2023. április 27., csütörtök

A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése nem csak belügy!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (281.)

Április 17.
A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése nem csak belügy! 

 

Vincze Loránt (Fotó: Mihály László)

Az Európai Parlament (EP) plénuma megszavazta Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) közötti együttműködésről szóló jelentését[1].
Az EP első alkalommal fogadott el átfogó jelentést az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) közötti együttműködésről.
A dokumentum hangsúlyozza az együttműködés jelentőségét a kisebbségi kultúrák előmozdításában és védelmében. Kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek használata biztosításának fontosságát a magán- és közéletben egyaránt, illetve e nyelvek továbbadási lehetőségének szavatolását, a különböző szintű oktatásukat, beleértve annak elmélyítését is.
– A jelentés elfogadásával az EP ismételten arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az ET között a kisebbségi jogok területén. Noha az EU az uniós csatlakozási feltételek között fontos elemként tartja számon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását, ez nem elégséges. Az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét, ami azt jelenti, hogy nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását – hangsúlyozta Vincze Loránt[2].

Az 1998-ban hatályba lépett Kisebbségi Keretegyezmény (hivatalosan: Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről[3]) „egy átfogó nemzetközi szerződés, amelynek a célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme”[4]. A Keretegyezmény tiszteletben tartása Szerbia vonatkozásában 2001. szeptember 1-jén vált kötelezővé[5].
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának[6] egyik alapvető célja „a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magánéletben és a közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítése és/vagy bátorítása”[7]. Szerbiára nézve a Karta 2006. június 1-jétől lett kötelező érvényű.
Vincze Lorántnak az Európai Parlament által most elfogadott jelentése olyan értelemben fontos a vajdasági magyar közösség szempontjából, hogy az EU „a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé” szándékozik tenni a nemzeti kisebbségek védelmét. Ez számunkra azt is jelenti, hogy nem csak Szerbia csatlakozása előtt, de az után is követni kell az ET egyezményekben foglaltak betartását.
A tagországok bővítése, az egyes államok csatlakozása után az EU mostanáig nem foglalkozott a nemzeti kisebbségek helyzetével, az illető tagország belügyének tekintette azt.

Az EU nemzeti kisebbségekhez való új viszonyulásának fontos előfeltétele, hogy a közösségnek hatékony érdekképviselete legyen, amelyik képes megfogalmazni közösségi és tagjai egyéni jogainak a gyakorlatban való alkalmazásával, érvényesítésével kapcsolatos problémákat és az Európa Tanács valamint az Európai Unió szervei elé tárni azokat. Nem olyan érdekképviselet kell tehát, mint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevű magyar-szerb vegyespárt! (Lásd lejjebb.)


Április 19.
„Az igazságszolgáltatás elérhetetlen a nemzeti kisebbségek számára”
 

Kovács Elvira felszólal (Fotó: RTS)

– Az elmúlt 15 évben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) azon dolgozik, hogy a hagyományosan, vagy jelentős számban nemzeti kisebbségek lakta területeken a meglévő bírósági és ügyészi hálózat fennmaradhasson – elemelte ki Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője szerb nyelvű felszólalásában a képviselőház ülésén[8].
– A VMSZ képviselőcsoportja számára kihívást jelent, hogy az előttünk álló időszakban elérje – figyelembe véve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásait, amelyek arra vonatkoztak, hogy a nemzeti kisebbségek számára elérhetőbbé kell tenni az igazságszolgáltatást –, az igazságszolgáltatásban a funkciók betöltésénél, hogy a jelöltek egyforma értékelésekor a kisebbséghez tartozó kapjon előnyt. Az általános bíróhiány mellett, miszerint mintegy 350 bíróra lenne szükség, gondot okoz, hogy a bírósági eljárásokban nem használják kellőképpen a nemzeti kisebbség nyelvét, vagyis az igazságszolgáltatás elérhetetlen ily módon a nemzeti kisebbségek számára – mondta Kovács Elvira[9].

Miről is van szó pontosan?
Kovács Elvira (1982, Szentmihály) a VMSZ alelnöke, 2007 közepétől a Szerbia Képviselőházban parlamenti képviselő, alelnök, 2022 januárjától az Európa Tanács parlamentiközgyűlésének alelnöke, stb., stb.
Napjainkban „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak. Közülük mindössze tizenhárman magyarok!”[10]
– Az alapbíróságonkénti elosztás így fest: Újvidék 88 bíró (1 magyar), Szabadka 23 bíró (2 magyar), Pancsova 28 bíró (0 magyar), Nagybecskerek 24 bíró (0 magyar), Zombor 21 bíró (3 magyar), Ópázova 19 bíró (0 magyar), Verbász 15 bíró (0 magyar), Versec 15 bíró (0 magyar), Nagykikinda 12 bíró (0 magyar), Ruma 11 bíró (0 magyar), Zenta 9 bíró (4 magyar), Szávaszentdemeter 10 bíró (0 magyar), Palánka 7 bíró (0 magyar), Óbecse 6 bíró (3 magyar) és Sid 5 bíró (0 magyar) – közölte 2023. február 8-án a Délhír Portál.[11]
– Egyenesen katasztrofálisnak minősíthető az a tény, hogy Szabadkán a 23 bíró közül mindössze 2 magyar, holott a lakosság közel egyharmadát magyarok alkotják. Szintén vérlázító, hogy Nagybecskereken a 24 bíró közül egy sem magyar nemzetiségű. Nem kevésbé szembeötlő, hogy Zomborban a 21 bíró közül csak 3 magyar, a legnagyobb délvidéki városban, Újvidéken pedig 88 bíró között mindössze egy magyar található – kommentálta a lesújtó adatokat a portál.[12]

Kovács felszólalása egy beismerő vallomással is felér, amelyikből kitűnik, hogy pártja éppen semmilyen eredményt nem tud felmutatni a közösségi jogok biztosítása területén, olyan értelemben (sem), hogy „a jelentős számban nemzeti kisebbségek lakta területeken a meglévő bírósági és ügyészi hálózat fennmaradhasson”.
Ezt is tisztázni kell: nem elég, hogy „a bíróságokon tudjanak magyarul”[13]. Biztosítani kell a foglalkoztatottak arányos nemzeti összetételét is! Ha erre még egyáltalán van mód, lehetőség!
 
Kovácsot és képviselőtársait felelősségre kellene vonni, hogy 16 képviselői év alatt – azon kívül, hogy felvették a zsíros fizetést és élvezték a képviselői státussal járó előjogokat – semmit nem tettek a magyar közösség jogaink érvényesülése érdekében[14].
Ez lenne a dölyfösen emlegetett VMSZ-es érdekérvényesítés, amiért annyi békát lenyelettek a vajdasági magyarsággal, és kisajátították azt is, amihez semmi joguk nem lenne egy jogállamban, vagy akár csak egy normális világban?! 293-ból 13 magyar bíró Vajdaságban?! Majd „az előttünk álló időszakban” a VMSZ eléri azt, amit eddig nem sikerült? Elhiszi ezt valaki is?

BOZÓKI Antal

__________
[1] (MTI) A csatlakozás után is kísérjék a kisebbségvédelmet! https://www.magyarszo.rs/hu/5214/kozelet_kitekinto/284511/A-csatlakoz%C3%A1s-ut%C3%A1n-is-k%C3%ADs%C3%A9rj%C3%A9k-a-kisebbs%C3%A9gv%C3%A9delmet!-kisebbs%C3%A9gv%C3%A9delem.htm, 2023. április 19. 17:05, és Az utóbbi évek kisebbségvédelmi szempontból legátfogóbb jelentését mutatta be Vincze Loránt az EP-ben. https://vinczelorant.eu/hu/az-utobbi-evek-kisebbsegvedelmi-szempontbol-legatfogobb-jelenteset-mutatta-be-vincze-lorant-az-ep-ben/, 2022. április 18.
[2] Lásd az MTI írását az 1-es jegyzetben.
[3] Framework Convention for the Protection of National Minorities (ETS No. 157). https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=treaty-detail&treatynum=157
[4] A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény. file:///C:/Users/bozok/Downloads/FCNM%20leaflet%20HU%20version%20final(1).pdf
[5] Uo.
[6] European Charter for Regional or Minority Languages (ETS No. 148). https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=treaty-detail&treatynum=148
[7] A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája. Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja. Budapest, 7. cikk d) pont.
[8] Hiányzik a kisebbségi nyelv a bíróságokon. Magyar Szó, 2023. április 23. 1., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5215/, 2023. április 20. 08:43 >> 2023. április 20. 17:44, és (Pannon RTV) Fontos, hogy a bíróságokon tudjanak magyarul. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/fontos-hogy-birosagokon-tudjanak-magyarul?fbclid=IwAR1Dn48KIUi_8T47T9MVc-B9HAG-Y9gzxrTacTmMSHlJ8_FoSOw7RU3fg1U, 2023. április 19. 14:57 és 16:13
[9] Uo.
[10] F. F. A VMSZ szégyene: Hány magyar bíró található a délvidéki alapbíróságokon?
https://delhir.info/2023/02/08/a-vmsz-szegyene-hany-magyar-biro-talalhato-a-delvideki-alapbirosagokon/
[11] Uo.
[12] Uo. Lásd még a Nem szabad a sajtónk, alig van magyar bíró! (Alig van magyar bíró!) c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. február 21. 11:31, és
[13] Pannon RTV tudósítását a 8-as jegyzetben.
[14] Bővebben lásd az „Elfogynak a magyarul is tudó jogászok”! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13796, 2021. augusztus 5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése