Mégis: Nagykikindára költözött a zentai adóhivatal!

Hiábavalónak bizonyult az ellenzéki figyelmeztetés és még hiábavalóbbnak a hatalmi megnyugtatás

A történelem számtalan példával szolgál arra, hogy egy-egy ország esetében a végrehajtott, mélyreható változások, reformok hosszú időre meghatározták a közösség jövőjét. Ilyen volt például I. Péter orosz cár eszközökben nem válogató reformja, amikor egy emberöltő alatt az elmaradott feudális országból olyan nagyhatalmat sikerült létrehoznia, amely a mai napig jelentős befolyással bír a világ történéseiben. A magyar történelemben a jól ismert Mátyás királyról mondható el ugyanez, hiszen az ő idejében Magyarország szinte minden tekintetben jelentősebbnek számított még a korabeli Angliánál is.
Napjainkban Kínáról mondható el, hogy az átfogó reformoknak köszönhetően, csodával határos, kétszámjegyű gazdasági növekedést is képes felmutatni. Ennek igazi jelentőségét talán csak akkor foghatjuk fel, ha tudjuk, hogy a szerbiai 3-4 százalékos növekedési előrejelzések alapján Vučić elnök Európa-bajnoknak nevezte Szerbiát, és bejelentette az ,,aranykor” eljövetelét…
A történelemből tudjuk azt is, hogy ezeket a változásokat a nép általában nem fogadta különösebb lelkesedéssel. Sokan nem tudják, de Mátyás királyt a maga idejében, épp a reformjainak köszönhetően, a nép nagyon nem szerette, mert a reformok pénzbe kerülnek, amit csakis adóbevételekből lehet fedezni.
A reformokat a kisebb közösségek sem tudják elkerülni, igy a miénk sem. Legutóbb az előző rezsim hajtott végre ilyen változtatásokat, elsősorban a bíróságok átszervezésével jeleskedve. Emlékezünk rá, ez volt az az időszak, amikor a zentai bírók naponta utaztak Szabadkára, és természetesen az érdekelt ügyfelek úgyszintén. Most hasonló tettet hajtott végre a jelenlegi kormány, de a változatosság kedvéért ők az adóhivatalok átszervezésében látják a reformok megvalósításának lehetőségeit.
Mintegy két hónappal ezelőtt Sándor József, a Magyar Mozgalom képviselője, a zentai képviselő-testület ülésén kérdéssel fordult az önkormányzathoz: mit tesz a zentai önkormányzat az adóhivatal itt tartása érdekében?
Képviselő úr felszólalásában kifejtette, hogy a helyi hatalom a cukorgyár ügyében — arra való hivatkozással, hogy magáncégről van szó — nem tehet semmit, nem akadályozhatja meg, és nincs ráhatása a beindult folyamatok befolyásolására, ezért nem is tettek semmit. De most itt az alkalom, az adóhivatal állami szerv, tehát most aztán bizonyíthat az önkormányzat.
Sándor úr elmondta még: tudomására jutott, hogy az óbecsei önkormányzat kemény küzdelmet folytat a saját adóhivatala helyben tartása érdekében, mivel azt Nagybecskerekhez akarják csatolni. Tehát most itt az alkalom önkormányzati vezetőink számára, hogy bizonyíthassák tettrekészségüket, hiszen az adóhivatal állami szerv, az SZHP és a VMSZ is hatalmi pozícióban vannak, tehát ott ülnek, ahol a döntések születnek.
Néhány nappal később Sándor József sajtótájékoztatót is tartott ebben a témában, hogy időben felhívja a nyilvánosság és az illetékesek figyelmét erre a fenyegető veszélyre.
Képviselő úr azonban a kérdésére megnyugtató választ kapott, miszerint önkormányzatunk vezetői előtt ismert a téma, foglalkoznak vele, és minden a legnagyobb rendben van, pánikra semmi ok.
Bízva az önkormányzatunk tettrekészségében, az ellenzéki képviselők a későbbiek során nem feszegették tovább a témát.
Az állóvizet a legutóbbi kkt ülésen viszont épp a VMSZ képviselője, Tóth Ervin kavarta fel azzal, hogy hasonló kérdést intézett saját párttársaihoz, mint anno Sándor József. A választ a következő ülésig kell megkapnia, írásban. Minden bizonnyal erre a kérdésre érdemleges választ nem igazán lehet adni, csak kínos magyarázkodásba fogni. Vajon mivel védekezhet majd a zentai önkormányzat, ha tudjuk, hogy az óbecseieknek sikerült helyben tartaniuk az adóhivatalukat?
Addig is, amíg megszületik az önkormányzati illetékesek válasza a saját képviselőjük által feltett kérdésre, mi a témában jártas szakértőnél érdeklődtünk, milyen konkrét következményei lesznek a zentai polgárok mindennapi életében annak, hogy a zentai adóhivatal egyes fontosabb funkciói Nagykikindára költöznek?
Nos, a vállalkozók esetében ez elsősorban a könyvelőik életét fogja megkeseríteni, mivel minden egyeztetés és más ügyintézés érdekében, nekik kell majd Kikindára utazgatniuk. De ettől nem szabadulnak meg teljes mértékben maguk a vállalkozók sem, az ő életüket is nem kis mértékben fogja befolyásolni az idő- és költségigényes utazgatás. A földművesek esetében a birtokbejegyzés körüli teendőket ezután is Zentán tudják intézni, a további adóügyeik rendezése miatt viszont ők is kénytelenek lesznek Kikindára utazgatni.
Egyes vélemények szerint az adóügyintézés már olyan mértékben digitalizált, hogy dolgaink jelentős részét interneten keresztül is rendezni tudjuk. Ilyen például az adó kifizetéséről szóló bizonylat, melyet majd interneten keresztül is lehet igényelni. Ez a dokumentum minden (legyen hazai, vagy külföldi) pályázat szerves részét képezi, ezért gyakran szükség van rá.
A zentai adóhivatal mindenesetre július 1-től már a fent leírt módon fog működni.
Mit lehet erre mondani? Eső után köpönyeg? Nagyon megkésett Tóth úr a kérdésével. Lehangoló a VMSZ szervezetlensége, amikor még a saját képviselőjüknek is a képviselő-testületi ülésen kell érdeklődnie a történések iránt. Ő nem vesz részt a döntések meghozatalában, semmit nem tud saját önkormányzatának munkájáról?
Csak néhány kérdést tettem fel az ügy kapcsán, de úgy gondolom, a kérdések zömét majd az érintett vállalkozók és mezőgazdasági termelők teszik fel az elkövetkező időszakban. Az önkormányzat pedig minden bizonnyal, szokásához híven vagy hallgat, vagy semmitmondóan magyarázkodik.
Kajári Ferenc 
2019. június 29. [21:14]
https://szabadmagyarszo.com/2019/06/29/megis-nagykikindara-koltozott-a-zentai-adohivatal/