A népé az utolsó szó. Kár, hogy nem jut szóhoz.
Narod ima poslednju reč. Šteta što je ostao bez teksta.
Bašanović Marković, Željka
Ha az értelmiség nem reagál, a primitívek kisajátítják a hatalom összes eszközét.
Ako intelektualci ne reaguju, onda primitivci uzurpiraju sve poluge vlasti.
Olyan államokban élünk, amelyekben a szatirikus irodalom nem évül el.
Mi živimo u državama u kojima satirična literatura ne zastareva.
Mladenović, Kokan
Ismét a fasizmus bűze terjeng a világban, de vannak, akiknek ez illatos.
Ponovo se svijetom širi smrad fašizma, ali nekima to miriše!
Osmančević, Dinko
Nem hallgatom a választási ígéreteket. Már ismerem őket az előző választásokról.
Ne slušam predizborna obećanja. Zapamtio sam ih od prethodnih izbora.
Őseink is hittek a szebb holnapban.
I naši preci verovali su u bolje sutra.
Simić, Milan R.
Fordította: B. A.
2026. július 31., péntek
„Mikor lesznek végre eredmények?”
Juhász Bálint pártpropagandája és üres ígéretei
Illusztráció: Polgári Összefogás
– A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tartományi szerepvállalásának köszönhetően több vajdasági község és város kap támogatást különböző fejlesztési projektjei műszaki-tervezési dokumentációjának elkészítéséhez:
1. kezdetét veheti a zentai Művelődési Ház átalakításának megtervezése,
2. elkezdődhetnek Topolya Község Múzeuma épületének felújítási tervei,
3. valamint megtervezhetik a Csantavér és Orom közötti útszakasz kiépítését.
A fejlesztések célja a helyi életminőség javítása és a közszolgáltatások modernizálása! – írta július 23-án Facebook-oldalán Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke[1].
Másnap, július 24-én a Kishegyesen élő Juhász Bálint bejegyzését az ugyancsak kishegyesi Polgári Összefogás nevű civil kezdeményezés Újabb ígéretek, de mikor lesznek végre eredmények? címmel kommentálta közösségi oldalán.
– Miért kell ismét csak tervekről beszélni, amikor számos korábban megígért fejlesztés a mai napig nem valósult meg? Hol van a Kishegyes–Topolya útszakasz felújítása? Mi lett a Bácsfeketehegy–Szenttamás–Verbász út korszerűsítésével? Hány olyan beruházást jelentettek már be ünnepélyesen, amelyből végül semmi sem lett? – kérdezi a Polgári Összefogás[2].
Másnap, július 24-én a Kishegyesen élő Juhász Bálint bejegyzését az ugyancsak kishegyesi Polgári Összefogás nevű civil kezdeményezés Újabb ígéretek, de mikor lesznek végre eredmények? címmel kommentálta közösségi oldalán.
– Miért kell ismét csak tervekről beszélni, amikor számos korábban megígért fejlesztés a mai napig nem valósult meg? Hol van a Kishegyes–Topolya útszakasz felújítása? Mi lett a Bácsfeketehegy–Szenttamás–Verbász út korszerűsítésével? Hány olyan beruházást jelentettek már be ünnepélyesen, amelyből végül semmi sem lett? – kérdezi a Polgári Összefogás[2].
– A vajdasági embereknek nem újabb sajtóközleményekre és látványos bejelentésekre van szükségük, hanem befejezett beruházásokra, biztonságos utakra és kiszámítható fejlesztésekre – tette hozzá.
– És mi a helyzet a bánáti falvakkal? Úgy tűnik, mintha ezek a települések nem lennének fontosak a döntéshozóknak, mintha nem is Szerbia, illetve Vajdaság részét képeznék. Az utak rosszak, a fejlesztések elmaradnak, a fiatalok elvándorolnak, a falvak pedig évről évre egyre jobban leszakadnak.
Nem lehet kétsebességes Vajdaságot építeni, ahol egyes települések folyamatosan figyelmet kapnak, mások pedig évtizedek óta csak üres ígéreteket.
A vajdasági emberek nem újabb terveket kérnek. Eredményeket kérnek.
Mert egy politikus munkáját nem a bejelentések száma, hanem a megvalósult fejlesztések alapján kell megítélni – írja a Polgári Összefogás közösségi oldalán.
Juhász Bálint propagandaízű közösségi bejegyzéseiből akár arra is lehetne következtetni, hogy ha a VMSZ nem létezne, Vajdaságban semmi sem fejlődne, sőt még a Nap is nyugaton kelne fel.
– És mi a helyzet a bánáti falvakkal? Úgy tűnik, mintha ezek a települések nem lennének fontosak a döntéshozóknak, mintha nem is Szerbia, illetve Vajdaság részét képeznék. Az utak rosszak, a fejlesztések elmaradnak, a fiatalok elvándorolnak, a falvak pedig évről évre egyre jobban leszakadnak.
Nem lehet kétsebességes Vajdaságot építeni, ahol egyes települések folyamatosan figyelmet kapnak, mások pedig évtizedek óta csak üres ígéreteket.
A vajdasági emberek nem újabb terveket kérnek. Eredményeket kérnek.
Mert egy politikus munkáját nem a bejelentések száma, hanem a megvalósult fejlesztések alapján kell megítélni – írja a Polgári Összefogás közösségi oldalán.
Juhász Bálint propagandaízű közösségi bejegyzéseiből akár arra is lehetne következtetni, hogy ha a VMSZ nem létezne, Vajdaságban semmi sem fejlődne, sőt még a Nap is nyugaton kelne fel.
A néhai VMSZ-elnök, Pásztor István egykori tanítványa, a ma már a (Magyarországon szerzett) „regionális tudományok doktora”[3] címet viselő Juhász Bálint amellett, hogy a párt a Tartományi Képviselőház elnöki tisztségébe emelte, megtartotta a VMSZ Intéző Bizottságának elnöki tisztségét[4] is, noha ez felveti az összeférhetetlenség és a tisztséghalmozás kérdését.
Juhász bejegyzéséből egyrészt jól látható, hogy ezek a „fejlesztési projektek” még csupán a műszaki-tervezési dokumentáció elkészítésének szakaszában tartanak, vagy még ott sem. Kérdés, hogy lesz-e ezekből egyáltalán valami, és ha igen, mikor. Másrészt meglévő épületek átalakításáról és felújításáról, valamint egy útszakasz kiépítésének megtervezéséről van szó. Harmadrészt – Juhász állításával ellentétben – az is kérdéses, hogy az ilyen beruházások mennyiben javítják a helyi lakosság életminőségét és modernizálják a közszolgáltatásokat.
Végül, de nem utolsósorban: miért kell ezeket a beruházásokat a VMSZ érdemeként feltüntetni, amikor a támogatásról a Vajdasági Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Tartományi Titkárság hozta meg a döntést? Talán azért, mert ott VMSZ-es hivatalnokok ülnek? A titkárság döntéseit nem szakmai, hanem pártpolitikai szempontok alapján hozzák? Mikor születnek végre olyan döntések, amelyek új munkahelyeket teremtő beruházásokat ösztönöznek, nem pedig kizárólag az infrastruktúra fejlesztését szolgálják?
Egyébként ezeket a beruházásokat és Juhász Bálint elnöki fizetését is a mi, vagyis az adófizetők pénzéből fedezik. A kérdés csupán az, hogy Juhász Bálint mit tesz ezért a közösség érdekében?
Juhász bejegyzéséből egyrészt jól látható, hogy ezek a „fejlesztési projektek” még csupán a műszaki-tervezési dokumentáció elkészítésének szakaszában tartanak, vagy még ott sem. Kérdés, hogy lesz-e ezekből egyáltalán valami, és ha igen, mikor. Másrészt meglévő épületek átalakításáról és felújításáról, valamint egy útszakasz kiépítésének megtervezéséről van szó. Harmadrészt – Juhász állításával ellentétben – az is kérdéses, hogy az ilyen beruházások mennyiben javítják a helyi lakosság életminőségét és modernizálják a közszolgáltatásokat.
Végül, de nem utolsósorban: miért kell ezeket a beruházásokat a VMSZ érdemeként feltüntetni, amikor a támogatásról a Vajdasági Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Tartományi Titkárság hozta meg a döntést? Talán azért, mert ott VMSZ-es hivatalnokok ülnek? A titkárság döntéseit nem szakmai, hanem pártpolitikai szempontok alapján hozzák? Mikor születnek végre olyan döntések, amelyek új munkahelyeket teremtő beruházásokat ösztönöznek, nem pedig kizárólag az infrastruktúra fejlesztését szolgálják?
Egyébként ezeket a beruházásokat és Juhász Bálint elnöki fizetését is a mi, vagyis az adófizetők pénzéből fedezik. A kérdés csupán az, hogy Juhász Bálint mit tesz ezért a közösség érdekében?
Bozóki Antal
__________
[1] Dr. Juhász Bálint. https://www.facebook.com/drjuhaszbalint/?locale=hu_HU, 2026. július 23. 9:06
[2] Polgári Összefogás. https://www.facebook.com/profile.php?id=61577397173213, 2026. július 24. 7:35
[3] Lásd az 1-es alatti bejegyzést.
[4] Intéző bizottság. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/intezo-bizottsag
[2] Polgári Összefogás. https://www.facebook.com/profile.php?id=61577397173213, 2026. július 24. 7:35
[3] Lásd az 1-es alatti bejegyzést.
[4] Intéző bizottság. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/intezo-bizottsag
Bottoni: A vajdasági magyar politikai elit elveszítheti eddigi kiváltságos helyzetét
A történész szerint a magyarországi hatalomváltás Szerbiában is átrendezheti az erőviszonyokat
Stefano Bottoni (Forrás: Vreme)
2026. júl. 30. 19:46 |
Budapest és Belgrád kapcsolata alapvetően átalakulhat, a vajdasági magyar politikai elit elveszítheti eddigi kiváltságos helyzetét, miközben Magyarországnak és Szerbiának egyaránt szembe kell néznie saját történelmi örökségével és a demokrácia újjáépítésének kihívásaival – erről beszélt a Vreme hetilapnak adott interjújában Stefano Bottoni történész, amit a balk.hu szemlézett.
[...]
Az interjú egyik legérzékenyebb része a magyar kisebbségi politika jövőjével foglalkozik.
Bottoni szerint az új budapesti vezetés várhatóan alapvetően másként viszonyul majd a szomszédos országok magyar politikai elitjéhez. A Fidesz az elmúlt másfél évtizedben jelentős pénzügyi és politikai támogatást nyújtott ezeknek a szervezeteknek, amelyek cserében többnyire feltétlen lojalitást tanúsítottak Orbán Viktor iránt.
Szerbiában ezt a rendszert mindenekelőtt a Vajdasági Magyar Szövetség testesítette meg, amely egyszerre vált Budapest és Belgrád szövetségesévé. A párt vezetése szoros kapcsolatot ápolt a Fidesszel, miközben Vučić rendszerének stabil parlamenti és helyi partnere lett.
Bottoni arra számít, hogy az új magyar kormány jelentősen csökkentheti a határon túli politikai elitek támogatását, és az eddiginél szigorúbb feltételekhez kötheti a pénzek felhasználását. Nem azért, mert lemondana a külhoni magyar közösségekről, hanem azért, mert különbséget kíván tenni a közösségek támogatása és a helyi pártelitek finanszírozása között.
Az új budapesti vezetés szemében ezek az elitek nem pusztán Orbán szövetségesei voltak, hanem több esetben a helyi autoriter rendszerek partnereivé is váltak. A magyarországi hatalomváltás így nemcsak pénzügyi, hanem politikai elszámoltatást is hozhat számukra.
Bottoni szerint a határon túli magyar politika átalakulásának egyik alapelve az lehet, hogy Budapest többé nem kívánja politikailag irányítani a szomszédos országok magyar közösségeit.
Ez szakítást jelentene azzal az elképzeléssel, amely szerint a magyar kormány a teljes Kárpát-medencei magyarság politikai központja, és joga van meghatározni, mely pártok és vezetők képviseljék a külhoni közösségeket.
Az új modellben a magyar állampolgárság, az oktatási és kulturális támogatások, valamint a schengeni térhez kötődő előnyök megmaradhatnak, de ezek nem jelentenének automatikus politikai felhatalmazást a helyi elitek számára.
A történész értelmezésében a külhoni magyarság többé nem élhetne vissza azzal a gondolattal, hogy Trianon örökös áldozataként feltétel nélkül jogosult Budapest támogatására. A történelmi trauma elismerése nem jelentheti azt, hogy bizonyos pártok és vezetők évtizedeken át ellenőrzés nélkül használhatják fel a magyarországi közpénzeket.
A magyarországi hatalomváltás Szerbiában is átrendezheti az erőviszonyokat. Vučić elveszített egy olyan uniós szövetségest, aki rendszeresen védelmébe vette Belgrádot, támogatta Szerbia gyorsított csatlakozását, és politikai legitimációt biztosított a szerb vezetésnek. Ezzel egyidejűleg a Vajdasági Magyar Szövetség is nehéz helyzetbe kerülhet, mert egyszerre függött a budapesti támogatástól és a belgrádi hatalmi együttműködéstől.
Bottoni értelmezése szerint azonban a változás nem egyszerűen arról szól, hogy az egyik politikai tábor támogatása megszűnik, és egy másik veszi át a helyét. Sokkal mélyebb fordulat következhet be: Budapest lemondhat arról az igényéről, hogy a határon túli magyar közösségeket politikailag felügyelje, és ezzel megszakadhat az a rendszer is, amelyben a kisebbségi elitek a magyar kormány támogatásáért cserébe helyi autoriter vezetéseket szolgáltak ki.
Ez Szerbiában különösen érzékeny kérdés. A vajdasági magyar politikai elit az elmúlt években nemcsak Orbán, hanem Vučić rendszerének is szerves részévé vált. Egy budapesti irányváltás ezért a szerbiai magyar politikában is olyan vákuumot teremthet, amely új szereplők és új képviseleti formák megjelenéséhez vezethet.
[...]
2026. július 29., szerda
„A fotózkodás kész, a munka továbbra is várat magára”
2026. július 29. 11:36
Ez év június 25-én Lálity Urbán Emese, a VMSZ közlekedési államtitkára Facebook oldalán újabb látványos bejelentést tett a zentai vasútállomáson. Azt ígérte, hogy rövid időn belül megnyílik a váróterem, padok, menetrend és jegyautomata kerül kihelyezésre, valamint rendeződik az állomás állapota. Egy hónappal később azonban a valóság kijózanító. A váróterem továbbra is zárva, a tetőszerkezet nincs kijavítva, az ígért fejlesztésekből pedig semmi sem valósult meg, hívja fel a figyelmet a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége.
„Ami még beszédesebb, hogy ugyanezeket az ígéreteket a VMSZ politikusai már 2023-ban is elmondták. Három év alatt nem sikerült megnyitni egy várótermet a »felújított« vasútállomáson. Ennyit ér a VMSZ által oly gyakran hangoztatott „eredményes érdekérvényesítés” – mutat rá a párt közleménye.
A VMDK különösen felháborítónak tartja, hogy a helyszíni bejáráson részt vevő államtitkár, Zenta polgármestere Burány Hajnalka és az önkormányzat illetékes gazdasági ügyekkel megbízott tanácstagja Sztantity Szebasztián egyetlen szót sem szólt arról, hogy a vasútállomáson a mai napig hiányzik a magyar nyelvű felirat.
„Egy magyar többségű községben, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, ez nem apró figyelmetlenség, hanem a törvény figyelmen kívül hagyása és a magyar közösség iránti közöny. A VMSZ vezetői rendszeresen azzal dicsekednek, hogy köztársasági pozícióiknak köszönhetően gyorsabban oldódnak meg a helyi problémák. A zentai vasútállomás ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Sok a sajtófotó, sok a propaganda, de kevés az elvégzett munka” – értékeli közleményében a párt.
A VMDK felszólítja Lálity Urbán Emesét és a VMSZ zentai tisztségviselőit, hogy hagyjanak fel az önreklámmal, és végre teljesítsék a három éve ismételgetett ígéreteiket.
„A zentai embereknek nincs szükségük újabb Facebook-bejegyzésekre. Nyitott várótermet, biztonságos vasútállomást, kijavított tetőt és a törvénynek megfelelő magyar nyelvű feliratot várnak” – zárul a közlemény.
A párt közleménye mellé fotókat is közzétett, amelyek ITT tekinthetők meg.
https://szmsz.press/2026/07/29/a-fotozkodas-kesz-a-munka-tovabbra-is-varat-magara/
2026. július 27., hétfő
Aki nem szégyelli, az helyesli?
Óbecse, 2026. július 27. 9:51
Tusványoson Pásztor Bálint kijelentette, hogy a VMSZ-nek nincs
szégyellnivalója amiatt, hogy Aleksandar Vučić rendszerének
szövetségese. Beszédében a valóság kreatív értelmezését is megengedett
magának, amikor azt állította, hogy 2012 és 2014 között ellenzékben
voltak. A messziről jött ember valóban azt mond, amit akar, de a tények
makacs dolgok.
Abban az időszakban a VMSZ tartományi szinten és számos vajdasági
önkormányzatban is hatalmon volt. Pásztor István a Vajdasági
Képviselőház elnöke volt, míg a VMSZ köztársasági parlamenti képviselői
gyakran támogatták a hatalom javaslatait. Nem az ellenzék
padsoraiból figyelték az eseményeket, hanem döntéshozóként alakították
azokat.
A VMDK véleménye szerint Pásztor ismét ugyanazt a régi mesét mondta el,
amit a vajdasági magyaroknak is többször előadott. Egyszerűen azt
próbálta elhitetni a jelenlévőkkel, hogy a VMSZ szinte csak “kívülről”
támogatja a belgrádi hatalmat. Ez egyszerűen nem
igaz. A VMSZ ennek a rendszernek az aktív része és egyik leghűségesebb
kiszolgálója.
Államtitkárokat, tartományi titkárokat, parlamenti alelnököt, a
Vajdasági Képviselőház elnökét és számos más vezető tisztségviselőt
adott és ad ma is a hatalomnak. Aki ennyi pozíciót vállal, az nem
kívülálló, hanem felelős mindazért, ami ebben az országban
történik.
Mert aki nem szégyelli, amit vállal, az helyesli is.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint az
SNS–SPS–VMSZ hatalom mérlege komoly átértékelésre ad okot. Megtorpant
Szerbia európai uniós csatlakozása, romlottak a demokratikus és
gazdasági mutatók, burjánzik a korrupció, meggyengült a jogállam,
az intézményeket politikai irányítás alá vonták, a lojalitás sokszor
fontosabb lett a szakértelemnél.
Láttuk az újvidéki vasútállomás tragédiáját és a politikai felelősség
hiányát. Láttuk a diákok és egyetemek elleni politikai nyomásgyakorlást.
Láttuk, hogyan próbálják megfélemlíteni azokat, akik kérdeznek és
számonkérnek. Láttuk azt is, hogy a hatalom megtartása
érdekében még Vojislav Šešelj pártjával is hajlandók együttműködni.
Igen. Van mit szégyellni.
Ma Szerbiában a „ćaci” a feltétel nélküli hatalompártiság jelképévé
vált. A VMDK szerint ma már nem az a kérdés, milyen a VMSZ. Azt mindenki
látja. A kérdés az, meddig fogadjuk ezt el.
Rajtunk múlik, hogy a vajdasági magyarokat továbbra is a hatalom emberei
képviselik-e, vagy végre olyanok, akik a közösséget szolgálják.
VMDK Sajtószolgálata
2026. július 26., vasárnap
Másodszorra sikerül?
Lesz-e ellenzéki koalíció a Magyar Nemzeti Tanács választásán?
A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) július 19-én közleményben[1] hívta fel a magyar ellenzéki pártokat (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – VMDK, Magyar Polgári Szövetség – MPSZ), valamint az újonnan bejegyzett civil szervezeteket (Vajdasági Magyar Újrakezdés – VMÚ, Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum), hogy hozzanak létre új választási koalíciót a 2026 novemberére várható Magyar Nemzeti Tanács-választásra.
– A VMP egyetlen vajdasági magyar ellenzéki civil szervezetként már 2025 júliusában felelősségteljesen viszonyult a történelmi pillanathoz, és – óriási ellenszélben, kockázatot vállalva – tett is azért, hogy felkészüljön a rendszerváltásra, és hiteles módon szolgálja a közösséget – áll a felhívásban.
A VMP közleményében reményét fejezte ki, hogy „a megszólítottak felelősségük tudatában és a vajdasági magyar közösség hosszú távú érdekeinek képviseletéhez méltó módon fognak reagálni a nyilvános felhívásra”[2].
A VMP vezetőinek kezdeményezésére 2026. április 18-án Zentán létrejött a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) szembeni magyar nemzeti tanácsi választási koalíció, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ)[3], amelyet a Vajdasági Magyar Plénum, a Magyar Mozgalom, a Vajdasági Tisza Szigetek Közösségi Tér és más polgári csoportok hoztak létre.
A VMÚ azonban csak május 26-ig működött. Ekkor Rózsa Zsombor – a VMÚ jelenlegi elnöke –, valamint Natkai Andrea és Sövény Ferenc, a szervezet jelenlegi alelnökei[4] elhatárolódtak a VMP vezetőinek „politikai és közéleti tevékenységétől”[5]. Mindezt azokkal a személyekkel szemben tették, akiknek kitartó munkája tette lehetővé a koalíció létrejöttét.
Az eltelt egy hét alatt semmilyen információ nem került nyilvánosságra arról, hogy a VMP kapott-e választ, és ha igen, milyet az említett pártoktól és civil szervezetektől. Közben további két kérdés is felvetődik.
Az egyik az, hogy szükséges-e, érdemes-e a VMP-nek mindenáron együttműködnie azokkal a személyekkel, akik puccsot hajtottak végre ellene, nyilvános lejárató kampányt folytattak a vezetői ellen, és akikről utóbb kiderült, hogy éveken át a VMSZ oszlopos tagjai[6] vagy a párthoz közel álló személyek voltak. Felmerül az is, hogy szakmai felkészültségük és közéleti alkalmasságuk mennyiben teszi őket hiteles partnerré.
A másik kérdés, hogy milyen új választási koalícióban gondolkodik a VMP az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokra.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 71. szakaszának (1) bekezdése szerint választási listaállító – a törvényben meghatározott feltételek mellett – lehet a külön választói névjegyzékbe felvett választópolgárok csoportja, a nemzeti kisebbségi jogok védelmével foglalkozó bejegyzett egyesület, valamint a nyilvántartásba vett nemzeti kisebbségi politikai párt[7].
Az idézett törvényi rendelkezésből egyértelműen következik, hogy civil szervezetek (egyesületek) és politikai pártok nem állíthatnak közös választási listát a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok választásán.
Választási listát önállóan nyújthatnak be a nyilvántartásba vett civil egyesületek, önállóan a nemzeti kisebbségi politikai pártok, valamint kizárólag nemzeti kisebbségi politikai pártokból álló koalíciók.
Ebből az következik, hogy vegyes – vagyis civil szervezeteket és politikai pártokat egyaránt magában foglaló – közös választási lista benyújtására nincs törvényes lehetőség.
Az MNT-választás forgatókönyvei a következők lehetnek:
– A VMP egyetlen vajdasági magyar ellenzéki civil szervezetként már 2025 júliusában felelősségteljesen viszonyult a történelmi pillanathoz, és – óriási ellenszélben, kockázatot vállalva – tett is azért, hogy felkészüljön a rendszerváltásra, és hiteles módon szolgálja a közösséget – áll a felhívásban.
A VMP közleményében reményét fejezte ki, hogy „a megszólítottak felelősségük tudatában és a vajdasági magyar közösség hosszú távú érdekeinek képviseletéhez méltó módon fognak reagálni a nyilvános felhívásra”[2].
A VMP vezetőinek kezdeményezésére 2026. április 18-án Zentán létrejött a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) szembeni magyar nemzeti tanácsi választási koalíció, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ)[3], amelyet a Vajdasági Magyar Plénum, a Magyar Mozgalom, a Vajdasági Tisza Szigetek Közösségi Tér és más polgári csoportok hoztak létre.
A VMÚ azonban csak május 26-ig működött. Ekkor Rózsa Zsombor – a VMÚ jelenlegi elnöke –, valamint Natkai Andrea és Sövény Ferenc, a szervezet jelenlegi alelnökei[4] elhatárolódtak a VMP vezetőinek „politikai és közéleti tevékenységétől”[5]. Mindezt azokkal a személyekkel szemben tették, akiknek kitartó munkája tette lehetővé a koalíció létrejöttét.
Az eltelt egy hét alatt semmilyen információ nem került nyilvánosságra arról, hogy a VMP kapott-e választ, és ha igen, milyet az említett pártoktól és civil szervezetektől. Közben további két kérdés is felvetődik.
Az egyik az, hogy szükséges-e, érdemes-e a VMP-nek mindenáron együttműködnie azokkal a személyekkel, akik puccsot hajtottak végre ellene, nyilvános lejárató kampányt folytattak a vezetői ellen, és akikről utóbb kiderült, hogy éveken át a VMSZ oszlopos tagjai[6] vagy a párthoz közel álló személyek voltak. Felmerül az is, hogy szakmai felkészültségük és közéleti alkalmasságuk mennyiben teszi őket hiteles partnerré.
A másik kérdés, hogy milyen új választási koalícióban gondolkodik a VMP az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokra.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 71. szakaszának (1) bekezdése szerint választási listaállító – a törvényben meghatározott feltételek mellett – lehet a külön választói névjegyzékbe felvett választópolgárok csoportja, a nemzeti kisebbségi jogok védelmével foglalkozó bejegyzett egyesület, valamint a nyilvántartásba vett nemzeti kisebbségi politikai párt[7].
Az idézett törvényi rendelkezésből egyértelműen következik, hogy civil szervezetek (egyesületek) és politikai pártok nem állíthatnak közös választási listát a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok választásán.
Választási listát önállóan nyújthatnak be a nyilvántartásba vett civil egyesületek, önállóan a nemzeti kisebbségi politikai pártok, valamint kizárólag nemzeti kisebbségi politikai pártokból álló koalíciók.
Ebből az következik, hogy vegyes – vagyis civil szervezeteket és politikai pártokat egyaránt magában foglaló – közös választási lista benyújtására nincs törvényes lehetőség.
Az MNT-választás forgatókönyvei a következők lehetnek:
1. A VMP önálló listával, civil szervezetként indul.
2. A VMDK és a MPSZ külön állít listát, vagy választási koalíciót köt.
2. A VMDK és a MPSZ külön állít listát, vagy választási koalíciót köt.
3. Létrejön egy új, a választópolgárok csoportjának listája, amelyet a VMP, a VMDK, a MPSZ és más szervezetek támogatnak.
4. A VMSZ önálló választási listával indul.
5. VMÚ és a Malter önállóan vagy közös listán is indulhat.
A legutóbbi nemzeti tanácsi választásokat 2022. november 13-án tartották. Ez azt jelenti, hogy ezt megelőzően új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsot kell választani.
Kovács Elvira, a köztársasági parlament alelnöke és Fremond Árpád, az MNT elnöke szerint azonban „akár egyszerű törvénymódosítással el is halaszthatják a nemzeti tanácsi választásokat”[8].
A szerbiai hatalom nem a törvények tiszteletben tartásáról ismert. A nemzeti tanácsi választások esetleges elhalasztása beleillene a hatalom taktikájába, abba a gyakorlatba, hogy a választások kiírásának halogatásával igyekszik meghosszabbítani saját hatalmát, és politikailag túlélni a voksolást. Ebben a Vajdasági Magyar Szövetség is érdekelt.
A vajdasági magyar szervezeteknek a közösség érdekeit és a törvényi előírásokat szem előtt tartva abból kell kiindulniuk, hogy az MNT-választásokat a törvényben megszabott határidőn belül meg kell tartani. Ezt követelniük kell – ha azt akarják, hogy a közösség is túlélje.
Most július vége van, és még azt sem lehet tudni pontosan, hogy mely szervezetek és milyen listával kívánnak részt venni a nemzeti tanácsi választásokon. Ez is azt mutatja, hogy a vajdasági magyar politikai és civil szervezetek továbbra sem készültek fel kellőképpen a hatalom- és rendszerváltás lehetőségére.
Az elkövetkező napok döntik el, hogy a VMP-nek sikerül-e létrehoznia az új, egységes ellenzéki választási szövetséget, amely érdemi kihívója lehetne a VMSZ listájának.
Az idő egyre fogy, miközben a rendszerváltás esélyei egyre romlanak.
5. VMÚ és a Malter önállóan vagy közös listán is indulhat.
A legutóbbi nemzeti tanácsi választásokat 2022. november 13-án tartották. Ez azt jelenti, hogy ezt megelőzően új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsot kell választani.
Kovács Elvira, a köztársasági parlament alelnöke és Fremond Árpád, az MNT elnöke szerint azonban „akár egyszerű törvénymódosítással el is halaszthatják a nemzeti tanácsi választásokat”[8].
A szerbiai hatalom nem a törvények tiszteletben tartásáról ismert. A nemzeti tanácsi választások esetleges elhalasztása beleillene a hatalom taktikájába, abba a gyakorlatba, hogy a választások kiírásának halogatásával igyekszik meghosszabbítani saját hatalmát, és politikailag túlélni a voksolást. Ebben a Vajdasági Magyar Szövetség is érdekelt.
A vajdasági magyar szervezeteknek a közösség érdekeit és a törvényi előírásokat szem előtt tartva abból kell kiindulniuk, hogy az MNT-választásokat a törvényben megszabott határidőn belül meg kell tartani. Ezt követelniük kell – ha azt akarják, hogy a közösség is túlélje.
Most július vége van, és még azt sem lehet tudni pontosan, hogy mely szervezetek és milyen listával kívánnak részt venni a nemzeti tanácsi választásokon. Ez is azt mutatja, hogy a vajdasági magyar politikai és civil szervezetek továbbra sem készültek fel kellőképpen a hatalom- és rendszerváltás lehetőségére.
Az elkövetkező napok döntik el, hogy a VMP-nek sikerül-e létrehoznia az új, egységes ellenzéki választási szövetséget, amely érdemi kihívója lehetne a VMSZ listájának.
Az idő egyre fogy, miközben a rendszerváltás esélyei egyre romlanak.
Bozóki Antal
__________
[1] VMP-KÖZLEMÉNY: KOALÍCIÓ MÁSODSZOR.
https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. július 19. 17:58, és/vagy Felhívás egy új választási koalícióra. Magyar Szó, 2026. július 21. 4.
[2] Uo.
[3] Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés. https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num, 2026. április 19. 10:19, és vajdasagimagyarplenum@gmail.com, 2026. április 21. 14:12
[4] Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés 11 tagú elnöksége. https://m.vajma.info/cikk/vajdasag/31723/Megalakult-a-Vajdasagi-Magyar-Ujrakezdes-11-tagu-elnoksege.html, 2026. július 19. 20:45
[5] A Vajdasági Magyar Újrakezdés elhatárolódik Csányi és Surányi politikai tevékenységétől. https://szmsz.press/2026/05/26/a-vajdasagi-magyar-ujrakezdes-elhatarolodik-csanyi-es-suranyi-politikai-tevekenysegetol/, 2026. május 26. 7:24
[6] VMP-ÚJRAKEZDÉS: Távozzon a közéletből a Vajdasági Magyar Újrakezdést megpuccsoló Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea! 2026. május 26.
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, és ZAKON O NACIONALNIM SAVETIMA NACIONALNIH MANJINA. "Sl. glasnik RS", br. 72/2009, 20/2014 - odluka US, 55/2014 i 47/2018. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_nacionalnim_savetima_nacionalnih_manjina.html
[8] Egy egyszerű törvénymódosítással elhalaszthatják az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokat. https://szmsz.press/2026/07/22/egy-egyszeru-torvenymodositassal-elhalaszthatjak-az-osszel-esedekes-nemzeti-tanacsi-valasztasokat/, 2026. július 22. 13:40
[1] VMP-KÖZLEMÉNY: KOALÍCIÓ MÁSODSZOR.
https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. július 19. 17:58, és/vagy Felhívás egy új választási koalícióra. Magyar Szó, 2026. július 21. 4.
[2] Uo.
[3] Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés. https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num, 2026. április 19. 10:19, és vajdasagimagyarplenum@gmail.com, 2026. április 21. 14:12
[4] Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés 11 tagú elnöksége. https://m.vajma.info/cikk/vajdasag/31723/Megalakult-a-Vajdasagi-Magyar-Ujrakezdes-11-tagu-elnoksege.html, 2026. július 19. 20:45
[5] A Vajdasági Magyar Újrakezdés elhatárolódik Csányi és Surányi politikai tevékenységétől. https://szmsz.press/2026/05/26/a-vajdasagi-magyar-ujrakezdes-elhatarolodik-csanyi-es-suranyi-politikai-tevekenysegetol/, 2026. május 26. 7:24
[6] VMP-ÚJRAKEZDÉS: Távozzon a közéletből a Vajdasági Magyar Újrakezdést megpuccsoló Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea! 2026. május 26.
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, és ZAKON O NACIONALNIM SAVETIMA NACIONALNIH MANJINA. "Sl. glasnik RS", br. 72/2009, 20/2014 - odluka US, 55/2014 i 47/2018. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_nacionalnim_savetima_nacionalnih_manjina.html
[8] Egy egyszerű törvénymódosítással elhalaszthatják az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokat. https://szmsz.press/2026/07/22/egy-egyszeru-torvenymodositassal-elhalaszthatjak-az-osszel-esedekes-nemzeti-tanacsi-valasztasokat/, 2026. július 22. 13:40
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)