2025. június 19., csütörtök

„Pásztor Bálint megsértette és elárulta a szabadkaiakat”

 „Pásztor Bálint megsértette és elárulta a szabadkaiakat” 

Pásztor Bálint (Pannon RTV) 

– Pásztor Bálint úr a Pannon Televízióban szerepelve kijelentette, hogy az EXPO a legfontosabb rendezvény Szerbiában. Ezzel a nyilatkozatával ismét megmutatta, hogy a hatalom számára fontosabb Szabadka, Vajdaság és egész Szerbia polgárainak érdekeinél – olvasható a Szerbia Új Arca (Novo Lice Srbije) nevű párt szerkesztőségünkhöz küldött sajtóközleményében.

Pásztor úr figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az országnak mennyi pénzébe fog kerülni az EXPO megszervezése, miközben Szabadkán nincs egyetlen olyan utca sem, amelyen ne tátonganának óriási kátyúk. Ahelyett, hogy az alapvető infrastrukturális problémákat oldaná meg, a hatalom olyan grandiózus projektumokra pazarolja az erőforrásokat, amelyek felől nem tudni, hogy abból a helyi lakosságnak mi haszna lesz majd – áll a közleményben.

A Szerbia Új Arca arra is emlékeztet, hogy a koalíciós partnerrel való megállapodás alapján már két éve menekülnek a helyi közösségi választások kiírásától. Az egészségügyi rendszer összeomlóban, a kórházak széthullóban, a polgárok pedig a tönkrement infrastruktúrával és a nem biztonságos életfeltételekkel szembesülnek nap, mint nap, figyelmeztet a párt.

– Pásztor úr, ezzel a kijelentésével megsértette és elárulta Szabadka polgárait! Az egyedüli erköcsös lépés ebben a pillanatban az lenne, ha lemondana, koalíciós partnereivel együtt – üzeni Szerbia Új Arca.

https://szmsz.press/2025/06/18/pasztor-balint-megsertette-es-elarulta-a-szabadkaiakat/

„A tragédia eltussolása” – súlyos vádak az újvidéki előtető-ügy kapcsán

 

Fotó: vidiportal.ba

 

A Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP) arra figyelmeztet, hogy a látszólagos „eljárási késlekedés” mögött az állam általi szándékos eltussolás húzódik meg az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása kapcsán, amely 16 ember életét követelte.

A párt szerint a hatóságok valójában nem akarják felelősségre vonni azokat, akik a tragédiáért felelősek, mivel közülük többen a hatalom káderei, vagy szoros kapcsolatban állnak Aleksandar Vučić rezsimjével.

Az SSP felszólította a bíróságot, hogy haladéktalanul döntsön az eljárási indítványokról, a teljes ügyet sürgősen utalja vissza az ügyészségnek, és azonnal emeljen vádat, hogy minden érintett felelhessen a törvény előtt.

„Egészen elképesztő, milyen mértékben semmisültek meg az állami intézmények. Nyolc hónappal a tragédia után, amely miatt Szerbia nagy része utcára vonult, a Felső Ügyészség hivatalosan is közölte, hogy nem tudja befejezni a nyomozást, a Felső Bíróság pedig mindezt némán tűri” – áll a párt közleményében.

F. F.
(fonet.rs nyomán)
https://delhir.info/2025/06/19/a-tragedia-eltussolasa-sulyos-vadak-az-ujvideki-eloteto-ugy-kapcsan/

Miért szeretnek ki az emberek a Fideszből, ha kiszeretnek egyáltalán? I-II. rész

A Szabad Európa honlapja 

2025. 06. 19.

Jó reggelt!

A Szabad Európa legfrissebb cikkei:

Miért szeretnek ki az emberek a Fideszből, ha kiszeretnek egyáltalán? II. rész

Rosszul járt volna a Fidesz, ha Trumpnak sikerül egy nap alatt békét teremtenie? Mit kíván a magyar nemzet választás előtt és mit ígérnek neki? És hol igyekszik feltörni Magyar Péter a kormánypárt erős támogatói burkát? Muníciót adunk a mindennapok beszélgetéseihez. 2. resz.
További részletek »



Miért szeretnek ki az emberek a Fideszből, ha kiszeretnek egyáltalán? I. rész

Legyőzi-e a békepártiság a megélhetési nehézségeket vagy mindent visz az anyák adókedvezménye? A Fidesz-best of, az ukrán nagy-narratíva mellett kell-e mást is előhúzni a kalapból? És mi történt Orbánnal? Már kér a lángosra tejfölt? Mit kíván a magyar nemzet választás előtt és mit ígérnek neki?
További részletek »


Árrésstop: kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen az Európa Bizottság

Két eljárásról van szó a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat sújtó árréskorlátozások miatt. Az elsőt az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások, míg a másikat a drogériai termékeknél bevezetett hasonló korlátozások miatt kezdeményezte az uniós testület.
További részletek »


Elvesztette a munkaügyi pert a Corvinus vizsgabotrány után kirúgott tanár

Elvesztette a munkaügyi pert a Corvinus volt tanára, aki egy tehetős családból származó diákot nem engedett vizsgázni, mert szerinte nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az egyetemista végül rektori engedéllyel mégis vizsgázhatott. A tanárt elbocsátották.
További részletek »


Pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen a Válasz Online

A szerkesztőség, amely nemrég exkluzív interjút közölt az ukrán elnökkel, úgy döntött, hogy a valótlan tényállításokkal okozott jogsérelem megállapítására személyiségi jogi pert kezdeményez a Lánczi Tamás vezette hivatallal szemben.
További részletek »


További cikkeink:

Köszönöm a figyelmét,
Vovesz Tibor
szerkesztőség-vezető

2025. június 18., szerda

Többnyelvűség?

Nagybecskereken, a Cukorgyári Kiserdőben, a napokban átadtak rendeltetésének egy filagóriát. A beruházást annak keretében valósították meg, hogy a Béga menti város viseli az idén a Szerbia Kulturális Fővárosa címet. Annak rendje-módja szerint erről többnyelvű tábla is tanúskodik. A városban ugyanis a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák és a román nyelv is. Kelemen Imre nagybecskereki tanár szerint azonban a föliratot sürgősen le kell cserélni.
– A magyar szöveget a Google is jobban lefordította, mint ahogy az a táblán áll. De talán jó lenne ellenőrizni a szlovák és angol szöveget is. Erről tájékoztattam az önkormányzatot és a VMSZ-t is – közölte a tanár.
Az is furcsa, hogy nincs román nyelvű felirat a táblán.

K. I.
Magyar Szó, 2025. június 14. 6., és/vagy 
https://www.magyarszo.rs/vajdasag/nagybecskerek/a.334247/Tobbnyelvuseg

Lezárult az újdörögdi tragédiával végződött kiképzés vizsgálata, egyelőre nincs felelős

 A Szabad Európa honlapja

2025. 06. 18. 

Jó reggelt!

A Szabad Európa legfrissebb cikkei:

Lezárult az újdörögdi tragédiával végződött kiképzés vizsgálata, egyelőre nincs felelős

Csak az a biztos, hogy nem a Miniszterelnökség fiatal kormánytisztviselőjéének kezében felrobbant kézigránát volt műszaki hibás március 21-én, a vizsgálat végkövetkeztetéseire még várni kell – tudta meg több egymástól független forrásból a Szabad Európa.
További részletek »



Vita az alkotmányos puccsról: mintha a vereségre is felkészülne a Fidesz

Miközben Orbán Viktor a Fidesz népszerűségének töretlenségét látja a VOKS 2025 aláírásgyűjtésében, Pokol Béla volt alkotmánybíró biztonsági intézkedéseket javasolt egy mégis bekövetkező kormányváltás esetére. Az ellenzéki oldalon régóta kérdés, mi legyen az illiberális kétharmados törvényekkel.
További részletek »


Megkapta az azonnali jogvédelmet a főváros, nem vonhatják le a szolidaritási hozzájárulást

A bíróság a peres eljárás befejezéséig megtiltotta az alperes Magyar Államkincstárnak, hogy szolidaritási hozzájárulás címén szeptemberig beszedési megbízást nyújtson be, a májusban inkasszózott 10,1 milliárd forintot pedig kamatostul kell visszafizetnie a főváros számára.
További részletek »


Törvénysértő volt a kúriai tanácselnök bíró indoklás nélküli felmentése

A Kúria elnöke, Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma jogerős ítéletében megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára az elnöknek semmilyen hatásköre nem volt.
További részletek »


Több mint négyszáz drónnal támadta az orosz hadsereg Ukrajnát az éjszaka folyamán

Legkevesebb 14 halottja és 44 sebesültje van a Kijev elleni éjszakai támadásnak, amelyről Volomidir Zelenszkij ukrán elnök azt írta az X-en: „Kijevnek az egyik legszörnyűbb támadással kellett szembenéznie."
További részletek »


Műholdfelvételeken mutatjuk az iráni katonai és nukleáris célpontok elleni izraeli támadásokat

A Maxar műholdak június 15-én rögzített felvételei pontos képet adnak a pusztítás mértékéről.
További részletek »


Magyarok újabb csoportját menekítették ki a közel-keleti konfliktuszónából

Nyolcszáz fölött van a konzuli védelemre regisztráltak száma az egész térségben - közölte kedden kora délután Szijjártó Péter.
További részletek »


További cikkeink:

2025. június 17., kedd

Négykézláb kellett lépcsőt másznia – két börtönt perel megaláztatásai miatt a féllábú rab

A Szabad Európa honlapja

2025. 06. 17.

Jó reggelt!

A Szabad Európa legfrissebb cikkei:

Négykézláb kellett lépcsőt másznia – két börtönt perel megaláztatásai miatt a féllábú rab

Richter Gyula anyja a karjai közt halt meg. A veje kirabolt egy bankot. Amputálták az egyik lábát. Két évvel később megölték a lányát. Úgy döntött: autóba ül, vesz egy üveg viszkit és felakasztja magát. Nem sikerült. A börtönben volt, ahol csak csúszva-mászva tudott közlekedni. Most perre ment.
További részletek »



Érettségizők, vizsgáztatók, szervezők adatait szerezték meg hackerek

Félmillió személy lehet érintett. Arról egyelőre nincs információ, hogy a lemásolt adatokat a támadók nyilvánosságra hozták volna. Az incidens az érettségi vizsgák szervezését nem akadályozza.
További részletek »


36 éve temették el újra Nagy Imrét és '56-os mártírtársait

Az újratemetésre 31 évvel Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzése után került sor. Az egykori miniszterelnök unokája szerint "mint túlélőknek, van feladatunk - megőrizni és továbbadni 1956 és 1989 igaz, összetett emlékezetét. Pokoli nehéz feladat ebben a kutya világban - de nincs más út"
További részletek »


További cikkeink:
szerkesztőség-vezető

2025. június 16., hétfő

„Én bízom a falu jövőjében”

Beszélgetés Szentlászlóról – egy könyv ürügyén – Kelemen Dávid helybeli, nyugalmazott pedagógussal 
 
 

A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet a délszláv háborúk idején porig romboltak a Jugoszláv Néphadsereg katonái és a szerb szabadcsapatok martalócai. A lakosság az öldöklés elől elmenekült, és csak hét évig tartó száműzetés után térhetett vissza a teljesen megsemmisült, és addig lakatlan Szentlászlóra. 
Ezt a keserves szenvedéstörténetet és az egykor volt szép békevilág életformáját, az ősi hagyományokat, szokásokat, a vérzivataros éveket, majd pedig a falu újjáépítését bemutató könyvet 1997-ben adták ki Eszéken, a HunCro Lap- és Nyomdaipari Kft gondozásában, ezer példányban, a szerzője pedig egy pedagógus, aki maga is a falu szülötte. Kelemen Dávid (a fotón) matematika–fizika szakos tanár, az iskola egykori igazgatója. Vele beszélgettem a harminc évvel ezelőtti történésekről és a falu jelenéről.

– Miért tartotta fontosnak a könyv megírását?


– A falu kimenekített lakosságának zöme a magyarországi Szigetvárra került. A száműzetés idején, ott is megszerveztük az oktatást. Leginkább anyukák és nagyszülők voltak ott a gyerekeikkel, mert a férfiak otthon maradtak a falut védeni. Egy alkalommal ellátogatott hozzánk egy idős ember, és ő vetette fel a témát. Azt mondta, ti még fiatalok vagytok, emlékeztek arra, milyen volt, hogy nézett ki a falunk, örökítsétek meg az utókor számára, hadd lássák az utánunk következő generációk, hogyan éltek az őseik.

Én 1992 nyarán már visszatértem Eszékre, egy kolléganőm fogadott be, nála laktam 1998-ig. Azonnal csatlakoztam a Vöröskereszthez és októberig ott dolgoztam. Később az itthon maradt tanítókat munkába állították, beosztották, hogy ki melyik iskolában fog tanítani, így kerültem vissza a tanügybe.

Akkoriban borzalmas időket éltünk. Nem vagyok buzgón templomba járó ember, mégis nagyon sokat imádkoztam, kértem Istent, hogy tartson, őrizzen meg. A lányom ötödik osztályba járt, és emlékszem, hogy este nem aludt el addig, amíg haza nem értem. Én jelentettem számára a nyugalmat, a biztonságot… Akkor kezdtem el az adatgyűjtést a könyv megírásához. Régi fényképek, dokumentumok után kutattam, ami elég nehézkesen haladt, mivel a legtöbb család képei a faluban maradtak és a háború idején azok is megsemmisültek. Magyar nyelven, ezer példányban jelent meg a könyv, ingyen osztogattuk. Később megért még egy kiadást, de mostanra már csak néhány példány maradt belőle. Sokan kérték, hogy horvát nyelven is jelentessük meg.

– Nem gondolt arra, hogy meg kellene írni a szentlászlói történet folytatását? Az új falu születését és a háború óta eltelt három évtized krónikáját.

– Hetvenhét éves fejjel ilyen feladatra már nem vállalkozom. 

 
– Olvastam olyan véleményeket, hogy az ott élők és a faluból elszármazottak egyaránt hálás szívvel gondolnak Önre, mert megörökítette azokat a borzasztó és fájdalmas pillanatokat, melyeket átéltek a szentlászlói emberek. De azt is mondják, a falu a jövőben is ott marad, ahol van (túlságosan régi, öreg ahhoz, hogy kihaljon), de tény, hogy most már nagyon kevés az őshonos lakosság (így pedig előbb-utóbb a legszebb hagyomány, a magyar nyelv is eltűnik). Az unokák és a dédunokák már most sem beszélik és nem is értik az őseik nyelvét. Sok ház maradt üresen, a lakói meghaltak, aztán az örökösök eladták, és olyan emberek vették meg, akiknek semmi kötődésük nincsen a faluhoz. Az elmúlt évek során több szentlászlói és kórógyi beszélgetőtársam nyilatkozott úgy, hogy mindkét faluban elfogy, elveszik a magyarság. Ez azért szomorú, mert a Jóisten megtartotta ezeket a településéket. Szentlászlót a halott poraiból támasztotta fel, teremtette újjá. Ezért nagyon kellene vigyázni rá. 
 
– A visszatérés után sok minden megváltozott. A házakat újjáépítették, de voltak, akik nem találták fel magukat az új környezetben. Régen itt a föld műveléséből az állattartásból éltek az emberek. A termőföldek ugyan megmaradtak, de nem volt felszerelés, amivel megműveljék. Teljesen megváltozott az életmód. Napjainkban már csak néhány nagygazda foglalkozik mezőgazdasági termeléssel.

-- A háború után Ön mikor mehetett be először a faluba?

– Egy küldöttséggel, a békefenntartók kíséretében jöttem először megnézni a falunkat. Nagyon siralmas látvány fogadott. Nem lehetett ráismerni. Mindent benőtt, elborított a gaz, csak a kémények látszottak ki a romok közül. Semmink nem maradt, mindenünk elveszett. Nem volt templomunk, nem volt iskolánk. A környező szerb falvak lakosai itt maradtak, és rendszeresen átjártak rabolni, fosztogatni. 

A Szentlászlóról szóló könyv borítója
 
– Kocsis Zita Szentlászló című írásában találtam ezeket a szívfacsaró mondatokat: Kihalt a falu, csak a falak sírnak. Szentlászló népe olyan lett, mint az ágról szakadt levél. Ön pedig a könyében ezt írja: November 24-én Szentlászlót elfoglalta az ellenség és azóta minden kapcsolat megszakadt a helységgel. A faluból nem menthettünk meg semmit. Ott maradt a föld, a ház, a munkagépek és most nincstelenül várjuk a Vöröskereszt adományait. A megszerzett videófelvételek és fényképek bizonyítják, hogy a falut teljesen lerombolták. Nincs egy ép ház sem. A faluban senki sem él. Utána pedig azt mondja, hogy: Hosszú, hosszú megpróbáltatások után 1998. január 15-én Horvátország végre visszanyerte szuverenitását ezen terület felett is, így végre felcsillant a remény a visszatérésre. Az emberek döntő többsége vissza akar térni! Igen, de hová, de hogy? Újjá kell építeni a falut.

– Még abban az évben megkezdődött a romok eltakarítása, nagy összefogással és elsősorban magyarországi segítséggel. Onnan kaptunk egy kamionnyi kéziszerszámot, ásót, kapát, gereblyét, mert nekünk még az sem volt. A vörösegyházi önkormányzat teherautókat, baggereket küldött, azok egy teljes hónapon át ingyen dolgoztak a faluban. Az erdélyi magyarok faanyaggal segítettek bennünket, a tetőszerkezeteket építették. A holland támogatóink pedig az iskola felszerelését és a sportpályák kialakítását vállalták magukra. 
 
A Kárpát-medencében tizennyolc Szentlászló nevű település található, amelyek még 1992 januárjában összefogtak, és a vácszentlászlói polgármester indítványozására segélyakciót szerveztek a menekültségben élő szentlászlóiak javára. Négy évvel később pedig már megtartották ezeknek a falvaknak az első találkozóját. Azóta is él a hagyomány, minden évben más-más település ad otthont a barátkozásnak. A mi falunkban eddig már két alkalommal került sor az ünnepség lebonyolítására.

– Mikorra vált ismét lakhatóvá a falu?

– 2000-ben tértek vissza az első lakosok. A háború előtt 1300-an éltünk Szentlászlón – akkor a lakosság 45 százaléka vallotta magát magyarnak –, a hazatérés után pedig 300-zal lettünk kevesebben. Időközben sokan meghaltak, vagy külföldön maradtak. Én egyazon évben elvesztettem mindkét szülőmet. Édesanyám áprilisban hunyt el, apám pedig a menekültség idején, a szigetvári kórházban. A hamvasztás után az urnáját hazahoztuk, így egymás mellett nyugszanak a szentlászlói temetőben.

– Hogy indult be az oktatás az iskolában?

– A visszatérő gyerekek száma negyven volt, velük kezdtük meg a munkát. A tanév első felében még az ernestinovói iskolába jártak, busszal vitték őket, de a második félévtől már Szentlászlón tanulhattak. Engem 1999-ben neveztek ki iskolaigazgatónak, és 2014-ig vezettem az intézményt. Negyvenhárom ledolgozott év után vonultam nyugdíjba. Ma már csak horvát nyelven folyik az oktatás. A magyar gyerekek részére anyanyelvápolás-órákat tartanak. Jelenleg is szentlászlói születésű és magyar nemzetiségű igazgatónője van az iskolánknak. 
 
– A szomszéd falu, Kórógy iskolájában pedig csak magyar nyelven zajlik az oktatás. Nem lehetne megszervezni, hogy a magyar gyerekek oda járhassanak? Már csak azért is, mert ott már alig van diák, és mert a két falu alig 5 kilométernyire van egymástól. 
 
– Az bonyolult lenne, mivel a két falu más-más megyéhez tartozik, Kórógy a Vukovár-Szerém, Szentlászló pedig az Eszék-Baranya megyéhez.

– Idős emberek élnek még a faluban?

– Sorra távoznak el közülünk a nyolcvan éven felüliek, és aztán majd mi következünk.  
 
– Amikor szentlászlói emberrel adódik alkalmam beszélgetni, mindig felteszem a kérdést: mi lehetett a bűne ennek a kicsiny falunak, amiért ilyen nagy árat kellett fizetnie? Amiért barbár módon egyszerűen eltörölték a föld színéről. 
 
– Az volt Szentlászló lakosságának az egyetlen vétke, hogy a független Horvátország és a demokrácia mellé állt.

– Nem az, hogy a lakosság megszervezte az ellenállást, hogy a férfiak fegyvert fogtak, és szembeszálltak a bevonulókkal?

– Nem. Másutt is tanúsítottak ellenállást, másutt is harcoltak az ellenséggel. Mi 1991. június 26-át tekintjük a Szentlászló elleni támadás első napjának, amikor a környező falvak csetnikjei a falunk végén egy traktor pótkocsijáról rálőttek a horvát rendőrökre. Ekkor kezdődött minden, utána a volt jugoszláv hadsereg támogatásával a környező falvak vérszemet kaptak és rárontottak a főleg magyarok által lakott szomszédos falura. Silaš, Palača, Ada, Markušica, Gaboš irányából megtámadták azokat, akikkel valamikor együtt tervezték a vidék jövőjét. Kellett nekik a szentlászlóiak vagyona: a föld, a ház, a munkagépek, és minden egyéb, amit el lehetett vinni, el lehetett rabolni.

– A falu védőinek helytállása 152 napon át tartott. Szentlászlóra több mint 15 ezer lövedék hullott.

– 1991. november 24-ig tudták védeni. Először főleg az idősek, a kiskorúak és az asszonyok hagyták el a falut. Csak hét idős ember maradt, akik nem akartak elmenekülni, inkább a biztos halált választották. Az én apám is ilyen makacs ember volt, nem akart velem jönni Eszékre, ő is mindenáron maradni akart. De amint beesteledett, rátört a félelem, és vissza kellett mennem érte. Aztán reggel újra visszavitette magát a faluba. Így ment ez néhány napig, de amikor meghallotta, hogy a falu egyik védőjét megölték, ő is inkább a biztonságot választotta. 

 
– Tavaly ősszel megnyílt a falu központjában a Honvédő Háború Múzeuma, amely emléket állít a falu hős védőinek.

– Jó, hogy felépült ez az emlékközpont, legalább láthatják a fiatalok, hogy milyen volt régen a falunk. Sok látogatója van. A múlt héten egy magyarországi csoport érkezett a faluba, korábban pedig egy egyetemistákból álló csapat.

– A tanár úr milyennek látja Szentlászló jövőjét?

– Ahogy telik az idő, a falu egyre csak épül-szépül. Szaporodik a magánvállalkozók száma, többen foglalkoznak falusi turizmussal, a fiatalok nagy része Eszéken vagy a környéken dolgozik. Tehát én bízom a falu jövőjében. A magyarság megmaradása attól függ, milyen mértékben sikerül megőrizni az oktatást az iskolában, valamint a kultúregyesületünkben, mert a családi körben már ritkán beszélnek magyarul. 
Szabó Angéla