2015. augusztus 6., csütörtök

REHABILITÁLÁSI JOGOK



Külön pótlék pedig nincs!

Már beszámoltam arról, hogy – több mint háromévi közigazgatási eljárás után a Tartományi Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (2015. április 16-i keltezéssel) határozatot hozott, amellyel „külön szolgálati időnek” ismerte el, kétszeres terjedelemben az 1945-ben a járeki (gyűjtő)táborban eltöltött időt. A Nyugdíjbiztosító elutasította viszont a rehabilitálási törvény 23. szakaszára alapozott kérelmet, vagyis hogy ismerje el a „külön pótlékra” való jogosultságot is.[1]

            A határozat elleni fellebbezésre július 17-én megérkezett a másodfokú, elutasító határozat is.

            A közigazgatási eljárás befejezését jelentő határozat szerint „a fellebbezés alaptalan, az alapjául szolgáló határozat viszont szabályos és a törvényen alapszik”.

A másodfokú határozat valójában megismétli az elsőfokú határozatban foglaltakat, miszerint a (2003. évi, utoljára 2014-ben módosított) Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Törvény[2] 44. szakasza előírja, hogy „a szolgálati idő, amely alapján nyugdíj- és rokkantbiztosítási jogokat lehet szerezni és megvalósítani:

1.) a biztosítási időként számolt és a külön szolgálati idő, ennek a törvénynek a rendelkezései szerint, és

2.) az idő, amely biztosítási időként és külön szolgálati időként beszámításra került a szolgálati időbe, azoknak a jogszabályoknak az alapján, amelyek ennek törvények a hatálybalépésig hatályosak voltak”.

– A tárgy irataiba való betekintéssel megállapítást nyert, hogy nevezettnek, mint rehabilitált személynek, az újvidéki fiókszervezet 132328 181.38/15 számú 2015. április 16-i határozatával, mint rehabilitált személynek, egy év hat hónap terjedelemben, külön szolgálati idő lett megállapítva, de el lett utasítva a külön havi pénzbeli térítésre való jog (külön pótlék) elismerésére vonatkozó kérelem. Az említett külön szolgálati idő, amely a Rehabilitálási törvény[3] alapján elismerést nyert, nem számít szolgálati időnek a törvény említett 44. szakasz értelmében, ezért szolgálati időként nem regisztrálják az anyakönyvi nyilvántartásban és nem veszik tekintetbe a nyugdíjra való jog megszerzésekor, illetve ennek nem lehet hatása a nyugdíj összegének újbóli meghatározására. Az említett szolgálati idő csak a havi átlag térítés alapjául szolgál – írja az elutasító végzés indoklásában. 

 


Az elutasító határozatot a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Törvény 44. szakaszára alapozták, miszerint csak azt a külön szolgálati időt számolják be a szolgálati időbe, amelyet azoknak a jogszabályoknak az alapján ismertek el, „amelyek ennek törvények a hatálybalépésig (vagyis 2003-ig!! – B. A.) hatályosak voltak”. Mivel a Rehabilitálási törvényt 2011-ben fogadta el a szerb parlament, az e törvény alapján elismert külön szolgálati idő – a határozat meghozója szerint – nem képezheti a nyugdíjnövelés alapját.

Némi reményt keltett az elutasító végzés indoklásának utolsó sora, miszerint „az említett szolgálati idő csak a havi átlag térítés alapjául szolgál”. A Nyugdíjbiztosító osztályvezetőjével folytatott beszélgetésből viszont kiderült, hogy az érintettnek erre a térítésre csak akkor lenne joga, ha legalább négy évet töltött volna a táborban. 

A határozat ellen most közigazgatási pert lehetne indítani, az Alkotmánybírósághoz fordulni, csak éppen nem érdemes. Tiszta célmalom harc, idő és erő pocsékolása lenne ez. Az eredmény előre borítékolható: A törvény úgy van megfogalmazva, hogy a jogsértettek ne valósíthassák meg ezt a jogot. A köztársasági ombudsmant azonban mindenképpen értesíteni fogom erről a jogsértésről.

A lefolytatott eljárások alapján leszögezhető: Az 1944/45-ben táborba hurcoltak a rehabilitálási törvény alapján nem szerezhetnek jogot a külön havi pénzbeli térítésre (külön pótlékra).[4] Köszönve ezt (is) a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetségnek, és a fia, Pásztor Bálint által irányított nemzeti kisebbségi parlamenti frakciónak, amelynek a témában kiemelkedő szószólója éppen Varga László képviselő volt. Meddig fognak még reprezentálni bennünket?    

 

Újvidék, 2015. augusztus 6.

BOZÓKI Antal



[1] Lásd az Elismerték a járeki táborban töltött időt! c. írásom. DélHír portál: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/39524-2015-04-25-19-32-30, 2015. április 25. [21:26] és Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, II. évf. 105. szám, 2015. április 26. Lásd még: a  Nem kapnak kárpótlást? JOGI-INFO, joginfo@ungarnportal.com, 2015. április 1. [19:41]; DélHír portál: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/38525-2015-04-01-19-34-34, 2015. április 01. [21:30], és az Üres jogok írásom is. Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június 15. és DélHír portál: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/41778-2015-06-15-19-39-46, 2015. június 17. [10:34]
[2] Zakon o penzijskom i invalidskom osiguranju. Megjelent a SZK Hivatalos Közlönyének (Sl. glasnik RS), br. 2003. aprilis 2-i 34. számában. Módosítások: 64/04, 84/04, 85/05, 101/05, 63/06, 5/09, 107/09, 30/10, 101/10, 93/12, 62/13, 108/13, 75/14.
[3] Zakon o rehabilitaciji. Megjelent a SZK Hivatalos Közlönyének 2011. évi 92. számában. Magyar nyelvű szöveg: http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Rehabilit%C3%A1l%C3%A1si%20t%C3%B6rv%C3%A9ny
[4] A törvény 23. szakasza értelmében „az a személy, akinek – a 22 szakasz alapján – elismerték a külön szolgálati időt, legkevesebb nyolc évre szólóan, havi térítményre (külön pótlékra) jogosult, a Szerb Köztársaságban az előző évi átlagfizetés 50% értékében”. Ennek a pótléknak „az elszámolását a Köztársasági Rokkantsági és Nyugdíj-biztosítási Alap (a továbbiakban Nyugdíj-biztosítási Alap) végzi”.
A rehabilitált személyeknek járó külön pótlék összegéről szóló a határozatot szerint ez az összeg a 2015-ös évre havi 22.265,00 dinárt tesz ki. Lásd: www.pio.rs/lat/aktuelnosti/137-vesti.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése