók és izmaeliták (muzulmán
vallásúak) keresztényekkel való házasságkötése. A zsidó vallás és az iszlám ugyanis a házastárs áttérését írta elő. Szent István korában még csak büntették azt az izraelita vallású férfit, aki keresztény nővel házasodik, a valláskülönbség mint házassági akadály II. András idejében jelentkezett először erőteljesen. Ennek hátterében a kamaraispánságokat, valamint a só- és vámtisztségeket kezelő zsidókkal és izmaelitákkal szemben megmutatkozó elégedetlenség, ellenségeskedés volt.
Az 1233. évi beregi egyezményben II. András esküvel fogadta, hogy a zsidókkal és izmaelitákkal házasságra lépő keresztényeket jószág-, illetve szabadságvesztéssel sújtja. A vegyes házasságok szigorú megítélése és tilalma a 15. századtól kezdve mutatott némi változást.
A 16. századtól a protestánsok és katolikusok közötti házasságkötés okozott új problémát. A 17. században a katolikus egyház már elfogadta a vegyes házasságokat, és a protestáns fél katolikus vallásra való áttérését csak akkor követelte meg, ha ezzel együtt más házassági akadály is fennállt, ami alól az érintett félnek a pápától kellett felmentést kérnie.
III. Károly 1731-ben kiadott Carolina Resolutiója elismerte a vegyes házasságokat, de megkötésüket a katolikus fél papjának hatáskörébe utalta. Az 1790-91. évi országgyűlésen hozott törvények hiába gördítettek el minden akadályt a vegyes házasságok megkötésének útjából, a gyakorlatban a katolikus papok a protestáns féllel szemben felmerült aggályaikra hivatkozva egyszerűen megtagadták a közreműködést. A katolikus püspöki kar úgy döntött, hogy a katolikus pap a vegyes házasságokat csak akkor áldhatja meg, ha a protestáns fél a születendő gyermekekre vonatkozóan reverzálist adott.
Keresztények és zsidók házasságára csakis az egyik vagy másik fél úgynevezett ki- és betérése révén nyílott lehetőség. A kor szellemét megértő hazafias magyar katolikus papság, Lonovich érsek közbenjárása mellett kieszközölte XVI. Gergely pápánál az 1841. április 30-án kelt "Quas vestro" kezdetű brevét. A viaszpecséttel ellátott apostoli levél, valamint Lambruschini bíboros, államtitkár ezen alapuló instrukciója a vegyes házasságokat felmentette a tridenti formula alól. A katolikus egyház érvényesnek ismerte el azokat a vegyes házasságokat is, amelyek protestáns lelkész előtt köttettek.
A 19. század végére a hagyományosan protestáns vidékeken mégis annyi kétely merült fel a vegyes házasságok érvényessége körül, hogy szentszéki beavatkozásra volt szükség. X. Pius pápa 1909. március 8-án feloldotta a vegyes házasságok tilalmát Magyarországon. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum



85 éve, 1929. március 8-án a világon először mozgóképes televízió-közvetítést adott a berlin-witzlebeni rádióállomás.
Paul Nipkow mérnök Németországban már 1884-ben feltalálta a mechanikus képfelbontás elvét
(nevét a pásztázótárcsa őrizte meg). Az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra mégis 1926-ig várni kellett. John Logie Baird skót feltaláló készüléke a lyukacsos Nipkow-tárcsán áthaladó fényt egy elektromos fotocella segítségével impulzusokká alakította, és Londonból Glasgow-ba továbbította.
A katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun német fizikus fejlesztette ki 1897-ben. Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban jegyezték be szabadalmát, ezt követően, 1928-ban kereste meg őt a Radio Corporation of America.
Angliában 1926-ban mutattak be televíziós képeket mozgó tárgyakról, de amikor véglegesen dönteni kellett a különböző televíziós rendszerek között, akkor Mihály Dénes Telehor nevű rendszerét fogadták el. 1928-ban a Német Birodalmi Posta hivatalos kiállításán nagy feltűnést keltett tökéletesített távolbalátó készüléke, amely akkor csupán állóképek vagy egyszerű mozgó tárgyak megmutatásából állt. Ugyanebben az évben sikerült először filmek, mozgóképek átvitele, míg 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomás - a 175,4 m-es hullámhosszon - először a világon mozgó televíziós közvetítést adott, majd rövid idő múlva mesterséges fényforrás nélkül is "továbbítottak" szobában ülő személyeket egyik helyről a másikra.
Mihály Dénes a televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított Telehor A.G. elnevezéssel. (Az eredeti Telehor készüléket ma a Deutsches Museumban őrzik Münchenben.) Kutatásainak eredményeit számos szabadalom jelzi ebből az időből. A "phonokerék" megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját, hozzájárulva a hangosfilm elterjedéséhez. A valóban rendszeres TV-adás a világon először Németországban indult meg 1935-ben, a Berlini Olimpiáról (1936) már helyszíni tévé-közvetítést sugároztak, összesen 70 órát. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése