Emberi- és nemzeti kisebbségjogi
napló (191.)
November 8.
„Pusztaság maradt a vajdasági magyar rádiózás helyén”[1]
Ez a címe Tóth Imre írásának, amely arról szól, „hogy hogyan is változott az elmúlt
hetven év alatt a vajdasági magyar rádiózás”.
A második
világháború követően a valamikori Jugoszláviában „kialakult sokszínű pluralista
média kiválóan működött a Vajdaságban, aminek néhány évvel ezelőtt a kényszerű
privatizáció gyakorlatilag véget vetett. Azt hiszem, hogy talán a Régió Rádió,
illetve a magyarkanizsai Info TV kivételével majdnem minden megszűnt. Tehát a
szabadkaitól kezdve a nagykikindai, nagybecskereki, temerini rádiók mind
megszűntek”. – Pusztaság maradt itt, a
Vajdaságban. Ennek nem kellett volna, hogy így legyen! – mondta Németh Ernő újságíró, a Szabadkai Rádió magyar
nyelvű közszolgálati műsorainak utolsó[2] (megbízott
– B.A.) főszerkesztője a Szabad Magyar Szó újságírójának.
–
Kihasználhatta volna a vajdasági magyarság, hogy a körülmények ellenére
kialakít egy olyan rádióhálózatot, ami ugyan szerényebb lett volna, nem húsz,
hanem néhány rádióból állt volna, és tovább mehetett volna a műsor. Tehát nem
történt volna az, amiről Fekete J.
József írt nemrég a Magyar Szóban, hogy Zombor és környéke, gyakorlatilag
Nyugat-Bácska helyi tájékoztatás nélkül maradt. Még mindig azt mondom, hogy nem
késő. A Szabadkai Rádiót is újra lehet indítani, ezt is mindig elmondom – tette
hozzá Németh.
–
Ha […] a Magyar Nemzeti Tanács, vagy akárki részéről a politikai szándék
meglenne, ki lehetne vásárolni a régi, mára privatizált Szabadkai Rádióból a
jogokat, gyakorlatilag az archívumot is megkapnák és folytatódhatna a műsor.
Ugyancsak ki lehetne alakítani egy vajdasági rádióhálózatot, amit egyébként én
annakidején javasoltam is. Azt mondtam, hogy legalább Zomborban, Nagykikindán,
Nagybecskereken és Temerinben kellene egy-egy regionális rádió, így nagyjából
le lehetne fedni azt a területet, ahol a vajdasági magyarok élnek. Erre még
mindig van lehetőség! – szögezte le Németh.[3]
– Nagy hiba volt eladni a Szabadkai Rádiót. Úgy látszik a
munkatársak nem tudták/nem volt lehetőségük, vagy nem akarták vállalni a felelősséget
a nem kevés anyagikat igénylő működtetéséért. Ez részben érthető is, mivel
sehonnan nem látszott a támogatás lehetősége (a hallgatók kivételével), sem az anyaország, se a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) részéről, és – tegyük hozzá –
ellenkezett a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMSZ) egyszólamúságra
törekvő tájékoztatási politikájával, vagyis az „épülő pártmédia
birodalommal”. Talán eredményesebb lett volna, ha az aláírások helyett pénzt
gyűjtenek a rádió megmentésére, de ezt utólag már nehéz eldönteni – olvasható a
Csak a „csoda” segíthet rajtunk! c. 2018. december 17-ei írásomban.[4]
Na már most, ha „még nem késő”, ha „még mindig van lehetőség” – ahogy Németh mondja –,
akkor miért csak újságírói lamentálásokat olvasunk a témáról/problémáról, miért
nincs kezdeményezés/kezdeményező a magyar nyelvű helyi rádiózás/rádióhálózat létrehozására/helyreállítására?
A vajdasági magyarságtól várjuk el, hogy „kialakítson egy rádióhálózatot”? Ha
nincs aki megtegye az első lépést, aki ezt elindítsa, akkor ez nem fog menni!
Németh
Ernő (1969, Szabadka) 2014 és 2018 között a Magyar Nemzeti tanács tagja (a
véemesz listáján),[5]
valamint a Tájékoztatási bizottság elnöke volt.[6]
Vállalta
a haladó VMSZ-es listán való szereplést, annak ellenére, hogy az MNT véemszes
többsége – a 2014. december 29-i ülésen – amikor a magyar nyelven is sugárzó rádiókat még
talán meg lehetett volna menteni – leszavazta a Vajdasági Magyarok Demokratikus
Közösségének (VMDK) kezdeményezését „a Szabadkai Rádió és egyéb magyar
médiák helyzetének megvitatására”.[7] Annak dacára, hogy „a Szabadkai Magyar Rádió magánosítása
után 2016-től szabadúszó újságíró”[8] lett. Magyarán: Ő is munkaviszony nélkül maradt!
Hajnal Jenő a testület (akkori és mostani)
elnöke „elképzelhetetlennek tartotta” egy olyan tanácskozás megtartását,
amelyen „minden érdekelt féllel egyetemben ki lehetne vizsgálni, milyen jogi
lehetőségek vannak a magánosításban lévő kisebbségi nyelven is tájékoztató
helyi, illetve regionális médiumok megmentésére”.[9]
Ezt az embert választották újból az MNT élére!
A
Szabadkai Rádió 2016. október 10-én szűnt meg,[10]
vagyis Németh Ernő tájékoztatási bizottsági elnöki mandátuma alatt! Németh jelenleg
is tagja ugyanennek a bizottságnak![11]
Nem-e
az volna a természetes, ha Németh inkább egy projektumot készítene a vajdasági
magyar rádióhálózat visszaállítására, „amit egyébként annakidején javasolt is”,
és az MNT Tájékoztatási Bizottsága elé terjesztene. Újbóli elutasítás
esetén, egy ilyen célú alapítvány létrehozása sem elképzelhetetlen. Akár a
„politikai szándék” ellenére is!
Nem
beszélni, tenni/cselekedni kell! Egyébként nem csak rádiónk, de másunk sem
lesz!
November
8-12.
„Szerbiának két külügyminisztere”...
Jó
kezekbe került a bővítés ügye azzal, hogy kiderült, a magyar uniós biztos
felelősségi körébe fog tartozni az elkövetkező esztendőkben az Európai Unió
bővítésének és szomszédságpolitikájának kérdése – közölte Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel Genfben, a
Világgazdasági Fórum által rendezett Stratégiai Párbeszéd a Nyugat-Balkánról
című rendezvényen. – Ezzel új lendületet kaphat az uniós
bővítés politikája – tette hozzá . [12]
– A
Nyugat-Balkán országai egyes kérdésekben nemcsak elérik az EU szintjét, hanem
fölötte is teljesítenek, amit a magyarok saját bőrükön is érzékelhetnek –
mondta a tárcavezető. Példának hozta fel, hogy „a Szerbiában élő magyar nemzeti
közösség sokkal több jogot kapott Szerbiától, mint amennyi jogot kapnak a
magyar nemzeti közösségek az európai uniós szomszédos országokban”.[13]
Aleksandar
Vučić szerb államfő Genfben „jó hírnek nevezte, hogy minden bizonnyal
a magyar Várhelyi Olivért nevezik majd ki bővítési biztosnak
az Európai Bizottság új összetételében”.[14]
– Szijjártó
Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter akkor is Szerbia pártját fogja,
amikor az nem a legegyszerűbb feladat. Mindenki előtt megmondta, hogy Szerbia
elfogadhatóbban védi az ott élő magyar kisebbség jogait, mint bármelyik uniós
tagállam. Minden elismerést megérdemel ez a kijelentés, köszönettel tartozunk
érte barátainknak – jelentette ki Vučić.[15]
Szijjártó Szerbiával és
a délvidéki/vajdasági magyarokkal kapcsolatos álláspontjai nem meglepőek, semmi
új elemet nem tartalmaznak. Közismert ugyanis, hogy szerinte Magyarország
„biztonsági érdeke a nyugat-balkáni országok integrálásása, hiszen újabb migrációs
nyomás várható a nyugat-balkáni útvonalon”.[16]
A
magyar külpolitika, tehát a nyugat-balkáni
országok integrálásását az Európai Unióba stratégiai
fontosságúnak tartja, miközben
teljesen lemond a szerbiai magyar közösség érdekeinek képviseletéről. Nem kell
csodálkozni, tehát, hogy Ivica Dačić szerb külügyminiszter
Szijjártót tavaly nyáron a „legnagyobb szerbnek” nevezte, „mivel annyira hangosan ás bátran védi Szerbiát a nehéz helyzetben”. [17] Alexov Lyubomir, a magyarországi szerb nemzetiség parlamenti
szószólója, az országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának november 12-ei
ülésén, ahol a délvidéki magyarság helyzete és ügyei is többször szóba
kerültek, elmondta, hogy „szerb körökben egyre többen úgy rebesgetik, hogy
Szerbiának két külügyminisztere van, és az egyiket Szijjártó Péternek hívják”. [18]
A külügyminiszternek
nem az országa és a nemzetrészek érdekeit kellene képviselni? Kérdés az is,
hogy Szijjártó egyáltalán tisztában van-e azzal, hogy „a Szerbiában élő nemzeti
közösség” Szerbiától éppen semmilyen jogokat nem kapott? A magyar közösséget
Szerbiában – a nemzetközi jog és a szerzett jogok alapján – az őshonos nemzeti kisebbségek
jogai illetik meg!
A tárcavezetőnek tudnia
kellene azt is, hogy a délvidéki magyarok helyzete a múlt század
kilencvenes évei előtt sokkal jobb volt, mint manapság és a közösség tagjai
több területen (oktatás, nyelvhasználat, művelődés, stb.) egyenrangú jogokat
élveztek a többségi nemzethez tartozókkal.
Amikor
Szijjártó azt mondja, hogy „a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség sokkal
több jogot kapott Szerbiától, mint amennyi jogot kapnak a magyar nemzeti
közösségek az európai uniós szomszédos országokban”, arra buzdítja Szerbiát,
hogy még a megmaradt jogokat/jogainkat is csökkentse!! Most, akkor „jó kezekbe került a bővítés ügye”? Magyarországnak ezt a posztot, éppen a
szerbiai magyar közösség érdekében, nem lett volna szabad vállalnia!
Trócsányi László, az
eredeti magyar uniós biztosjelölt megbukott. Várhelyi Olivér, az új jelölt, a november 14-ei
„közel 3 órás meghallgatás után, nem kapta meg az Európai Parlament
szakbizottságában a szükséges kétharmados támogatás”.[19] „A
meghallgatás egy jelentős részében az Orbán-kormánytól való világos
elhatárolódást és garanciákat kértek a képviselők a magyar biztosjelölttől arra, hogy a bővítési és
szomszédságpolitikai tárca birtokosaként hitelesen képviseli majd az EU
értékeit és politikáit. […] A következő lépésként írásos pótkérdéseket
tesznek fel Várhelyinek, és ennek függvényében dől majd el, hogy szükség lesz-e
második szóbeli meghallgatásra.”[20]
Meddig
lesz még Magyarországnak „a
legnagyobb szerb” a külügyminisztere?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. november 16.
[1] Pusztaság maradt a vajdasági magyar rádiózás helyén. https://szabadmagyarszo.com/2019/11/08/pusztasag-maradt-a-vajdasagi-magyar-radiozas-helyen/, 2019. november 8. [20:16]
[2] Németh Ernő. http://www.mnt.org.rs/tagjaink/nemeth-erno
[3] Lásd az 1-es alatti írást.
[4] Csak a „csoda” segíthet rajtunk!
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11471, 2018. december 17.
[5] Magyar Összefogás https://hu.wikipedia.org/wiki/2014-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[6] Lásd az 1-es alatt.
[7] A Szabadkai Rádiót végleg eladták! http://bozokiantal.blogspot.com/2014/12/a-szabadkai-radiot-vegleg-eladtak.html Lásd még a 6-os alatti írást.
[8] Lásd a 2-es alatti életrajzot.
[9] Uo. Bővebben lásd a 4-es alatti írásom.
[10] Lásd még A mai a Szabadkai Rádió utolsó közszolgálati adásnapja c. írást. http://bozokiantal.blogspot.com/2016/10/a-mai-szabadkai-radio-utolso.html, 2016. október 11. [08:01]
[11] Tájékoztatási Bizottság. http://www.mnt.org.rs/rolunk/tajekoztatasi-bizottsag
[12] MTI. Szijjártó: Jó kezekbe került a bővítés ügye, új lendületet kaphat a bővítés politikája
https://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/20226/Szijjarto-Jo-kezekbe-kerult-a-bovites-ugye-uj-lenduletet-kaphat-a-bovites-politikaja.html, 2019. november 8. [14:03]
[13] Uo.
[14] v-ár: Szerbia a maga érdekében folytatja a reformokat. https://www.magyarszo.rs/hu/4139/kozelet_politika/210743/Szerbia-a-maga-%C3%A9rdek%C3%A9ben-folytatja-a-reformokat.htm, 2019. november 8. [20:30]
[15] Uo.
[16] Lásd az 1-es alatti írást.
[17] „Szerbiának két külügyminisztere van, egyiket Szijjártó Péternek hívják”. https://delhir.info/2019/11/12/szerbianak-ket-kulugyminisztere-van-egyiket-szijjarto-peternek-hivjak/
[18] Uo.
[19] Portfolio. Nem ment át Várhelyi Olivér a brüsszeli vizsgán.
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20191114/nem-ment-at-varhelyi-oliver-a-brusszeli-vizsgan-407119, 2019. november 14. [14:53]
[20] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése