Bozóki Antal (hon)lapja: „A Fidesz helyi vazallusait az sem izgatja, hogy koszovói cigányok özönlenek Délvidékre!”

2018. szeptember 18., kedd

„A Fidesz helyi vazallusait az sem izgatja, hogy koszovói cigányok özönlenek Délvidékre!”

Szávay István országgyűlési képviselőnek, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnökének mai parlamenti felszólalása hűen tükrözi a délvidéki magyarság drámai helyzetét és azokat a tényezőket, amelyek idáig vezettek.

Mint várható volt, sajnos nem érkezett meggyőző válasz a jogosan felvetett kérdésekre. Nem csoda, hiszen a Fidesz tökéletesen elégedett azzal az “idillikus képpel”, amelyet a VMSZ-szel együtt a délvidéki magyarok sorsáról festett.

Szávay rámutatott arra a tényre, hogy november 25., Délvidék elszakításának és az ezer éve ősei földjén élő magyar közösség kisebbségbe szorításának évfordulója ünnepnap lesz a tartományban. Mint mondta, ugyanez a parlamenti döntés még egyet rúgva a magyarságba, december elsejét, Erdély elszakításának napját is vajdasági ünneppé tette a szerbiai románok kérésére!

– Mélyen felháborító, hogy a legújabbkori kisantant döntését büszkén helyeselte a magát a magyar közösség első számú – sőt egyedüli – képviselőjének tartó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Fidesz helyi fiókszervezete is.

Pásztor István pártelnök már a szavazást megelőzően bejelentette a magyarságot porig alázó döntés támogatását,

emelte ki a Jobbik képviselője.

– Szijjártó Péter külügyminiszter mondta el többször, hogy: ha a délvidéki magyarságot jogsérelem éri, akkor azt majd a VMSZ jelzi. Remélem, ez után a gyalázatos döntés után már számára is világos, hogy délvidéki hűbéresük nem hogy nem jelez, de még partner is a magyarellenes lépések meghozatalában, hangsúlyozta Szávay, majd hozzáfűzte:

– Ennek fényében nyilván érthető, hogy a VMSZ miért nem tájékoztatta Önöket arról sem, minek kapcsán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) már számos alkalommal és idejében rámutatott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács jogköreinek súlyos szűkítésére készül a szerb hatalom.

A nyár elején elfogadott törvény szerint ugyanis

az MNT-t minden területen megfosztották egyetértési jogától, sőt, a még megmaradt véleményezési jogkörök is bizonyos területekre szűkültek.

Korlátozták a nyelvhasználati jogokat, valamint azon szervezetek körét is, amelyekkel a nemzeti tanácsok együttműködést alakíthatnak ki.

A magyar kulturális autonómia felszámolását a VMSZ belgrádi képviselői is megszavazták.

Szávay továbbá felhívta a figyelmet egy kétségbeejtő jelenségre, amely közvetlenül veszélyezteti a délvidéki magyarság biztonságát és megmaradását.

– A Fidesz helyi vazallusai szerint a fentiek alapján nyilván az sem probléma, hogy ezrével folyik a koszovói, muszlim vallású, albánul beszélő, cigány migránsok betelepítése a délvidéki magyarlakta településekre,

többek között Martonosra, Kishegyesre és a bánsági magyar szórvány falvaiba. Az etnikai viszonyok erőszakos megváltoztatásával szemben az európai szintű bevándorlásellenes propagandát folytató magyar kormánynak sem volt egy árva szava mindeddig! – szögezte le Szávay, majd a következő logikus kérdéseket intézte a külgazdasági és külügyminiszterhez, de helyette Menczer Tamás külügyi államtitkár próbált ezekre válaszolni. A kérdések:

– Mi a Kormány véleménye a VMSZ és a szerb hatalom újabb gyalázatos döntéséről, Délvidék elszakításának ünnepnappá tételéről? Budapesti sugallatra döntött a VMSZ az igen mellett, mint ahogyan azt sokan sejtik?

– Miért nem tiltakozott a Kormány már akkor, amikor a szerb hatalom a nemzeti tanácsok jogköreinek szűkítését tervbe vette? Miért nem tiltakoztak vonatkozó törvény elfogadása ellen sem?

– Miért nem tiltakozik a Kormány a délvidéki magyar falvakba történő koszovói cigány betelepítések, ezzel pedig az etnikai viszonyok erőszakos megváltoztatása ellen?

A válaszadó Menczer szerint a VMSZ-nek a vajdasági parlamentben korlátozott a mozgástere. Ugyanakkor a VMSZ érdekérvényesítő erejét mutatja, hogy a vajdasági kisebbségek is meghatározhattak egy-egy ünnepnapot. A vajdasági magyarok esetében ez augusztus 20. A többség és a kisebbség tehát kölcsönösen tiszteletben tartotta egymás javaslatát, véli Menczer.

– A VMSZ nem tartja november 25-et ünnepnapnak, de mivel a szerb nép tiszteletben tartja a magyar nemzeti ünnepeket és jelképeket, a helyi magyar közösség képviselői is tiszteletben tartják a többség számára fontos napokat, érvelt az államtitkár.

– A VMSZ a konstruktív együttműködésben érdekelt, más szervezetek azonban destruktív politikai viszályokat keltenek.

– Ami a koszovói romák betelepítésének kérdését illeti, a magyar kormány figyelemmel követi azt, ami zajlik, erről a kérdésről is folyamatosan tárgyal a VMSZ-szel, mondta Menczer, majd azzal folytatta, hogy az MNT jogainak terén visszalépés nem történt, továbbra is beleszólása lesz az oktatási, kulturális és tájékoztatási intézmények működtetésébe, vagyis megmarad a kulturális autonómia.

Az államtitkár továbbá a VMSZ legitimitását védte, mert az “nem a magyar kormánnyal való együttműködésből fakad, hanem onnan, hogy

a szerb parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokon a vajdasági szavazók tették meg a VMSZ-t a vajdasági magyarok legitim képviselőjévé.”

– A magyar kormány prioritása a magyar-szerb kapcsolatok fejlesztése és ezen belül a vajdasági magyarság helyzetének javítása. Az elmúlt években magyarellenes incidens regisztrálására nem került sor, és a korábbi helyzethez képest ez is fontos eredmény, fejezte be Menczer.

Szávay István nem fogadta el a választ. Mint mondta, nagyon örül, hogy a kormány figyelemmel követi a koszovói cigányok betelepítését a magyar falvakba, de az ő kérdése arra vonatkozott,

miért nem tiltakoznak ez ellen, miért tartják jónak azt, hogy idegen kultúrkörből érkező, idegen vallású személyekkel és családokkal borítják fel a magyarlakata települések etnikai egyensúlyát.

A képviselő továbbá kiemelte, hogy Délvidéken nemcsak a VMSZ-nek van legitimációja, hiszen ott még egyelőre többpártrendszer működik, ami – mint mondta – nyilván nem feltétlenül tetszik a magyar kormánynak.

Szávay kiemelte:

– Egyszerűen nem igaz, hogy nem történt visszalépés a kisebbségi jogok terén, hiszen a Magyar Nemzeti Tanácsot megfosztották minden egyetértési jogától. Ezeket csupán véleményezési jogkörré degradálta az a törvény, amelyet a Fidesz szövetségesei is megszavazták.

K. P.