Az Európa Tanács szakértői bizottságának jelentése
Kovács Elvira az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nyári ülésén (Fotó: Facebook)
Az Európa Tanács (ET) 1992. évi Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája/Kartája (ECRML)[1] az európai nemzeti kisebbségvédelem és a nemzeti kisebbségek azonosságának, nyelvének megtartása szempontjából az egyik legfontosabb egyezmény.
A Nyelvi Karta céljai közé tartozik – a 7. cikk értelmében – egyebek mellett a regionális vagy kisebbségi nyelvek megóvása, a fejlesztésüket szolgáló, határozott támogató lépések megtétele; a regionális vagy kisebbségi nyelvek magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítése és/vagy bátorítása; a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó csoportok és ugyanannak az államnak azonos vagy hasonló nyelvet használó egyéb csoportjai közötti kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, valamint az államnak eltérő nyelveket használó egyéb csoportjaival való kulturális kapcsolatok létesítése[2], stb.
A Karta 15. cikke alapján a Felek, a Miniszteri Bizottság által meghatározott formában, „rendszeres időszakonként (háromévenként – B. A.) jelentést nyújtanak be az Európa Tanács Főtitkárának a Karta II. Részével (a követett célokkal és elvekkel – B.A,) összhangban gyakorolt politikájukról és a III. Részben (a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a közéletben való használatát elősegítő intézkedésekről – B. A.) elfogadott rendelkezéseinek végrehajtására tett intézkedéseikről”[3].
A Nyelvi Karta céljai közé tartozik – a 7. cikk értelmében – egyebek mellett a regionális vagy kisebbségi nyelvek megóvása, a fejlesztésüket szolgáló, határozott támogató lépések megtétele; a regionális vagy kisebbségi nyelvek magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítése és/vagy bátorítása; a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó csoportok és ugyanannak az államnak azonos vagy hasonló nyelvet használó egyéb csoportjai közötti kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, valamint az államnak eltérő nyelveket használó egyéb csoportjaival való kulturális kapcsolatok létesítése[2], stb.
A Karta 15. cikke alapján a Felek, a Miniszteri Bizottság által meghatározott formában, „rendszeres időszakonként (háromévenként – B. A.) jelentést nyújtanak be az Európa Tanács Főtitkárának a Karta II. Részével (a követett célokkal és elvekkel – B.A,) összhangban gyakorolt politikájukról és a III. Részben (a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a közéletben való használatát elősegítő intézkedésekről – B. A.) elfogadott rendelkezéseinek végrehajtására tett intézkedéseikről”[3].
A Nyelvi Karta Szerbia vonatkozásában csak 2006. június 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy országunk 56 „jegyzetet” (ang. notes – valójában fenntartást) fűzött hozzá (!!)[4], és az albán, bosnyák, bolgár, bunyevác, horvát, cseh, német, magyar, macedón, roma, román, ruszin, szlovák, ukrán és vlach nyelvekre vonatkozik.
A 46 tagot számláló Európa Tanács Belgrádi Hivatalának weboldalán[5] és a sajtóban közölt információk[6] szerint „a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában javult, de nagyobb erőfeszítéséket kell tenni az oktatásban, a médiában és a közéletben”.
– Szerbia az elmúlt öt évben fejlődést ért el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vállalt kötelezettségeinek végrehajtásában, de szükség van a kétnyelvű oktatás fokozottabb népszerűsítésére, a kisebbségi nyelvek szélesebb körű használatára a médiában, és meg kell erősíteni a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait – állapította meg az Európa Tanácsnak a Karta alkalmazása ellenőrzéséért felelős szakértői bizottságának (ECRML 16. cikk) legfrissebb, a 2022 októberéig tartó helyzetre vonatkozó ötödik jelentése[7].
A szakértői bizottságnak „a kormánytól és a nemkormányzati forrásokból származó információkon” (ideértve azokat is, „amelyeket a 2022. októberi látogatásakor kapott”[8]) alapuló jelentése szerint „Szerbia haladást ért el a nyelvi charta alkalmazásában”[9].
– A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy (Szerbiában – B. A.) a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos alkalmazásának bevezetése folytatódott és meggyorsult. Habár az erre vonatkozó határozatok elismerést érdemlő haladást jelentenek, a nemzeti kisebbségi nyelveket, ideértve a román és az ukrán nyelvet, további községekben kell a hivatalos használatban alkalmazni – írja az ET hivatala által közzétett szövegben[10].
A nemzeti kisebbségi nyelvű oktatás „jól működik, és jó eredményeket hoz”[11]. – Hatóságok által szervezett okleveles felnőttképzés (a magyar kivételével) egyetlen más kisebbségi nyelven sem folyik – írja a bizottság jelentésében[12].
A jelentéstevők megállapították azt is, hogy „a legtöbb kisebbségi nyelvet a büntető- és polgári bírósági eljárásokban használják ugyan (?? – B. A.), de a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos eljárásokban nem”[13]. A kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatási eljárásokban „ösztönözni kell” – jegyezték meg[14].
– A magyar nyelv kivételével a kisebbségi nyelveket nem használják a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartásban (!! – B. A.). Községi szinten ezeket a nyelveket bizonyos mértékben (?? – B. A.) használják a helyi hatalmi szervekkel való kommunikálásban – áll a jelentésben[15].
A jelentéstevők szerint „a kisebbségi nyelvet mind a köz-, mind a magán-televíziók és rádiók műsoraiban is használják, azonban megismételték korábbi ajánlásukat a kisebbségi nyelvű műsorok időtartamának meghosszabbítására, rendszeresebb sugárzására, valamint a különböző műfajú, az eltérő nemzedékek számára vonzó tartalmak előállítására vonatkozóan”[16].
– A szerbiai hatóságoknak minden egyes kisebbségi nyelvre átfogó médiatervet kell kidolgozni. A kínálatba be kell kapcsolni az új médiumokat is. A magán/helyi jellegű médiák, amelyek gyakran változnak, bizonytalanságot teremtenek a nemzeti kisebbségi nyelvek népszerűsítésében – véli a Bizottság[17].
– A hatóságok minden kisebbségi nyelven jelentős számú művelődési tevékenységet támogattak – írja a jelentésben[18].
A szakértői bizottság továbbá javasolja „a nemzeti kisebbségek tanácsainak költségvetési és személyzeti kapacitásának jelentős megerősítését, annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a kisebbségi nyelvek használatát a közéletben, és teljes mértékben elláthassák a kisebbségi nyelvpolitikai tanácsadó testületek szerepét a kartával összhangban”[19].
– Szükség van továbbá arra, hogy Szerbia beépítse a kisebbségek nyelvére és kultúrájára vonatkozó tartalmakat a nemzeti tantervekbe, a tanárképzésbe és az oktatási anyagokba a többségi oktatás esetében is, valamint, hogy ösztönözze a médiát az ezzel kapcsolatos tudat növelésére a tájékoztatásban és az újságírók képzésében – tette hozzá a Bizottság[20].
Az Magyar Távirati Iroda – MTI (részletesebb) írása szerint „a jelentés a magyar kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban megerősítette, hogy Szerbiában óvodai, alapfokú, középfokú és szakképzés is folyik magyar nyelven, ráadásul az óvodában kétnyelvű, magyar és német oktatást is szerveznek”[21].
– A magyar kisebbségi képviselők szerint lehetne gyakoribb a magyar nyelv használata a bíróságok előtt, ha további magyarul beszélő jogi szakembert képeznének. Noha a magyarul beszélők gyakran nyújtanak be magyar nyelvű szóbeli vagy írásbeli kérelmeket az országos hatóságok helyi kirendeltségeihez, az utóbbiak általában nem készítenek magyar nyelvű dokumentumokat (!! – B. A.). A magyar nyelvet beszélők képviselői kifejezték azt is, hogy többletfinanszírozásra lenne szükség a magyar nyelvet használó kulturális intézmények, köztük a könyvtárak számára.
A szakértői bizottság végezetül ösztönözte a Szerbiában élő magyarokat, hogy használják anyanyelvüket a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartáskor, és segítsék a hatóságokat a magyar nyelvű dokumentumok elkészítésében. Továbbá arra biztatták a szerb hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a magyar nyelv használatának ösztönzésére a közszolgáltatókkal való kommunikációban – közölte az MTI[22].
Az MTI írása, sajnos, csupán „a magyar kisebbségi képviselők” értékelésén alapszik – akiket „a magyar nyelvet beszélők képviselőinek” nevez –, anélkül, hogy nevesítette volna őket. Csakis Véemeszes képviselőkről lehet szó, mivel más pártbeli magyar képviselő nincs is.
Köztudott, hogy Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevű magyar-szerb vegyes párt (egyik) alelnökét, a szerb parlament (egyik) alelnökét és az Európai Integrációs Bizottsága elnökét, a párt köztársasági képviselőjét (pontosabban fikuszát), stb. választották az Európa Tanács (ET) kisebbségi jogi albizottságának elnökévé.
Kovács, a Véemesz hivatásos, pontosabban megélhetési politikusa a Nyelvi Karta 1998. március 1-jei (25 éves) hivatalos hatályba lépése alakalmából a testület áprilisi ülésszaka idejére „közmeghallgatást tervezett”[23].
A 46 tagot számláló Európa Tanács Belgrádi Hivatalának weboldalán[5] és a sajtóban közölt információk[6] szerint „a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában javult, de nagyobb erőfeszítéséket kell tenni az oktatásban, a médiában és a közéletben”.
– Szerbia az elmúlt öt évben fejlődést ért el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vállalt kötelezettségeinek végrehajtásában, de szükség van a kétnyelvű oktatás fokozottabb népszerűsítésére, a kisebbségi nyelvek szélesebb körű használatára a médiában, és meg kell erősíteni a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait – állapította meg az Európa Tanácsnak a Karta alkalmazása ellenőrzéséért felelős szakértői bizottságának (ECRML 16. cikk) legfrissebb, a 2022 októberéig tartó helyzetre vonatkozó ötödik jelentése[7].
A szakértői bizottságnak „a kormánytól és a nemkormányzati forrásokból származó információkon” (ideértve azokat is, „amelyeket a 2022. októberi látogatásakor kapott”[8]) alapuló jelentése szerint „Szerbia haladást ért el a nyelvi charta alkalmazásában”[9].
– A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy (Szerbiában – B. A.) a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos alkalmazásának bevezetése folytatódott és meggyorsult. Habár az erre vonatkozó határozatok elismerést érdemlő haladást jelentenek, a nemzeti kisebbségi nyelveket, ideértve a román és az ukrán nyelvet, további községekben kell a hivatalos használatban alkalmazni – írja az ET hivatala által közzétett szövegben[10].
A nemzeti kisebbségi nyelvű oktatás „jól működik, és jó eredményeket hoz”[11]. – Hatóságok által szervezett okleveles felnőttképzés (a magyar kivételével) egyetlen más kisebbségi nyelven sem folyik – írja a bizottság jelentésében[12].
A jelentéstevők megállapították azt is, hogy „a legtöbb kisebbségi nyelvet a büntető- és polgári bírósági eljárásokban használják ugyan (?? – B. A.), de a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos eljárásokban nem”[13]. A kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatási eljárásokban „ösztönözni kell” – jegyezték meg[14].
– A magyar nyelv kivételével a kisebbségi nyelveket nem használják a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartásban (!! – B. A.). Községi szinten ezeket a nyelveket bizonyos mértékben (?? – B. A.) használják a helyi hatalmi szervekkel való kommunikálásban – áll a jelentésben[15].
A jelentéstevők szerint „a kisebbségi nyelvet mind a köz-, mind a magán-televíziók és rádiók műsoraiban is használják, azonban megismételték korábbi ajánlásukat a kisebbségi nyelvű műsorok időtartamának meghosszabbítására, rendszeresebb sugárzására, valamint a különböző műfajú, az eltérő nemzedékek számára vonzó tartalmak előállítására vonatkozóan”[16].
– A szerbiai hatóságoknak minden egyes kisebbségi nyelvre átfogó médiatervet kell kidolgozni. A kínálatba be kell kapcsolni az új médiumokat is. A magán/helyi jellegű médiák, amelyek gyakran változnak, bizonytalanságot teremtenek a nemzeti kisebbségi nyelvek népszerűsítésében – véli a Bizottság[17].
– A hatóságok minden kisebbségi nyelven jelentős számú művelődési tevékenységet támogattak – írja a jelentésben[18].
A szakértői bizottság továbbá javasolja „a nemzeti kisebbségek tanácsainak költségvetési és személyzeti kapacitásának jelentős megerősítését, annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a kisebbségi nyelvek használatát a közéletben, és teljes mértékben elláthassák a kisebbségi nyelvpolitikai tanácsadó testületek szerepét a kartával összhangban”[19].
– Szükség van továbbá arra, hogy Szerbia beépítse a kisebbségek nyelvére és kultúrájára vonatkozó tartalmakat a nemzeti tantervekbe, a tanárképzésbe és az oktatási anyagokba a többségi oktatás esetében is, valamint, hogy ösztönözze a médiát az ezzel kapcsolatos tudat növelésére a tájékoztatásban és az újságírók képzésében – tette hozzá a Bizottság[20].
Az Magyar Távirati Iroda – MTI (részletesebb) írása szerint „a jelentés a magyar kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban megerősítette, hogy Szerbiában óvodai, alapfokú, középfokú és szakképzés is folyik magyar nyelven, ráadásul az óvodában kétnyelvű, magyar és német oktatást is szerveznek”[21].
– A magyar kisebbségi képviselők szerint lehetne gyakoribb a magyar nyelv használata a bíróságok előtt, ha további magyarul beszélő jogi szakembert képeznének. Noha a magyarul beszélők gyakran nyújtanak be magyar nyelvű szóbeli vagy írásbeli kérelmeket az országos hatóságok helyi kirendeltségeihez, az utóbbiak általában nem készítenek magyar nyelvű dokumentumokat (!! – B. A.). A magyar nyelvet beszélők képviselői kifejezték azt is, hogy többletfinanszírozásra lenne szükség a magyar nyelvet használó kulturális intézmények, köztük a könyvtárak számára.
A szakértői bizottság végezetül ösztönözte a Szerbiában élő magyarokat, hogy használják anyanyelvüket a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartáskor, és segítsék a hatóságokat a magyar nyelvű dokumentumok elkészítésében. Továbbá arra biztatták a szerb hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a magyar nyelv használatának ösztönzésére a közszolgáltatókkal való kommunikációban – közölte az MTI[22].
Az MTI írása, sajnos, csupán „a magyar kisebbségi képviselők” értékelésén alapszik – akiket „a magyar nyelvet beszélők képviselőinek” nevez –, anélkül, hogy nevesítette volna őket. Csakis Véemeszes képviselőkről lehet szó, mivel más pártbeli magyar képviselő nincs is.
Köztudott, hogy Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevű magyar-szerb vegyes párt (egyik) alelnökét, a szerb parlament (egyik) alelnökét és az Európai Integrációs Bizottsága elnökét, a párt köztársasági képviselőjét (pontosabban fikuszát), stb. választották az Európa Tanács (ET) kisebbségi jogi albizottságának elnökévé.
Kovács, a Véemesz hivatásos, pontosabban megélhetési politikusa a Nyelvi Karta 1998. március 1-jei (25 éves) hivatalos hatályba lépése alakalmából a testület áprilisi ülésszaka idejére „közmeghallgatást tervezett”[23].
Hogy végül volt-e közmeghallgatás, hol, mikor és mi lett annak az eredménye, arról azonban információt nem lehet találni. Nem az lett volna-e a helyes, ha Kovács itthon szervez „közmeghallgatást” és annak az eredményét továbbítja a jelentést készítő szakértői bizottság felé? Kovácsnak ehhez jelentést kellett volna készíteni arról, hogyan valósulnak meg Szerbiában a Karta aláírásával vállalt kötelezettségek a nemzeti közösségek vonatkozásában. Ez azonban számára már túl összetett feladat és munka (!) lett volna!
Az MTI írása alapján arra lehet következtetni, hogy Kovács Elvira a saját (a valóságtól távol álló) információit, értékeléseit továbbíthatta az Európa Tanács felé.
A szakértői bizottság jelentésében ugyanis szó sincs például arról, hogy „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak”, de „közülük mindössze tizenhárman magyarok!”[24] Lesújtó az is, hogy a Szentmihályhoz (Kovács szülőfalujához) közeli nagybecskereki alapbíróságon a 24 bíró között egyetlen magyar sincsen, hogy Újvidéken a 88 bíró között csak 1 (egy) magyar van, hogy a 23 szabadkai bíró közül mindössze 2 (kettő) a magyar.[25]
Az ET szakértői bizottságának jelentésben még csak említés sem történt arról, hogy a hatóság számos vajdasági településen Bácsgyulafalván, Béregen, Bezdánban, Csonoplyán, Gádoron, Harasztiban, Küllődön Nemesmiliticsen[26], Palicson, Szabadkán[27] és még ki tudja hol csak szerb nyelvű, cirill betűs helységnévtáblákat, ún. üdvözlőtáblákat helyezett el, mellőzte a hivatalos használatban lévő magyar nyelvű településnév kiírását – a hatályos jogszabályokkal és nemzetközi egyezményekkel ellentétben!
Ezek a jogsértések nem annak a pártnak az „eredményei” lennének, amelyiknek Kovács is az alelnöke? A VMSZ álnok és szervilis katonájának van mit palástolnia a nagyvilág előtt! Ilyen adatokkal eszében sem volt kirukkolni!
A mai napon érkezett a hír, miszerint „Bácsordas (Karavukovo) település magyar megnevezését lefestették ismeretlen tettesek”[28]...
Lesújtó adatok, tények. Hogyan valósulhat meg ilyen feltételek között a magyar nyelv (törvényileg deklarált) hivatalos használata a tartományi bíróságokon?! Milyen lehet a helyzet a közigazgatásban, közvállalatokban, stb.? Ennyi év alatt – Kovács Elvira „2007 közepétől a Szerb Képviselőházban parlamenti képviselő”[29] – látott-e valaki is tőle bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség valós helyzetéről, jogainak érvényesítéséről?[30].
Hogy „érdekvédő Elviránk”[31] mennyire ismeri a nemzeti kisebbségek helyzetét, jól illusztrálja az alábbi 2023. június 19-ei, önmagát minősítő bejegyzése is:
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának első munkanapján Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tette tiszteletét.
Kihasználva az alkalmat, miniszter urat arról kérdeztem, hogy hogyan lehet biztosítani azt, hogy a tagállamokban ne csökkenjenek a kisebbségi jogok és azokat ne csak egyéni, hanem kollektív jogokként éljék meg, biztosítva azokat
[32]
Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) botcsinálta elnökét terheli a felelősség, hogy a testület olyan témában sem nyilatkozik, amely törvényileg az illetékességi körébe tartozik, mint például a hivatalos nyelv- és íráshasználat!
Ha a Véemeszes katona Fremond akarná és tudná a munkáját végezni, az MNT-nek most napirendre kellene tűzni az ET szakértői bizottságának jelentését és állást foglalni arról. Erre azonban képtelen, az általa vezetett testülettel együtt. Egyelőre azonban nem a magyar közösség jogainak érvényesítéséről, hanem a Belgrádtól Budapestig, Tónyától Baranyáig való utazgatásokról, juttatások, támogatások ígérgetéséről és a strasbourgi „szakmai kirándulásról” (pontosabban „városnézésről”[33]) lett nevezetes.
Jellemző az is, hogy a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű sajtó alig, vagy egyáltalán nem foglalkozott az itteni magyarság megmaradása szempontjából is rendkívül fontos Nyelvi Kartáról szóló jelentéssel.
A Délhír portál – az MTI írását parafrazálva[34] – foglalkozott részletesebben a témával, de kommentárt nem fűzött hozzá.
A Vajdaság Ma „internetes újság” a Tanjug szerb (magán)hírügynökségre hivatkozva közölt két rövid bekezdéses (16 sorból álló) írást[35], ugyancsak megjegyzés nélkül.
Az MNT „alapította” Magyar Szó nevű pártújság nem tartotta szükségesnek, hogy foglalkozzon az itteni magyarság nyelvi jogairól is szóló ET-jelentéssel.
A tartományi és magyarországi forrásokból (ugyanúgy, mint a Magyar Szó) busásan eltartott Hét Nap újságírói sem érdemesítik szóra a jelentésnek a magyar nyelvi jogok érvényesüléséről szóló kitételeit.
Sajnos, a Szabad Magyar Szó nevű független hírportál sem szentelt írást a témának. Tartományi és egyéb támogatások híján nyilván nincs kapacitása ezzel is foglalkozni.
Ilyen állapotok között nem várható, hogy a jogaink érvényesítésében bármilyen előrelépés is történik!
A VMSZ folyamatosan elárulja a vajdasági magyar közösséget, most is ezt tette Kovács Elvira révén. A magyar nyelvű sajtó pedig biztosítja azt, hogy mindez ne derüljön ki. Pedig: ha mi magunk nem törődünk a jogainkkal, másoktól ne várjuk el!
Az MTI írása alapján arra lehet következtetni, hogy Kovács Elvira a saját (a valóságtól távol álló) információit, értékeléseit továbbíthatta az Európa Tanács felé.
A szakértői bizottság jelentésében ugyanis szó sincs például arról, hogy „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak”, de „közülük mindössze tizenhárman magyarok!”[24] Lesújtó az is, hogy a Szentmihályhoz (Kovács szülőfalujához) közeli nagybecskereki alapbíróságon a 24 bíró között egyetlen magyar sincsen, hogy Újvidéken a 88 bíró között csak 1 (egy) magyar van, hogy a 23 szabadkai bíró közül mindössze 2 (kettő) a magyar.[25]
Az ET szakértői bizottságának jelentésben még csak említés sem történt arról, hogy a hatóság számos vajdasági településen Bácsgyulafalván, Béregen, Bezdánban, Csonoplyán, Gádoron, Harasztiban, Küllődön Nemesmiliticsen[26], Palicson, Szabadkán[27] és még ki tudja hol csak szerb nyelvű, cirill betűs helységnévtáblákat, ún. üdvözlőtáblákat helyezett el, mellőzte a hivatalos használatban lévő magyar nyelvű településnév kiírását – a hatályos jogszabályokkal és nemzetközi egyezményekkel ellentétben!
Ezek a jogsértések nem annak a pártnak az „eredményei” lennének, amelyiknek Kovács is az alelnöke? A VMSZ álnok és szervilis katonájának van mit palástolnia a nagyvilág előtt! Ilyen adatokkal eszében sem volt kirukkolni!
A mai napon érkezett a hír, miszerint „Bácsordas (Karavukovo) település magyar megnevezését lefestették ismeretlen tettesek”[28]...
Lesújtó adatok, tények. Hogyan valósulhat meg ilyen feltételek között a magyar nyelv (törvényileg deklarált) hivatalos használata a tartományi bíróságokon?! Milyen lehet a helyzet a közigazgatásban, közvállalatokban, stb.? Ennyi év alatt – Kovács Elvira „2007 közepétől a Szerb Képviselőházban parlamenti képviselő”[29] – látott-e valaki is tőle bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség valós helyzetéről, jogainak érvényesítéséről?[30].
Hogy „érdekvédő Elviránk”[31] mennyire ismeri a nemzeti kisebbségek helyzetét, jól illusztrálja az alábbi 2023. június 19-ei, önmagát minősítő bejegyzése is:
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának első munkanapján Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tette tiszteletét. Kihasználva az alkalmat, miniszter urat arról kérdeztem, hogy hogyan lehet biztosítani azt, hogy a tagállamokban ne csökkenjenek a kisebbségi jogok és azokat ne csak egyéni, hanem kollektív jogokként éljék meg, biztosítva azokat[32]Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) botcsinálta elnökét terheli a felelősség, hogy a testület olyan témában sem nyilatkozik, amely törvényileg az illetékességi körébe tartozik, mint például a hivatalos nyelv- és íráshasználat!
Ha a Véemeszes katona Fremond akarná és tudná a munkáját végezni, az MNT-nek most napirendre kellene tűzni az ET szakértői bizottságának jelentését és állást foglalni arról. Erre azonban képtelen, az általa vezetett testülettel együtt. Egyelőre azonban nem a magyar közösség jogainak érvényesítéséről, hanem a Belgrádtól Budapestig, Tónyától Baranyáig való utazgatásokról, juttatások, támogatások ígérgetéséről és a strasbourgi „szakmai kirándulásról” (pontosabban „városnézésről”[33]) lett nevezetes.
Jellemző az is, hogy a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű sajtó alig, vagy egyáltalán nem foglalkozott az itteni magyarság megmaradása szempontjából is rendkívül fontos Nyelvi Kartáról szóló jelentéssel.
A Délhír portál – az MTI írását parafrazálva[34] – foglalkozott részletesebben a témával, de kommentárt nem fűzött hozzá.
A Vajdaság Ma „internetes újság” a Tanjug szerb (magán)hírügynökségre hivatkozva közölt két rövid bekezdéses (16 sorból álló) írást[35], ugyancsak megjegyzés nélkül.
Az MNT „alapította” Magyar Szó nevű pártújság nem tartotta szükségesnek, hogy foglalkozzon az itteni magyarság nyelvi jogairól is szóló ET-jelentéssel.
A tartományi és magyarországi forrásokból (ugyanúgy, mint a Magyar Szó) busásan eltartott Hét Nap újságírói sem érdemesítik szóra a jelentésnek a magyar nyelvi jogok érvényesüléséről szóló kitételeit.
Sajnos, a Szabad Magyar Szó nevű független hírportál sem szentelt írást a témának. Tartományi és egyéb támogatások híján nyilván nincs kapacitása ezzel is foglalkozni.
Ilyen állapotok között nem várható, hogy a jogaink érvényesítésében bármilyen előrelépés is történik!
A VMSZ folyamatosan elárulja a vajdasági magyar közösséget, most is ezt tette Kovács Elvira révén. A magyar nyelvű sajtó pedig biztosítja azt, hogy mindez ne derüljön ki. Pedig: ha mi magunk nem törődünk a jogainkkal, másoktól ne várjuk el!
BOZÓKI Antal
__________
[1] A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Strasbourg, 1992. X. 2. ETS No. 148. file:///C:/Users/bozok/Downloads/Regionalis%20vagy%20kisebbse%CC%81gi%20nyelvek%20Euro%CC%81pai%20Charta%CC%81ja(1).pdf
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája. European Treaty Series, No 148. https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=treaty-detail&treatynum=148
[5] Србија. Канцеларија Савета Европе у Београду. Srbija: poboljšanje situacije sa jezicima manjina, ali je potrebno više napora da se promoviše njihova upotreba u obrazovanju, medijima, javnom životu. [Szerbia. Az Európa Tanács Belgrádi Hivatala. Szerbia: javulás a kisebbségi nyelvek helyzetében, de több erőfeszítésre van szükség ezeknek a nyelveknek a használatára az oktatásban, a médiában és a közéletben]. https://www.coe.int/sr/web/belgrade/news/-/asset_publisher/tM7Uo4CVRhTF/content/serbia-improvement-in-minority-languages-situation-but-more-efforts-needed-to-promote-their-use-in-education-media-public-life, 2023. június 7.
Lásd még Savet Evrope: U Srbiji bolja situacija s jezicima manjina, ali potrebni dodatni napori [Európa Tanács: Szerbiában jobb a helyzet a kisebbségi nyelvekkel, de további erőfeszítések szükségesek]. https://beta.rs/content/184345-savet-evrope-u-srbiji-bolja-situacija-s-jezicima-manjina-ali-potrebni-dodatni-napori, 2023. június 7. 10:20
[6] (MTI) Az Európa Tanács védené a kisebbségi nyelveket Szerbiában. https://gondola.hu/hirek/302498-Az_Europa_Tanacs_vedene_a_kisebbsegi_nyelveket_Szerbiaban.html, 2023. június 7. 19:50
[7] Србија. Канцеларија Савета Европе у Београду – az 5-ös alatti jegyzetben.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Uo. és MTI – a 6-os jegyzetben.
[14] Србија. Канцеларија Савета Европе у Београду – az 5-ös alatti jegyzetben.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] Uo
[18] Uo.
[19] Uo.
[20] Uo.
[21] MTI – a 6-os alatt.
[22] Uo.
[23] Kovács Elvira. https://www.facebook.com/kovacselviravmsz, 2023. január 25. 19:07
[24] F.F. A VMSZ szégyene: Hány magyar bíró található a délvidéki alapbíróságokon? https://delhir.info/2023/02/08/a-vmsz-szegyene-hany-magyar-biro-talalhato-a-delvideki-alapbirosagokon/
[25] Uo.
[26] Bővebben lásd a Törvénytelen „üdvözlőtáblák”! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. április 18. 12:12
[27] Bővebben lásd a Pásztormese c. írásomban. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. július 4. 13:19,
[28] Elítéljük a helységnévtáblák lefestését. https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/?multi_permalinks=2683061788604379¬if_id=1592726300562406¬if_t=group_highlights, 2023. június 7. 10:02
[29] Kovács Elvira VMSZ alelnök. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/kovacs-elvira
[30] Bővebben lásd az „Érdekvédő Elviránk” c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Kisebbs%C3%A9gi%20jogok, 2023. február 8. 19:0
[31] Uo.
[1] A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Strasbourg, 1992. X. 2. ETS No. 148. file:///C:/Users/bozok/Downloads/Regionalis%20vagy%20kisebbse%CC%81gi%20nyelvek%20Euro%CC%81pai%20Charta%CC%81ja(1).pdf
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája. European Treaty Series, No 148. https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=treaty-detail&treatynum=148
[5] Србија. Канцеларија Савета Европе у Београду. Srbija: poboljšanje situacije sa jezicima manjina, ali je potrebno više napora da se promoviše njihova upotreba u obrazovanju, medijima, javnom životu. [Szerbia. Az Európa Tanács Belgrádi Hivatala. Szerbia: javulás a kisebbségi nyelvek helyzetében, de több erőfeszítésre van szükség ezeknek a nyelveknek a használatára az oktatásban, a médiában és a közéletben]. https://www.coe.int/sr/web/belgrade/news/-/asset_publisher/tM7Uo4CVRhTF/content/serbia-improvement-in-minority-languages-situation-but-more-efforts-needed-to-promote-their-use-in-education-media-public-life, 2023. június 7.
Lásd még Savet Evrope: U Srbiji bolja situacija s jezicima manjina, ali potrebni dodatni napori [Európa Tanács: Szerbiában jobb a helyzet a kisebbségi nyelvekkel, de további erőfeszítések szükségesek]. https://beta.rs/content/184345-savet-evrope-u-srbiji-bolja-situacija-s-jezicima-manjina-ali-potrebni-dodatni-napori, 2023. június 7. 10:20
[6] (MTI) Az Európa Tanács védené a kisebbségi nyelveket Szerbiában. https://gondola.hu/hirek/302498-Az_Europa_Tanacs_vedene_a_kisebbsegi_nyelveket_Szerbiaban.html, 2023. június 7. 19:50
[7] Србија. Канцеларија Савета Европе у Београду – az 5-ös alatti jegyzetben.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Uo. és MTI – a 6-os jegyzetben.
[14] Србија. Канцеларија Савета Европе у Београду – az 5-ös alatti jegyzetben.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] Uo
[18] Uo.
[19] Uo.
[20] Uo.
[21] MTI – a 6-os alatt.
[22] Uo.
[23] Kovács Elvira. https://www.facebook.com/kovacselviravmsz, 2023. január 25. 19:07
[24] F.F. A VMSZ szégyene: Hány magyar bíró található a délvidéki alapbíróságokon? https://delhir.info/2023/02/08/a-vmsz-szegyene-hany-magyar-biro-talalhato-a-delvideki-alapbirosagokon/
[25] Uo.
[26] Bővebben lásd a Törvénytelen „üdvözlőtáblák”! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. április 18. 12:12
[27] Bővebben lásd a Pásztormese c. írásomban. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. július 4. 13:19,
[28] Elítéljük a helységnévtáblák lefestését. https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/?multi_permalinks=2683061788604379¬if_id=1592726300562406¬if_t=group_highlights, 2023. június 7. 10:02
[29] Kovács Elvira VMSZ alelnök. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/kovacs-elvira
[30] Bővebben lásd az „Érdekvédő Elviránk” c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Kisebbs%C3%A9gi%20jogok, 2023. február 8. 19:0
[31] Uo.
[32] Kovács Elvira. https://www.facebook.com/kovacselviravmsz2023. június 19. 19:23
[33] Bővebben lásd a „Hallatták a hangjukat Európában”? c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2023. május 1. 10:16, és Kasza Jennifer: Városnézőben Strasbourgban. Magyar Szó, 2023. április 27. 10.
[34] Az Európa Tanács a kisebbségi nyelvek használatának ösztönzésére szólította fel Szerbiát. https://delhir.info/2023/06/08/az-europa-tanacs-a-kisebbsegi-nyelvek-hasznalatanak-osztonzesere-szolitotta-fel-szerbiat/
[35] Európa Tanács: Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/32861/Europa-Tanacs-Javult-a-kisebbsegi-nyelvek-helyzete-Szerbiaban.html, 2023. június 7. 13:38
[33] Bővebben lásd a „Hallatták a hangjukat Európában”? c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2023. május 1. 10:16, és Kasza Jennifer: Városnézőben Strasbourgban. Magyar Szó, 2023. április 27. 10.
[34] Az Európa Tanács a kisebbségi nyelvek használatának ösztönzésére szólította fel Szerbiát. https://delhir.info/2023/06/08/az-europa-tanacs-a-kisebbsegi-nyelvek-hasznalatanak-osztonzesere-szolitotta-fel-szerbiat/
[35] Európa Tanács: Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/32861/Europa-Tanacs-Javult-a-kisebbsegi-nyelvek-helyzete-Szerbiaban.html, 2023. június 7. 13:38
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése