Nem elég, hogy Pásztor István és párttársai nemzetáruló módjára megszavazták a délvidék elcsatolásának napját hivatalos vajdasági ünnepnek, de párttagjaik még meg is ünneplik és koszorúznak is a magyarság felett aratott “győzelmen”.
Ez történt Zomborban is, ahol a
városvezetés “Zombor 1918-as felszabadulására”, illetve “Vajdaság a
szerb anyafölddel való egyesülésére” emlékeztek meg katonai
tiszteletadás mellett – írja a sombornjuz.
A
délvidék elcsatolásának ünnepnapján ott volt a VMSZ megválasztott
képviselője, a bácsgyulafalvi Jankovics Szilárd is, aki Zombor Város
kisebbségi és egyházi tanácsnoka. A VMSZ bácsgyulafalvi
alapszervezeti vezetője az ünnepi rendezvényen az emlékezés koszorúit
helyezte el, illetve megemlékezett a város magyaroktól való
“felszabadulására”, valamint ősei szülőföldjének szerb “anyaföldhöz”
való csatolásáról.
Ezt koszorúzta meg a délvidék elcsatolásának emlékére a VMSZ-es politikus, Jankovics Szilárd. Szégyen.
Ám jobban belegondolva a VMSZ-esek a
mindennapi betevőjüket köszönhetik a délvidék elcsatolásának, hiszen ha
nem szakítanak el bennünket az anyaországtól, akkor kisebbségi
politikusokra sem lenne szükségünk.
Egykori honvéd szobornál ünnepelték Szabadka magyarok alóli „felszabadulásának” 101. évfordulóját
Az 1918 november 13-án Szabadkára megérkező szerb fegyveres csapatokra emlékeztek meg a vasútállomáson, a város, illetve a szerb és bunyevác egyesületek képviselői.
Ugyan történelmi tény, hogy az első világháború előtt sohasem tartozott Szerbia közigazgatása alá Szabadka, így felvetődik a kérdés, hogy a beérkező fegyveres csapatokat milyen jogon nevezik felszabadítóknak?
A tegnapi megemlékezésen elhangzott:
Szabadkát 1918-ban szabadították fel és az mai napig szabad.
“Felszabadulva élünk és szabadságban születtünk, erre kell emlékeznünk
és ezért tisztelegnünk az elődök előtt.” -mondta el az egyik szerb
katona unokája.
A megyelékezők ezután átvonultak a
Szárity János Műszaki Középiskola szomszédságában álló szoborhoz,
amelyet katonai tiszteletadás mellett megkoszorúztak.
Ironikus, hogy a megkoszorúzott szobor, amely egy, a Jézus karjai között fekvő elesett katonát jelenít meg eredetileg egy magyar honvédet ábrázolt, azonban a szerbek a bevonulás után azt átfaragták.
A bevonuláskor még műteremben álló emlékműből, (amely egyesek szerint
tiszti sírhely lett volna) így szerb szobor lett. Vagyis a honvéd
ruhából szerb uniformist, a csizmából pedig bocskort véstek. Így a
meggyalázott, eredetileg a magyar katonai áldozatok emlékműveként emelt
szobornál emlékeztek meg arról, hogy immár 101 éve megszűnt a magyar
közigazgatás Bácskában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése