Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (180.)
Május 29.
Nem működnek!
A nemzetek közötti viszonyokkal megbízott tanácsok működéséről tartottak „konferenciát” (másutt: „szakmai tanácskozást") Topolyán.
Miladin Nešić, Topolya község polgári jogvédője szerint (aki egyúttal a Szerbiai Ombudsmanok Egyesületének elnöke is) „a nemzetek közötti viszonyok és a kisebbségek jogainak érvényesítése terén Szerbia sokat fejlődött, de van még tennivaló”.[1]
Miladin Nešić, Topolya község polgári jogvédője szerint (aki egyúttal a Szerbiai Ombudsmanok Egyesületének elnöke is) „a nemzetek közötti viszonyok és a kisebbségek jogainak érvényesítése terén Szerbia sokat fejlődött, de van még tennivaló”.[1]
Egeresi Sándor is felszólalt a konferencián
Fotó: Magyar Szó
Egeresi Sándor, a Tartományi Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság titkárhelyettese az elmondta, hogy „a vajdasági községekben többnyire megalakították az ilyen tanácsokat, de nem mindenhol működnek hatékonyan”.[2] – Az utóbbi években a helyzet pozitív értelemben változott, jelentősen csökkent a nemzeti alapon történő incidensek száma Vajdaságban – hangoztatta Egeresi.[3]
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) örökös kádere aztán elismeri, hogy ezek a
tanácsok „helyenként csak formálisan léteznek. Ez azt is jelenti, hogy évente
esetleg egy vagy két ülés tartanak, ebben merül ki a tevékenységük. Vannak
viszont olyan önkormányzatok, ahol konkrét programokkal állnak elő, akár az
önkormányzatok döntéshozatalában is aktív szerepet vállalnak.”[4]
A jelekből
ítélve, Egeresi de Nešić sem találta fel magát a munkakörében. Nekik kellene kellene ugyanis
törődni azzal, hogy ezek a tanácsok a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98.
szakaszával összhangban[5] nem csak, hogy megalakuljanak, de működjenek is („a nemzetileg
vegyes helyi önkormányzatokban”, amelyekben „egy nemzeti kisebbséghez tartozók
az összlakosság több mint 5 százalékát, vagy a valamennyi nemzeti kisebbséghez
tartozók az összlakosság több mint 10 százalékát képezik”)!
Legutóbb 2017. szeptember
21-én írtam erről a témáról Alibi
a semmittevésre: Nem működnek a nemzeti viszonyügyi tanácsok címmel. [6] A helyzet időközben jóformán
semmit nem változott. Pedig ezeknek a tanácsoknak fontos szerepe lehetne a
nemzeti kisebbségi jogok helyi szinten való gyakorlati érvényesítésében.
A semmitmondó
politikusi fogalmazásokból arra a szomorú következtetésre lehet jutni, hogy
ezek a tanácsok sok helyen meg sem alakultak, ahol pedig léteznek nem a
törvényes előírásoknak és az elvárásoknak megfelelően működnek. Egeresi sem Nešić felelősségét persze senki fel nem veti!
Május
29. – 31.
Állandó háborús félelemben élünk!
– Nem kizárt, hogy
folytatódhat a Koszovóban tegnap előállt válsághelyzet, de ennek egyelőre nem
lesz közvetlen hatása a vajdasági magyarok életére – jövendölte Pásztor
Bálint, a VMSZ-DCSP köztársasági parlamenti frakcióvezetője a Pannon TV-nek
nyilatkozva.
– Arra
szeretném kérni a magyarokat, hogy nyugodjanak meg e tekintetben, tehát
semmiféle háborús cselekményre nem kell számítani Szerbia területén. Tehát most
nem arról beszélek, hogy Észak-Koszovóban mi történik, hanem arra célzok, hogy
az, hogy a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnokaként megtette
azokat az intézkedéseket, amelyekről tegnap reggel itt a parlamentben beszélt,
ez nem azt jelenti, hogy valamiféle háborús helyzet kezdene kialakulni, az
viszont egyértelmű, hogy Koszovó területén az elkövetkező hetekben-hónapokban
is sajnos elképzelhető, hogy a tegnap reggelihez hasonló eseményekre sor fog
kerülni, de ez egyelőre a mi, a vajdasági magyarok életére közvetlen hatással
nincs és nem lesz” – hangoztatta a Pásztor I. junior.[7]
Lehet, hogy az
ifjú Pásztornak bizalmas értesülései vannak a koszovói helyzettel és a szerb
hadsereg „teljes harci készültségbe”[8]
helyezésével kapcsolatban. Hajlamos vagyok mégis inkább elhinni, hogy a hadsereg
esetleges bevetéséről az ifj. Pásztor is csak utólag, a sajtóból fog értesülni.
Ez „a nyugodjanak
meg e tekintetben” kijelentés Rejtő Vesztegzár a Grand Hotelben című könyvére
asszociál: ... amikor egy hivatalos személyiség azt kiáltja,
hogy „mindenki őrizze meg nyugalmát, nincs semmi baj!” – nyomban kitör a pánik...
„Felelőtlen játék a hadsereggel”
Már a tény, hogy „senki nem tudja”[9] Vučić hányadik alkalommal rendelte el „a teljes harci készültséget”[10] – az ifjú Pásztor véleményével ellentétben –, a vajdasági magyarok életére igenis „közvetlen hatással” van. Félelmet kelt, idegbajt okoz a békeszerető lakosságnak!
Ha, tehát, „semmiféle
háborús cselekményre nem kell számítani Szerbia területén”, akkor meg miért kell „háborús
félelemben tartani a lakosságot”[11]?
Ebbe már a katonaság is „egy kicsit belefáradt”.[12] – nyilatkozta Novica Antić,
a hadsereg szakszervezetének elnöke. Pásztor Bálint nyilatkozataira is a
vajdasági magyarok közül bizonyára már sokan ráuntak!
Dragan Šutanovac volt honvédelmi miniszter
a Danas napilapnak ezt mondta: „Vučić minden módon arra törekszik, hogy
a hatalmát állandó nyomásgyakorlással tartsa fenn és a katonaságra hivatkozva,
katonai és rendőri parádékkal… a polgárokat félelemben tartsa, hogy valóban
összetűzésekre kerülhet sor”.[13] Nem csak a katonaság, de a Belügyminisztérium különleges és különálló egységei is teljes készenléti állapotban voltak.
A rezsimhű
sajtból, rádióból, televízióból húsz éve másról sem lehet hallani, reggel,
délben és este, csak Koszovóról és az ottani szerb lakosság jogfosztottságáról. „Az
Informer és a Srpski telegraf nevű újságok tavaly
a címoldalukon 256 alkalommal jelezték a háborúkat és az összetűzéseket”.[14]
Már ez is elegendő ok arra, hogy lakosság békés életre vágyó része elhagyta/elhagyja
az országot, hogy „a fiatalok fele elmenne az országból”.[1]
A hadsereggel
nem szokás felelőtlenül „szórakozni”, csak úgy elrendelni a teljes harci készültséget.
Esetleg csak Szerbiában. Mit csinálnak ezek?
BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2019. június 13.
[1] Tóth Péter: A nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok működéséről tartottak konferenciát Topolyán
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23736/A-nemzetek-kozotti-viszonyugyi-tanacsok-mukodeserol-tartottak-konferenciat-Topolyan.html, 2019. május 29. [22:48], és Tóth Péter: A nemzetek közötti viszonyokról. Magyar Szó, 2019. május 30.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Törvény a helyi önkormányzatokról. Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/2007. és 83/2014. – másik törvény. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/hasznos-tartalom/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[6] Alibi a semmittevésre: Nem működnek a nemzeti viszonyügyi tanácsok. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10371, 2017. szeptember 21. és
http://delhir.info/2017/09/22/alibi-semmittevesre-nem-mukodnek-nemzeti-viszonyugyi-tanacsok/, szeptember 22.
[7] Pásztor Bálint: A koszovói fejlemények a vajdasági magyarok életére közvetlen hatással nincsenek és nem lesznek, https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23735/Pasztor-Balint-A-koszovoi-fejlemenyek-a-vajdasagi-magyarok-eletere-kozvetlen-hatassal-nincsenek-es-nem-lesznek.html, 2019. május 29. [18:50]
[8] Katarina Živanović: Vučić drži građane u strahu od rata [Vučić a háborútól való félelemben tartja az országot]. Dana, 2019. május 31. 7., vagy https://www.danas.rs/drustvo/vucicevo-drzanje-gradjana-u-strahu-od-rata/, 2019. május 31. [07.27], változás [07.28]
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Beta, Tanjug: A fiatalok fele elmenne az országból. Magyar Szó, 2019. május 30. 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése