
Danas, 2022. március 30. 13.

Kidobott levélszavazatok Marosvásárhelynél (Fotó: Cristian Teodorescu)
2022-03-31 12:23
„Most megfogtuk őket: kidobott szavazólapokat találtak
Erdélyben, egy Marosvásárhely melletti hulladéklerakatban. Mindig is
tudtuk, hogy csalnak a választáson, de most mindenki láthatja, hogy
milyen eszközökkel. Úgy tűnik, egyre többen gondolják Erdélyben is, hogy
a Fidesznek mennie kell. Ők pedig annyira rettegnek a vereségtől, hogy
még a legegyértelműbb csalástól sem riadnak vissza: szó szerint szemetet
akartak csinálni a választói akaratból.
De ez már nem fog sikerülni. Elmegyünk a végsőkig, elmegyünk a falig, a jogászaink már dolgoznak a következő lépéseken, mert a Fideszt és Orbánt nem hagyjuk többé csalni. Itthon nem tudnak ilyen nyíltan csalni – ezt húszezer ellenzéki szavazatszámláló biztosítja. De egyszer és mindenkorra megakadályozni a csalást nem más, csakis Ön tudja, kedves választó. Azzal, hogy vasárnap elmegy választani és elzavarja ezeket a csalókat oda, ahova valók: a történelem szemétdombjára.” – írta Facebook-bejegyzésében Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
https://szmsz.press/2022/03/31/semmisitsek-meg-az-osszes-hataron-tuli-levelszavazatot/
Jó napot kívánok!
A legfontosabb híreink ma reggel:
Legkorábban pénteken folytatódhatnak
az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások. Amerikai források szerint az
orosz erők elkezdtek elvonulni a csernobili atomerőműtől Belarusz felé.
Az ukrán külügy szerint az orosz sereg aknásítani kezdte a
Fekete-tengert, ami a polgári hajózásra is veszélyes.
Nagy-Britannia szerint Oroszország súlyos emberveszteségeinek jele, hogy
egyre több zsoldost alkalmaz Ukrajnában. Lengyelország nem importál
több orosz szenet és olajat.
Az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta az ország összes
állami kórháza hadiállapotban, éjjel-nappal működik. Az egészségügyi
dolgozók családjukkal együtt beköltöztek a kórházba, és önkéntesek is jöttek segíteni.
Napokon belül választás
A választási kampány miatt egyszerre van 2002-es és 2018-as érzése az
embernek – mondta a Szabad Európa podcastjában Ruff Bálint kommunikációs
és kampánytanácsadó. Négy nappal a választások előtt átbeszéltük,
hogy miért maradt el minden idők „legmocskosabb kampánya”,
megalapozott-e a csodavárás az ellenzék részérő, hová tűnt a
genderkérdés, illetve milyen hibákat vétett és miben jeleskedett a két
politikai oldal vezére.
„Kétharmad nélkül nehéz lesz lebontani a Fidesz médiabirodalmát, de nem eszköztelen az ellenzék” – mondta Polyák Gábor. A mostani megosztottság meghaladásához
attitűdváltásra van szükség az ellenzéki politikusok részéről is. Két
részben közöltük Polyák Gábor médiajogásszal, Márki-Zay Péter
tanácsadójával készült interjúnkat.
Az első részben a
magyar sajtó helyzetéről beszéltünk, a második részben pedig arról volt
szó, hogy ellenzéki győzelem esetén miként lehetne javítani a magyar
médiahelyzeten.
Optimizmus felső fokon
„A erőszakosan megváltoztatott jogszabályi környezet, a foglyul
ejtett hatóságok, a média- és a finanszírozási fölény nem az ellenzék
bénázása” – mondta a Szabad Európának adott interjúban Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke azzal kapcsolatban, hogy miért tűnik gyengének az ellenzék.
Szabó szerint lehet és kell is kritizálni a korábbi kormányokat, de
ilyen mértékű korrupcióval, mint ami most van, korábban soha nem
lehetett találkozni. „Nemrég a volt bolgár és a korábbi cseh
miniszterelnök ellen is eljárások indultak. Orbán Viktor lassan
felkészülhet, ő következik” – tette hozzá. A társelnök azt is elmondta, hogy hisz az ellenzék választási győzelmében.
Szép napot kívánok!
Wiedemann Tamás
Nem kapta meg a szavazólapját több olyan vajdasági magyar, akiről köztudott, hogy nem Fidesz-szavazó. Szerbiában nem az állami posta, hanem a Vajdasági Magyarok Szövetségének aktivistái kézbesítik a szavazólapokat – ezt még március 11-én jelentette be a párt elnöke. Azonban egy hét múlva Pásztor István letagadta, amit hét nappal korábban mondott. Azóta kiderült az is, hogy több ellenzékinek számító szerbiai magyarnak nem kézbesítették a szavazólapját. Forrásaink szerint a VMSZ feketelistáján szerepelnek azok, akik bizonyítottan nem Fidesz-hívek. A szerb posta csak a választások után mondja meg, kivel kötöttek szerződést a magyar levélszavazatok kézbesítésére.
Az előző két választás slágertémája a valójában határon túl élő fantomlakosok sorsdöntő szavazatai voltak. Ez a fajta voksturizmus leginkább a kelet-magyarországi megyéket érintette, ahol annak ellenére ugrott meg papíron a lakosok száma sokszor a többszörösére, hogy mindeközben a falvak folyamatosan elnéptelenedtek. Az elmúlt években számtalan videóval és cikkel lepleztük le a választási csalásra lehetőséget adó anomáliát. Az ügyekben sokszor indult rendőrségi nyomozás és született bírósági ítélet is, azonban a kormány tavaly novemberben hirtelen legalizálta azt, amit korábban büntetett: a fiktív lakcímeket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne továbbra is csalni. Korábbi cikkünkben megmutattuk, hogyan szavazhatnak a határon túli halottak is a magyar választásokon, most pedig megmutatjuk, hogyan trükköznek Szerbiában.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt hetekkel ezelőtt azt mondta: felfüggesztené a levélszavazást, amíg a magyar választási rendszert ennyire könnyen ki lehet játszani a határon túli halottak szavazataival.
„Amíg nincs arra garancia, hogy csak élő emberek szavaznak, addig fel kell függeszteni a levélszavazást, és a konzulátusokon kell biztosítani a szavazási lehetőséget, akár több napon keresztül. Ebben partnerek vagyunk, minden szavazat fontos, de legalább ennyire fontos, hogy a csalás lehetőségét kizárjuk”
– írta közösségi felületén Márki-Zay Péter.
Néhány órával később a Vajdasági Magyar Szövetség közleményben reagált MZP szavaira. A Pásztor István vezette Fidesz-közeli párt közleményében azt írta: nem politikusként, inkább forgatókönyvíróként kellene keresnie a kenyerét.
„A VMSZ mindent el fog követni annak érdekében, hogy a vajdasági magyarok nemzet iránti elkötelezettségét reprezentáló szavazatmennyiség ne csak megrémítse, de el is rettentse Márki-Zay Péter politikaihorror-forgatókönyvírót a politikusi (miniszterelnök-jelölti) szakmától.”
A Szabad Európának egy névtelenséget kérő, ám a délvidéki közéletet jól ismerő férfi azt mondta: a politikai szájkaratén túl viszonylag könnyen lehet csalni a magyar választásokon.
„Én bemehetek a szabadkai magyar konzulátusra egy zsák szavazattal, mondván, hogy meghoztam a levélszavazatokat. Nagyon fognak nekem örülni, és nem fog senki igazoltatni, nem fogják elkérni a személyi igazolványomat, nem fogják megkérdezni, hogy ki vagyok. Hanem bedobják a szavazatokat az urnába. Hogy én hogy jutottam ezekhez hozzá, hogy ezek élő embereknek a szavazatai vagy esetleg már elhunytak-e, azt a kutya nem fogja megkérdezni. Ez a rendszer nagyon sokféle visszaélésre ad lehetőséget”
– mesélte lapunknak egy neve elhallgatását kérő vajdasági magyar.
A Vajdasági Magyar Szövetség komolyan gondolhatta, hogy elveszik Márki-Zay Péter kedvét a politizálástól, hiszen az elmúlt napokban a Fidesz-közeli párttól hangos már nemcsak a vajdasági, hanem a magyar sajtó is.
Még március 11-én egy sajtótájékoztatón jelentette be a VMSZ elnöke, hogy besegítenek a szerb postának a szavazatok kézbesítésében.
„Tudomásunk van arról, hogy a posta külső segítséget fog kérni annak érdekében, hogy időben eljuttassa a kovertákat, a borítékokat a címzettekhez” – ezt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelentette be, aki azt is elmondta, hogy a magyarországi kötődésű CMH (Concordia Minoritatis Hungaricae) irodát ajánlották arra, hogy a magyar szavazóknak kézbesítsék a levélcsomagokat.
Már március 18-tól átvehették a levélcsomagokat azok a határon túli
magyarok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. A választási
botrányra akkor derült fény, amikor a Szabad Magyar Szó elkezdett cikksorozatot írni
arról, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái erőszakosan
próbálják rávenni a saját otthonukban az embereket arra, hogy
szavazzanak.
„Becsöngetett hozzánk egy ember, aki postásként mutatkozott be, de nagyon gyorsan kiderült, hogy nem postai alkalmazott, mert nem hordott postásegyenruhát. Amikor újból megkérdeztük, mégis kicsoda, nem volt hajlandó azonosítani magát, annyit mondott, hogy hozta a szavazási levélcsomagokat”
– mondta a Szabad Európának egy névtelenséget kérő szabadkai férfi.
„Nem is akarják meghagyni az embereknek a lehetőséget, hogy nyugodtan otthon átnézzék, átgondolják, hogy kire szavaznak, kitöltsék és feladják postán vagy leadják a külképviseleten. Nem, ezek az emberek erőszakosan ragaszkodnak ahhoz, hogy amit kihoztak, azt vissza is vigyék. Ja, és ezek az emberek a VMSZ aktivistáiként mutatkoznak be”
– mesélte egy zentai asszony lapunknak, aki végül nem jó érzéssel, de odaadta az aktivistának a szavazólapját, miután ikszelt.
Miután egyre több panasz érkezett az állítólagos pártaktivisták viselkedésére, és sokan felháborodtak azon, hogy a nyíltan Fidesz-barát VMSZ emberei kézbesítik a csomagokat Szerbiában, Pásztor István, a párt elnöke március 18-án már tagadta azt, amit korábban mondott.
„Fölöttébb gyanús, hogy Pásztor István, a VMSZ elnöke március 11-én azt mondta, hogy a VMSZ vagy a VMSZ-hez közel álló emberek besegítenek a munkába. Amikor ez a munka elkezdődött, és VMSZ-aktivistaként bemutatkozó emberek kezdték el járni a településeket, utána Pásztor István egy héttel később az ellenkezőjét nyilatkozta. Vagyis azt, hogy nem a párt aktivistái hordják a borítékokat”
– nyilatkozta lapunknak az ügyet felgöngyölítő Tóth Imre, a Szabad Magyar Szó újságírója.
„De ha nem szerb postások és nem VMSZ-aktivisták, akkor mégis kik hordják ki házhoz a magyaroknak a leveleket? Hogy kerültek hozzájuk a levélszavazatok és miért ragaszkodnak makacsul és agresszívan ahhoz, hogy rögtön szavazzanak le a saját otthonukban az emberek, mert ők azonnal viszik is vissza a szavazatokat?”
– mondta lapunknak egy férfi, aki már szavazott, de végül személyesen a konzulátusra vitte be a borítékját.
„Valószínűleg azért vannak ennyire felháborodva az aktivisták, amikor elutasítják őket vagy nem kapják vissza azonnal a szavazatokat, mert ők a szavazatokért cserébe juttatást kapnak a VMSZ-től. Minél több szavazatot szednek össze, annál több pénz üti a markukat. Ez már az a helyzet, amikor az utolsó javainkat is elveszik és a szavazatainkkal is üzérkednek”
– magyarázta egy topolyai férfi. Egy másik forrásunk szerint akad olyan település, ahol még a levelek kézbesítésével sem bajlódnak.
„Csantavéren nem is házalnak az aktivisták, hanem a Gebi Takarmánygyár mellett lévő irodába invitálják be a szavazópolgárokat, és ott sem akarják kiadni a kezükből az aktivisták a szavazólapokat, hanem arra próbálják rábeszélni az embereket, hogy ott azon nyomban szavazzanak le.”
Csernik Árpád, a Magyar Mozgalom képviselőjelöltje szerint közbotrány, ami a szerbiai magyar választások kapcsán megy. A szerb választásokon induló politikus szerint a helyi Fidesz-hívők azért vannak felháborodva, hogy egyáltalán téma a pártaktivisták postássá avanzsálódása, mert az ellentábor mérgelődését a választási joguk csorbítására tett kísérletnek élik meg. A másik tábor pedig – szerinte jogosan – azért van felháborodva, mert törvénytelenül megy a szavazás.
„A vonatkozó jogszabályok úgy szólnak, hogy az adott posta köteles átadni a szavazópolgárnak a borítékot. Amennyiben közvetítő vesz részt a kézbesítésben, az szabálytalannak minősül. Ennek alapján igazság szerint az NVI-nek már meg kellett volna semmisítenie a Szerbiában leadott szavazatokat, de mivel ez nem Magyarország területén történik, nyilván nem fognak tudomást venni róla”
– mondta a Szabad Európának a politikus.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt már a botrány kirobbanása után panasszal élt a Nemzeti Választási Bizottságnál, de a testület nem talált kivetnivalót abban, hogy nem a szerb posta kézbesíti a leveleket a szavazóknak. Egyúttal annyit közölt az NVI, hogy a szavazási levélcsomagok kézbesítőinek tartózkodniuk kell „a választópolgárok szabad joggyakorlásának befolyásolásától”.
Miután a Kétfarkúak panaszát elutasították, a párt jogorvoslatért a Kúriához fordult.
Yugovich Róbert tősgyökeres topolyai. A 16 ezres szerbiai városban és környékén mindenki ismeri őt – és azon túl is: Yugovich Róbert egyesek szemében az egykori vajdasági Keresztapa. A férfi nem tagadja, hogy szervezett bűnözésért korábban kilenc évet töltött fegyházban, de később segített a hatóságoknak felszámolni egy szerb maffiacsoportot. Cserébe tanúvédelmi programban vett részt. A férfi jó ideje felhagyott az alvilággal, és amellett hogy üzletember lett belőle, az irodalmi szcénába is betört a könyveivel. Yugovich Róbert szerint a NER ugyanúgy működik Szerbiában, mint Magyarországon.
„Nem kaptunk meg egyáltalán, sem én, sem a családom tagjai a szavazólapjainkat. Egyelőre nem tudjuk, hol vannak, de gondolom, majd előkerülnek valahonnan”
– mesélte a Szabad Európának.
Azt, hogy létezik a Vajdasági Magyar Szövetségnek feketelistája azokról, akik potenciális ellenzéki szavazók, több forrásunk is beszélt.
„A Magyar Mozgalomnak egy oszlopos tagja sem kapta meg a szavazólapját. Amikor a kézbesítő a szomszédainak vitte ki a levélszavazatokat, akkor megkérdezte, hogy ő miért nem kap. A kézbesítő nem tudott mit mondani neki. Végül a férfi a VMSZ-es ismerőseitől tudta meg, hogy létezik egy olyan feketelista, amin a Magyar Mozgalom tagjai vannak rajta, és azoknak ki sem viszik a szavazólapokat”
– mondta egyik forrásunk.
Az elmúlt évtizedben Magyarországról nagyjából nyolcvanmillió eurónyi támogatás érkezett a szerbiai magyarság közösségépítésére. Csernik Árpád szerint magyarországi támogatás kevés helyre jutott el, de ahova jutott, oda sok ment. Lett hirtelen húsz-harminc milliomosuk, de akik nincsenek közel a tűzhöz, ma is minimálbérért dolgoznak.
„Ettől az átlag magyar emberek és munkavállalók élete nem lett jobb, ugyanis azt lekövetni, hogy a vajdasági magyaroknak szánt pénzek végül is kinek a zsebébe kerültek, csak tippelni lehet. A munkavállalók a magyar pénzek után is minimálbérért dolgoznak, néhány nagyvállalkozót meg kipárnáztak néhány millió euróval”
– mondta a Magyar Mozgalom politikusa, aki szerint nem titok, hogy a vajdasági magyarok kilencven százaléka hithű fideszes magyar szavazópolgár, de ennek ellenére a Fidesz szerbiai helytartóját, a VMSZ-t ezeknek a szavazóknak a negyven százaléka tiszta szívből gyűlöli, amiért a helyi politikát diktátorkodássá silányították.
Arra a Szabad Magyar Szó újságírója sem tudta a választ, hogy ha kilencvenszázalékos a Fidesz támogatottsága Szerbiában, miért kell erőszakkal begyűjteni a magyarok szavazatait.
„Ez számomra is teljességgel érthetetlen. Az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a Vajdaságban tolja a Fidesz szekerét, érthető, hiszen ez a kötelességük, nagyon sok pénzt kaptak a gazdaságfejlesztési programon keresztül, amiből a legtöbb pénz a párthoz közeli emberek zsebébe került. És ezt most valamilyen módon meg kell hálálni, és ezt szavazatokban tudja meghálálni a VMSZ. Az szerintem teljesen legitim, hogy a VMSZ a Fidesz mellett kampányol, az viszont nem, hogy az aktivistáik agresszívvá válnak, ha a választópolgár egy kicsit is ellenkezni mer, mert látszik, hogy nem akarják meghagyni az embereknek, hogy ők maguk feladják postán a szavazatukat vagy elvigyék a külképviseletre. Mindenáron össze akarják szedni és begyűjteni a szavazatokat”
– mondta lapunknak Tóth Imre újságíró.
Yugovich Róbertnek Topolyán különféle vállalkozásai vannak: éttermet, szórakozóhelyet és edzőtermet is üzemeltet, valamint saját márkás ruhákkal is kereskedik. Az üzletember azt mondja: a VMSZ-szimpatizáns, Magyarországról támogatást kapó barátai sokszor fenyegetik meg a saját munkásait, hogy a Fideszre húzzák az ikszet.
„Szoktam kérdezni tőlük, hogy hogy veszitek rá a munkásokat, hogy a Fideszre szavazzanak. Az egyik azt mondta: nagyon egyszerű, azt mondom nekik, hogy ha nem mentek el szavazni és nem a Fideszre szavaztok, akkor valószínűleg az ellenzék győz, és akkor nem lesz munkátok, mert nem kapunk több támogatást, mi viszont nem vagyunk egyedül képesek fenntartani ezt a munkavállalói létszámot”
– mesélte az üzletember.
Információnk szerint a Vajdasági Magyar Szövetség hatvanezer szavazatot, azaz 87,6 százalékos győzelmet ígért a Fidesznek. Szerbiában a választási névjegyzék szerint 62.482 fő jogosult levélben szavazni, eddig alig több mint öt százalékuk, vagyis összesen 3463-an adtak le érvényes voksot. Szerbiában 2018-hoz képest lett majdnem 15 ezerrel több levélszavazó. 2018-ban még csak 53.920-an voltak regisztrálva.
Az ügyben többször kerestük a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét írásban és telefonon is, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt.