A temerini fiúk szüleinek nyílt levele a vajdasági magyar pártvezetőkhöz

Tisztelt Pártelnökök!
Kérem Önöket, hogy amennyiben módjukban áll, jelenjenek meg Szabadkán az október 12-ére összehívott megbeszélésen, és foglaljanak pozitív állást mind az öt temerini fiú ügyében!
Ők mindannyian az akkori szerb politika áldozatai. Amint tudják, akkoriban 300 magyarverés történt a Vajdaságban, az itteni magyarok viszont csak egy esetben ütöttek vissza. Ezért a fiúkat összesen 61 évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Azonban olyan szörnyűséges gaztettet, amivel vádolták őket (emberölési kísérlet), nem követtek el. A korrupt bírónő által vezetett tárgyaláson elhangzottak messze nem feleltek meg a valóságnak. Az ő legfőbb bűnük az volt, hogy magyarok. A példátlanul szigorú ítélet meghozói nagyon jól tudták, hogy még a háborús bűnösök is csak ritkán kapnak ilyen súlyos ítéletet. Valójában az itteni magyarok megfélemlítése volt az igazi cél. Ez az elhibázott bírósági ítélet nemcsak az öt fiúnak szól, hanem az itteni magyarság is. Figyelmeztetés ez mindannyiunk számára: így járhat mindenki, aki nem hajt fejet, aki nem tűri, hogy szidalmazzák és bántalmazzák a magyarsága miatt.
2004-óta elhunyt Illés Zsolt édesanyja és édesapja, Szakáll Zoltán édesapja, Uracs József édesanyja, Horváth Árpád és Máriás István nagyapja.
Mi, szülők nem akarunk és nem is tudunk belenyugodni abba, hogy a fiaink egy olyan tett miatt töltsenek éveket börtönben, amelyet nem is követtek el. Én súlyos cukorbeteg vagyok, a feleségemnek, Ilonának pedig az idegrendszerét kezdte ki ez a tűrhetetlen állapot.
Kérem Önöket, hogy fogjanak össze a fiúk és az egész délvidéki magyarság érdekében! Tegyék félre az ellenségeskedést, és hozzanak egy egységes döntést! Érdemes egymásnak kezet nyújtani és összetartani egy nemes cél érdekében.
Mi, szülők, de talán az itteni magyarság is ezt várja el Önöktől.
Tudomásunk van arról, hogy a szerb köztársasági elnök hamarosan Magyarországra látogat, ezért jó lenne, ha addigra megszületne az Önök közös álláspontja is.
Tisztelettel a temerini szülők nevében:
Máriás István

Szeptember 23.

Orrszarvúak világnapja (Dan zaštite nosoroga / World Rhino Day)

Harmadik alkalommal kerül sor az orrszarvúak világnapjára. A kezdeményezést 2010-ben indították el az orrszarvúak védelmével tevékenyen foglalkozó vadvédelmi szervezetek és állatkertek.

Világszerte arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy ennek az ősi állatcsoportnak a képviselőit még ma is a kipusztulás veszélye fenyegeti, elsősorban az orvvadászat, valamint a természetes élőhelyek pusztulása miatt. Az orrvadászat fő motorja az orrszarv iránt megnyilvánuló óriási feketepiaci kereslet. A porított orrszarvnak ugyanis a hagyományos távol-keleti gyógyászat évszázadok óta számos jótékony hatást tulajdonít, a láz csillapításától kezdve a rákos betegségek gyógyításán át a nemi vágy és aktivitás fokozásáig. A különféle vadvédelmi szervezetek és alapítványok mellett ezen a napon a világ több száz állatkertje is igyekszik hallatni a hangját az orrszarvúak védelmében.

Napjainkban öt különböző faj képviseli az orrszarvúakat. A szélesszájú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) Afrikában, az indiai vagy páncélos orrszarvú (Rhinoceros unicornis), valamint a szumátrai (Dicerorhinus sumatrensis) és a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) pedig Ázsiában őshonos. Bár eltérő mértékben, de mindegyik faj fenyegetettnek számít, a keskenyszájú, a jávai és a szumátrai orrszarvúak ezen belül kritikusan veszélyeztetettek.
A világ állatkertjeiben jelenleg három orrszarvú fajból tartanak jelentősebb állományokat. Szélesszájúból 524, keskenyszájúból 166, indiai orrszarvúból pedig 169 egyed él a világ állatkertjeiben. Szumátrai orrszarvúból csak egy-két példány él fogságban, jávai orrszarvút pedig egyáltalán nem tartanak állatkertekben. Az állatkerti állományokat szinte mindenütt összehangoltan, tenyészprogramok keretében szaporítják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a fenyegetett fajok fenntartásához.

Bár az orrszarvúak élőhelyükön mindenütt természetvédelmi oltalom alatt állnak, sőt, számos helyen az őket védő törvények is igen szigorúak (a Zimbabwei Köztársaságban épp a közelmúltban ítéltek egy orvvadászt 17 évnyi börtönbüntetésre), a busás haszon reményében az orvvadászok még ma is igen sok állatot lőnek ki. Az elmúlt három évben egyedül Afrikában nyolcszáz állat eset áldozatul a vadorzóknak. Mi több, a közelmúltban a világ több közgyűjteményéből is loptak el orrszarvakat preparált, múzeumi orrszarvúakról. Ilyen esetre Magyarországon is volt példa, éspedig a balatonedericsi Afrika Múzeumban, illetve a Magyar Természettudományi Múzeumban is.

Mit lép a VMSZ?

A Vajdasági Magyar Szövetség pénteken vitatja meg az önkormányzatokban betöltött szerepét. Pásztor István, a VMSZ elnöke a Pannon TV Közügyek című műsorában azt mondta: külön-külön vizsgálják meg egyes községekben, hogy miként viselkedik majd a párt: ellenzékbe szorul vagy vállalja a koalíciót és hatalmon marad.

A Vajdaságban eredetileg létrejött többségek egy részét felülírták az önkormányzatokban. Sok helyen a Szerb Haladó Párt és a köré tömörülő koalíció került hatalomra. A Vajdasági Magyar Szövetség emiatt akár ellenzékbe szorulhat. Ez a helyzet már megtörtént Újvidéken és Nagybecskereken is. A párt pénteken tart tanácskozást arról, hogy ebben az esetben mi a következő lépés.

„Azt kell végiggondolnunk, hogy Muzslyán, Szentmihályon, Lukácsfalván az embereknek mi szolgálja jobban az érdekét, mi szolgálja jobban azt, hogy a választási igéreteket meg tudjuk tartani. Vajon az, hogy 4 évig ellenzékben legyünk, vagy pedig az, hogy egy létező parlamenti többséggel valamiféle olyan együttműködést hozzunk létre, amelyik ezeknek a közösségeknek az érdekeit fogja használni” – mondta Pásztor István. A VMSZ elnöke kiemelte: „nem változott a Vajdasági Magyar Szövetség álláspontja. Továbbra is a vajdasági magyar közösség érdekeit tartjuk szem előtt.”

„Amikor konkrét dologról kell dönteni, hogy mi legyen Szabadkán, mi legyen Kanizsán, Zentán, Becskereken, Zomborban akkor ahány eset, annyi mérlegelést igénylő szituáció. Ezeket nem ehet egy kaptafára megoldani. Mindenhol minden pillanatban kell meghozni a döntéseket.”

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta: a legreálisabb változat az, hogy egyes községekben marad a mostani felállás és a koalíció a demokratákkal, de arra utalt, az is elképzelhető, hogy a VMSZ a haladókkal* működik majd együtt. (Pannon RTV)

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 199. szám, 2012. szeptember 22.

__________

* Emlékeztetőül:

Az Szerb Haladó Párt (SZHP) a Szerb Radikális Pártból (SZRP/SRS) vált ki, amelynek elnöke a háborús bűnökkel vádolt, most is a hágai nemzetközi bíróság fogdájában lévő Vojislav Šešelj, alelnöke pedig Tomislav Nikolić, a mostani szerb köztársasági elnök volt. A mostani szerb kormánykoalíció másik vezető pártja, amelynek elnöke miniszterelnök is, a Szerb Szocialista Párt (SZSZP/SPS), amelynek a hágai börtönben elhunyt Slobodan Milošević, korábbi szerb elnök volt a vezetője.

Erkölcsi kérdés, lehet-e, szabad-e koalícióra lépni – a hatalmon maradás, jobban mondva néhány jól fizetett állás miatt – magyar szervezeteknek olyan pártokkal, melyek a kilencvenes években „egy szendvicset” ígértek a vajdasági magyaroknak az országból való távozáshoz?

B. A.

Szeptember 22.

Európai autómentes nap (nem hivatalosan: autómentes világnap)  (Svetski dan bez automobila / European Car Free Day vagy In Town Without My Car! Day)

Az Európai Unió szeptember 22-ére Autómentes Világnapot hirdetett meg. A minden évben megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a súlyos környezeti és egészségügyi problémákra.
A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta. E napnak köszönhető, hogy például Európa számos belvárosából sikerült a forgalom-korlátozástól egészen az autók teljes kitiltásáig eljutni. Nem csak az ott lakók, de a látogatóik is örülnek az autóktól visszanyert térnek, levegőnek, tisztaságnak. 

Az európai autómentes nap hoz szorosan kapcsolódik az európai mobilitási hét rendezvénysorozata, amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16 és 22. között rendeznek meg. A települések az Európai karta (Charta) aláírásával és az abban foglaltak vállalásával csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.

Szeptember 3. hétvégéjén

A tiszta hegyek napja (Dan čistih planina / International Day of Clear Mountains) 

Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet. 
Ezt a napot 2003 szeptemberében indította útnak a dél-koreai Han Wang Yong. Ő azon kevés hegymászó egyike, aki sorra meghódította a világ legmagasabb, 8000 méter feletti hegycsúcsait. Amikor ez sikerült, elhatározta, hogy újra megmássza a 14 csúcsot, de most már nem az egyéni dicsőségért, hanem azért, hogy összeszedje azt a sok tonna szemetet, amelyet az alpinisták az évek során otthagytak.Elmondása szerint addig nem tekint befejezettnek egy hódítást sem, ameddig nem hozta le a szemetet, és erre ígéretet is tett a hegynek. Azóta sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek nemzetközi védnöke az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniója (UIAA).

Illusztráció: Kakasy Éva, A tiszta hegyek napja

 

Danas, 2012. szeptember 21., 7. o.

A LEGFŐBB FELADAT: A KÖZÖSSÉGI PROBLÉMÁK ORVOSLÁSA

Felhívás a vajdasági magyar képviselőkhöz

Tervezet

Abból a megállapításból kiindulva, hogy

–    a vajdasági magyar közösség gazdasági, demográfia és foglalkoztatási helyzete – a 2000. október 5-i, önmagát demokratikusnak nevező hatalomátvétel után is – tovább súlyosbodott (a 2011. októberi népszámlás adatait a lakosság nemzeti összetételéről még mindig nem tették közzé), visszaesett a gyermekvállalás, a fiatal és képzett lakosok elvándorlása pedig fokozódott;

–    Vajdaságban a munkanélküliek száma meghaladta az eddigi példa nélküli 27 százalékot, az itteni magyarok között a foglalkoztatás nélküliek száma pedig még ennél is jelentősen nagyobb,

–    a vajdasági magyar pártok sikertelenül szerepeltek a 2012. választásokon és, hogy közöttük nincsen egyetértés a közösség alapvető kérdéseinek rendezésében, továbbá, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) választási programjában nem szerepelnek magyarság helyzetének nyílt, illetve megoldatlan kérdései,

–    tekintetbe véve azt is, hogy a fentiek miatt a közösségen egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió és a letargia,

mi, alulírott vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői, valamint magánszemélyek, az Újvidéken 2012. szeptember ….. tartott értekezlet részvevői, felelősséget érezve önmagunk és  gyermekeink jövője iránt, felhívjuk a 2012. évi választásokon megválasztott önkormányzati, tartományi és szerbiai parlamenti magyar képviselőket, hogy megbízatásuk alatt követeljék:

1. Olyan munkahelyteremtő intézkedések megtételét, amelyek csökkentik a munkanélküliséget, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását.  

2. Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatának teljes visszaállítását, beleértve az törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is.

3. A szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítését a választási törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten. Új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, miszerint a választási listák nyitottak legyenek és tegyék lehetővé, hogy egyénekre és ne csak pártokra lehessen szavazni, amely alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül.  

4. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját. Ennek érdekében szükséges a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítása, amely biztosítja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, érdekeinek megfogalmazását és hatékony képviseletét és új, demokratikus nemzeti-tanácsi választások megtartása, az állam által elkészített és kezelt teljes választó névjegyzék alapján, figyelembe véve a lakosság területi megoszlását is. 

5. Adának, Csókának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését.

6. A községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Topolyán és Zentán. A bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és az arányos foglalkoztatás biztosítását a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, közvállalatokban és -hivatalokban, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának biztosítását ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát. 

7. Magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig. A szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi általános iskola önállósulását.

8. A sajtó szabadságát és a pártoktól független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását.  

9. A szabadkai Népszínház befejezése végső időpontjának meghatározását (amit 2012-re ígértek, de még csak nem is látszik, mikor kerül erre sor).

10. A kollektív bűnösség elvének törlését a 2011. október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből.

11. A szerbiai parlament fogadjon el nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, biztosítsa az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát. Tegyék lehetővé a második világháború áldozatai emlékművének felépítését az újvidéki Futaki úti temetőben, Csúrogon, Járekon és más helységekben.

12. Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és a rontaná a közbiztonságot.

13. A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, mindennemű hovatartozástól függetlenül, valamint a temerini elítéltek szabadon bocsátását.

            14. A magyar őshonos nemzeti kisebbség említett kérdései legyenek jelen Szerbia európai integrációs csatalakozási tárgyalásai során. A térség valamint Európa népei történelmi megbékélése és a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetének megnyugtató rendezése érdekében, szükségesnek tartjuk a szerb-magyar, illetve magyar-szerb kapcsolatokat terhelő kérdéseknek a tagjelölti státus megszerzése előtti megnyugtató módon való rendezését.

15. A fenti követelések megvalósításáért való határozott kiállást – minden szinten – számon kérjük a magyar képviselőktől és további támogatásunkat ettől tesszük függővé.

Ezeket a közösen megfogalmazott álláspontjainkat eljuttatjuk a belföldi és külföldi sajtónak, Ivica Dačić szerb kormányfőnek, Stefan Fülenek, az Európai Bizottság bővítési biztosának, Jelko Kacinnak, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Újvidéken, 2012. szeptember

Vajdasági magyar politika pártok:

Vajdasági magyar civil szervezetek:

Magánszemélyek: 

A tervezet előterjesztője: Bozóki Antal,  

az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL X. évf. 198. szám, 2012. szeptember 21.

Szeptember 21.

A béke nemzetközi napja / Nemzetközi békenap (Međunarodni dan mira / International Day of Peace)

1981-ben az ENSZ Közgyűlésének nyitónapján úgy határoztak, hogy minden év szeptemberének harmadik keddjén megünneplik A béke nemzetközi napját.

Az ünnepet számos nemzet, népcsoport, hadsereg és vallás tiszteletben tartja, ugyanakkor évről évre akadnak olyanok is, akik figyelmen kívül hagyják ezt a nemes célt. Ezért 2001-ben az ENSZ 55/282-es határozatában nemcsak új időpontot rögzítettek, mely szerint 2002-től minden év szeptember 21-én ünneplik meg a napot, hanem egyúttal globális fegyverszüneti nappá is nyilvánították.
Az ünnep jellegzetes mozzanata az ENSZ New York-i székházában található békeharang megkongatása. A háborúk áldozatainak emléket állító békeharangot japán gyerekek által adományozott pénzérmékből öntötték.
Az ENSZ Közgyűlése arra kérte az országokat, hogy tekintsék ezt a napot a fegyverszünet és az erőszakmentesség napjának. (A béke nemzetközi napjáról az ENSZ 36/67-es határozata rendelkezik, és 1982-ben ünnepelték meg először.)
Az ünnep fényét minden évben számos program emeli. Polgári kezdeményezésre 2011-ben meghirdették a Globális tűzszünet 2012 elnevezésű programot is, amely az év mind a 365 napján szorgalmazza a hadiállapotok megszüntetését és a családon belüli erőszak visszaszorítását.(Május 29. az ENSZ békefenntartók nemzetközi napja!)

A Magyar dráma napja (Dan mađarske drame / The Day of Hungarian Theatre)

 A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik A Magyar dráma napját, annak emlékére hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A művet Paulay Ede állította színpadra.
A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására. Az ünnepre különleges programokkal készülnek a színházak.

 

Az Alzheimer-kórban szenvedők világnapja (Svetski dan Alzheimerove bolesti / World Alzheimer’s Day)

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer pusztulásos betegsége, melynek során az agysejtek sorvadásával először a személyiség, majd a test is elpusztul. Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben kezdeményezte – az Egészségügyi Világszervezet támogatásával – a Nemzetközi Alzheimer Társaság, amihez már 57 ország csatlakozott. Magyarországon első alkalommal 2001-ben tartották meg ezt a világnapot.