Három éve nem ülésezett a magyar-szerb kormányközi vegyes
bizottság!
Kalmár Ferenc, Magyarország
szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar-szerb/szerb-magyar
vegyes bizottság (VB) magyar elnöke és Ivan
Bošnjak, az Államigazgatási és Helyi
Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a vegyes bizottság szerb társelnöke
november 8-án „Mórahalmon egyeztettek”.
A találkozóról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapesten november 9-én
tartott, a „Patrióta jogvédelem vs. liberális jogvédelem” című konferenciáján
halottam.[1] Érdekeltek volna a találkozóval kapcsolatos
részletek, már csak azért is, mivel a kormányközi vegyes bizottság utoljára 2016. április
4-én ülésezett Szabadkán.[2] A délvidéki
magyar sajtóban azonban a találkozóról egy sort nem találtam.
A szegedi Délmagyarország
arról cikkezik, hogy a társelnöki találkozó középpontjában a
„gazdaságfejlesztés” volt.[3]
Ivan Bošnjak nyilatkozata
szerint „a gazdasági
kapcsolatok fejlesztésében még van lehetőség”.[4]
Példaként az autóipari kooperációt és a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztését
említette. Ezek a témák nem a gazdasági miniszterekhez tartoznak? Nyilatkozatában
egy szóval nem érintette a nemzeti kisebbségeket, holott a VB-t a két országban
élő nemzeti kisebbségek védelméért hozták létre!
„Mórahalmon egyeztettek”
Fotó: Frank Yvette
Kalmár
Ferenc arról beszélt, hogy „a
Vajdaságban élő magyar kisebbség legnagyobb problémája a megélhetés. A magyar
kormány két éve gazdaságfejlesztési programot indított, hogy a közösség tagjai
szülőföldjükön boldoguljanak. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika
alapelve az, hogy minden magyar fontos és támogatni kell a határon túli
közösségeket, hogy a szülőföldjükön maradjanak.”
– A találkozón
megegyeztünk abban, hogy a vegyes bizottság februárban ül össze, a házigazda
pedig Magyarország lesz és mi készítjük elő azt a jegyzőkönyvet is, amit a
tárgyalás végére elfogadunk – mondta Kalmár. A jegyzőkönyvet majd a kormányok
elé terjesztik. A magyar kabinet akciótervet készít, amiben miniszteri szinten
megjelölik a felelősöket, a határidőket és pénzügyi forrásokat biztosítanak
ezek végrehajtásához – írja a Délmagyarország.
A Magyar Köztársaság és (akkor még) Szerbia és Montenegró között, a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jógainak védelméről szóló, Budapesten 2003. október 21-án aláírt egyezmény által, a két ország – egyebek között – vegyes bizottságot hozott létre és működtet, „amely figyelemmel kíséri az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. […] A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró (azaz, most már Szerbia – B.A.) területén” (az Egyezmény 16. cikke).[5]
A Magyar Köztársaság és (akkor még) Szerbia és Montenegró között, a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jógainak védelméről szóló, Budapesten 2003. október 21-án aláírt egyezmény által, a két ország – egyebek között – vegyes bizottságot hozott létre és működtet, „amely figyelemmel kíséri az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. […] A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró (azaz, most már Szerbia – B.A.) területén” (az Egyezmény 16. cikke).[5]
A bizottság
feladata a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdések megvitatása, az
Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósításának áttekintése és értékelése,
valamint ajánlások előterjesztése a kormányok számára az Egyezmény
megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.[6]
A VB az elmúlt
16 év alatt mindössze 5 (öt) alkalommal ülésezett: Budapesten, 2004. december
13-án,[7]
Szabadkán, 2005. november 10-én,[8]
Újvidéken (Andrevlje), 2009. május 19-én-20-án,[9]
Budapesten, 2011. június 20-án,[10]
és Szabadkán, 2016. április 4-én.[11]
Orbán Viktor magyar miniszterelnöksége
alatt (2010. május 29-től), vagyis több mint kilenc év alatt, a
magyar-szerb/szerb-magyar kormányközi VB mindössze két ízben ült össze!
A VB
„működtetése” (rendszeres, „évente „legalább egyszeri” ülésezése) tekintetében
a magyar és a szerb kormány nem teljesíti a kisebbségvédelmi egyezményből eredő
kötelezettségét.
A VB üléseiről
készült jegyzőkönyvek olyan benyomást keltenek, hogy a megoldatlan problémákat
az előző ülés jegyzőkönyvéből általában átírják az újabb ülés jegyzőkönyvébe,
illetve, a testület nem csak hogy nem ülésezik rendszeresen, de valójában
helyben is jár. A kisebbségi problémák pedig megoldatlanok maradnak.[12]
A bizottság
ülésein elfogadott „megállapítások”, „javaslatok” és „ajánlások” teljesítést is
ideje volna már áttekintetni, valamint levonni a következtetéseket. Vagy nem
akarják zavarni a (hivatalosan) „történelmi csúcson” lévő kapcsolatokat?
A vegyes bizottság
jó példája annak, hogy a két ország mennyire nem tartja fontosnak a
kisebbségdelem területén elfogadott egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását! Ez
lenne a nemzeti kisebbségvédelem?
Mivel a VB
következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) sürgősen listát kellene
készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről, valamint a vállalt, de
meg nem valósított kötelezettségekről és a testület elé terjeszteni azt.
Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal
Jenő elnök és a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által
vezényelt testülettől?
BOZÓKI
Antal
Újvidék,
20196. november 18.
[1] A Nemzeti Jogvédő Szolgálat „Patrióta jogvédelem vs. liberális jogvédelem” című konferenciája a 2. rész. https://www.facebook.com/TurulTV/videos/505279923532917/, [2:39:38-]
[2] 1881/2016. (XII. 28.) Korm. határozat a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülésén fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[3] J. Z. Középpontban a gazdaságfejlesztés. https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/morahalmon-egyeztettek-a-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-tarselnokei-4711407/, 2019. november 08. [16:56]
[4] Uo.
[5] MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú országgyűlési határozati javaslat. 2004. szeptember. https://www.parlament.hu/irom37/11435/11435.pdf
[6] Uo.
[7] http://docplayer.hu/33383141-Jegyzokonyv-a-magyar-szerb-es-montenegroi-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-i-uleserol.html
[8] http://docplayer.hu/34606186-Jegyzokonyv-a-magyar-szerb-es-montenegroi-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-ii-uleserol.html
[9] Magyar Közlöny 2010. évi 51. szám 12696-12697
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=300&pageindex=kereses&ev=2010&szo=3/2010&oldal=11
[10] Magyar Közlöny, 2012. évi 121. szám 20294-20296
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=300&pageindex=kereses&ev=2012&szo=k&oldal=53, 1058
[11]
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
Lásd még: Analiza sprovođenja bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionalnih manjina Srbije sa Hrvatskom, Mađarskom, Rumunijom i Makedonijom [Szerbia Horvátországgal, Magyarországgal, Romániával és
Macedónival kötött kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény megvalósításának elemzése]. Centar za regionalizam [Regionalizmusért Központ], 2016 58 p.
[12] Bővebben lásd a HELYBEN JÁRÓ VEGYES BIZOTTSÁG c. írásom. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8575, 2016. október 3.; http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58266-a-nemzeti-kisebbsegi-jogok-vedelmevel-valami-nincsen-rendben, 2016. október 03. [09:37], és Aleksandar Popov: „A nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58369-aleksandar-popov-a-nemzeti-kisebbsegi-jogok-vedelmevel-valami-nincsen-rendben, 2016. október 05. [23:08], valamint Civitas Europica Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése