2019. március 16., szombat

A szabadkai polgárok továbbra is rendületlenül tüntetnek a haladó rezsim ellen

Szerbia számos más városához hasonlóan Szabadkán is kitartóan folytatódnak a rezsimellenes tiltakozások. Pénteken este immár hatodszor gyűltek össze a polgárok a Jadran mozi előtt, hogy aztán a beszédek meghallgatása után elinduljanak szokásos sétájukra.

A felszólalók ezúttal a szervezőbiztosság tagjai voltak, akik helyi témákról beszéltek, egyebek között felhívták a jelenlévők figyelmét a jelenlegi önkormányzat megvalósítatlan ígéreteire.
Szóba kerültek a várost huzamosabb ideje sújtó kulturális és kommunális jellegű problémák, mint például a Népszínház mindmáig megoldatlan státusa, vagy éppen a Suboticatrans közvállalat súlyos helyzete, amit a mindennap utazó polgárok saját bőrükön is tapasztaltak a közelmúltban.
A VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács puszta említése heves reakciókat váltott ki a tiltakozókból: hangos füttyszóval és bekiabálásokkal adtak hangot nemtetszésüknek.
A felszólalások végeztével a polgárok a megszokott útvonalon indultak el sétájukra.
Reméljük, hogy a következő alkalommal a városvezetés, illetve a VMSZ tevékenysége által előidézett súlyosabb gazdasági és társadalmi anomáliák is megemlítésre kerülnek.
(Fotó: Délhír)



1 az 5 millióból: Szabadkai séta a magyar sajtó napján


1 az 5 millióból: Szabadkai séta a magyar sajtó napján - A cikkhez tartozó kép
Mikor készül el a Népszínház épülete? -kérdi a szónok.
                           Fotó: Németh Ernő


A 6. alkalommal megrendezett szabadkai tüntetésen nem voltak vendégszónokok. Az 1 az 5 millióból polgári kezdeményezés szabadkai szervezői sorolták fel kérdéseiket, amelyekre a város vezetőitől várnak válaszokat. Elmondták, ezentúl minden pénteken olyan kérdésekkel foglalkoznak majd, melyek Szabadka fontos problémáira irányulnak.
Nem feledkeztek azonban meg arról sem, hogy március 15-e, a magyar sajtó napja. Felolvastak egy elemzést arról, hogy milyen állapotban van ma a vajdasági magyar sajtó.
Elsőként szerb nyelven, majd magyarul hangzottak el a szabadkai városvezetőkhöz intézett kérdések.
- A körzeti hulladéktároló építése egy éve befejeződött, miért nincs engedély a munka megkezdésére? Miért Szabadkán a legdrágább a távfűtés, miközben a közműnek rekordbevétele van, s a pénz a városi költségvetésbe kerül vissza, ahol annak nyoma vész? Mikor készül el teljesen az Y-ág, azaz a kerülőút? Szabadka 7,9 millió euróért vásárolt katonai létesítményeket, mikor újítják fel azokat és veszik használatba? Miért vásárol a Subotica-trans új autóbuszokat, ha nincsenek sofőrök? Miért Szabadkán a legdrágább az ivóvíz? Miért szakképzetlen emberek vezetik a közvállalatokat? Mikor készül el a Népszínház épülete, s hogyan kívánják majd működtetni és karban tartani? – sorjáztak a kérdések.
Társadalmunknak minden lehetősége adott, hogy megerősödjön, ha megváltoztatjuk a berögződött viselkedési formákat és megtaláljuk azokat a mechanizmusokat, amelyekkel befolyásolhatjuk a döntéshozókat, hogy azok a közérdeket képviseljék, vagy mi magunk egyesüljünk és állandó nyomást és javító nyomást kifejtve a kormányra. Tisztában vagyunk vele, hogy a politikai változás társadalmi változás nélkül csak egy újabb jelentéktelen hatalomcsere lenne sok közül. Elfogadni az olcsó munkaerő szerepét, egy olyan életet, ami a puszta túlélés szintjén működik, nem emberhez méltó, hangzott el a tüntetés első részében.
Ezt követőn március 15-e alkalmából magyar nyelven folytatódott a szónoklat. Részleteket olvastak fel Pressburger Csaba elemzéséből, ami a magyar sajtó napja alkalmából a vajdasági magyar sajtó helyzetével foglalkozott:
„A szabad sajtó Magyarországon és Szerbiában is lényegében az internetre költözött. Van még-egy két hagyományos sajtóorgánum vagy kisebb szerkesztőségi egység, amely valamiképp fenn tudja tartani magát és még őrzi a szabadságát, de a politikai hatalom teremtette egyenlőtlen piaci verseny közepette csak egy viszonylag szűk réteget képes megszólítani. Nincs ez másként szűkebb közösségünk, a vajdasági magyar közösség sajtója tekintetében sem. Sőt, megkockáztatom, esetünkben a helyzet még lesújtóbb, ráadásul a médiafogyasztói réteg is eleve szűkebb és egyre inkább szűkül, tehát az egyenlőtlen piaci feltételek itt még kevésbé kínálnak viszonylag stabil túlélési lehetőséget. A Magyar Nemzeti Tanács, a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzata, amely alapítói és társalapítói jogokkal rendelkezik mind az írott, mind az elektronikus sajtóban, teljes mértékben átengedte a médiumok informális irányítását a Vajdasági Magyar Szövetség struktúráinak. (…) Informális csatornákon történik minden: odaszólnak, letiltanak, kitiltanak, benyomnak – a szerkesztők és újságírók pedig ellenállás nélkül engedelmeskednek.”
A tüntetés a Jadran épülete előtt zajlott, ott, ahol közvetlenül a tiltakozás után a VMSZ központi 1848-as ünnepségére került sor. A tüntetők a rendezvényre érkező politikusok közül többet füttyszóval fogadtak, de atrocitásra nem került sor. A szervezők a tüntetés végén kellemes ünnepet kívántak az épületben lévőknek.
A szónoklatok után a tüntetők ismét sétát tettek a városban: a belváros utcáin vonultak, majd a sugárúton visszafordulva érkeztek meg a városházához.
Németh Ernő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése