Triumvirátus: Juhász Bálint, a VMSZ Intéző
Bizottságának elnöke, Pásztor Bálint, a VMSZ első embere, és Fremond
Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki korábban a párt alelnöke volt
2026. ápr. 29. 19:12
A Vajdasági Magyar Szövetség a Pásztor-dinasztia alatt
másodszor néz szembe olyan helyzettel, amelyet nem lehet csak úgy
egyszerűen a szőnyeg alá söpörni, amellyel foglalkozni kell, mert ez a
csoda nem három napig tart. A feladat VMSZ-t próbáló: kizárások,
kiközösítések, képletes vonatgázolások, feketelisták után el kell
hitetni a TISZA Párttal, hogy a VMSZ vezetése képes megújulni, hogy
minden vajdasági magyar fontos a számára, és hogy minden adóforinttal el
tud számolni, mert minden a legjobb zsebbe, ó párdon, helyre került
(lásd: identitásmegőrző és szakmai programok).
A Mesterterv 2.0 első fejezetét április 27-én este, a Vajdasági Rádió és Televízió Napjaink című műsorában láthatták, ahol a Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke Surányi Zoltánnak, a Vajdasági Magyar Plénum első emberével folytatott – igazi tévévitától igencsak távol álló
– nem éppen egyenrangú beszélgetést, és most itt a szereplők által
felhasznált időre, a felkészültségre és a magabiztosságra is
gondolhatunk.
A VMSZ első komolyabb próbatétele a Magyar Mozgalom (MM) megalakulása
miatt következett be, ugyanis a civil szervezet és a Vajdasági Magyarok
Demokratikus Közössége (VMDK) által indított lista 16 454 szavazatot
kapott a 2016-os tartományi választásokon, ami egy pár hónappal korábban
bejegyzett szervezet esetében igen jelentős támogatásnak számított,
főleg úgy, hogy a VMSZ által ellenőrzött, a Magyar Nemzeti Tanács által
alapított Magyar Szó és Pannon RTV igencsak komoly kampányt folytatott a
VMSZ dicsőítése és az MM lejáratása mellett. A Prosperitati
Alapítványon keresztül kiosztott eszközök jelentős előnyt biztosítottak a
VMSZ-nek, de a néhai Pásztor István ezzel nem elégedett meg: elkészítette a VMSZ első mestertervét, amely az ellenfél vezetőjének, Korhecz Tamásnak
a vajdasági magyar pártpolitikából való kivonását jelentette, méghozzá
nem is egy-két, hanem mindjárt kilenc évre. Az MM akkori elnökét a VMSZ
alkotmánybírónak javasolta, amit Korhecz el is fogadott, így 2016 és
2025 között a megbizatása miatt nem foglalkozhatott pártpolitikai
ügyekkel.
A Mesterterv 1.0 sikere minden bizonnyal még a VMSZ-esek várakozását
is felülmúlta, így a VMSZ, amely élén időközben Pásztor Bálint vette át a
párt irányítását édesapja halála után, nyugodtan szürcsölgethette
kávéját vagy ötórai teáját, hiszen a Szerb Haladó Pártnak köszönhetően a
köztársasági, a tartományi és az önkormányzati hatalomnak is része
maradt, ami a párt súlyához mérten aránytalanul sokkal több államtitkári
helyet, tartományi és önkormányzati pozíciót jelentett. És közben
Magyarországról folyamatosan érkeztek az adófizetők forintjai,
amelyeknek szétosztását a Prosperitati Alapítvány, valamint a VMSZ
teljes ellenőrzése alá vont Magyar Nemzeti Tanács
végezte. Ez utóbbiba csak egy, a Magyar Összefogás listájáról bejutott
emberek kerültek, mivel a 2022-es MNT-választáson csak a VMSZ indított
listát.
Derült égből a villámcsapás: április 12.
Így jutottunk el a magyarországi országgyűlési választásokig, mely eredménye után sem Pásztor Bálint, sem Kovács Elvira, a párt korábbi alelnöke nem kívánt nyilatkozni az N1 Televíziónak,
amikor nevezettek elhagyták a Fidesz budapesti eredményváróját. Ez
teljesen érthető, hiszen már mindketten tudták, most olyan
köpönyegforgatást kell bemutatni, amilyenre eddig a párt életében még
nem volt példa, mivel Pásztor István kiváló politikus módjára mindig
előkészítette a terepet, amikor ilyen pálfordulást kellett végrehajtani:
a szocialisták mellől a Fidesz, és a Demokraták mellől a Szerb Haladó
Párt mellé szinte zökkenőmentesen állt át a párt tagsága. Akinek meg nem
tetszett az irány, az belépett a Magyar Mozgalomba, s utána ezeket az
embereket – a jogot és a szabályokat megerőszakolva – ki is zárták a
pártból.
Pásztor Bálint gyorsan új lemezt tett a lejátszóba: a közösség minket
támogat, hiszen 90 százalékban arra szavaztak, akire mi mondtuk,
viszont Magyarországon a nép máshogy döntött, és a közösség érdeke, hogy
a mindenkori magyar kormánnyal a határon túliak jó viszonyt ápoljanak,
úgyhogy megkezdődnek a tárgyalások Magyar Péterrel, hogy a TISZA-kormány
is folyósítsa a jövőben ugyanazokat a támogatásokat, mint ahogy azt a
Fidesz-KDNP is tette.
A Magyar-Pásztor találkozó
A TISZA Párt elnöke a hétvégi megbeszélésen igencsak kemény volt Pásztorral,
legalábbis a közleményéből ez derült ki, hiszen felvetette, hogy a
Pannon Televízió minden szakmai szabályra fittyet hányt azzal, hogy a
honlapján április 12-ig két, pár soros hírt közölt Magyar Péterről,
és még a győzelmi beszédéből is kivágták azt a részt, ami a határon
túliakra vonatkozott. Ahogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke esetében,
Magyar Péter a VMSZ elnökének is elmondta, hogy kivizsgálják a
levélszavazás során történt visszaéléseket, és azt is, hogy mire mentek
el az elmúlt tíz évben a magyarországi adófizetők forintjai Vajdaságban.
Pásztor közleménye igyekezett a dolgok élét venni,
nagyjából úgy jött le, mindenki lenyugodhat, nincs itt semmi látnivaló,
megvolt a vezeklés, és minden ott folytatódik, ahol április 12-én
abbamaradt.
Mesterterv 2.0: párbeszéd, nyitottság, együttműködés
De azért azt a VMSZ vezetői is tudták, hogy a TISZA és a nyilvánosság
felé is kell bizonyítani, mutatni egyfelől azt, hogy mindenféle és
mindenfajta együttműködésre készek, csak azért, hogy a támogatás
továbbra is rajtuk keresztül történjen, másfelől, hogy – még mielőtt a
TISZA Párt elkezdene más szervezetben, módszerben gondolkodni –
ráeszméljen, hogy nincs is más lehetőség, csak és kizárólag a VMSZ. Így
született meg a Mesterterv 2.0, amely úgy indult, hogy Pásztor arra
kérte (talán az „adta utasításba” erős lenne, de a viszonyokat ismerve,
egyáltalán nem elképzelhetetlen ez sem) a Pannon Televíziót, hogy
hétfőre hozzanak össze egy tévévitát Surányi Zoltánnal, a VMP elnökével.
Igen ám, de kiderült, hogy Surányi hétfőn este már a Vajdasági RTV
Napjaink című műsorának lesz a vendége, és ezt a vendégszereplést már
korábban leszervezték. Mi sem volt egyszerűbb, mint jelezni az RTV-nek,
itt az alkalom, hogy sok-sok év után vajdasági magyar vitaműsort
nézhessenek élőben a polgárok.
Az RTV természetesen örült, valószínű a VMP és a
Vajdasági Magyar Újrakezdés tagjai is boldogok voltak, hogy no, most
aztán a VMSZ minden visszaélése, gőgös és dölyfös viselkedése napirendre
kerül.
Ebből azonban semmi se valósult meg, Pásztor több évtizedes politikai
és érvelési tudományát és technikáját latba vetve, előre megtervezett
precizitással magabiztosan nyerte meg a vitát, ami egyúttal üzenet volt
Budapest felé, hogy tárgyalófélként ő(k) a legmegfelelőbb(ek). Nem
mellékesen még egy mellékszálat is sikerült tervezetten belecsempésznie a
beszélgetésbe, ez pedig a békülésről, az együttműködésről, a közös jövő
tervezéséről szólt, és úgy hangzott:
„Miért nem ülünk le és tárgyalunk, hogyan tudjuk együtt jobbá tenni a közösség életét?”
Elbábozzuk a sajtószabadságot, legyen minél több lista az MNT-választáson
A Mesterterv 2.0 eddig a VMSZ szemszögéből kiválóan teljesített:
nyitottak és együttműködők vagyunk, tárgyalóképességet figyelembe véve
nincs más a láthatáron, rendelkezünk kiépített intézményrendszerrel,
amelynek a fenntartásához csak pénzre van szükség, nem avatkozunk többet
a magyarországi pártpolitikai csatározásokba, induljon minél több
szervezet az MNT-választáson, elbábozzuk majd a sajtószabadságot is,
hiszen a Magyar Szó online kiadásában hétfőn és szerdán már meg is jelent egy-egy VMDK-közlemény
(aminek azt az ütős és hihetetlenül figyelemfelkeltő címet sikerült
adnia a szerkesztőnek, hogy: A VMDK közleménye), és mindez azt jelenti,
hogy a TISZA Pártnak nem lesz gondja a vajdasági magyarokkal.
Gyanúra, kérdőjelekre okot adó múlt
Ezek után már csak az a kérdés maradt: elhiszi-e a TISZA Párt és
annak vezetői, hogy a VMSZ csúcsvezetése a jövőben minden magyarért
tevékenykedik, mindenkivel hajlandó együttműködni?
Hogy mi szól ez ellen? Csak néhány példa következik, a teljesség igénye nélkül.
Bizonyára többen is emlékeznek a Vajdasági SkacCokra és a Jó Reggelt Vajdaságra
(a vessző kimaradt az azóta már megszűnt oldal nevéből), amelyeket
azoknak a személyeknek és szervezeteknek a lejáratására használták, akik
nem tartoztak a VMSZ holdudvarába és bírálták a pártot.
Pásztor Bálintot 2024-ben választották meg a párt elnökének. A zentai rendezvény után a következőket mondta:
„A Vajdasági Magyar Szövetségben nem kívánjuk és
nem fogjuk megbocsátani azokat a bűnöket, amelyeket a közgyűlés és a
VMSZ ellen elkövettek azok, akik azokat tíz évvel ezelőtt elkövették.
Tehát nyitás igen, befogadójelleg igen, de természetesen nem felejtjük
el azt, hogy mi történt tíz évvel ezelőtt és azok, akik az életünkre
törtek, akik megpróbálták hamis alternatívaként önmagukat felmutatni.”
Ez az „életünkre törtek” is már egy erős kijelentés volt, de ehhez képest arra, hogy Lovas Ildikót, Pásztor István élettársát, Pásztor Bálint szerint „elütötte a vonat”
(értsd: elvették a VM4K nevű „homokozóját” és eltávolították a
vajdasági magyar közéletből), már többen is felkapták a fejüket, még
akkor is, ha emiatt könnyeket nem sokan hullattak.
Emlékezetes még, ahogyan Pásztor Bálint a 168 óra újságíróját
győzködte, értse meg, nincs olyan, hogy Szabad Magyar Szó, csak Magyar
Szó van. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a Családi Kör interjúkérelmét
még a párt alelnökeként azzal utasította el, hogy nem kívánja a
nyilatkozatával legitimálni a lapot, akkor, azt hiszem, jogosan merülnek
fel az emberben kételyek, amikor a tévévitának elkeresztelt műsorban az
hangzik el, hogy „ő pártelnök, nem feladata a sajtó működésének
minősítése”, hogy ez a mondat valóban megfelel-e a valóságnak.
Az Agenda majdnem kimaradt
Erre a felsorolásra azonban könnyű legyinteni, és azt mondani, ezek
csak kiragadott példák, ahogy idősödik az ember, nem ismétli meg
ugyanazokat a hibákat. Ez minden bizonnyal így van, viszont a hétfői
tévészereplés során is szóba került az Agenda Polgárok Egyesülete, amely Pásztor Bálint szerint a „VMSZ-nek segít”,
egészen pontosan „a szervezet szakmai programok lebonyolításával
foglalkozik és nemzeti ünnepek lebonyolításánál segédkezik a Vajdasági
Magyar Szövetségnek.”
Ezzel viszont az a gond, hogy a Politikai tevékenységek
finanszírozásáról szóló törvény kimondja: nonprofit civil szervezet nem
támogathat párttevékenységet. Ha egy civil szervezet külföldi
forrásokból működik, akkor ugyancsak a törvény tiltja, hogy ezeket a
pénzeket politikai célra továbbítsa, mivel a külföldi jogi és
természetes személyektől származó támogatás a pártok számára tilos.
