A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Összefoglaló

(2. rész) 

a)      Nyelvhasználat

Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma szerint, a tartomány „szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban” (24/1 szakasz).[34]

A Tartományi Ombudsman legutóbbi jelentése azonban megállapítja, hogy „a tartományi közigazgatásban elégtelen azoknak a foglalkoztatottaknak a száma, akik ismerik a nemzeti kisebbségi nyelveket, és akik képesek a Vajdaság Autonóm tartományban hivatalos használatban lévő nyelveken eljárások lefolytatására és a polgárokkal való kommunikálásra”.[35]

Az ombudsman – ki tudja hányadik alkalommal – ajánlást fogalmazott meg, miszerint a közigazgatási szerveknek meg kell állapítani, „melyek azok a munkahelyek, amelyeken a polgárokkal való szóbeli és írásbeli kommunikálás a rendes munka része, illetve melyek azok a munkahelyek, amelynek a foglalkoztatottak közigazgatási eljárást folytatnak”, amelyeken „a hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelvismeret a munkahelyei besorolás feltétele”.[36]

A tartomány és 45 önkormányzata közül 28 alapszabálya előlátja a magyar nyelv és írás a hivatalos használatát. További öt község (Apatin, Indjija, Nagykikinda, Pancsova és Ürög) egyes településein is hivatalos használatban a magyar nyelv és írás.[37]

A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatban azonban – elsősorban a közhivatalokban és -vállalatokban, községi és tartományi szinten is, valamint a közigazgatásban és a szabálysértési eljárásban – már huzamosabb ideje panasz van. Lassan ugyanis kiszorul a hivatalos használatból. Leginkább azokban a közhivatalokban, -vállalatokban és szervekben, amelyeket köztársasági szinten központosítottak, mint például a nyugdíjbiztosítás alap, a villanygazdaság, a vízgazdálkodás, a kataszter, stb.

Ezeknek a többségében sok esetben nem alkalmazzák, illetve különböző téves magyarázatokkal igyekeznek megkerülni a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatára vonatkozó alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, valamint a községi alapszabályokba foglalt egyenrangú használatának az alkalmazását is.

Az év elején botrányt kavart és felháborodást váltott ki az anyakönyvekről szóló törvény módosítása,[38] miszerint 2019. január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása. Újabb sérelem érte ezzel a magyar nyelv hivatalos használatát.

A Magyar Mozgalom közleményben hívta fel a figyelmet, hogy „a hivatalok a kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a szülők születési helyre és állampolgárságra, a lakhelyre, stb. vonatkozó adatokat magyar nyelven nem tüntethetik fel. A látszólag kétnyelvű anyakönyvi kivonatok valójában csak szerb nyelvűek”.[39] 

A közösségi hálón kialakult vitából megtudtuk, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok gyakorlata a községekben igencsak eltérő. Sok esetben nem megfelelőek, nem teljesen kétnyelvűek és gond van a nyelvezettel is, stb.[40] 

Feltűnő az is, hogy mostanában a vita a „kétnyelvű” anyakönyvi kivonatokról szól. Sokan nem tudják, mások pedig elfelejtették, hogy a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben az egynyelvű magyar anyakönyvi kivonatok kiadása is gyakorlat volt. Aztán Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza, a 2000. december 21-i ülésén, határozatot hozott az anyakönyvi kivonatok többnyelvű űrlapmintáiról és a bejegyzések módjáról.[41]

A nyelvhasználati törvény minden újabb módosítása kedvezőtlenebb megoldásokat tartalmazott. A VMSZ sikeres politikája most már oda vezetett, hogy megszűnt a magyar nyelv és írás egyenrangúsága a hivatalos használatban. A korábbi „egyenrangú használatot” felváltotta a „hivatalos használat”.

A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásával kapcsolatban – ismereteim szerint – az MNT-ben nem készült jelentés, és a nyilvánosságot sem tájékozzatták arról, hogy jelenleg milyen is a gyakorlat ez egyes anyakönyvi hivatalokban. 

Október elején arról értesültünk, hogy „a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik területi kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldenie Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja a hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza eljárásba az ingatlan-átruházásról szóló szerződés”.[42]

Ez „azt jelenti, hogy aki él azon alkotmányos és törvényben rögzített jogával, hogy kisebbségi nyelven okiratokat nyújtson be közigazgatási hatósághoz, mint amilyen a kataszteri hivatal is, az azt a következményt vonja magára, hogy az ő ügye mellékvágányra kerül, és mindaddig nem fejeződik be, amíg a magyar, vagy más kisebbségi nyelven benyújtott szerződés szerbre történő hivatalos fordítása el nem készül, ez pedig hosszú hónapokig is eltarthat.[43]  Ebből viszont számos joghátrány keletkezhet az ügyfél részére.[44]

Józsa László szabadkai ügyvéd, a Magyar Mozgalom elnökségének tagja  beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságához – melynek maga is tagja – és kérte a bizottság sürgős összehívását, valamint intézkedések foganatosítását javasolta a hatalmi szerveknél.[45]

Rácz Szabó László, a zentai székhelyű Magyar Polgári Szövetség elnöke a Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat (SZVK) újvidéki központjától kérte, hogy „a havi áramszolgáltatásra vonatkozó számlát és egyéb dokumentációt, figyelmeztetéseket és felhívásokat, amelyeket a SZVK a fogyasztóknak-adósoknak küld, az anyanyelvén, illetve magyar nyelven kézbesítsék”.

A SZVK (2019. június 20-án) ezt válaszolta: „A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény nem kötelezi a közvállalatokat, hogy a szolgáltatásaik utáni számlát annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén adják ki, amelyik az említett törvény 11. szakaszával összhangban hivatalos használatban van” (a levél 3. bekezdése).[46]

A SZVK azonban tévesen hivatkozik az említett jogszabályi rendelkezésre.[47] mivel az úgy fogalmaz, hogy a „nyelv hivatalos használata alatt értendő” egyebek mellett,  „a nemzeti kisebbségi nyelv használata a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervek és a polgárok közötti kommunikációban”. 

Ebből a rendelkezésből egyértelműen az következik, hogy a közvállalat a nemzeti kisebbségi polgárokkal folytatott kommunikációban köteles alkalmazni a nemzeti kisebbség nyelvét is, amely az adott önkormányzat területén hivatalos használatban van. Márpedig  Zenta község „alapszabály javaslatának” 6. szakaszában azt írja, hogy a „község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.[48] 

A Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat válaszlevéléből arra (is) következtetni lehet: szeretné elkerülni/megkerülni a nemzeti kisebbségi nyelvek alkalmazást a munkájában. Ez ellentétben van, úgy a szerb alkotmánnyal, mint az említett törvényekkel és a községi alapszabályokkal. Ha a SZVK kibújna ez alól a kötelezettség alól, az a nemzeti kisebbségi nyelvi jogsérelmek lavináját indíthatja el, e nyelvek a hivatalos használata gyakorlatának megszűnéséhez vezethet nem csak a közvállatoknál, de másutt is. Az pedig már egyenesen botrányos, hogy a nemzeti kisebbségi nyelveket „idegen nyelvekként” kezelik és a beadványokat Belgrádba küldik fordítani, miközben ezt a munkát az önkormányzatok szolgálatai által kellene elvégezni! 

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány lett a magyar (és a többi nemzeti kisebbségi) nyelv hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának ezért nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem felül kellene vizsgálnia a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a Belgrádba központosított közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét az MNT elé kellene terjeszteni állásfoglalás és a szükséges intézkedések megtétele végett. A hivatalos nyelv- és íráshasználati jogok érvényesítése egyébként is a testület törvénnyel előlátott illetékességi körébe tartozik. Ehhez, persze, bátorságra is szükség lenne  az MNT és a bizottsága részéről!

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. november 7.

__________
[34] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma. Hivatalos nyelvek és írásmódok. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut&j=HU
[35] Lásd a 19-es alatti jelentést, 32.
[36] Uo. 2. pont.
[37] Jezici i pisma u službenoj upotrebi u statutima gradova i opština na teritoriji APV [A nyelvek és írások hivatalos használata VAT városaiban és községeiben] 2019. július 1.] http://www.puma.vojvodina.gov.rs/mapa.php
[38] Zakon o matičnim knjigama. "Sl. glasnik RS" [a SZK Hivatalos Közlönyének] 20/2009, 145/2014 és 47/2018 száma. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_maticnim_knjigama.html
[39] A VMSZ köztársasági parlamenti frakciójának újabb érdekérvényesítési sikere: MEGSZŰNTEK A KÉTNYELVŰ ANYAKÖNYVI KIVONATOK! Közlemény. Magyar Mozgalom elnöksége http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-vmsz-koztarsasagi-parlamenti-frakciojanak-ujabb-erdekervenyesitesi-sikere-megszuntek-a-ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatok, 2019. január 14.
Lásd még zs: Változások a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásában. Magyar Szó, 20019. január 12. 1. és 10., és a (Tovább) nyirbálják a kisebbségi jogokat c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11506, 2019. január 22.
[40] Lásd a „Rajta vagyunk az ügyön”. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11520, 2019. január 28.; A KÉTNYELVŰ DOKUMENTUMOK BIZTOSÍTÁSA A MAGYAR NEMZETI TANÁCS FELADATA https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11610, 2019. március 11., és https://szabadmagyarszo.com/2019/03/12/igy-sorvadnak-el-a-jogaink/2019. március 12.; valamint a
„Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok Óbecsén is”? c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/2019/06/ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatok-obecsen.html, 2019. június 8.
[41] Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, LVII. évfolyam, 1. szám, 2001. január 30. 1.
[42] Joghátrányt eredményez, ha a közigazgatási hatósághoz kisebbségi nyelven nyújtjuk be az okiratot! https://szabadmagyarszo.com/2019/10/02/joghatranyt-eredmenyez-ha-a-kozigazgatasi-hatosaghoz-kisebbsegi-nyelven-nyujtjuk-be-az-okiratot/, 2019. október 2. [20:29]
[43] Uo.
[44] Uo.
[45] Uo.
[46] A SZVK válaszlevele a személyes dokumentációban van és megtekinthető.
[47] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK VÉDELMÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám – másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[48] A községi képviselő-testület 2018. december 28-án „meghozta Zenta község alapszabály javaslatát”. Most akkor a községnek alapszabály javaslata van? Mikor lesz alapszabálya? http://www.zenta; senta.co.rs/dokumenti/javna_rasprava_2018/statut/2.%20predlog%20statuta%20opstine%20senta%20-%20madjarski.pdf