Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (181.)
Május
29. június 13.
Szerbia nem teljesít!
Johannes Hahn uniós bővítési
biztos az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt ismertette a 2018. március és 2019. március
közötti időszakra vonatkozó Szerbiáról szóló országjelentést.
A jelentésben
egyebek között az áll, hogy „a jogállamiság és a Koszovóval való kapcsolatok
normalizálása terén előrelépésekre van szükség. Szerbia uniós tagságáról
folytatott tárgyalások üteme ezektől függ majd”.
Az Európai
Bizottság további álláspontja szerint „elengedhetetlen, hogy Szerbia jelentős
mértékben felgyorsítsa a reformintézkedéseket a jog uralmát illetően. Ez
különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a
sajtószabadság, továbbá a háborús bűnök felgöngyölítése és a szervezett bűnözés
visszaszorítása tekintetében fontos, amennyiben Szerbia szeretné megtartani
egyensúlyát a csatlakozási tárgyalásokban” – üzenték meg Brüsszelből.
A
jelentés kapcsán Brüsszelben az is elhangzott, hogy „Szerbiában nem javult a
véleménynyilvánítás szabadsága, ez pedig aggodalomra ad okot”.[1]
Eduard
Kukan, az Európai Parlament Szerbiával való együttműködésért felelős
küldöttségének vezetője úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság legutóbbi
jelentése Szerbia fejlődéséről „erőteljes üzenet Szerbiának, amely
továbbra is érdeklődést mutat az EU-tagság iránt, ugyanakkor rámutat arra is,
hogy a szerbiai partnereknek határozott lépéseket kell tenniük”.[2]
Deli Andor vajdasági fideszes/KDNP-s/véemeszes
EP képviselő a szerbiai országjelentés bemutatása kapcsán sajtóközleményt adott
ki, amely szerint „nincs vesztegetni való időnk, ezért az új összetételű
Európai Parlamentnek rögtön munkához kell látnia, hogy az 2025-ös uniós bővítés
ne maradjon az előző csúcsvezetés üres ígérete”.[3]
Ebből a
rövidke idézetből is látni, hogy Deli Andor (valójában kinevezett képviselő) köszönő
viszonyban se nincsen a valósággal és a politikával. Nem azt mondja ugyanis, hogy a szerb
hatalomnak kell „rögtön munkához látni”, hogy eleget tegyen az uniós feltételek
teljesítésének (és ebből maga és az őt támogató pártok is kivennék a részüket),
hanem azt, hogy az Európai Parlamentnek kell teljesítenie az állítólagos ígéretet
Szerbia 2025-ig való tagsági felvételéről!
Deli a
következő öt évben is Brüsszelben fog ülni, a sok ezer eurós fizetéssel, és várja,
hogy az Európai Unió felveszi Szerbiát a tagsági feltételetek – köztük az
emberi- és nemzeti kisebbségi jogok fejlesztésével kapcsolatos követelmények –
teljesítése nélkül? Micsoda fordított logika!
Május 29.
Drámai fogyatkozás
– Pillanatnyilag a 15 és 29 év közötti szerbiai fiataloknak csaknem a fele szeretne távozni az országból, és nem is térne vissza. A következő években számolnunk kell azzal, hogy az iskolázott, fiatal populációnak akár a negyede kivándorol – közölte a lesújtó tényeket Dragan Lončar, a belgrádi Közgazdasági Kar dékánhelyettese a Szerbiai Menedzserek Szövetségének (SAM) fővárosi tanácskozásán.[4]
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyilvántartása alapján Szerbiából 2000 óta több mint 650 000 ember, főleg fiatal távozott.[5]
A magyarok elvándorlásáról, az országból való elkötözéséről nincsenek megbízható adatok. Ennek drámai méreteiről csak az egyre inkább kiüresedő falvaink tanúskodnak.
Temerinben például 2018-ban 42 keresztelés és 101 temetés volt.[6]
A bánsági falvainkban is „egyre több az üres ház. Nagyon sok már össze is dőlt, ahol nappal is le van húzva a redőny, ott már ne lakik senki, siralmas a helyzet” – írja Fiser János.[7]
– Mi Bánságban sokkal kevesebben vagyunk, mint amit a kimutatásokban állítunk. […] A politikusok a szavazólistákat lengetik (ennyi vagy annyi szavazópolgár szerepel rajtuk), de megfeledkeznek arról, hogy azon szerepelnek azok is, akik külföldön élnek, de itt is bejelentettek, és nem mondtak le a szerb állampolgárságról. Számukra azok is itt vannak, számomra pedig nincsenek – tette hozzá Fiser.[8]
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) örökös elnöke szerint viszont „nem a lélekszám a lényeges, hanem hogy az adott kisebbségben lévő nemzeti közösség mögött álljon egy szilárd intézményrendszer, és a közösségnek legyen kellő belső energiája, ami táplálja a már adott, nálunk már működő intézményrendszert”.[9]
Az idézet alapján
arra lehet következtetni, hogy az örökös pártelnököt az, hogy a Vajdaság/Délvidék
(is) lassan kiürül, különösebben nem aggasztja. Pedig ez annak a katasztrofális
politikának a következménye, amit az a hatalmi pártszövetség folytat, amelynek
részese az általa irányított párt is.
Hiába a(z egyébként
az anyaország által pénzelt) „szilárd intézményrendszer” is, ha nem lesz akiért,
akinek az érdekében működjön, ha elfogy a közösség. Vagy „utánam az özönvíz”?
Csődöt mondott a
VMSZ/BMC megalkuvó politikája és a Prosperitati Alapítvány falusi házvásárlási
programja is. Itt már csak egy radikális munkahely-teremtési program és a
fizetések növelése segíthetne. Erre azonban egyelőre semmi kilátás.
Június 6.
„Helyzetkép”?
Újvidéken, a Tartományi Képviselőházban megtartották az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) Kisebbségi Jogi Albizottsága tagjainak, a tartományi intézmények és a nemzeti kisebbségi tanácsok képviselőinek második ülését.
A Magyar Szó pártlap „Helyzetkép az európai nemzetiségekről” c. írása szerint, „Snežana Sedlar, a tartományi parlament alelnöke ismertette a Tartományi Képviselőház sajátosságait, érintve a hivatalos használatban lévő nyelvek számának fontosságát. Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke ismertette a kisebbségek helyzetével foglalkozó tartományi szervek munkáját. A nemzeti tanácsok közül a magyar és a horvát nemzeti tanács képviselői prezentálták tevékenységüket”[10] […].
Kovács Elvira, az Európa Tanács Esélyegyenlőségi
és Diszkriminációellenes Bizottságának elnöke (a VMSZ/BMC 2. alelnöke – B. A.) lapnak
nyilatkozva elmondta, hogy „az Újvidéken és Belgrádban megtartott ülés kiváló
lehetőség volt arra, hogy az albizottsági tagok megismerhessék azt, hogy a
kisebbségvédelem terén Szerbia hol áll, és hogy bemutassák a tartományi
parlament és a tartományi kormány munkáját e téren”.[11] Rendben van, hogy bemutatták a parlament és a kormány munkáját, de miért nem a gyakorlatot is?
– A párbeszéd (sic! – B.A.) során a kisebbségi albizottság tagjait különböző dolgok érdekelték a tartományban elért kisebbségi jogok terén. Elmondtuk nekik, hogy 2009 óta létezik törvény a nemzeti tanácsok működéséről. Tavaly nyáron pedig több törvénymódosítás is megszületett. Többek között a hivatalos nyelvhasználatról és az anyakönyvekről szóló törvény, valamint a kisebbségi kerettörvény. A jelenlévők érdeklődtek afelől is, hogy elérhetők-e kétnyelvű anyakönyvi kivonatok Szerbiában. Ezenkívül a különböző visszaélésekről is szó esett – mondta Kovács Elvira[12] (a VMSZ/BMC 2. alelnöke). Hogy melyekről, azt is csupán csak találgathatjuk.
Az írásból az lehet kiolvasni, hogy Szerbiában jártak az ETPK Kisebbségi Jogi Albizottságának a tagjai, akiket a szerbiai kisebbségvédelem kérdései érdekeltek. Belgrádban és Újvidéken kormányhivatalnokokkal, párttisztviselőkkel és a Magyar Nemzeti Tanács „képviselőivel” találkoztak. (Azt már nem lehet megtudni, hogy ezek is a VMSZ listájához tartozó tanácsnokok voltak, vagy netán meghívták a Magyar Mozgalom tanácsnokait is. Hajlamos vagyok elhinni, hogy nem.)
Mi mást mondhattak Nyilas és Kovács a vendégeknek minthogy „példaértékű a nemzeti közösségek helyzete Szerbiában”,[13] a nemzeti kisebbségeknek sehol nincsenek olyan jogaik, mint ebben az országban. Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok is természetesen „igényelhetők”. (Hogy ilyeneket ki is adnak-e, az már egy másik kérdés).
A magyar közösség helyzetének semmilyen változására nem lehet számítani, amíg a pártpolitika és az ilyen politikusok az irányadók, nem pedig a tárgyilagos szakmai felmérés a való életről.
Helyzetünkért nem a nemzetközi szervezetek okolhatók, hanem a vezető magyar politikusok!
Ja és, hol van itt a „helyzetkép az európai nemzetiségekről”?
BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2019. június 16.
[1] Európai Bizottság: Aggasztó, hogy Szerbiában nem javult a véleménynyilvánítás szabadsága. https://szabadmagyarszo.com/2019/05/30/europai-bizottsag-aggaszto-hogy-szerbiaban-nem-javult-a-velemenynyilvanitas-szabadsaga/, 2019. május 30. [8:25]
Lásd még Marija Stojanović: Srbija dobila najlošije ocene za vladavinu prav [Szerbia a legrosszabb osztályzatot a jog uralma területén kapta]. Danas, 2019. május 30. 8. és 9.; v-ár: Sikeres gazdaság, veszteglő szólásszabadság. Magyar Szó, 2019. május 30. 1. és 4. és M. R. Milenković. Čomić: Srbija da izađe iz pogrešnog voza [Szerbia szálljon ki a téves vonatból]. Danas, 2019. június 13. 4.
[2] Kukan: Az Európai Bizottság jelentésével pozitívan gyakorol nyomást Szerbiára a gyorsabb felzárkózás érdekében. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/27117/Kukan-Az-Europai-Bizottsag-jelentesevel-pozitivan-gyakorol-nyomast-Szerbiara-a-gyorsabb-felzarkozas-erdekeben.html, 2019. június 5. [11:11]
[3] Nincs vesztegetni való idő. Magyar Szó, 2019. május 30. 4.
[4] Beta, Tanjug: A fiatalok fele elmenne az országból. Magyar Szó, 209. május 30. 6.
[5] Uo.
[6] G. B.: 42 keresztelés, 1012 temetés. Magyar Szó, 2019. január 8. 12.
[7] Hány magyar él még a Bánság területén? Családi Kör, 2019. március 28. 5.
[8] Uo.
[9] szikics. Pásztor: Nem a kisebbség lélekszáma a mérvadó. Magyar Szó, 2019. május 24. 4.
[10] trk: Helyzetkép az európai nemzetiségekről. Magyar Szó, 2019. június 8. 6., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4007/kozelet_politika/203138/Helyzetk%C3%A9p-az-eur%C3%B3pai-nemzetis%C3%A9gekr%C5%91l.htm, 2019. június 7. [21:23]
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] U.Z.: Pásztor szerint Szlóbó pártjának köszönhetően példaértékű a helyzetünk. http://delhir.info/2018/12/23/pasztor-szerint-szlobo-partjanak-koszonhetoen-peldaerteku-a-helyzetunk/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése