Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (182.)
Június
11.
„A község rendelte”!
Tornyosról
értesítették Magyar Szó napilapot, hogy „a faluban olyan útirányjelző táblákat
helyeztek el, amelyeken a települések neve csak cirill betűkkel van
feltüntetve, és ezt a falu lakossága sérelmezi”.[1]
Czegledi (másutt: Ceglédi) Rudolf, Zenta község (véemeszes)
polgármestere a lapnak elmondta, hogy „a táblákat a község rendelte meg, de
természetesen nem ilyen formában, és mivel már nem először kértek ilyen
táblákat a zombori cégtől, nem hangsúlyozták külön a latin betűk szükségességét”.
Az újságolvasók reagálására ők is reklamáltak, és a cég azt ígérte, hogy
egy-két héten belül elkészíti az újabbakat, kiküszöbölve a hibát, vagyis latin
betűkkel fog szerepelni rajta a szöveg. Magyarul a települések neve nem fog
szerepelni, magyarul helységnévtáblák készülnek, ezek pedig útirányjelzők –
magyarázta Czegledi.
Az
útjelző táblákat „a község rendelte”, pontosabban a községi közigazgatás,
amelynek a felelős vezetője Czegledi polgármester. Mulasztás történt, mivel a
rendeléskor – függetlenül attól, hogy „már nem először kértek ilyen táblákat” –
hangsúlyozni kellett volna, hogy milyen táblákat is kérnek. Ki fogja most
fizetni az „újabb” táblákat? A zentai költségvetés vagy Czegledi úr?
Zenta
község „alapszabály javaslatának” 6. szakaszában azt írja, hogy a „község
területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód,
valamint a magyar nyelv és írásmód”.[2] (A községi képviselő-testület 2018. december
28-án „meghozta Zenta község alapszabály javaslatát”. Most akkor a községnek
alapszabály javaslata van? Mikor lesz alapszabálya?)
A
nyúlfarknyi kis újsághír egyébként eléggé zavaros. Azt írja ugyanis, hogy az
„újabb” táblákon „latin betűkkel fog szerepelni a szöveg”. Akkor ez most megint
nem lesz összhangban a község alapszabály javaslatával. Ezt ugyanis a szerb
lakosság sérelmezheti.
További
hibának tartom, hogy az „újabb” táblákon „magyarul a települések neve nem fog
szerepelni”. Nincsen magyarázat arra, hogy miért nem, amikor Zentának,
Csantavérnek és Szabadkának is van hivatalos magyar neve? Magyarul csak „helységnévtáblák” készülnek,
ezek pedig „útirányjelzők”. Az útirányjelzőn nem lehet/nem szabad kiírni a
magyar településneveket?
A nemzeti kisebbségek
jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvényben (11. szakasz 2. és 6. bekezdés) azt írja, hogy a
helyi önkormányzat „kötelezően bevezeti hivatalos egyenrangú használatba a
nemzeti kisebbség nyelvét és írását, amennyiben területén azon nemzeti
kisebbséghez tartozó személyek százalékaránya a legutóbbi népszámlálási adatok
szerint eléri az összlakosság legkevesebb 15%-át”.
Ezeken a területeken „az adott nemzeti kisebbség
nyelvén, annak helyesírása és hagyománya szerint is ki kell írni a közhatalmi
jogosítvánnyal felruházott szerveknek, a helyi önkormányzat egységeinek, a
településeknek, tereknek, utcáknak a nevét, illetve a többi földrajzi nevet”.[3]
Mikor lesz már Zentának olyan polgármestere és
közigazgatása, amelyik tudja is végezni a munkáját?
Június
11.
Létjogosultság a rezsimnek
A
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Szerb Haladó Párt (CNC) közös listán
indul a július 7-ei szabadkai helyi közösségi választásokon – mondat Pásztor
István a VMSZ/BMC elnöke a Szabadkai Magyar Rádió reggeli műsorában.
–
A közös listák állításakor a négy évvel ezelőtti választási eredményt vettük figyelembe.
Azt gondolom, hogy ez egy becsületes hozzáállás. A lista neve azokon a
helyeken, ahol a négy évvel ezelőtti választásokon a VMSZ volt többségben a
helyi közösség tanácsában a Vajdasági Magyar Szövetség – Szerb Haladó Párt. Ott
viszont, ahol a SZHP gyűjtött be több szavazatot a négy évvel ezelőtti helyi
közösségi választásokon ez fordítva van, Szerb Haladó Párt – Vajdasági Magyar
Szövetség. Ez egy becsületes hozzáállás, amely láthatóvá tesz bennünket –
magyarázta Pásztor.[4]
Nem újdonság, hogy a
VMSZ/BMC közös listát állít a CNC-vel. A Szenttamáson 2018. július 15-én tartott helyi közösségi választáson a két
párt közös listáján„két magyar személy szerepelt Роберт
és Јожеф Сеги”,[5] […]
„igaz, a szórólapokon csak a szerb párt neve és logója volt”.[6] A VMSZ/BMC
a Kúlán 2018. december16-án megtartott előrehozott választásokon
is a Szerb Haladó Párttal koalícióban indult a megmérettetésen.[7]
A Demokrata Párt szabadkai
szervezete a választások bojkottálására szólította fel a polgárokat. A párt
szerint ily módon egyértelmű üzenetet kell küldeni, mely szerint nem fogadható
el az „antidemokratikus rezsim, illetve az által felállított játékszabályok”.[8]
A demokraták
„teljesen megalapozatlannak látják a választásokon való részvételt, amivel
valójában a polgárok létjogosultságot adnának a rezsimnek”.[9]
A
Magyar Mozgalom (MM), amelynek képviselői vannak egyebek között a szabadkai
képviselő-testületben is, eddig nem nyilatkozott a helyi közösségi választásokon
való részvételről.
A
mozgalom honlapján az utolsó bejegyzés a május 9-i dátumot viseli, az is az 1
százalékos adótámogatásra vonatkozó felszólítás. Egy politikai mozgalom
esetében a tevékenység ilyen hosszú ideig való szünetelése nem túlságosan
biztató. Különösen most, amikor helyi közösségi választások lesznek. Váltságban
lenne az MM is?
A
DélHír portál kommentárja szerint „egyértelmű, hogy a VMSZ immár otthoni
terepen sem meri egyedül képviselni magát, valószínűleg tartva a várható
vereségtől”.[10]
A
VMSZ/BMC megszűnt, mint magyar párt és magyar érdekvédelmi szervezet. A
szabadkai polgároknak ezt mindenképpen figyelembe kellene venni, amikor
eldöntik, hogy részt vesznek-e a július 7-ei választásokon.
BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2019. június 17.
[1] hhá: Érkeznek a latin betűs táblák
https://www.magyarszo.rs/hu/4010/vajdasag_zenta/203270/%C3%89rkeznek-a-latin-bet%C5%B1s-t%C3%A1bl%C3%A1k.htm, 2019. június 11. [08:36]
[2] http://www.zenta-senta.co.rs/dokumenti/javna_rasprava_2018/statut/2.%20predlog%20statuta%20opstine%20senta%20-%20madjarski.pdf
[3] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAIN VÉDELMÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám –másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[4] Közös listákat állít a VMSZ és az SZHP. Magyar Szó, 2019. június 12. 4.
[5] Szenttamás: Közös listát indít a VMSZ és a Szerb Haladó Párt. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/06/szenttamas-helyi-kozossegi-valasztasok/, 2018. július 6. [9:4]
[6] Kúla: A VMSZ jelöltjei a Szerb Haladó Párt listáján kaptak helyet. https://szabadmagyarszo.com/2018/11/23/kula-a-vmsz-jeloltjei-a-szerb-halado-part-listajan-kaptak-helyet/, 2018. november 23. [16:44]
[7] Uo.
[8] D. J. Szabadka: „Bojkottálni kell a helyhatósági választásokat”.
https://delhir.info/2019/06/14/szabadka-bojkottalni-kell-a-helyhatosagi-valasztasokat/
[9] Uo.
[10] D. J. Így vált a VMSZ a haladók fiókszervezetévé: Közös listán a két párt. https://delhir.info/2019/06/12/a-vmsz-a-haladok-fiokszervezeteve-valt-kozos-listan-a-ket-part/
[6] Kúla: A VMSZ jelöltjei a Szerb Haladó Párt listáján kaptak helyet. https://szabadmagyarszo.com/2018/11/23/kula-a-vmsz-jeloltjei-a-szerb-halado-part-listajan-kaptak-helyet/, 2018. november 23. [16:44]
[7] Uo.
[8] D. J. Szabadka: „Bojkottálni kell a helyhatósági választásokat”.
https://delhir.info/2019/06/14/szabadka-bojkottalni-kell-a-helyhatosagi-valasztasokat/
[9] Uo.
[10] D. J. Így vált a VMSZ a haladók fiókszervezetévé: Közös listán a két párt. https://delhir.info/2019/06/12/a-vmsz-a-haladok-fiokszervezeteve-valt-kozos-listan-a-ket-part/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése