Október 2.

Az erőszakmentesség világnapja (Svetski dan nenasilja / World Non-Violence Day)

 

Az ENSZ-közgyűlés 61. ülésszaka 2007. június 15-én hozott határozatában az erőszak minden formáját következetesen elvető Mahátma Gandhi indiai politikus születésnapját az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította.

Az eredetileg ügyvéd végzettségű Gandhi 1920-ban lett az indiai függetlenségi mozgalom és a Kongresszus Párt vezetője. Fegyvertelen harcot, „együtt nem működést” hirdetett az angol gyarmatosítókkal szemben, polgári engedetlenségi mozgalma bojkottálta a brit intézményeket és árukat. Nézeteivel egyre nagyobb tömegeket vonzott a függetlenségi mozgalomba. így érte el 1947-re India függetlené válását. Gandhit, aki még életében megkapta a Mahátma (szanszkritul Nagy Lélek) nevet, 1948. január 30-án lőtte agyon egy fanatikus hindu. Gandhi azt vallotta, hogy sok dolog van, amiért kész meghalni, de egyetlen sincs, amiért kész lenne ölni..

A világnapot 2007 óta tartják, hirdetve, hogy az erőszakmentesség, a tolerancia, minden emberi jog és a mindenkit megillető alapvető szabadságjogok teljes körű tisztelete, a demokrácia, a fejlődés, a kölcsönös megértés, valamint a sokszínűség tisztelete összefüggenek és egymást erősítik. Az ENSZ 2007-es határozatában megerősítette az erőszakmentesség elvének egyetemes érvényességét és kifejezte azt az óhaját, hogy biztosítsák a béke, a tolerancia, a megértés és az erőszakmentesség kultúráját.

Az erőszakmentesség napján világszerte megemlékezéseket tartanak, s ma már a béke jele mellett az erőszakmentességnek is önálló szimbóluma van. Az ENSZ New York-i székháza előtt Karl Fredrik Reutersward szobrász alkotása szimbolizálja az erőszakmentességet.

A háztáji állatok világnapja (Svetski dan domaćih životinja / World Farm Animals Day)

Ezen a napon számos külföldi állatvédő és vegetáriánus szervezet emlékezik meg a gazdasági állatokról. Ez a nap Mahatma Gandhi születésnapja is. Ő mondta a következőket: „egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik”.

A világnapot 1983 óta tartják, a Washingtoni székhelyű FARM nevű közhasznú szervezet szervezésében. (Lásd még április 24-e, a kísérleti állatok védelmének világnapja, május 10-e, a madarak és fák napja, és október első vasárnapja, az állatok világnapja alatt!)

Sztómások Világnapja (Svetski dan stomičara / World Ostomy Day)

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO október másodikát a sztómások Világnapjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet e betegek rehabilitációjára, illetve a sztómához vezető betegségek megelőzésére.

A magyar ILCO-mozgalom 1980-ban indult útjára Kaposváron. Az ILCO Klub olyan emberek egyesülete, akik daganatos bélműtéten estek át, s ennek következtében hasfalon elhelyezett bélkivezetéssel, sztómával élnek. Az ILCO – betűszó – mely az ILeum (vékonybél) + COlo (vastagbél) szavak első szótagjából tevődik össze. Az ILCO Klub a sztómaviselők érdekvédelmi, utógondozást segítő, lelki támogatást nyújtó egyesülete, ahol a beteg új problémáira választ kaphat.

„ÚTKERESZTEZŐDÉS”

Egy idillikus hatalomgyakorlás vége

Kisebbségjogi jegyzet

             

            Teljesen új, nehéznek is nevezhető helyzetbe került a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Megszűnt ugyanis az idillikus viszony, amelyben számos vajdasági községben és tartományi szinten a Demokrata Párt (DP) és a VMSZ évekig zavartalanul (és nem éppen sikeresen) gyakorolták a hatalmat. 

Miután Boris Tadić előző köztársasági elnök és a pártja, a Demokrata Párt (DP) elvesztették a május 6-i általános választásokat, a Szerb Haladó Párt (SZHP) és a Szerb Szocialista Párt (SPS) vezette új koalíció a vajdasági községekben is megkezdte a hatalomnak a saját arculatára való „átkomponálását” és „összehangolását”. Legutóbb (szeptember 13-án) Újvidéken váltották le a DP vezette koalíciós hatalmat és választották meg a SZHP körüli szövetségből álló új városvezetést.

            Emlékeztetőül: Az SZHP a Szerb Radikális Pártból (SRS) vált ki, amelynek elnöke a háborús bűnökkel vádolt, most is a hágai nemzetközi bíróság fogdájában lévő Vojislav Šešelj, alelnöke pedig Tomislav Nikolić, a mostani szerb köztársasági elnök volt. A mostani szerb kormánykoalíció másik vezető pártja, amelynek elnöke és miniszterelnök is, a Szerb Szocialista Párt (SPS), amelynek a hágai börtönben elhunyt Slobodan Milošević, korábbi szerb elnök volt a vezetője. 

Fekete-vörös koalíció

Az újonnan létrejött fekete-vörös koalíció létrejötte a kilencvenes évekből már jól ismert hatalomnak az egyfajta visszarendeződését is jelenti. Magyar vonatkozásban ennek az lett a következménye, hogy a VMSZ már Óbecsén, Kishegyesen, Nagybecskereken és Újvidéken is kimaradt a hatalomból. (Kivételt képez a tartományi kormány és a képviselőház, amelyben a DP-nek még döntő többsége van, Pásztor pedig az elnöki tisztséget látja el.)

A VMSZ most „az új körülményekhez”, illetve „helyzethez” való „igazodásra”, „alkalmazkodásra”, illetve „politikai helyezkedésre” kényszerült.

Pásztor István, a VMSZ elnöke szeptember 21-én tanácskozásra hívta a párt, „tisztségviselőit, az értelmiségieket, a civil szféra és az egyházak képviselőit”. A párt gyakorlata szerint, hogy „a már előzőleg megtervezett irányvonalának minél szélesebb támogatást biztosítson”.

A tanácskozás központi témája az volt, hogy „az eddigi gyakorlattól eltérően, a szerbiai politikai színtéren lezajlott változásokhoz alkalmazkodva lehet-e, szabad-e a Vajdasági Magyar Szövetségnek azokkal az erőkkel – elsősorban a Szerb Haladó Párttal – helyi szinteken koalícióra lépnie, amelyek az elmúlt két évtizedben a politikai választóvonal másik felén helyezkednek el?”

– Úgy vélem, fontos „útkereszteződéshez” érkezett a vajdasági magyar közösség, a Vajdasági Magyar Szövetség. Olyan pillanatot élünk, amikor el kell döntenünk, közösen kell döntést hoznunk arról, merre megyünk tovább, milyen irányokat szabunk és vállalunk magunkra – állt az esemény meghívójában.

A magyarkanizsai tanácskozásról a nyilvánosság csak a párt (szeptember 23-i) közleményéből, a Magyar Szó (szeptember 25-i) rövid híréből, Pásztor Istvánnak az Újvidéki TV esti híradójában a tanácskozáson elhangozott zárószavából közölt részletből és a Magyar Szóban (szeptember 29-én) közölt interjújából értesült. Arra vonatkozóan azonban, hogy „a többórás, nem sajtó-nyilvános” magyarkanizsai „közös döntéshozatalban” kik vettek részt, és főleg arról, hogy mit mondtak, közelebbi információt nem közöltek.

Megszűnt partnerség

A Pásztorral készült (háromhasábos) interjújából megtudtuk, hogy a „legutóbbi (szeptember 8-i – B. A. megj.) főbizottsági ülésén a DP visszavonta a döntést, amelynek értelmében a párt mindenkivel együttműködhetett, egyedül a haladókkal és a radikálisokkal nem”. De azt is, hogy „a VMSZ és a DP közötti stratégiai partnerség darabjaira hullott”. A pártelnök azt is elmondta, hogy „a VMSZ sehol sem kívánja felrúgni a korábban létrehozott helyi hatalmakat”.

Jellemző, hogy a VMSZ elnöke most – az őt jellemző retorikával – feladta az a VMSZ-nek az általa hangoztatott „regionális versenypárt” szerepét és most már úgy fogalmaz, hogy „a VMSZ számára nem az az elsődleges szempont, hogy melyik párt, vagy politikai blokk szövetségese, hanem az, hogy miként tudja érvényesíteni a vajdasági magyar közösség érdekeit”. Pásztor értelmezésében „az nem számít, hogy a segítők, vagy a bennünket akadályozók, mely párt színeit viselik”.

Ezek a megfogalmazások mintha hasonlítanának Mao Ce Tung néhai kínai elnök mondására, miszerint „teljesen mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret”. De vajon így van-e? Politikailag és (nem utolsó sorban) erkölcsileg) Elfogadható-e az ilyen viszonyulás?

– Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke Pásztor tézisét azzal egészítette ki, hogy „mindenféle együttműködés kizárólag az általunk (mármint a VMSZ – B. A. megj.) megfogalmazott nemzeti célok érdekében történhet, nem pedig 1, 2, 3-10 család egzisztenciája miatt” – olvasható a párt közleményében. Ezt közvetve annak a beismeréséként is értelmezni lehet, hogy a VMSZ családi Kft-ként és nem érdekvédelmi pártként működik.

A VMSZ politikai irányvonalának a megváltoztatása azért is feltűnő, mivel a párt vezetése július 26-án hat óbecsei tagját kizárta, mert „a demokratákkal nem akartak összeállni”, illetve a Tisza-parti városban az SZHP-vel és a (nem magyar) Fordulattal írtak alá koalíciós megállapodást. A VMSZ Elnökségének ilyen döntése miatt – szeptember 18-án – 181 óbecsei VMSZ-tag kilépett a pártból. Ez azt is jelenti, hogy a párt tagjai se nincsenek éppen tisztában azzal, hogy ki milyen politikát képvisel.

Elvtelen koalíciók

A VMSZ egyesek szerint „cikkcakk”, mások szerint kaméleon-politikája „teljes zavarodottságot keltett nemcsak a párt-elit, de a vajdasági magyarság egy részének soraiban is”. Ez arra késztette a pártot, hogy újraértékelje eddig politizálását, amihez Pásztornak szüksége volt a magyarkanizsai tanácskozásra és a támogatásra. Nem véletlen, hogy zárószavában felkérte a jelenlévőket, hogy környezetükben magyarázzák el az új irányvonalat.

Az, hogy a SZHP-SZPSZ koalíció kizárja a vajdasági magyarokat a hatalomból, valójában sérti a nemzeti kisebbségeknek a képviseletre és a döntéshozatalban való arányos részvételhez való jogát. Kérdés azonban, hogy lehet-e, szabad-e koalícióra lépni magyar szervezeteknek olyan pártokkal, amelyek a kilencvenes években „egy szendvicset” kínáltak a vajdasági magyaroknak az országból való távozáshoz. És az is, hogy jogosult-e a VMSZ arra, hogy egyedül fogalmazza meg, mi képezi a magyar közösség érdekeit?

Az újonnan kialakult politikai helyzet arra késztetheti/kényszerítheti a VMSZ-t, hogy visszatérjen a magyar érdekvédelmi feladatokhoz. Ez azonban csak ellenzéki pozícióból és a  többi vajdasági magyar párt, valamint több magyar civil szervezet által szeptember 27-én, Újvidéken elfogadott, A vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei című dokumentumban foglaltak alapján lehetséges. Nem pedig a szerb pártokkal kötött újabb elvtelen koalíciók létrehozásával. Képes-e erre a VMSZ? Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a következő választásokon a magyar választópolgárok esetleg megbüntetik a pártot. 

Bozóki Antal

Újvidék, 2012. szeptember 30.

Kapcsolódó írások:
1. Bozóki Antal: „Átkomponálás” és „összehangolás”, Újvidék, 2012. szeptember 16.

    http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek

2. VMSZ – az új körülményekhez igazodva, http://www.vmsz.org.rs, 2012. 09. 23.

3. Ágoston András: A cikcakkos VMSZ politika, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, 

    HÍRLEVÉL, X. évf. 200. szám, 2012. szeptember 24. 
4. bajk: A helyzethez alkalmazkodva, Magyar Szó, 2012. szeptember 25., 5. o. 

5. Pesevszki Evelyn: Politikai helyezkedés tabuk nélkül, Magyar Szó, 2012. szeptember

    29., 1. és 6. o. 

6. Ágoston András: Vesszen a Vajdaság?, Vajdasági Magyar Demokrata Párt,  

    HÍRLEVÉL, X. évf. 204. szám, 2012. szeptember 29.

Október 1.

Idősek Világnapja (nemzetközi napja) (Međunarodni dan starijih osoba / International Day of Older Persons)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 1990. december 14-én elfogadott 45/10-os számú határozata alapján először 1991-ben rendezték meg az idősek világnapját, azóta minden év október 1-jén megemlékezünk a Föld hatvan év feletti lakosairól. Az intézkedés célja, hogy középpontba helyezzék a méltóságteljes öregkort. 1999-ben hasonló elnevezésű éves rendezvénysorozatot tartottak.

A demográfiai adatok szerint jelenleg a Földön mintegy hatszázmillióra tehető az idősek száma, az elkövetkező húsz évben pedig számuk megkétszereződik. 

A fájdalomcsillapítás világnapja (Svetski dan ublažavanja bolova / Global Day Against Pain)

Sokak életét nap mint nap megkeseríti a fájdalom. Noha kellemetlen, a fájdalom biológiai szempontból mégis egyérteműen hasznosnak mondható. A szervezetünket ért olyan káros hatásra hívja fel a figyelmet, ami általában a szövetek sérülésével jár. Ne feledjük azonban, a fájdalom csak tünet, a kiváltó ok kiderítése és kezelése viszont orvosi feladat.

 

Október első hétfője             

A gyermekek világnapja (A Gyermekhét kezdete / Svetski dan deteta, Početak dečje nedelje / World Children’s Day)

1990-től, egyes források október 1-jére rögzítik. (Lásd még április 2., a nemzetközi gyermekkönyvnap, május utolsó vasárnapja, a Nemzetközi Gyermeknap, szeptember 20., a gyermekek világnapja, október 1–7., a Gyermekhét Szerbiában, november 19., a gyermekbántalmazás megelőzésének világnapja és november 20., az Egyetemes Gyermeknap alatt! Bővebben lásd a könyvben!)

Október első hétfője 

Habitat (az emberi települések) Világnap(ja) (Svetski Habitat dan / Svetski dan Habitata (ljudskih naselja) / World Habitat Day)

A Habitat Világnapot 1986. október 6-án rendezték meg először világszerte, az ENSZ Emberi Települések Bizottságára, a Habitatra utalva (az ENSZ-közgyűlés 40/202-es számú határozata alapján). A Habitat 1976-ban alakult, fő célkitűzése a települések életkörülményeinek minőségi javítása. A Habitat Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet annak érdekében, hogy a világon minden ember számára biztosítani kell a legelemibb jogot, a kellemes otthont és lakáskörülményeket, valamint hogy emlékeztessen az emberi települések jövője iránti kollektív felelősségre. (Lásd július 1., az Építészeti Világnap alatt is!)

A törvény mégsem kötelez?

Zsákutcába jutott az egyik újvidéki rehabilitálási ügy, mert az állam a bíróság döntése ellenére sem részesíti kárpótlásban a sértettet, a törvény alkalmazására pedig még nem készültek fel a hivatalok

A parlament által tavaly decemberben elfogadott rehabilitálási törvénynek azért is volt nagy a jelentősége, mert megegyezést jelentett a vajdasági magyar és szerbiai politikai színtéren, s véget vetett annak a több hónapig tartó harcnak, melynek végül mindenképpen a kollektív bűnösség elvének az eltörlését kellett eredményeznie. Lehetővé tette azt is, hogy Magyarország rábólintson Szerbia tagjelöltségi kérelmére, amikor az Európai Unió az ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontját fogalmazta meg. Más téma, hogy mit gondolnak a kollektív bűnösségről ma a pártok, s hogy azok, akik a restitúciós jogszabály elfogadását lehetővé tették, valószínűleg most sem tartják problematikusnak a törvény vitatott sorait, s továbbra sem vélik felfedezni azokban a kollektív bűnösségre utaló tartalmat.

Szerbiában nem számít új keletű problémának az, ha a – könnyen vagy nehezen – elfogadott jogszabályok alkalmazása kapcsán gondok merülnek fel. Lényegében elismerik ezt a politikusok is, közülük többen ki is jelentették már: a képviselőház gyorsabban dolgozik, mint amennyire a munkája eredményére az állami hivatalok és sok esetben maga a közvélemény is felkészült.
A rehabilitációról szóló törvénynek a gyakorlati alkalmazásában tapasztalt gondjaira, s az azokat kísérő nemtörődömségre hívta fel a vajdasági magyar közvélemény figyelmét mgr. Bozóki Antal újvidéki ügyvéd, aki egyik ügyfele, Sz. Piroska esetében próbált eljárni, s mint lapunknak mondta, érvényesíteni a „törvény által szavatolt” lehetőségeket.

AZ ÍTÉLET MEGSZÜLETETT
Sz. Piroskát és három elhunyt családtagját – szüleit és nagyanyját – az újvidéki Felső Bíróság 2011. február 22-én rehabilitálta. Bozóki beszámolója szerint ügyfelét és családtagjait az 1944/45-ben lezajlott megtorlások idején, pontosabban 1945 januárjának végén Csúrogról a járeki táborba hurcolták. A 2006-ban indított per végén megszületett bírósági ítélet elismeri, hogy Piroskáék politikai-ideológiai üldözés és erőszak áldozatai voltak. A magyarázatban megállapítják, hogy a családot minden ok nélkül kezelték háborús bűnösként, kergették ki csúrogi házából, noha tagjai senki ellen sem vétettek. Vonattal szállították őket Járekbe, majd onnan a későbbiekben Szépligetre (Gajdobra). Piroska kilenc hónapot töltött a táborban. Az ítélet hivatkozik a háborús bűnök megállapításáért felelős kommunista bizottság 1945-ben meghozott döntésére is, melyben minden csúrogi magyar és német nemzetiségűt háborús bűnössé nyilvánítottak. A Felső Bíróság tehát, mindennek fényében, megalapozottnak minősítette Sz. Piroska rehabilitálási kérelmét.
Mint azt lapunknak Bozóki elmondta, az ítélettel április 4-én a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) tartományi fiókszervezetéhez fordult, azzal a szándékkal, hogy ügyfele számára a rehabilitálási törvény egyik előírásával összhangban – mely szerint a rehabilitált személynek joga van a külön szolgálati idő elismeréséhez, a havi pénzbeli megtérítéshez, az egészségvédelemhez és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokhoz – elismertesse a külön szolgálati időt és a törvényben szereplő havi pénzbeli térítést. Az ügyvéd botrányosnak tartja, hogy az alapnál még csak válaszra sem méltatták.
– A megszabott határidő lejárt, s amikor már sokadszorra érdeklődtem az ügy iránt, közölték velem, hogy a kérelmet a levéltárba helyezték. Meg sem fordult a fejemben, hogy annyiban hagyjam a dolgot, így továbbra is rendszeresen betelefonáltam annak érdekében, hogy legalább valamilyen válaszra méltassanak – mondta el Bozóki.

SE POZITÍV, SE NEGATÍV
Az ügyvéd továbbra is ragaszkodott az írásos válaszhoz, s szeptember 14-ei keltezéssel a Tartományi Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap el is juttatta hozzá azt. Közlik, hogy eddig nem volt lehetőségük „sem elfogadó, sem elutasító határozatot hozni Sz. Piroska újvidéki lakos külön szolgálati idejének elismeréséről az újvidéki Felső Bíróság rehabilitálási végzése alapján, illetve a rehabilitálási törvénnyel összhangban, mivel az újvidéki Tartományi Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap Igazgatóságától még nem érkezett meg az utasítás az ilyen jellegű külön szolgálati idővel kapcsolatos munka ügyintézésére.” A válaszlevélben közlik azt is, hogy a kérelem fénymásolatát eljuttatták az alap nyugdíj- és rokkantbiztosítási szektorigazgatójához, „tanácskérés és az illetékes minisztériumtól való válasz megszerzése céljából”.
Bozóki felkereste az igazságügyi tárca kárpótlási különbizottságát is, hogy a törvénynek megfelelően anyagi és erkölcsi kárpótlást kérjen, innen azonban a mai napig sem sikerült választ kieszközölnie, pedig a jogszabályban meghatározott kilencven napos határidő már e testület esetében is lejárt. Szeptember 6-án egy felszólítást továbbított az igazságügyi tárcának a kárpótlás elmulasztása miatt, az efféle beadványokra a törvény értelmében 15 napon belül köteles válaszolni az illetékes állami szerv – ez a határidő is lejárt.
Az ügyvéd most, jobb híján, újabb pert fog indítani az állam és az igazságügyi minisztérium ellen, hiszen – mint állítja – evidens, hogy nem jártak el a törvénnyel összhangban.

A KISKORÚSÁG KIZÁRÓ OK?
Az ügyfél szolgálati idejének jóváírási ügyével kapcsolatban lapunk felkereste a Tartományi Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapot, ahol az illetékesek valóban készségesen válaszoltak kérdéseinkre. Čedomir Francuski, az alap nyugdíj- és rokkantbiztosítási szektorának igazgatója elmondta, hogy az eset kapcsán egyelőre semmilyen új döntés sem született, s azt is megerősítette, hogy nem is születhet mindaddig, amíg a köztársasági foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztériumtól meg nem kapják a szükséges utasításokat. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy ez egy hosszan tartó folyamatnak ígérkezik. Elmagyarázta, hogy az említett minisztérium az illetékes a nyugdíj-biztosítási alap működését illetően, így ehhez az intézményhez kellett fordulniuk tanácsért, a jogszabály tolmácsolását azonban minden bizonnyal az igazságügyi tárca fogja megadni ennek a tárcának, amelyik majd továbbítja az utasítást az alapnak. Elmondta, hogy Sz. Piroska szolgálati idejének ügyében külön gondot jelenthet az, hogy a járeki táborban töltött időszakban négyéves volt, azaz kiskorúnak számított, így megint csak a jogszabály értelmezésére lesz szükség ahhoz, hogy dönteni lehessen a kérelem megalapozottságáról.
Bozóki Antal szerint a kérelem mindenképp megalapozott, mert a rehabilitációról szóló törvény nem pontosítja, hogy kizárólag felnőttkorú sértettek kezdeményezhetik az eljárást. Szerinte itt lenne az ideje annak, hogy az állam közölje, valóban kárpótolni kívánja-e az atrocitásoknak kitett személyeket és családtagjaikat, továbbá azt is részletezze, miként kívánja mindezt végrehajtani.

Virág Árpád

Magyar Szó, 2012. szeptember 30., 14. o.

Szeptember 30.

Szeptember utolsó vasárnapja     

A magyar népmese napja (Dan mađаrske narodne pripovetke (u Mađarskoj) / Hungarian Folk Tales Day)

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, mely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.
E napot első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
Benedek Elek, „a nagy mesemondó” 1859-ben született. Egyetemi évei alatt néprajzi gyűjtőmunkát folytatott. A bölcsészkar elvégzése után újságíró lett. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselőként parlamenti beszédeiben foglalkozott az ifjúsági irodalom, a népköltészet és népnyelv, a közoktatás kérdéseivel.
1902-ben szakított a politizálással, s lapszerkesztő lett. Megindította az első irodalmi gyermeklapot, Az én Újságom címmel. Ifjúsági könyvsorozatának címe Kis Könyvtár volt, amely később B. E. kiskönyvtára címen jelent meg. Feldolgozott magyar népmeséket és átdolgozta az Ezeregyéjszaka és a Grimm testvérek meséinek legkiemelkedőbb darabjait. A népmesék ápolása mellett életének fontos része volt a közösségek létrehozása és felvirágoztatása is.
A népmese napja rendezvényéhez 2005 óta évente több mint 100 intézmény és szervezet csatlakozik saját szervezésű programokkal Magyarországról és a határon túlról egyaránt.
Az idén szeptember 28-án és 29-én Kaposvárott megrendezték a VIII. Országos népmese-konferenciát, 30-án pedig Budapesten, az I. kerületi Döbrentei utca 15. szám alatt megnyitja kapuit a Mesemúzeum és Meseműhely, amelynek ötlete Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőtől, Budavár díszpolgárától származik.

Szeptember utolsó vasárnapja 

A szív világnapja (Svetski dan srca / World Heart Day)

A Kardiológiai Világszövetség (World Heart Federation) szeptember utolsó vasárnapját    nyilvánította a Szív Világnapjává, amelyet első alkalommal 2000. szeptember 24-én ünnepeltek meg.

A szív világnapján a gyermekkori túlsúly és a felnőttkori szívbetegség kapcsolata áll a figyelem középpontjában. A túlsúlyos gyerekek háromszor-ötször nagyobb valószínűséggel szenvednek el szívrohamot vagy agyvérzést 65 éves koruk előtt, mint normál súlyú társaik. A szívbetegség már ma is vezető halálozási ok az EU-ban, a halálesetek 51 százalékáért felelős.

A Szív Világszövetség 1998-ban alakult az 1946-ban alapított Nemzetközi Kardiológiai Társaság (International Society of Cardiology) tagjaiból. A 2001-ben kiadott missziós nyilatkozat szerint egy hosszabb és jobb minőségű élet eléréséhez segítik az embereket a szívbetegségek és a stroke megelőzése és gondozása által, különös tekintettel a szegény és a közepes jövedelmű országokra. Az Egyesület a WHO-val szoros együttműködésben dolgozik. 

Szeptember utolsó vasárnapja           

A hallássérültek (siketek) világnapja (Međunarodni dan lica oštećenog sluha / International Day of Deaf People)

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a Hallássérültek világnapját.

Világszerte 250 millió, Magyarországon csaknem 400 ezer hallássérült él, akik arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint halló társaik.
A „hallássérült” kifejezés gyűjtőfogalom, mely a siketeket és a nagyothallókat egyaránt felöleli. A világnap arra a tényre hívja fel a széles közvélemény és a döntéshozók figyelmét, hogy a hallássérülteknek sajátos kommunikációs nehézségeket kell leküzdeniük, s ennek következtében óhatatlanul kisebbségbe szorulnak.
Világszerte érdekérvényesítő szervezetekbe tömörülnek, a Hallássérültek Országos Szövetsége 1907-ben alakult . Immáron hagyománnyá vált, hogy ezen a napon Cházár Andrásról is megemlékeznek. A felvidéki ügyvéd, Gömör megye táblabírája kezdeményezte hazánkban a siket gyerekek intézményes oktatását. Fáradozásai nyomán 1802. augusztus 15-én nyitotta meg kapuit a Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.

Fordítás Világnapja (Međunarodni dan prevodilaca / International Translation Day)

 

1991 óta a Fordítók Nemzetközi Szövetségének kezdeményezésére szeptember 30-án van a Fordítás Világnapja.

A napot annak emlékére hozták lére, hogy Szent Jeromos az ötödik században „I. Damasus pápa kérésére átnézte az ólatin Bibliát, a Vetus Latinát, amit kb. a II. század első felében fordítottak ólatinra. A helytelenül fordított részeket, betoldásokat kijavította az eredeti görög szöveg alapján”.

 Szent Jeromos tanulmányaiba mélyed
Domenico Ghirlandaio festménye

Szeptember 28.

Az információszabadság nemzetközi napja (Međunarodni dan prava javnosti da zna, Svetski dan slobode pristupa informacijama / The Right to Know Day, World Day of Free Access to Information)

2003 óta szeptember 28-a Az információszabadság, az ismeretekhez, a tudáshoz való jog nemzetközi napja.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés a más emberi jogok (gondolatszabadság, a tájékoztatásra való jog, a választójog stb.) minőséges és eredményes érvényesítésének a feltétele és nélkülözhetetlen eszköze az államigazgatási szervek munkája ellenőrzésének. 
Az információszabadság alapelve értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy az államigazgatási szervek rendelkezésére álló információkat megismerje. Az alapelv az elkészült, elfogadott dokumentumok nyilvánossá tételének kötelezettségét rója az államigazgatásra, ezért mindig a hatóságnak kell bizonyítania, hogy jogosan korlátozza a dokumentum hozzáférhetőségét.
A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog a kulcsa annak, hogy átlátható legyen az állami szervek gazdálkodása, és hogy látható legyen, miképpen használják fel a közpénzeket, illetve a döntéshozók hogyan élnek vagy élnek vissza a rájuk ruházott hatalommal.
A közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát Szerbiában az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2004. évi törvény szabályozza, mely szerint egyenlő feltételekkel mindenkinek joga van hozzáférni az információkhoz. 
Magyarországon 2007 óta tartják meg ezt a napot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közreműködésével. 
Magyarországon először a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény szabályozta érdemben ezt a fontos területet. Az információszabadsággal általánosságban az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény foglalkozik. Ez rögzíti az alapfogalmakat, a közérdekű adatok igénylésének módját, a kivételeket, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közérdekű adatokkal kapcsolatos jogköreit, a bírósági eljárás speciális szabályait. 
Az elektronikus információszabadságról szóló törvényt az Országgyűlés 2005-ben fogadta el. Ez rögzíti a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzétételének általános szabályait, az internet segítségével nyitottabbá teszi a jogalkotást, megismerhetővé teszi a jogszabályok digitális változatát. Ezen túlmenően lehetővé teszi a felső-bíróságok anonimizált határozatainak megismerését is.   
A törvényt 2008-ban módosították. 2012. január 1-jével jött létre Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), az adatvédelmi ombudsman intézményét felváltó hivatal. A független, csak a törvénynek alárendelt Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében a NAIH a korábbi adatvédelmi feladatkörökön túlmenően a bírságolási jogot is felölelő hatósági jogkörrel is rendelkezik.

Szeptember 27.

Idegenforgalmi világnap / A Turizmus Világnapja (Svetski dan turizma / World Tourism Day)

1980 óta ünneplik az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) határozatára, annak emlékére, hogy 1970-ben szeptember 27-én fogadták el a szervezet alapítására vonatkozó okmányt, és hogy elősegítsék a turizmus vezető iparággá válását.