Pusztaság maradt a vajdasági magyar rádiózás helyén

Még most sem késő újraindítani a magyarul beszélő rádiókat

A második világháborút követően a valamikori Jugoszláviában elsőként Szabadkán létesült magyar nyelvű rádió. Az adót rövidesen áthelyezték Újvidékre, de a hatvanas években több helyi adó is létrejött, amelyek a kisebbségek nyelvén, egyebek közt magyarul is tájékoztatták a hallgatóságot.

Az így kialakult sokszínű, pluralista média évtizedeken át jól működött Vajdaságban, de ennek a néhány évvel ezelőtti kényszerű privatizáció gyakorlatilag véget vetett. Németh Ernő újságíró, a Szabadkai Rádió magyar nyelvű közszolgálati műsorainak utolsó főszerkesztője szerint nagyon érdekes lenne a vajdasági rádiózással foglalkozni, amit érdemes lenne kutatni és egy tanulmányba megírni, hogy hogyan is változott az elmúlt hetven év alatt a vajdasági magyar rádiózás.
– Azt tudni kell, hogy a második világháború után először Szabadkán kezdték meg a rendszeres rádiósugárzást. Tudomásom szerint legalább másfél évig Szabadkáról ment a műsor, majd azután úgy döntöttek, hogy mégis a székvárosból kellene sugározni a vajdasági rádió műsorát, ezért költöztették át 1949 novemberében a Szabadkai Rádiót Újvidékre, és akkor már Újvidéki Rádió néven sugározta műsorát – mutatott rá Németh és aláhúzta, hogy ez a rádió elsősorban a nemzeti kisebbségek nyelvén sugározta adását, volt olyan időszak, amikor az Újvidéki Rádiónak nem is volt szerb nyelvű adása.

Sajtótájékoztató Belgrádban a Szabadkai Rádió fennmaradásáért, 2007. június 27-én. 

A képen balról jobbra: Ivica Kajdoči, Hugyi István, Slavica Daković, Németh Ernő és 

Josip Stantić

Megszüntették, azután később ismét beindították. Annak idején középhullámon sugározták a műsort, így napközben elég jó volt a vétel, viszont a kora reggeli és a késő esti órákban külföldi adók zavarták a műsort. Ezért döntöttek úgy, hogy Vajdaság több településén átjátszó adókat létesítenek, ehhez nemzetközi engedéllyel frekvenciákat is kaptak, összesen húsz frekvencia érkezett Vajdaságba – Szabadkára, Zomborba stb. –, tehát a nagyobb városokban mindenhol volt az Újvidéki Rádiónak átjátszó állomása. Később beindult az URH sugárzás, illetve a műszaki körülmények is jobbak lettek, így egész nap jól hallható volt az Újvidéki Rádió középhullámú műsora. Ekkor jött az ötlet, hogy ezeket az átjátszó adókat úgy lehetne kihasználni, hogy helyi műsorokat indítanak. Ekkor alakult meg a szabadkai, a zombori stb. rádió, melyek kezdetben napi kétórás műsort sugároztak, így a műsorokat helyi információkkal tudták kibővíteni.
– Ez a rendszer gyakorlatilag a szocialista Jugoszláviában, illetve Vajdaságban működött. Nagyon fontos megjegyezni, hogy meg volt oldva ezeknek a rádióknak a pénzelése. Egyrészt beszedték az RTV előfizetési díjat, ennek egy részét a helyi rádiók kapták, másrészt az alapítók, a községek ugyancsak pénzelték a rádiókat – magyarázta az újságíró.

A Szabadkai Rádióban a 90-es évek végén. A képen: balról háttal Mácsai Tibor és jobbról 

Németh Ernő

Ez így kiválóan működött, egy sokszínű, pluralista média alakult ki Vajdaságban, aminek néhány évvel ezelőtt a kényszerű privatizáció gyakorlatilag véget vetett. Azt hiszem, hogy talán a Régió Rádió, illetve a magyarkanizsai Info TV kivételével majdnem minden megszűnt. Tehát a szabadkaitól kezdve a nagykikindai, nagybecskereki, temerini rádiók mind megszűntek.

Pusztaság maradt itt, a Vajdaságban. Ennek nem kellett volna, hogy így legyen!

– Kihasználhatta volna a vajdasági magyarság, hogy a körülmények ellenére kialakít egy olyan rádióhálózatot, ami ugyan szerényebb lett volna, nem húsz, hanem néhány rádióból állt volna, és tovább mehetett volna a műsor. Tehát nem történt volna az, amiről Fekete J. József írt nemrég a Magyar Szóban, hogy Zombor és környéke, gyakorlatilag Nyugat-Bácska helyi tájékoztatás nélkül maradt.

Még mindig azt mondom, hogy nem késő. A Szabadkai Rádiót is újra lehet indítani, ezt is mindig elmondom.

– Miért nem jó a Szabadkai Magyar Rádió? – teszi fel a kérdést Németh Ernő, amire rögtön meg is adja a választ: – Azért, mert az Szabadkai Rádió ötvenéves hangarchívuma így elveszett. Ha viszont a Magyar Nemzeti Tanács, vagy akárki részéről a politikai szándék meglenne, ki lehetne vásárolni a régi, mára privatizált Szabadkai Rádióból a jogokat, gyakorlatilag az archívumot is megkapnák és folytatódhatna a műsor. Ugyancsak ki lehetne alakítani egy vajdasági rádióhálózatot, amit egyébként én annakidején javasoltam is. Azt mondtam, hogy legalább Zomborban, Nagykikindán, Nagybecskereken és Temerinben kellene egy-egy regionális rádió, így nagyjából le lehetne fedni azt a területet, ahol a vajdasági magyarok élnek. Erre még mindig van lehetőség! – szögezte le Németh.
Az újságíró szerint azon kell elgondolkodni, hogy történne egy esetleges vajdasági magyar médiahálózat pénzelése.
– Ugye, jelen pillanatban csak egyetlen lábon áll a vajdasági magyar elektronikus média – a Pannonra gondolok – ahová Magyarországról érkeznek a pénzek. Most a tartományi közszolgálati adóról nem beszélnék. Viszont több lábon kellene állni, hogy biztosak legyünk a megmaradásban. Annak idején nem harcoltunk, hogy az előfizetési díjból jöjjenek pénzek, azt látjuk, hogy az önkormányzataink is lassan elvesznek, azok is majd egyre kevesebb pénzt tudnak adni. Felteszem a kérdést, hogy hogyan működtetjük majd a vajdasági magyar médiát? Ezen kellene elgondolkodni! Ötletek vannak, az emberek, akiknek van véleménye, össze kellene, hogy dugják a fejüket, és azt hiszem, hogy lehetne megoldást találni és a vajdasági magyar média ismét gazdag, több lábon álló lenne, amire talán én azt hiszem, hogy ennek a közösségnek szüksége is van – hangsúlyozta Németh Ernő.
Tóth Imre
https://szabadmagyarszo.com/2019/11/08/pusztasag-maradt-a-vajdasagi-magyar-radiozas-helyen/, 2019. november 8. [20:16]