Autonómiát Felvidéknek! – zengett az ENSZ termében (VIDEÓ)

Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.

Nyitókép: Kena Betancur / VIEWpress

 2024. november 29. 20:37

„A Kárpát-medencében több mint 12 millió magyar él, akik közül mintegy két és fél millióan a trianoni békeszerződés következtében kényszerültek hazájuk határain kívülre”

– mutatott rá beszédében Kartai Gergő. A felvidéki jogász az ENSZ Kisebbségügyi Fórumának 17. ülésszakán szólalhatott fel (itt egyébként Szijjártó Péter is a nemzeti kisebbségek jogvédelmére szólított fel), amely csütörtökön és pénteken ülésezett Genfben a szervezet Emberi Jogi Tanácsának összehívására.

Kartai igyekezett a kapott két percben összefoglalni a határon túli magyarságot érő joghátrányok lényegét, kiemelve: ma félmillió őslakos magyar állampolgárt képvisel, akik jogilag Szlovákiában, az úgynevezett Felvidéken élnek. 

A jogász, aki az Esterházy Akadémia képviseletében volt jelen, rámutatott: az őshonos felvidékiekhez hasonlóan a világ számos részén élő őshonos nemzeti közösségek kulturális és nyelvi jogaikért, valamint a területi és gazdasági autonómia jogáért küzdenek, hiszen a kisebbségvédelmi alapon alapuló kollektív jogok hiányában az őshonos nemzeti közösségek védelmére nincs garancia.

Azt is a figyelmükbe ajánlotta, hogy ez a helyzet „kevésbé szerencsétlen esetekben társadalmi egyenlőtlenségekhez és a szabadság értékeinek megsértéséhez vezet. Szerencsétlenebb esetekben ezt úgy hívják: casus belli” – vagyis háborús ok.

Kartai emlékeztetett, hogy az ENSZ azért jött létre, hogy békét teremtsen a világban, ennek ellenére konfliktusok vagy akár lehetséges háborúk magvai ott vannak az etnikai kisebbségek jogainak és jogos követeléseinek ignorálásában. 

„Hogyan érhetnénk el hosszan tartó és fenntartható békét, ha alapvető szükségleteiket figyelmen kívül hagyják?”

Mint fogalmazott, a nemzetközi közösségnek meg kell értenie: „a kisebbségek szenvedése mindig fenyegetést jelent a globális béke ügyére nézve”. Azt is leleplezte, hogy az állítólagos egyenlő bánásmód nem érvényesül, rendszeresen különbséget tesznek az egyébként hasonló helyzetben lévő őshonos nemzeti közösségek között a döntéseik során.

Kiemelte: „egyszerűen azt kérjük, ami alapvető: a jogot, hogy saját magunk határozzuk meg sorsunkat, hogy méltósággal éljünk, és megőrizhessük kultúránkat és örökségünket. Legyünk egyértelműek: minden őshonos kisebbségnek eredendően jár az önrendelkezési jog!” – fogalmazott.

Majd így zárta beszédét: „Hirdessük bátran:

autonómiát minden őshonos kisebbségnek. Autonómiát a Kárpát-medence őshonos nemzeti közösségeinek, autonómiát Felvidéknek!”

https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/autonomiat-felvideknek-zengett-az-ensz-termeben-video

Nem az a baj, hogy nincs új szmsz, hanem az, hogy pénz nincs

 

2024. november 29.

Karácsony Gergely: Tanulja meg a Tisza, hogy nekem nem lehet ultimátumot adni. A Tisza Pártnak mondhat köszönetet Várhelyi Olivér.  Elrendelte a szavazatok újraszámlálását az alkotmánybíróság Romániában.

Karácsony Gergely: Tanulja meg a Tisza, hogy nekem nem lehet ultimátumot adni
„Mélységesen felháborít, hogy a Tisza Párt felül akarja írni az én főpolgármesteri mandátumomat” – jelentette ki Karácsony Gergely a Szabad Európának adott interjújában. Szerinte nem az a fő baj, hogy nincs új szmsz vagy főpolgármester-helyettesek, hanem az, hogy pénz sincs.

A Tisza Pártnak mondhat köszönetet Várhelyi Olivér
A magyar képviselők közül egyedül a Tisza Párt delegációja szavazta meg Ursula von der Leyen második elnöki ciklusát és az új Európai Bizottság felállását, vagyis furcsa módon a Fidesz által delegált Várhelyi Olivért Magyar Péterék megszavazták, míg Deutsch Tamásék nem.

Elrendelte a szavazatok újraszámlálását az alkotmánybíróság Romániában
A romániai alkotmánybíróság felszólította a választási bizottságot a szélsőjobboldali Călin Georgescu váratlan győzelmét hozó államfőválasztás első fordulójában leadott szavazatok teljes újraszámlálására és ellenőrzésére. A panaszosok illegális, bizonyos külső állami szereplők által destabilizációs céllal adott kampányfinanszírozás elfogadásával vádoltak meg az oroszbarát jelöltet.

Egy másik cikkünkben azt mutattuk be, hogy miként is segítette a TikTok a szélsőjobboldali elnökjelölt felemelkedését Romániában.

Gulyás Gergely továbbra sem hisz a Fidesz lemaradását mutató közvélemény-kutatásoknak
Továbbra is választásokat szeretnének nyerni, és nem közvélemény-kutatást – húzta alá Gulyás Gergely a Kormányinfón. a Fidesz tizenegy százalékpontos lemaradását mérő Medián-kutatásra reagálva. Jogi következményeket helyezett kilátásba, amennyiben a kirúgott műemlékvédelmi szakember név szerint feljelenti őt, ahogy ígérte.

Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyot jelöli ukrán–orosz különmegbízottnak Donald Trump
A megválasztott amerikai elnök a korábbi alelnöki nemzetbiztonsági tanácsadót jelölte ki Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottnak, aki szerint be kell fagyasztani a frontvonalakat és tárgyalóasztalhoz kell kényszeríteni a szemben álló feleket.

Ausztrália a világon elsőként minimumkorhatárt vezet be a közösségi média elérésére
Megszavazta a parlament felsőháza is azt a törvényt, amely 16 évben szabja meg a közösségi oldalak használatának alsó korhatárát. Az érintett platformok – így a TikTok, a Facebook, a Snapchat, a Reddit, az X és az Instagram is – akár ötvenmillió ausztrál dollárig terjedő bírsággal lesznek sújthatók, ha nem tesznek eleget az előírásoknak.
 
Amit még tudni érdemes
Publicus: Az emberek 55 százaléka nem ért egyet az Orbán-kormány keleti nyitásával (Népszava)
A magyarok nem hisznek az orbáni külpolitika mindenhatóságában. Még a Fidesz szavazóinak 48 százaléka szerint is csupán közepes Magyarország befolyása a nemzetközi színtéren.

szabadeuropa@rferl.org   

Ezek a betöréses „dógok” csak mendemonda – állítja a csantavéri polgármester

A betört utcai ablak 

Kedves Csantavériek!

Hétfő délelőtt 8:10 perc és 8:21 perc között 2 nő betört hozzánk és elvitte az értékeinket. Több arany ékszert, melyeknek nem csak anyagi, hanem az eszmei értéke is jelentős volt a számomra. Sok ezüst ékszert is elvittek, valamint az euróban, forintban és dinárban lévő megtakarításainkat. A dinárban ellopott pénz egy része a tanítványaimtól összegyűjtött pénz volt. Ma délelőtt az egyik tanulóm hozott nekem 2000 dinárt a zsebpénzéből, mert enyhíteni szerette volna a veszteségeimet. Természetesen nem fogadtam el a nemeslelkű tanulóm zsebpénzét, de a felajánlása megmelengette a lelkemet, és soha nem fogom elfelejteni ezt a mérhetetlenül hatalmas jószívűséget és együttérzést.

Amennyiben van olyan, aki segíteni tudna információval vagy felvétellel, annak nagyon hálás lennék a segítségéért.

Továbbá köszönöm azoknak, akik eddig nevekkel és jó tanácsokkal elláttak bennünket a betöréssel kapcsolatban. Köszönöm a rendőrség egész napos nyomozását, ujjlenyomat- és kamera vizsgálódását is!

Ezt a felhívást egy csantavéri tanítónő, Vituska Kornélia intézte tegnap este a falubeliekhez, kérve a lakosság segítségét, támogatását a családját ért bűncselekmény kapcsán.  

Ami a hét elején történt ezen az észak-bácskai településen, az egyáltalán nem számít rendkívülinek. Gyakoriak a lopások, a betörések, még akkor is, ha a falu polgármestere ennek éppen az ellenkezőjét állítja. Egyetlen eset is felháborító és elítélendő, egyetlen eset is megengedhetetlen és félelmet kelt az emberekben.   

Tíz nappal ezelőtt kamera elé ült a Helyi Közösség Tanácsának elnöke, hogy elmondja, milyen időszerű gondok foglalkoztatják a falu lakosságát és miként látja a település közbiztonságát a vezetőség. A nyilatkozat szerint az utóbbi években fejlődésnek indult a falu, ami olyan óriási badarság, hogy csak álmélkodhatunk rajta, hogy is fért ki a falu első emberének a száján. Megérne egy hosszabb elemzést, de untig elég belőle csak egy rövidke részlet is:

– Azt tudnám mondani, hogy egy olyan kiváltságos helyzetbe hozta saját magát a csantavéri nép, hogy van munkalehetőség, forognak az anyagiak, és ebből az anyagiakból következik az is, hogy szükség van vegyeskereskedésekre, textilüzletekre, kínai üzletekre, sok mindenre, pékségekre, éttermekre – ami már egy elszegényedett közösségekre nem jellemző.

Eddig az idézet.

Szálazzuk szét! Textilüzletek egyáltalán nincsenek Csantavéren. Egy sincs. Pedig volt több is. A tönkretett földműves-szövetkezeten belül létezett egy Csík-ér nevű kereskedelmi részleg, amelynek két boltjában ruhaneműt is lehetett vásárolni: a nagyáruházban és a mozi melletti üzletben. Emellett Bús Rózsika néni boltjában, később a Lady M nevű üzletben és Gregus Kati butikjában is. Két helyen lábbelit is vehettünk: a Solid és a Borovo üzletében. Most viszont – már évek óta – csak a silány minőségű kínai portékával kell beérniük a csantavérieknek, a három ilyen üzlet elárasztotta műanyag bóvlival a falut.

Egyetlen helybeli által üzemeltetett pékség található a faluban (annak tulajdonosa is úgy helybeli, hogy mivel már több évtizede itt él az albán család, helybelinek mondható), a másik sütöde pedig Nagyfényen működik, Csantavéren csak árusítják a termékeit. Ezzel szemben – pár évtizeddel ezelőtt – a pékek is itteni magyar emberek voltak: Zsámboki, Horák, Földi, Oláh, Huszár, Pálity, Hernyák, Keresztes, Zélity. És bútorgyára is volt a falunak, nemcsak bútorüzlete. Most egyik sincs. Csantavéren egy hokedlit sem lehet venni.

Ahogy a mi politikusunk a közbiztonságról vélekedik, az (enyhén szólva is) arcpirító. Már a környező településeken is tudják, hogy Csantavéren egymást érik a betörések, a polgármester mégsem átall így nyilatkozni: – A közbiztonság terén – szeretném kijelenteni, nagyon megbízható, leellenőrzött adatok alapján, hogy – Csantavér mint közösség, irigylésre méltó pozícióban állunk, mivel a számok azt mutatják, a rendőrségi statisztikák, hogy a bűnözés nagyon alacsony szinten van közösségünkben. (..) Szabadka külvárosának a szintjéhez képest nagyon alacsony szinten van. Más, amit az utcán beszélnek az emberek, félreértelmezik, hozzáadnak, elvesznek, másképp véleményezik, vagy esetleg az ilyen közösségi médiákra, amiket föltesznek, annak valós alapja nincsen.

Mondja mindezt úgy, hogy közben a szeme sem rebben. Szinte meghazudtolja a fél falut. A valóság azonban rá-rácáfol az olyan rózsaszínű politikusi kijelentésekre, amelyek szerint irigylésre méltóan alacsony a bűnözés szintje, és amelyek szerint „ezek a betöréses DÓGOK csak mendemondák”. (Meg arra is, hogy az ilyen mondatok pár nap után egyszerűen eltűnnek a korábbi videóból, tévéműsorból.)   

A polgármesterünk által megfestett idillikus képet – ezt az irigylésre méltó helyzetet, ezt az alacsony szintű bűnözéses állapotot nagyon gyorsan elcsúfították az elmúlt napok történései. Egymást követő négy alkalommal betörtek a falu szívében található egyik kínai üzletbe, ahonnan a (tulajdonos elmondása szerint) több mint százezer dinár értékű árut vittek magukkal. De ugyanígy az is megcáfolja a tanácselnök szavait, amit tegnap este tárt a nyilvánosság elé a tanítónő a Facebook-profilján.

A polgármesteri tévés nyilatkozatot nem hagyták szó nélkül a csantavériek. Érdemes néhányat kiemelni a hozzászólások közül.

Milivoje Škrbić: Ember, te Csantavérről beszélsz?

Tihomir Ivković: ALACSONY A BŰNÖZÉS SZINTJE... Ne haragudj, ez szégyen! Azt, hogy az emberek be sem jelentik már a betörést, mert a rendőrség úgysem oldja meg, ne felejtsük el! Ezért van a statisztikai adat, hogy ALACSONY szinten van a bűnözés. Keveset mondok, de a falunkban havonta legalább 30 betörés van. Ez nem kevés…

Bajusz Mária: Nem a megfelelő embert szólították meg. Csantavér szülöttei tudnának mesélni, bármely témában jobban otthon vannak. Sőt: szívükön viselik a faluban történteket, pláne, ha érintettek is a témában. Itt nagy a ködösítés. Minden csantavéri örülne, ha mindaz igaz lenne, amit a falu „első embere" elmondott.

Kocsis Lidia: Ennyi hazugságot már rég hallottam egyszerre.

Csonka László: Van egy dal: „Hazugság volt minden szavad”. Énhozzám is bejöttek, van ujjlenyomat, talplenyomat és SEMMI!!! Ha az „első ember” házába bemennek, akkor meglesz az elkövető!

Horvát Magdolna: Lehet, hogy hozzá még nem törtek be és nem érzi a bőrén. Vagy benne van a buliban.

Mészáros János és Szilvia: Dinamikus fejlődés vette kezdetét Csantavéren… Ez miről beszél? Húú, de beteg fejben! Nézzél már szét, ember!

Orovec Éva: Lehet, hogy félre van tájékoztatva??? A közbiztonság (gondolok a betörésekre) katasztrofális! Nem tudom, hogy akad-e egyáltalán olyan ház, ahol még nem voltak hívatlan látogatók. Már a szomszédot sem lehet kikísérni, vagy a tyúkokat megetetni, hogy a lakás ajtaját ne zárnánk be, mert csak elfordulsz s már benn is vannak. Visznek, amit csak bírnak. Ne beszéljünk arról, ha valaki elmegy otthonról. Nem számít már a kamera sem.

Fügedi Zita és Ferenc: Alacsony a bűnözés… Na, ez nem igaz! Számoljuk már meg, hogy az utóbbi időben hány betörés volt! Nem érezzük biztonságban magunkat, fiatalok és idősek sem. Alacsony bűnözés mellett az utcai ablakokon ugrálnak be a lopók a reggeli órákban, kerítéseket vágnak ki, betörik az ajtókat idős emberekhez, sok esetben éjjel. Nincs közbiztonság. Szeretnénk tudni számokban is, hogy mennyi az az alacsony bűnözés. SENKIT nem érdekel az áldozatok hogyléte! Sokan, nagyon sokan tudnánk beszélni erről.

Bakos Erzsébet: Nagyon sajnálom, hogy ilyesmi megtörténik, mert ez nem „csak" anyagi veszteség, hanem egy otthon meggyalázása is.

Nagy Ilona: Elege van már Csantavérnek. Elege.

Vass Arcson Violetta: Szomorú, dühítő. Valahogy egymásra kéne vigyázni, emberek. Szomszédokra figyelni, összefogni.

Anitics Izabella: Ideje lenne már egy nyilvánosan meghirdetett falugyűlésnek.

Szabó Angéla

Napjaink - 2024.11.18. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/96212
(28:17-től látható a Csantavéren készült összefoglaló)

Vučić megígérte: a szegénységből a szegénységbe vezet minket

2024. november 27.

Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić a közelmúltban kijelentette, hogy Szerbia 2027-re eléri a mai Bulgária életszínvonalát. 

Miközben ezt sokan sikerként próbálják bemutatni, a VMDK kötelességének érzi, hogy rámutasson a szomorú igazságra: ha ez a cél, akkor Szerbia nem halad előre, hanem továbbra is a szegénység ördögi körében marad.

Emlékeztetnünk kell, hogy Bulgária jelenleg az Európai Unió egyik legszegényebb országa. 

Az életszínvonala, bár jelentősen meghaladja a szerbiai szintet, még mindig messze van attól, amire a modern európai országok polgárai vágynak. 

Vajon elégedettek lehetünk azzal, hogy a hatalom egy olyan célt ígér, amely az EU fejlett országaival szemben több mint két évtizedes lemaradást jelent?

Mit jelent ez az ígéret Szerbia polgárai számára?

Ez az ígéret a kudarc elismerése:

1. Hogy gyermekeink továbbra is egy olyan országban élnek majd, ahol a bérek Európa legalacsonyabb szintjén maradnak.

2. Hogy az oktatásba, az egészségügybe és az infrastruktúrába való beruházások helyett a cél csupán a „túlélés” lesz valamiféle minimális szinten.

3. Hogy az agyelszívás és az EU jobban fizető piacaira történő migráció továbbra is mindennapi valóság marad.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ragaszkodik ahhoz, hogy Szerbiának komoly stratégiára van szüksége, amely dinamikus gazdasági növekedést, egyenletes regionális fejlődést és európai színvonalú életet biztosít.

 Szerbia többet érdemel annál, mint hogy három év múlva éppen olyan szegény legyen, mint a mai Bulgária.

Felszólítjuk a hatalmat, hogy hagyjon fel az olcsó populizmussal, és forduljon végre a polgárok számára kézzelfogható fejlődést hozó érdemi reformok felé. 

Ez az út csak stagnáláshoz vezet, miközben Szerbia és polgárai jövőt érdemelnek, nem pedig a szegénység ismétlését.

VMDK Sajtószolgálata

office@vmdk.org.rs, 2024. november 27. 8:01

Juhász Bálint is megünnepelte Délvidék elszakítását

 

2024. november 27. 16:52

Újvidéken a tartományi kormány épületében tartották meg a vajdasági parlament díszülését, az 1918. november 25-i „Nagy Nemzetgyűlés” 106. évfordulóján. Ezen a napon Dél-Magyarország területeinek csatlakozását hirdették ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, amelyet francia és szerb fegyverek árnyékában valósítottak meg. Az esemény mára a Vajdaság Napjaként vált hivatalos ünneppé, amelyet 2018-ban a Vajdasági Magyar Szövetség is megszavazott, ellentétben több magyar és szerb politikai erővel.

A hétfői ünnepségen elhangzottak a szerb történelem dicső fejezeteit méltató beszédek, azonban a díjazottak között nem szerepelt magyar személy. Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Intéző Bizottságának elnöke, a tartományi parlament elnöke is jelen volt az ünnepségen, hogy megtapsolja Vojislav Šešelj egykori jobbkezének, Maja Gojković tartományi kormányfőnek nacionalista beszédét.

„November 25. a szerb nép történelmének egyik legfontosabb dátuma. Ez a nap egy hősi korszak betetőzése, amely a szerb nép első és második felkelésével kezdődött, majd folytatódott a Májusi Közgyűléssel és a Nevesinjei Puskadördüléssel, és a balkáni háborúk, valamint az első világháború győzelmeivel ért véget. Ezekkel a történelmi eseményekkel, amelyeket ritkán látni más nemzetek történetében, megmutattuk, mennyire tiszteljük és szeretjük a szabadságot. Ez az elköteleződés a szabadság iránt, valamint az, hogy soha nem tűrtük az elnyomás semmilyen formáját, a szerb nép kollektív lelkületének egyik fő vonása. (…) Ma megemlékezünk azokról a nagyszerű emberekről, mint például amilyen Svetozar Miletić, Jaša Tomić, Đorđe Stratimirović, Josif Rajačić, Stevan Šupljikac, Milica Tomić, Marija Jovanović, és sokan mások voltak, akik a Matica Srpska bölcsességével és tudásával megerősödve, Karađorđe, Miloš fejedelem, Živojin Mišić és más szerb vezérek munkájával közösen, megteremtették a szerb nép egyesülésének útját”

– mondta Gojković.

Az ünnephez kötődő történelmi események máig megosztják Délvidék lakosságát. Az 1918-as Nemzetgyűlésen a magyar és német lakosságot – amely a térség népességének több mint felét tette ki – kizárták a döntéshozatalból. Az így elfogadott határozatok nem az önrendelkezést, hanem a nemzeti (“kisebbségi”) közösségek kisemmizését szimbolizálják.

Emlékeztetőül: A 2018. június 19-én megtartott ülésén a tartományi képviselőház szerb nacionalista érzelmű képviselői – a VMSZ támogatásával –  ünnepnapot csináltak november 25-ből  is, amely napon 1918-ban  a szerb és francia megszálló csapatok szuronyainak védelme alatt, a Délvidék lakosságának 55,34 százalékát tevő magyar és német többségnek, valamint a lakosság 6 százalékát tevő románoknak teljes kikapcsolásával a „bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok” ún. „nemzetgyűlése” határozott és kimondta az elszakadást  az ezeresztendős  Magyarország kötelékéből, amely a török fenyegetés idején oltalmat és új hazát biztosított számukra.

A VMSZ ezután „helyreigazítási hadjárattal” próbálta igazolni magát, azt állítván, hogy azért szavazták meg szülőföldünk elcsatolását ünnepnapoknak, „mert azokkal párhuzamosan augusztus 20-át, Szent István napját is azonos szintű ünnepnappá tették” (válaszunkat lásd ITT).

U. Z.

https://delhir.info/2024/11/27/juhasz-balint-is-megunnepelte-delvidek-elcsatolasat/