Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Hétfő, május 3.

* A NATO gépei belgrádi, újvidéki, zombori, kruševaci, kraljevói, požegai, čačaki, valjevói, niši, prijepoljei és pristinia célpontok ellen intéztek szokatlanul heves támadásokat. Néhány perccel 22 óra előtt két NATO-lövedék eltalálta az Újvidéki Televízió mišeluki székházát, amely órákon át lángolt. Emberéletben nem esett kár (az épületet már korábban kiürítették, de óriási anyagi és szellemi kár keletkezett. Újabb bombatámadás érte az újvidéki kőolaj-finomítót is, amelynek következtében ismét sötét és fenyegető füstfelhő takarta el a tartományi székváros egét. Legalább 20-an meghaltak 10-en pedig súlyos sérüléseket szenvedtek amikor találat érte a Đakovica prevoz  Peć és Rožaje között közlekedő utasokkal teli autóbuszát. A NATO tagadta, hogy a szövetséges repülőgépek részt vettek volna ebben az akcióban.

* A megnövekedett fogyasztás következtében Szerbiában részben ismét szétesett a villanyenergia-rendszer.

* Viktor Csernomirgyin orosz balkáni különmegbízott az USA-ba utazott, hogy ott találkozzon Bill Clinton amerikai elnökkel és Al Gore alelnökkel a koszovói konfliktus rendezése érdekében.

* A NATO közölte, hogy rendszeresen folytatja a jugoszláv villanyerőművek és trafóállomások támadását különleges grafitbombákkal.

* Jamie Shea NATO-szóvivő Brüsszelben közölte, hogy a jugoszláv légvédelem „egy lövése  következtében egy A-10 típusú gép hajtóműve meghibásodott”, de a pilótának nem esett baja és le tudott szállni Macedóniában.

* A védelmi minisztérium közleménye szerint Románia pontosította a parlament április 24-i határozatát: A NATO repülőgépei csak rendkívüli esetekben szállhatnak le romániai repülőtereken, az észak-atlanti szövetség azokat nem használhatja arra, hogy gépei onnan induljanak jugoszláviai célpontok elleni bevetésre.

* Magyarország csatlakozott a NATO és az Európai Unió Jugoszlávia ellen bevezetett kőolajszállítási zárlathoz.

* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.