Sikerült megtörni az ellenséges hozzáállást a magyar kisebbségi ügyekhez

 

 

Kugyela Tamás (EUrologus) 

2019.06.20. 07:39

 

Jogi harcot vívtak és magyar pálinkát is bevetettek, hogy az Európai Parlament merjen foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyeivel Brüsszelben, mondta Sógor Csaba leköszönő RMDSZ-es EP-képviselő az EUrologusnak.

Románia EU-csatlakozásakor ellenségesen vagy közömbösen álltak hozzá az Európai Parlamentben a nemzeti kisebbségi ügyekhez, és az elmúlt évtized legnagyobb eredménye az, hogy ezt sikerült megváltoztatni, mondta az EUrologusnak Sógor Csaba, aki 2007-től mostanáig volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője.

Tíz évvel ezelőtt még úgy sem lehetett benyújtani egy nemzeti kisebbségi jogokról szóló egyéni kezdeményezést az EP-ben, ha „be volt csomagolva” más társadalmi kisebbségek, például romák, szexuális kisebbségek és állampolgárság nélküliek jogait védő javaslatokba, idézte föl Sógor Csaba.

Ehhez képest a most záruló ciklusban elkészült Nagy József szlovákiai magyar EP-képviselőnek a kisebbségi jogminimumról szóló jelentése, és befogadták a Sógor Csaba által jegyzett véleményt a polgárok jogainak megerősítéséről, amelyekben hangsúlyosan szerepel a nemzeti kisebbségek helyzete.

 

Megteremteni a kisebbségeket védő jogi nyelvet

Az uniós intézményekben azért nem foglalkoznak szívesen a nemzeti kisebbségek problémáival, mert egyrészt nem létezik rájuk egyféle megoldás: például a baltikumi oroszok sérelmei nagyon különböznek az észak-olaszországi német anyanyelvűekétől. Másrészt, mert a nemzeti kisebbségek ügye sok országban az egyik legérzékenyebb, leginkább feszültségkeltő téma.  

Megtörtént például, hogy a szélsőjobboldali görög párt, az Arany Hajnal EP-képviselője kiabálva követelte egy konferencia leállítását, amelyet Sógor Csaba szervezett az Európai Parlamentben, és ahol a Görögországban élő török kisebbség ügyeivel is foglalkoztak. Az Arany Hajnal tagadja ennek a kisebbségnek a létezését, ahogy sokan azt sem ismerik el, hogy például Romániában és Szlovákiában a többségi nemzeten kívül más népek is laknak.

Sógor Csaba többek között azzal foglalkozott a parlamentben, hogy több száz indítvány társszerzőjeként igyekezett felhívni a figyelmet a világ összes nemzeti kisebbségi problémájára, ahol lehetett, rámutatva a hasonlóságokra a határontúli magyarok helyzetével.

Az olyan dokumentumoknak, mint az állampolgárságról szóló jelentés, az a hasznuk, hogy rajtuk keresztül bekerül az európai uniós jogi nyelvezetbe a kisebbségi kérdés, magyarázta Sógor Csaba. Évekig folyt a vita arról, hogy hogyan határozzák meg azokat a kisebbségeket, amelyeket közösségi jogok illetnek meg. A hagyományos, nemzeti és őshonos kifejezések kerültek szóba, és mostanra kiderült, hogy az őshonos szó az, ami a legkevésbé veri ki a biztosítékot az európai kormányoknál, többek között azért, mert az ilyen alapú meghatározásra nemzetközi példák is léteznek. „A kanadaiak, az ausztrálok már képesek voltak bocsánatot is kérni az őshonos kisebbségektől” – emlékeztetett az EP-képviselő.

Sógor Csaba

Fotó: Monozlai Flóra / Index

 

Lehet alakítani, hogy mi az EU hatásköre

Az Európai Unió szerződései kimondják, hogy védeni kell az európai kisebbségek jogait, azt azonban nem részletezik, hogy hogyan. Az EU-s jogszabályok a tagállamokra bízzák, hogy biztosítsák a kisebbségek közösségi jogait, de az EU nem tudja számon kérni a tagállamokon, ha ezt mégsem teszik meg.

Az Európai Bizottság ezért mindeddig nem terjesztett elő olyan javaslatot, ami szankcionálhatóvá tenné például a kisebbségi nyelvhasználat vagy a kisebbségi nyelven történő oktatás korlátozását. „Nyilvánvalóan mindenki azzal takarózik, hogy ez tagállami hatáskör, de a játék arról szól, hogy ezt a tagállami hatáskört kell feszegetni” – árulta el Sógor Csaba. Megjegyezte, hogy ennek ellenére vannak olyan ügyek, például a bevándorlás európai szintű kezelése, ahol az Európai Bizottság hajlandó merészebb lépéseket tenni, amelyek súrolják a tagállami hatásköröket, tehát úgy látszik, van rugalmasság a rendszerben.

Az egyik módja a hatáskörök feszegetésének a bíróság: az Európai Bizottság idén márciusban pert vesztett a Székely Nemzeti Tanács ellen, amiért 2013-ban nem adott engedélyt egy polgári kezdeményezés indítására. A kezdeményezők azért akartak aláírásokat gyűjteni, hogy az EU juttasson külön támogatásokat azoknak a régióknak, ahol nagy arányban élnek nemzeti kisebbségek. Az aláírásgyűjtés májusban el is kezdődött, ezen az oldalon olvashat róla részletesen.

Egy másik polgári kezdeményezés, a Minority Safepack tavaly márciusban sikeresen összegyűjtött több, mint egymillió aláírást és arra vár, hogy beadják az Európai Bizottságnak. A célja, hogy szülessen egy törvényjavaslat-csomag, amely uniós szinten szavatolja a nemzeti kisebbségek biztonságát.

Sógor Csaba hozzátette: általában akkor születik európai szintű javaslat egy kényes ügyben, hogyha krízishelyzet áll elő, ami ráirányítja a figyelmet a problémára. Amikor például Franciaországban elkezdték felszámolni a roma táborokat és kitelepíteni az illegális cigány bevándorlókat, lendületet kapott az európai roma stratégia megalkotása.

 

Láthatták, hogy komoly emberek vagyunk, nem bajkeverők

„Néha többet érsz el a szünetben, mint a felszólaláskor” – mondta Sógor Csaba a brüsszeli politikai munka másik fontos részéről: a kötetlen programokról, ahol valódi kapcsolatokat lehet építeni. Kiállítások, évzáró fogadás, kerti parti – sok olyan rendezvény van, ahol meg lehetett ismertetni Erdélyt a külföldi politikusokkal. 

„Ott is emberek vannak, akiket a szemükön, a fülükön, az orrukon és a gyomrukon keresztül lehet megfogni, és ez egy olyan munka, amit sosem lehet befejezni, mert ötévente kicserélődik a fele a Parlamentnek" – mondta. Pálinka, sör, díjnyertes erdélyi borok és az ezüst-, majd aranyérmet nyert kárásztelki pezsgő segített barátokat szerezni, emlékezett vissza Sógor. „Láthatták azt is, hogy komoly emberek vagyunk, nem valami bajkeverők” – mesélte.

Az erdélyi gyökerekkel rendelkező brit trónörökös, Károly herceg is besegített: volt olyan mezőgazdasági konferencia, amelyre videóüzenetet küldött. A régió nemzetközi hírnevét erősítette az is, hogy Barbara Knowles brit kutató-biológus, a székelyföldi természeti és kulturális értékek védelmezője 2016-ban Európai Polgár Díjat kapott.

Az RMDSZ tavaly ősszel indított egy angol nyelvű internetes újságot Transylvania Now címmel, hogy ne csak politikai ügyekről ismerjék meg Erdélyt a külföldiek.

 

Úzvölgy: valakinek feszültséget és hangulatot kellett kelteni

Az Úzvölgyön történt júniusi incidensről, ahol magyarok élőláncot vontak az első világháborús katonatemető köré, románok pedig betörték a székelykaput, és felavatták a román parcellát, azt mondta az EP-képviselő: egyre inkább körvonalazódik, hogy megszervezett akció volt, amelyet Bukarestből indítottak.

Kapcsolódó

 

Erdélyi temetőháború: a halottgyalázástól az EP-kampányig

Szinte biztos volt, hogy konfliktus lesz az úzvölgyi katonatemető körül. De mi történt? Mi ennek az egésznek a jelentősége? Mit csináltak a románok, és mit a magyarok?

Nem világos, hogy kinek állt érdekében feszültséget kelteni, de a nemzetiségek közötti hangulat kiélezése egy ismert kampányfogás, amit akkor vetnek be, ha az egyik párt el akarja terelni valami másról a figyelmet, vagy mozgósítani szeretné a szavazóit. Ősszel államelnök-választást tartanak Romániában, lehet, hogy annak a kampánynak volt része, hogy összeugrasztják a Csíkszereda környékén élő románokat és a magyarokat.

 

Román résztvevők miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a román parcellát 2019. június 6-án.

Fotó: Veres Nándor / MTI

A román szocialista kormánypártnak elég sok kínos ügye van mostanában: a pártelnök Liviu Dragneát börtönbe zárják, Románia nem került be az ENSZ Biztonsági Tanácsába egy rosszul időzített diplomáciai lépés miatt.

„Ennek ellenére elképzelhető, hogy éppen az ellenzéknek állt érdekében a feszültségkeltés – ötletelt Sógor Csaba. – Sőt, az is lehet, hogy tényleg csak egy véletlen hülyesége volt a dormánfalvi román polgármesternek, mert kaptak egy kis pénzt, hogy a százéves évfordulót megünnepeljék.”

„Az a temető a miénk: mi gondoztuk, mi tartottuk rendben. 1968-ban átcsatolták Dormánfalvához, de telekkönyvileg, jogilag a csíkszentmártoni polgármesteri hivatalhoz tartozik. Minden évben kimentünk, én is voltam ott” – idézte föl Sógor Csaba. Hozzátette: az úzvölgyi temetőben magyar, osztrák, olasz, orosz sírok vannak,  román katonák 10 kilométerrel arrébb fekszenek. A román emlékhelyet ott kellett volna, ott is fel lehetett volna avatni.

A román védelmi minisztérium alatt működő Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június közepén közzétette: tizenegy román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben. Szerintük az ügyön veszekedő magyar és román falu önkormányzata is az ő jóváhagyásuk nélkül alakította át a temetőt.

 

Új arcot küldött az RMDSZ Brüsszelbe

Sógor Csaba nem kapott elég szavazatot a RMDSZ szövetségi állandó tanácsában márciusban ahhoz, hogy befutó helyre kerüljön a párt EP-listáján: a párt vezetői az ötödik helyre sorolták. Winkler Gyulának, a párt másik EP-képviselőjének, korábbi romániai miniszternek a helye már a szavazás előtt is biztosabbnak tűnt a listán, és úgy látszik, az RMDSZ irányító testülete egy új arcot szeretett volna Winkler mellett Brüsszelbe küldeni. Így került második helyre Vincze Loránt, a Minority Safepack aláírásgyűjést szervező nemzetközi egyesületnek az elnöke.

Az RMDSZ szövetségi képviselői tanácsának ülésén Sógor Csaba elfogadta a végeredményt, de nem szavazta meg a párt EP-listáját. Emlékeztette a tanácsot, hogy az RMDSZ egyik legnépszerűbb politikusaként sok szavazó rajta keresztül kötődik a párthoz. Baráti hangulatú beszédben azt kívánta az RMDSZ leendő EP-küldötteinek, hogy szenvedéllyel végezzék a munkájukat. Vincze Lorántot figyelmeztette, hogy két ember feladatait vállalja magára, és ezért különösen sok kitartást kívánt neki.

Az RMDSZ az öt évvel ezelőttinél egy százalékponttal rosszabb, 5,26 százalékos eredménnyel végzett a választáson, és két képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép:  Hargita megyei magyarok akik élőláncot alkotva próbálták megakadályozni hogy ortodox szertartás keretében felszenteljék a temetőben a román parcellát 2019. június 6-án. - fotó:  Veres Nándor / M

https://index.hu/kulfold/ep/2019/06/20/sogor_csaba_interju_ep-valasztas_romania_erdely_uzvolgy_rmdsz_kisebbseg_kisebbsegvedelem/