„Mórahalmon egyeztettek”

Három éve nem ülésezett a magyar-szerb kormányközi vegyes bizottság!

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar-szerb/szerb-magyar vegyes bizottság (VB) magyar elnöke és Ivan Bošnjak, az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a vegyes bizottság szerb társelnöke november 8-án „Mórahalmon egyeztettek”.

A találkozóról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapesten november 9-én tartott, a „Patrióta jogvédelem vs. liberális jogvédelem” című konferenciáján halottam.[1]  Érdekeltek volna a találkozóval kapcsolatos részletek, már csak azért is, mivel a kormányközi vegyes bizottság utoljára 2016. április 4-én ülésezett Szabadkán.[2] A délvidéki magyar sajtóban azonban a találkozóról egy sort nem találtam.

A szegedi Délmagyarország arról cikkezik, hogy a társelnöki találkozó középpontjában a „gazdaságfejlesztés” volt.[3]

Ivan Bošnjak nyilatkozata szerint „a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében még van lehetőség”.[4] Példaként az autóipari kooperációt és a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztését említette. Ezek a témák nem a gazdasági miniszterekhez tartoznak? Nyilatkozatában egy szóval nem érintette a nemzeti kisebbségeket, holott a VB-t a két országban élő nemzeti kisebbségek védelméért hozták létre!
   

„Mórahalmon egyeztettek” 

Fotó: Frank Yvette

Kalmár Ferenc arról beszélt, hogy „a Vajdaságban élő magyar kisebbség legnagyobb problémája a megélhetés. A magyar kormány két éve gazdaságfejlesztési programot indított, hogy a közösség tagjai szülőföldjükön boldoguljanak. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika alapelve az, hogy minden magyar fontos és támogatni kell a határon túli közösségeket, hogy a szülőföldjükön maradjanak.”

– A találkozón megegyeztünk abban, hogy a vegyes bizottság februárban ül össze, a házigazda pedig Magyarország lesz és mi készítjük elő azt a jegyzőkönyvet is, amit a tárgyalás végére elfogadunk – mondta Kalmár. A jegyzőkönyvet majd a kormányok elé terjesztik. A magyar kabinet akciótervet készít, amiben miniszteri szinten megjelölik a felelősöket, a határidőket és pénzügyi forrásokat biztosítanak ezek végrehajtásához – írja a Délmagyarország.
A Magyar Köztársaság és (akkor még) Szerbia és Montenegró között, a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jógainak védelméről szóló, Budapesten 2003. október 21-án aláírt egyezmény által, a két ország – egyebek között – vegyes bizottságot hozott létre és működtet, „amely figyelemmel kíséri az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. […] A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró (azaz, most már Szerbia – B.A.) területén” (az Egyezmény 16. cikke).[5]

A bizottság feladata a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdések megvitatása, az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósításának áttekintése és értékelése, valamint ajánlások előterjesztése a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.[6]

A VB az elmúlt 16 év alatt mindössze 5 (öt) alkalommal ülésezett: Budapesten, 2004. december 13-án,[7] Szabadkán, 2005. november 10-én,[8] Újvidéken (Andrevlje), 2009. május 19-én-20-án,[9] Budapesten, 2011. június 20-án,[10] és Szabadkán, 2016. április 4-én.[11]

Orbán Viktor magyar miniszterelnöksége alatt (2010. május 29-től), vagyis több mint kilenc év alatt, a magyar-szerb/szerb-magyar kormányközi VB mindössze két ízben ült össze!

A VB „működtetése” (rendszeres, „évente „legalább egyszeri” ülésezése) tekintetében a magyar és a szerb kormány nem teljesíti a kisebbségvédelmi egyezményből eredő kötelezettségét.

A VB üléseiről készült jegyzőkönyvek olyan benyomást keltenek, hogy a megoldatlan problémákat az előző ülés jegyzőkönyvéből általában átírják az újabb ülés jegyzőkönyvébe, illetve, a testület nem csak hogy nem ülésezik rendszeresen, de valójában helyben is jár. A kisebbségi problémák pedig megoldatlanok maradnak.[12]

A bizottság ülésein elfogadott „megállapítások”, „javaslatok” és „ajánlások” teljesítést is ideje volna már áttekintetni, valamint levonni a következtetéseket. Vagy nem akarják zavarni a (hivatalosan) „történelmi csúcson” lévő kapcsolatokat?

A vegyes bizottság jó példája annak, hogy a két ország mennyire nem tartja fontosnak a kisebbségdelem területén elfogadott egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását! Ez lenne a nemzeti kisebbségvédelem?

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről, valamint a vállalt, de meg nem valósított kötelezettségekről és a testület elé terjeszteni azt. Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő elnök és a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által vezényelt testülettől?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 20196. november 18.  

---

[1] A Nemzeti Jogvédő Szolgálat „Patrióta jogvédelem vs. liberális jogvédelem” című konferenciája a 2. rész. https://www.facebook.com/TurulTV/videos/505279923532917/, [2:39:38-]
[2] 1881/2016. (XII. 28.) Korm. határozat a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülésén fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[3] J. Z. Középpontban a gazdaságfejlesztés. https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/morahalmon-egyeztettek-a-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-tarselnokei-4711407/, 2019. november 08. [16:56]
[4] Uo.
[5] MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú országgyűlési határozati javaslat. 2004. szeptember. https://www.parlament.hu/irom37/11435/11435.pdf
[6] Uo.
[7] http://docplayer.hu/33383141-Jegyzokonyv-a-magyar-szerb-es-montenegroi-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-i-uleserol.html
[8] http://docplayer.hu/34606186-Jegyzokonyv-a-magyar-szerb-es-montenegroi-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-ii-uleserol.html
[9] Magyar Közlöny 2010. évi 51. szám 12696-12697
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=300&pageindex=kereses&ev=2010&szo=3/2010&oldal=11
[10] Magyar Közlöny, 2012. évi 121. szám 20294-20296
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=300&pageindex=kereses&ev=2012&szo=k&oldal=53, 1058
[11]
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
Lásd még: Analiza sprovođenja bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionalnih manjina Srbije sa Hrvatskom, Mađarskom, Rumunijom i Makedonijom [Szerbia Horvátországgal, Magyarországgal, Romániával és
Macedónival kötött kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény megvalósításának elemzése]. Centar za regionalizam [Regionalizmusért Központ], 2016 58 p.
[12] Bővebben lásd a HELYBEN JÁRÓ VEGYES BIZOTTSÁG c. írásom. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8575, 2016. október 3.; http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58266-a-nemzeti-kisebbsegi-jogok-vedelmevel-valami-nincsen-rendben, 2016. október 03. [09:37], és Aleksandar Popov: „A nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58369-aleksandar-popov-a-nemzeti-kisebbsegi-jogok-vedelmevel-valami-nincsen-rendben, 2016. október 05. [23:08], valamint Civitas Europica Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október 5.

HELYBEN JÁRÓ VEGYES BIZOTTSÁG

„A nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”

Az újvidéki Regionalizmus Központ (RK) szeptember 23-án Belgrádban tanácskozást szervezett a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről.

            A tanácskozás iránt a vajdasági magyar média nem mutatott különösebb érdeklődést. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított Magyar Szó is csak „Szerbiai kisebbségi érdekvédelem címmel”[1] írt a tanácskozásról, többnyire Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének felszólalása alapján.

            – A vegyes bizottságok munkájával kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy a szerbiai kisebbségi érdekvédelem szempontjából kiemelten fontos a testületek munkája, hiszen olyan kérdések megoldására keresik a megoldásokat, amelyekhez az állami szerveknek a legkülönfélébb segítségre van szükség, ugyanakkor gyors és hatékony eredménnyel járhat munkájuk, ha a közösen elfogadott ajánlások végrehajtására mindkét országban megvan az akarat – mondta az MNT elnöke a tanácskozáson.[2] De vajon megvan-e?

A tanácskozásra a RK külön kiadványt késztett, amelyben a szomszédos országokkal a nemzeti kisebbségek védelméről kötött kétoldalú egyezmények megvalósítását elemzi.[3] 

            A(z akkor még) „Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt”  2002. december 27-én írták alá Belgrádban, de a becikkelyezése csak 2004. június 15-én történt meg.[4] Az Egyezmény megvalósításáról, amire a két ország által felállított Vegyes Bizottságnak (VB) kellene felügyelni, Tatjana Tucić írt elemzést.[5]    

Az Egyezmény 16. szakasza 1) A Szerződő Felek külön kormányközi kisebbségi Vegyes Bizottságot (a további szövegben: Bizottság) hoznak létre és működtetnek, amely figyelemmel kíséri jelen Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. A bizottságba mindkét Fél Kormánya azonos számú tagot nevez ki, a nemzeti kisebbségek képviselőinek kötelező részvétele mellett. A Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbséget képviselő bizottsági tagokat a Szerbia és Montenegró-i Magyar Nemzeti Tanács javaslatára, a magyarországi szerb kisebbség képviselőit a bizottságban a Szerb Országos Önkormányzat javaslatára nevezik ki. 2) A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró területén. 3) A Bizottság feladatai a következők: – megvitatja a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket, – áttekinti és értékeli a jelen Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását, – ajánlásokat terjeszt elő a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban. 4) A Bizottság határozatait a két Fél egyetértésével fogadja el.

A VB-nak a nemzeti kisebbségek jogai megvalósításával kapcsolatos egyfajta probléma-megelőző, a kormányok felé értékelő, javaslattető, konfliktus-oldó szerepe lenne.  Első ülésére 2004. december 13-án került sor.  Eddig összesen öt ülést tartott, azzal, hogy a negyedik (2011. június 20.) és az ötödik ülés (2016. április 4.) között csaknem öt év telt el. Vagyis a felek az egyezménynek még a testület évenkénti „legalább egyszeri ülésezés” megtartására vonatkozó rendelkezését sem tartják tiszteletben. 

            Az elemzés „a Vegyes Bizottság ülésein elfogadott ajánlásokra vonatkozó kérdések alapján készült”. A szerző megállapítja, hogy „csak a tartományi titkárságoktól és a (Magyar) Nemzeti Tanácstól (MNT) kapott választ, a köztársasági szervek közül viszont csak a Restitúciós Ügynökségtől”.[6] A szerb kormány Emberi Jogi- Nemzeti és Hivatalának „nem állt lehetőségében megadni a kért információkat”,[7] és „nem is készített tájékoztatót az említett testület előző üléséről”.[8] Ez is arra utal, hogy a kormányhivatal milyen jentőséget tulajdonít a VB-nek és állásfoglalásainak.

A szerb félnek nem érdeke a nemzeti kisebbségek hatékony védelme, vagyis inkább az időhúzás felel meg neki. Az idő múlásával a kisebbségek száma is egyre kevesebb lesz, a problémák pedig kisebbek. A legutóbbi (szabadkai) ülés magyar részvevői – az ötévi szünet miatt, ami a kisebbségi közösségek szempontjából nem kis idő – még a szerződésben vállalt kötelezettségeknek, a nemzetközi jog egyik alapelvének (pacta sund servanda) a teljesítését sem vetették fel.

Ülésezik a Vegyes Bizottság (Szabadka, 2016. április 4.)

Molnár Edvárd felvétele[9]

            A felmérés (egyik) hiányossága – nem a szerző hibájából –, hogy a szinte csaknem teljes egészében a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságtól és az MNT-től (amelyek vezetői egyazon párthoz, vagyis a VMSZ-hez tartoznak), valamint a Restitúciós Ügynökségtől kapott válaszokon alapszik. (Az utóbbi is csak az egyházi vagyon visszaszármaztatását említi, a magánszemélyektől elkobzott vagyon sorsáról viszont egy szó nem esik.)     

            Ez az következik, hogy csupán az említett állami szervek vettek részt az elemzés alapjául szolgáló kérdések megválaszolásban. Vagyis azok, akinek egyébként a feladata lenne a VB döntéseinek magvalósítása. Az elemzés egyetlen civil szervezet ezzel kapcsolatos véleményét nem tartalmazza. Ugyancsak hiányzik az elfogadott ajánlások összevetése a mindennapi gyakorlattal.

            Az elemzés megállapítja, hogy „a kétoldalú egyezmények jó mechanizmus lehetnek a nemzeti kisebbségek jogai fejlesztésének, tekintettel arra, hogy nagyszámú és átfogó kérdéseket tartalmaznak. Nehézségek vannak, azonban, az elfogadott ajánlások alkalmazásában, illetve a nyílt kérdésekkel kapcsolatban, ami olyan benyomást kelt, hogy ez a terület rendezetlen, úgy az illetékesség sűrű változása, mint az állam és a tartományi szervek, valamint a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó intézmények gyengébb egymás között kommunikálása miatt. A vegyes bizottságok üléseit rendszertelenül és nagy időközökben tartják, mivel a felek közötti sok összehangolásra van szükség a jegyzőkönyvbe kerülő ajánlások elfogadása miatt”.[10]

Aleksandar Popov, a RK igazgatója a VB munkájáról – Hajnal Jenővel ellentétben – bírálóan nyilatkozott. Szerinte „a kétoldalú egyezményeket nem hajtják végre” és nem használják ezeket „figyelmeztetési eszközként, hogy a nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”. – Ez egy elhanyagolt terület, még a kutatóinknak i problémái voltak, hogy hozzájussanak az ülésekről készült jegyzőkönyvekhez – magyarázta Popov.[11] 

            Azt hogy gondok vannak a VB munkájával nem csak az ülések rendszertelensége, de az elfogadott ajánlásoknak a gyakorlatba való át nem ültetése is mutatja. Így, például, „a szerb fél nem hozott döntést a tordai Ady Endre általános iskola kihelyezett tagozata önállósulási kérelméről, a Magyar Nemzeti Tanács javaslata alapján”. A szabadkai ülésen, „a bizottság javasolta az újvidéki egyetemnek, hogy tekintse át felvételi gyakorlatát és lehetőség szerint tegye lehetővé, hogy a jogi karon is lehessen kisebbségi nyelveken, így magyarul is felvételizni”.[12] A Jogi Kar ezt az ajánlást az idei felvételikor teljes mértékben semmibe vette,[13] stb.

A VB tagjai „az ötödik ülésen is megismételték (sic!) a kisebbségi közösségek által lakott régiók és mikro régiók fenntartható fejlesztésével, úgy a gazdasági, környezetvédelmi, mint a közös szellemi értékekkel kapcsolatos intenzív tevékenységek szükségességét”.[14]

Mindez olyan benyomást kelt, hogy a VB ülésein a megoldatlan problémákat az előző ülés jegyzőkönyvéből általában átírják az újabb ülés jegyzőkönyvébe, vagyis, hogy a testület valójában helyben jár. A kisebbségi problémák pedig megoldatlanok maradnak.   

            A RK elemzése – az észlelt hiányosságok ellenére – eléggé tárgyilagos képet nyújt a VB tevékenységről és remélhetőleg mindkét felet intenzívebb munkára ösztönzi.

 Az MNT-nek sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről és a VB elé terjeszteni azt. Figyelembe véve a (VMSZ-en kívüli) magyar pártok és civil szervezetek 2012. szeptember 27-i, a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeire vonatkozó felhívását is a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez.[15] Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő és a VMSZ által vezényelt testülettől?

            Ez lenne a „szerbiai kisebbségi érdekvédelem”?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2016. október 2.

---

[1] kz. Magyar Szó, 2016. szeptember 24 6.

[2] Uo.

[3] Analiza sprovođenja bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionačnih manjina Srbija sa Hrvatskom, Mađarskom, Rumunijom i Makedonijom. Centar za regionaliszam, Novi Sad 2016. A kiadvány 58 oldalas. Vagy: http://www.centarzaregionalizam.org.rs/prilozi/Analiza_sprovodjenja_bilateralnih_sporazuma_o_za%C5%A1titi_prava_nacionalnih_manjina_Srbije_sa_Hrvatskom_Madjarskom,_Rumunijom_i_Makedonijom.pdf

[4] Szerb nyelvű szöveg: Službeni list SCG – Međunaroni ugovori, br. 14/2004. vagy http://www.ljudskaprava.gov.rs/images/pdf/bilateralni_sporazumi/tekst_sporazuma_madj.pdf. magyar Nyelvű szöveg: http://archiv.mnt.org.rs/689-Nemzetkozi-szerzodesek-ketoldalu-egyezmenyek

[5] Lásd a 3-as alatti kiadványban, 17-28.

[6] Uo. 20. o. 2. bekezdés.

[7] Uo. 19. o. utolsó bekezdés.

[8] Uo. 20. o. 1. bekezdés.

[9] P. E.:  Ülésezett a kisebbségi vegyes bizottság. Magyar Szó, 2016. április 5. 1. és 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3017/kozelet/144138/%C3%9Cl%C3%A9sezett-a-kisebbs%C3%A9gi-vegyes-bizotts%C3%A1g.htm, 2016. április 5. [08:02] >> 2016. április 5. [19:26]

[10] Lásd a 3-as alatti kiadványban, 26. o. 1. bekezdés.

[11] Popov: Bilateralni sporazumi se ne sprovode. Autonomija.

http://www.autonomija.info/popov-bilateralni-sporazumi-se-ne-sprovode.html, 2016. szeptember 29.

[12] Májusban folytatódhat a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság munkája. MTI.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19971/Majusban-folytatodhat-a-magyar-szerb-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-munkaja-.html, 2016. április 9. [22:11]

[13] Lásd a Lesz-e magyar nyelvű felvételi a Jogtudományi Karon? c. 2016. június 29-i írásom. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7985, 2016. június 29. Lásd még az Ígéretek és valóság c. 2016. szeptember 24-i írásom (szeptember 7. alatt). http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58017-bozoki-antal-igeretek-es-valosag-kisebbsegjogi-temak, 2016. szeptember 24. [18:14] és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8525, 2016. szeptember 26.

[14] Lásd a 3-as alatti kiadványban, 27. o. utolsó előtti bekezdés.

[15] http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert