Január 7.

170 éve, 1843. január 7-én jelent meg a Honderű szépirodalmi és művészeti hetilap első száma.

A magyar közönségben az 1840-es évek elején támadt fel az "olvasási düh", egyre többen tudtak és akartak magyar nyelvű irodalmat olvasni. Korábban az újságalapítás kudarcra ítélt vállalkozásnak bizonyult, a reformkor időszakában azonban egymás mellett három divatlap is meg tudott élni, így az 1842-ben indult Regélő Pesti Divatlap, 1843-ban a Magyar Életképek és a Honderű. Az utóbbi lapot Petrichevich Horváth Lázár indította, a címet Széchenyitől kölcsönözte (a legnagyobb magyar egyszer azt mondta, a főváros neve csúnya, mert Pest a dögvészre, Buda a kályhára emlékeztet: ő legszívesebben a Honderűt választaná).
Petrichevich Horváth és kiadója, Emich Gusztáv Pest megye ajánlásával indították meg "egy műveltebb közönség kívánalmainak lehetőleg megfelelni törekvő" divatlapjukat, melynek célja az "utcára vetett, didergő" magyar nyelv, "az édes honszerelem" ápolása, a közérdek pártolása volt.
Az első szám, két ív terjedelemben, egyhasábos, nyolcadrét formátumban látott napvilágot, ettől kezdve minden héten elegáns, igényes kiállításban jelent meg a lap. Minden számban voltak (főként francia) divatképek, metszetek, műmellékletek, szépirodalom és tárca.
A siker titka abban rejlett, hogy a Honderű viszonylag olcsó, de ízléses és tetszetős volt, így már 1843 első negyedévében 1500 példányt kellett belőle nyomtatni. A tisztes honorárium sok írót csábított, itt jelent meg Vörösmarty A merengőhöz című költeménye, Petőfitől Az Alföld, továbbá Jósika, Szemere, Tompa művei.
Az addig "elv és irány nélkül" szerkesztett, mindenkinek teret adó Honderű azonban 1844-től - a konkurencia megerősödése és Petrichevich Horváth háttérbe szorulásával - egyre erőteljesebben Petőfi ellen foglalt állást, a politikai és irodalmi reakció fóruma lett. Ádázul bírálták a költőt, különösen A helység kalapácsa "póriasságát". A hajsza nem járt eredménnyel, az olvasók szemében nem a költő, hanem a Honderű járatódott le. Az újság kiszorult az irodalmi életből és az előfizetők szívéből, az 1848-as forradalom után nem sokkal meg is szűnt. (MTVA – Sajtó- és fotóarchívum )

Január 7., Attila napja.

Germán, közelebbről gót eredetű. A hun fejedelem, Attila igazi nevét nem ismerjük, a seregében és udvarában szolgáló germánok nevezték a nagy uralkodót Attila, azaz „atyuska, apácska” néven.

1610 – Galileo Galilei felfedezte a Jupiter bolygó négy holdját.

1937 – Meghalt Somlyó Zoltán költő, műfordító.

1947 – New Yorkban meghalt Nikola Tesla a váltóáram-rendszer, az indukciós motor, a transzformátor és számos egyéb berendezés feltalálója és megvalósítója.

1989 – Tokióban meghalt Hirohito japán császár, aki több mint 62 évig uralkodott.

1996 – Gödöllőn 65 éves korában meghalt Grósz Károly, aki 1987-88-ban a magyar országgyűlés minisztertanácsának elnöke, 1988-tól az MSZMP főtitkára volt.

Január 6., Boldizsár, Menyhért, Gáspár napja.

Boldizsár a Balthasar (Baltazár) név magyaros változata. Az asszírbabilón eredetű név jelentés: Baal isten óvja életét.

Menyhért: germán eredetű, jelentése erő, erős, merész.

Gáspár: perzsa eredetű név, jelentése kincset megőrző, kincstárnok.

33 – Ettől az évtől Vízkereszt napja, krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének emlékére. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűit az ajtóra.

1400 – Ettől az évtől ez a nap a farsang első napja. A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás

1412 – Megszületett a francia Jeannne D’Arc, a mártírhalált halt harcos parasztlány.

1766 – Megszületett Fazekas Mihály író

1897 – Megszületett született Veres Péter író

1919 – Meghalt Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke, a Teddy mackó névadója.

1978 – Budapesten, az Országházban az amerikai népet jelképező küldöttség ünnepélyesen visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.

Január 5., Simon napja.

A héber eredetű név, a Simeon görög Szimón alakváltozatából származik. Jelentése meghallgatás.

1589 – Blois-ban 69 éves korában meghalt a firenzei patrícius családból származó Medici Katalin

1858 – Milánóban 91 éves korában meghalt Joseph Wenzel Radetzky gróf osztrák tábornagy, akinek custozai győzelme hírére id. Johann Strauss a „Radetzky-induló” című szerzeményt komponálta

1921 – Megszületett Friedrich Dürematt svájci német író, Bertold Brecht óta a német nyelvterület világszerte legsikeresebb írója. Kiemelkedő alkotása A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című dráama.

1932 – Megszületett Umberto Eco olasz író (A rózsa neve, A Focault-inga) születétének éve.

1933 – San Fransiscoban elkezdték Golden Gate-híd építését

1944 – Megszületett Schütz Ila színésznő, Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész

1965 – Angliában megszületett Vinnie Jones színész (A Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacső, Kardhal).

Január 4., Leona napja.

A Leó, Leon férfinevek női párja. Görög-latin eredetű név. Jelentése: oroszlán

1643 – Ebben az évben született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus és csillagász, a gravitáció, a tömegvonzás, a mechanika alaptörvényének a felismerője.

1785 – Megszületett Jacob Grimm német meseíró és mesegyűjtő.

1809 – Ez az év Louis Braille tanár, a vakírás feltalálójának születési éve, aki 3 éves korál maga is vak volt.

1863 – Szabadalmazták a görkorcsolyát.

1877 – Meghalt Cornelius Vanderbilt, a legendás gőzhajó- és vasútbirodalom feje.

1885 – Először végeztek sikeres vakbélműtétet.

1931 – Meghalt Kenézy Gyula szülész-nőgyógyász, aki 1915-től irányította a debreceni egyetemi klinikák tervezését.

1960 – Meghalt Albert Camus francia író, autóbalesetben (A pestis, Közöny).

1960 – Létrejött az EFTA, az európai Szabadkereskedelmi Társulás.

Január 3., Benjámin napja.

Héber eredetű bibliai név. Jelentése: szerencse fia. Más magyarázat szerint: a jobbnak a fia.

1496 – Leonardo da Vinci próbálta ki a maga által készített repülőszerkezetet.

1521 – Luther Mártont a pápa kiközösítette, miután előzőleg eretneknek nyilvánította

1875 – Behalt George Bizet, a romantika nagy francia zeneszerzője

1888 – Szabadalmazták a szívószálat.

1923 – Jaroslav Hasek cseh regényíró, elbeszélő, Svejk a derék katona megalkotója.

1959 – Alaszka az USA 49. állama lett.

1995 – Princetonban meghalt Wigner Jenő magyar származású, Nobel-díjas fizikus, vegyészmérnök.

Január 2., Ábel napja.

Bibliai név. Ádám és Éva második fiának neve. Valószínűleg héber eredetű, és a jelentése mulandóság. Más feltevés szerint asszír vagy sumér szóból származik.

1839 – Louis Daguerre fotográfus elkészítette az első fotót a Holdról.

1841 – Megjelent a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap első száma.

1879 – Thomas Edison megépítette az első áramfejlesztőjét.

2001 – Meghalt Zámbó Imre (Jimmy) előadóművész, énekes.

Január 1., Fruzsina napja.

A görög Eufrozina név megmagyarosított formája. Jelentése: vidám

1984 – A béke világnapja. A Nemzetközi Pen Club hirdette meg 1984 júliusában.

1001. – I. István fejedelmet a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták. Egyes történészek szerint erre az eseményre december 25-én került sor.

1823 – Ezen a napon született Petőfi Sándor.