2019. május 23., csütörtök

A Magyar Szó kálváriája folytatódik…


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (178.)

 

Május 10. – 20.

„Erőszakolják” a magyar nyelvet

„Többszörösen erőszakolták meg a magyar nyelvet”[1] a zentai önkormányzati álláshirdetésben.

– A felsorolt munkahelyekre  a munkaviszonyt  öt időre  létesítik – ez az egyetlen mondat elolvasása után felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme harcolni a magyar nyelvhasználatért, a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokért, ha az egyik legmagyarabb önkormányzat, a zentai ilyen és ehhez hasonló mondatokat tartalmazó álláshirdetést jelentet meg a honlapján.

Zenta Község Községi Közigazgatási Hivatala vezetőjének a helyettesét keresik ilyen módon, és ahogy a szövegből kiderül, ez nem más, mint „tisztség a másodok csoportból”.[2]

 

Az időközben „lejárt” álláshirdetésben számos nyelvi hiba van, amelyeket a Szabad Magyar Szó részletesen elemez.[3]

A Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi–Közösségi Titkárság honlapján található adatok szerint Vajdaság 31 községében (a 45 közül), vagy a községekhez tartozó településeken hivatalos használatban van a magyar nyelv és írás.[4]

Zentán az álláshirdetés magyar szövege – mivel „a szerb szöveg igen szép” – arra utal, hogy bizony „a legmagyarabb önkormányzatban” baj van a fordítószolgálattal. El lehet képzelni, hogy a többi községben milyen a helyzet.

 

Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, valamint Sarnyai Rózsa Edit[5] a községi közigazgatási hivatal vezetőjének május 15-i sajtótájékoztatóján[6] – akik bizonyára pártfeladatul kapták, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos „tévhiteket eloszlassák”[7] – kiderült, hogy kétnyelvű anyakönyvi kivonatot „eddig lehetett igényelni (csak éppen azok nem voltak kétnyelvűek, leszámítva a nevet – a szerz. megj.)”, és hogy „a kétnyelvű anyakönyvi kivonat igényélése elektronikusan jelenleg nem működik”.[8] (A szóban fogó pályázatot egyébként éppen a polgármester, Ceglédi Rudolf okl. építészmérnök írta alá!)[9] A Magyar Szó, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) pártszócsöve erről a problémáról úgy ír, mintha az csupán „híresztelés” lenne.[10]

Óbecsén is hiába kérték a kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, azt a választ kapták, hogy „nem engedi a dvojezično-t, hibát ír ki”.[11] Személyes tapasztalatból tudom, hogy Újvidéken és Verbászon vannak ugyan kétnyelvű űrlapok, de azokat csak szerb nyelven és cirill betűs adatokkal adják ki.

A Magyar Nemzeti Tanács, vagy annak a nyelvhasználati bizottsága – ismereteim szerint – sajnos nem készített elemzést a magyar nyelv hivatalos használatáról a közigazgatásban. Egy ilyen elemzés nélkül a hivatalos nyelvhasználat területén viszont nem lehet továbblépni.

Az MNT még azzal sem foglalkozik, ami a törvényes hatásköre!    


Május 17.
A Magyar Szó kálváriája folytatódik…
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ülései többnyire megrendezett színi előadásra hasonlítanak, amelynek a főszereplői a testület véemeszes, illetve a párt által támogatott tanácsnokai, a statisztái pedig a Magyar Mozgalomhoz (MM) tartozó tagok.
A testület 6. rendes ülése „nagyobb viták nélkül zajlott le”. [12]  A tudósításokból ítélve nagyobb szóváltásra a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete (TJGYT) elnökének lemondása és az új elnök kinevezése kapcsán került sor.
Újhelyi Lukács, a Magyar Szó TJGYT elnöke május 7-én kelt levelében lemondott tisztségéről.  A lemondólevelét „nem csatolták az anyaghoz”,[13] ezért annak tartalmát az MNT tagjai nem ismerhették meg”.[14] Miután ezt  Zsoldos Ferenc kifogásolta, Hajnal Jenő, a testület elnöke  később mégis arra kérte Lulić Emilt, az MNT jogászát, hogy olvassa fel a levelet”.[15]
A levélben Újhelyi azt írta, hogy „a második mandátumban a fizetéseket szerette volna növelni átlagban legalább 60 ezer dinárra, de ehhez sem az igazgató sem az MNT támogatását nem kapta meg. A hazai és a magyar támogatásoknak köszönhetően erre meglettek volna a források, de a leköszönő TJGYT-elnök szerint az igazgató inkább az irodisták számát növelte”.[16]
Hajnal Jenő szerint viszont „egy olyan bizalmi kérdés merült fel a Magyar Szó vezetése és a TJGYT elnöke között, ami miatt neki lépnie kellett és meg kellett hoznia ezt a döntést”.[17] Az MNT elnöke azt is mondta, hogy „életben van a létszámstop és a fizetések is be vannak fagyasztva”.[18] Ezzel kapcsolatosan viszont felmerül a kérdés, hogy akkor Ökrész Rozália, a Kft. igazgatója hogyan, minek alapján növel(het)te az „irodisták számát”?

Az, hogy a Magyar Szó háza táján sok minden nincsen rendben, nem újdonság. 2016-ban a Magyar Szó 277 olvasója követelte „Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Újhelyi Lukács, a TJGYT elnöke és Hajnal Jenő, az MNT elnöke azonnali és visszavonhatatlan lemondását a fent felsorolt tisztségeikről. Mert: ELÉG VOLT!”.[19]
Újhelyi lemondását az olvasók azért követelték, „mert férfihez és emberhez méltatlan módon zaklatta és fenyegette az általa vezetett testület hölgytagjait, mert nem tartotta tiszteletben a Magyar Szó Lapkiadó Kft. alapítói okiratát (holott tisztségénél fogva épp neki kellene elsősorban ügyelnie a szabályok és előírások betartására), mert felelősség terheli a Magyar Szóban kialakult helyzetért. Mert a színfalak mögé bújva, nyilvánosságot nem vállalva, önkényes diktátorként dönt kirúgásokról, leváltásokról, lefokozásokról, politikai és egzisztenciális kivégzésekről. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába. Mert tevékenysége káros és romboló nem csak a Magyar Szó, hanem egész közösségünk számára”.[20] Az olvasók követelését azonban (akkor is) semmibe vették. 

Az előző összetételű MNT (amelynek elnöke ugyancsak Hajnal Jenő volt), a 2016. február 27-i 15-i ülésén a Magyar Szó TJGYT elnöknek Újhelyi Lukács közgazdászt, tagnak pedig Bencsik Istvánt, a Pannon RTV újságíróját, Fremond Árpádot, a VMSZ parlamenti képviselőjét, dr. Nagy Imre egyetemi tanárt, Verebélyi Árpád plébánost, Urbán Zsuzsanna iskolaigazgatót, Erdődi Edvina jogászt (most az MNT alelnöke), Kókai Pétert, a Magyar Szó újságíróját (eltávolították a lapból, most a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója), valamint Végvári Angéla grafikusmérnököt választotta.[21]
A testület összetételéből is látszik, hogy a VMSZ tagok, illetve a párt bizalmát élvezők vannak abszolút többségben.
– A Magyar Szó impresszumában 2011. június 25-e óta Varjú Márta neve szerepel főszerkesztőként, s az általa jelzett időszakot immár méltán mondhatjuk a lap lezüllesztésének, dilettáns pártközlönnyé való alakításának. Az a nyomtatvány, ami ma Magyar Szó néven még mindig megjelenik, se nem objektív, se nem közéleti, se nem közszolgálati, se nem tájékoztató – se nem újság; a szó eredeti jelentésében meg pláne nem az – olvasható a vajdasági magyarság közéleti lapjának megszűnéséről szóló írásában.[22]
Elég hosszú idő kellett Újhelyinek, hogy rájöjjön, ez a tisztség nem való neki. Zsoldos Ferenc az ülésen hangoztatta is, hogy „több korábbi döntése miatt őt is felelősség terheli, például újságírók elbocsátása kapcsán”.

Limburger Józsefről, a TJGYT új elnökéről csak annyit közöltek, hogy „újvidéki okleveles jogász”,[23] aki csakis a VMSZ bizalmát élvezheti, akárcsak Újhelyi a megválasztásakor. Nem sok köze lehet(ett) egyiknek sem a sajtóhoz! A szavazáskor a Magyar Összefogás tagjai támogatták a TJGYT elnökének cseréjét, az ellenzék nemmel szavazott.”[24]
A TJGYT (valójában igazgató bizottság) egy – ha jól emlékszem, még Józsa László MNT-i elnöksége idején – kitalált elnevezésű, teljesen elfogadhatatlan összetételű testület. A Magyar Szó Kft. igazgatóját és a főszerkesztőjét is az MNT választja meg. A VMSZ vagy nem bízik meg a kádereiben, vagy többszörös ellenőrzésre van szükség?
A Magyar Szó kálváriája sajnos – a magyar közösség és a szellemi élet kárára – folytatódik…

BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2019. május 23.



[1] Zenta: Többszörösen erőszakolták meg a magyar nyelvet az önkormányzati álláshirdetésben. https://szabadmagyarszo.com/2019/05/10/zenta-tobbszorosen-eroszakoltak-meg-a-magyar-nyelvet-az-onkormanyzati-allashirdetesben/, 2019. május 10. [10:24]
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Jezici i pisma u službenoj upotrebi u statutima gradova i opština na teritoriji AP Vojvodine [Vajdaság Autonóm Tartomány városaiban és községeiben hivatalos használatban lévő nyelvek és írások] http://www.puma.vojvodina.gov.rs/mapa.php
[5] Bizonyára ugyanarról a Sarnyai Rózsa Editről van szó, aki 2017. április 20-án meghozta a 031-9/2017-IV számú határozatot, amellyel elutasította dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő kérelmét, hogy a délvidéki körútja során lakossági fórumot tartson a zentai városháza Nagytermében.
Lásd a Pártállam, önkény, diktatúra! c. írást. http://bozokiantal.blogspot.com/2017/04/partallam-onkeny-diktatura.html és az „Elégedett szerbiai magyarok”? c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Napl%C3%B3?updated-max=2017-05-14T18:58:00%2B02:00&max-results=20&start=2&by-date=false, 2017. április 27. és Nemzeti Jogvédő Alapítvány. nja.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=1177
[6] Tőke János. Zenta: Aki nem a községben született, az nem kaphat kétnyelvű anyakönyvi kivonatot.
https://szabadmagyarszo.com/2019/05/15/zenta-aki-nem-a-kozsegben-szuletett-az-nem-kaphat-ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatot/, 2019. május 15. [10:35]
[7] Tőke János. Zenta: Aki nem a községben született, az nem kaphat kétnyelvű anyakönyvi kivonatot.
https://szabadmagyarszo.com/2019/05/15/zenta-aki-nem-a-kozsegben-szuletett-az-nem-kaphat-ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatot/, 2019. május 15. [10:35]
[8] Uo.
[9] javni konkurs -2019-zamenik nacelnika-madjar.doc, http://www.zenta-senta.co.rs/dokumenti/konkursi/2019/18-zamnac/
[10] zs: Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok Zentán. Magyar Szó, 2019. május 16. 1.
[11] Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok: Van is, meg nincs is. https://szabadmagyarszo.com/2019/05/13/ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatok-van-is-meg-nincs-is/, 2019. május 13. [15:17]
Lásd még: Óbecsén továbbra sem adnak ki kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat
https://szabadmagyarszo.com/2019/05/20/obecsen-tovabbra-sem-adnak-ki-ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatokat/
[12] Németh Ernő: Limburger József a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének új elnöke
ttps://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23685/Limburger-Jozsef-a-Magyar-Szo-Taggyulesi-Jogokat-Gyakorlo-Testuletenek-uj-elnoke.html
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Varjú, Ökrész, Hajnal, Újhelyi mondjon le. http://mondjanakle.blogspot.rs/2016/07/mert-eleg-volt.html?m=1v, 2016. július 31. [10:14] és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8199, 2016. július 29.
[20] Uo.
[21] Varjú Márta. „A kiemeltnél is kiemeltebb helyzet a Magyar Szóé”. https://www.magyarszo.rs/hu/2012_02_28/kozelet/14899/%E2%80%9EA-kiemeltn%C3%A9l-is-kiemeltebb-helyzet-a-Magyar-Sz%C3%B3%C3%A9%E2%80%9D.htm, 2012. február 28. [04:18] >> 2012. február 28. [05:18]
[22] Hat éve szűnt meg a vajdasági magyarság közéleti napilapja. https://szabadmagyarszo.com/2017/06/24/hat-eve-szunt-meg-a-vajdasagi-magyarsag-kozeleti-napilapja/, 2017. június 24. [4:18]
[23] Lásd a 12-es alatti írást.
[24] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése