Tisztelt Pártelnökök!
Kérem Önöket, hogy amennyiben módjukban áll, jelenjenek meg Szabadkán az
október 12-ére összehívott megbeszélésen, és foglaljanak pozitív állást
mind az öt temerini fiú ügyében!
Ők mindannyian az akkori szerb politika áldozatai. Amint tudják,
akkoriban 300 magyarverés történt a Vajdaságban, az itteni magyarok
viszont csak egy esetben ütöttek vissza. Ezért a fiúkat összesen 61
évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Azonban olyan szörnyűséges
gaztettet, amivel vádolták őket (emberölési kísérlet), nem követtek el. A
korrupt bírónő által vezetett tárgyaláson elhangzottak messze nem
feleltek meg a valóságnak. Az ő legfőbb bűnük az volt, hogy magyarok. A
példátlanul szigorú ítélet meghozói nagyon jól tudták, hogy még a
háborús bűnösök is csak ritkán kapnak ilyen súlyos ítéletet. Valójában
az itteni magyarok megfélemlítése volt az igazi cél. Ez az elhibázott
bírósági ítélet nemcsak az öt fiúnak szól, hanem az itteni magyarság is.
Figyelmeztetés ez mindannyiunk számára: így járhat mindenki, aki nem
hajt fejet, aki nem tűri, hogy szidalmazzák és bántalmazzák a magyarsága
miatt.
2004-óta elhunyt Illés Zsolt édesanyja és édesapja, Szakáll
Zoltán édesapja, Uracs József édesanyja, Horváth Árpád és Máriás István
nagyapja.
Mi, szülők nem akarunk és nem is tudunk belenyugodni abba, hogy a
fiaink egy olyan tett miatt töltsenek éveket börtönben, amelyet nem is
követtek el. Én súlyos cukorbeteg vagyok, a feleségemnek, Ilonának pedig
az idegrendszerét kezdte ki ez a tűrhetetlen állapot.
Kérem Önöket, hogy fogjanak össze a fiúk és az egész
délvidéki magyarság érdekében! Tegyék félre az ellenségeskedést, és
hozzanak egy egységes döntést! Érdemes egymásnak kezet nyújtani és
összetartani egy nemes cél érdekében.
Mi, szülők, de talán az itteni magyarság is ezt várja el Önöktől.
Tudomásunk van arról, hogy a szerb köztársasági elnök
hamarosan Magyarországra látogat, ezért jó lenne, ha addigra megszületne
az Önök közös álláspontja is.
Tisztelettel a temerini szülők nevében:
Máriás István
2012. szeptember 23., vasárnap
Szeptember 23.
Orrszarvúak világnapja (Dan zaštite nosoroga / World Rhino Day)
Harmadik
alkalommal kerül sor az orrszarvúak világnapjára. A kezdeményezést 2010-ben
indították el az orrszarvúak védelmével tevékenyen foglalkozó vadvédelmi
szervezetek és állatkertek.
Világszerte arra igyekeznek
felhívni a figyelmet, hogy ennek az ősi állatcsoportnak a képviselőit még ma is
a kipusztulás veszélye fenyegeti, elsősorban az orvvadászat, valamint a
természetes élőhelyek pusztulása miatt. Az orrvadászat fő motorja az orrszarv
iránt megnyilvánuló óriási feketepiaci kereslet. A porított orrszarvnak ugyanis
a hagyományos távol-keleti gyógyászat évszázadok óta számos jótékony hatást
tulajdonít, a láz csillapításától kezdve a rákos betegségek gyógyításán át a
nemi vágy és aktivitás fokozásáig. A különféle vadvédelmi szervezetek és
alapítványok mellett ezen a napon a világ több száz állatkertje is igyekszik
hallatni a hangját az orrszarvúak védelmében.
Napjainkban öt különböző faj
képviseli az orrszarvúakat. A szélesszájú (Ceratotherium simum) és a
keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) Afrikában, az indiai vagy páncélos
orrszarvú (Rhinoceros unicornis), valamint a szumátrai (Dicerorhinus sumatrensis)
és a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) pedig Ázsiában őshonos. Bár eltérő
mértékben, de mindegyik faj fenyegetettnek számít, a keskenyszájú, a jávai és a
szumátrai orrszarvúak ezen belül kritikusan veszélyeztetettek.
A világ állatkertjeiben jelenleg három orrszarvú fajból tartanak jelentősebb állományokat. Szélesszájúból 524, keskenyszájúból 166, indiai orrszarvúból pedig 169 egyed él a világ állatkertjeiben. Szumátrai orrszarvúból csak egy-két példány él fogságban, jávai orrszarvút pedig egyáltalán nem tartanak állatkertekben. Az állatkerti állományokat szinte mindenütt összehangoltan, tenyészprogramok keretében szaporítják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a fenyegetett fajok fenntartásához.
A világ állatkertjeiben jelenleg három orrszarvú fajból tartanak jelentősebb állományokat. Szélesszájúból 524, keskenyszájúból 166, indiai orrszarvúból pedig 169 egyed él a világ állatkertjeiben. Szumátrai orrszarvúból csak egy-két példány él fogságban, jávai orrszarvút pedig egyáltalán nem tartanak állatkertekben. Az állatkerti állományokat szinte mindenütt összehangoltan, tenyészprogramok keretében szaporítják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a fenyegetett fajok fenntartásához.
Bár az orrszarvúak élőhelyükön
mindenütt természetvédelmi oltalom alatt állnak, sőt, számos helyen az őket
védő törvények is igen szigorúak (a Zimbabwei Köztársaságban épp a közelmúltban
ítéltek egy orvvadászt 17 évnyi börtönbüntetésre), a busás haszon reményében az
orvvadászok még ma is igen sok állatot lőnek ki. Az elmúlt három évben egyedül
Afrikában nyolcszáz állat eset áldozatul a vadorzóknak. Mi több, a közelmúltban
a világ több közgyűjteményéből is loptak el orrszarvakat preparált, múzeumi
orrszarvúakról. Ilyen esetre Magyarországon is volt példa, éspedig a balatonedericsi
Afrika Múzeumban, illetve a Magyar Természettudományi Múzeumban is.
Mit lép a VMSZ?
A Vajdasági Magyar Szövetség pénteken vitatja meg az önkormányzatokban
betöltött szerepét. Pásztor István, a VMSZ elnöke a Pannon TV Közügyek című
műsorában azt mondta: külön-külön vizsgálják meg egyes községekben, hogy miként
viselkedik majd a párt: ellenzékbe szorul vagy vállalja a koalíciót és hatalmon
marad.
A Vajdaságban eredetileg létrejött többségek egy részét felülírták az
önkormányzatokban. Sok helyen a Szerb Haladó Párt és a köré tömörülő koalíció
került hatalomra. A Vajdasági Magyar Szövetség emiatt akár ellenzékbe
szorulhat. Ez a helyzet már megtörtént Újvidéken és Nagybecskereken is. A párt
pénteken tart tanácskozást arról, hogy ebben az esetben mi a következő lépés.
„Azt kell végiggondolnunk, hogy Muzslyán, Szentmihályon, Lukácsfalván
az embereknek mi szolgálja jobban az érdekét, mi szolgálja jobban azt, hogy a
választási igéreteket meg tudjuk tartani. Vajon az, hogy 4 évig ellenzékben
legyünk, vagy pedig az, hogy egy létező parlamenti többséggel valamiféle olyan
együttműködést hozzunk létre, amelyik ezeknek a közösségeknek az érdekeit fogja
használni” – mondta Pásztor István. A VMSZ elnöke kiemelte: „nem változott a
Vajdasági Magyar Szövetség álláspontja. Továbbra is a vajdasági magyar közösség
érdekeit tartjuk szem előtt.”
„Amikor konkrét dologról kell dönteni, hogy mi legyen Szabadkán, mi
legyen Kanizsán, Zentán, Becskereken, Zomborban akkor ahány eset, annyi
mérlegelést igénylő szituáció. Ezeket nem ehet egy kaptafára megoldani.
Mindenhol minden pillanatban kell meghozni a döntéseket.”
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta: a legreálisabb változat
az, hogy egyes községekben marad a mostani felállás és a koalíció a
demokratákkal, de arra utalt, az is elképzelhető, hogy a VMSZ a haladókkal*
működik majd együtt. (Pannon RTV)
Vajdasági
Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 199. szám, 2012. szeptember 22.
__________
* Emlékeztetőül:
Az Szerb Haladó Párt (SZHP)
a Szerb Radikális Pártból (SZRP/SRS) vált ki, amelynek elnöke a háborús
bűnökkel vádolt, most is a hágai nemzetközi bíróság fogdájában lévő Vojislav
Šešelj, alelnöke pedig Tomislav Nikolić, a mostani szerb köztársasági elnök
volt. A mostani szerb kormánykoalíció másik vezető pártja, amelynek elnöke
miniszterelnök is, a Szerb Szocialista Párt (SZSZP/SPS), amelynek a hágai
börtönben elhunyt Slobodan Milošević, korábbi szerb elnök volt a vezetője.
Erkölcsi kérdés, lehet-e,
szabad-e koalícióra lépni – a hatalmon maradás, jobban mondva néhány jól fizetett
állás miatt – magyar szervezeteknek olyan pártokkal, melyek a kilencvenes
években „egy szendvicset” ígértek a vajdasági magyaroknak az országból való
távozáshoz?
B. A.
2012. szeptember 22., szombat
Szeptember 22.
Európai autómentes nap (nem hivatalosan: autómentes
világnap) (Svetski dan
bez automobila / European Car Free Day vagy In Town Without My Car! Day)
Az Európai Unió szeptember 22-ére Autómentes
Világnapot hirdetett meg. A minden évben megrendezett esemény célja, hogy
felhívja a figyelmet a súlyos környezeti és egészségügyi problémákra.
A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta. E napnak köszönhető, hogy például Európa számos belvárosából sikerült a forgalom-korlátozástól egészen az autók teljes kitiltásáig eljutni. Nem csak az ott lakók, de a látogatóik is örülnek az autóktól visszanyert térnek, levegőnek, tisztaságnak.
A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta. E napnak köszönhető, hogy például Európa számos belvárosából sikerült a forgalom-korlátozástól egészen az autók teljes kitiltásáig eljutni. Nem csak az ott lakók, de a látogatóik is örülnek az autóktól visszanyert térnek, levegőnek, tisztaságnak.
Az európai autómentes nap hoz
szorosan kapcsolódik az európai
mobilitási hét rendezvénysorozata, amelyet 2002 óta minden évben szeptember
16 és 22. között rendeznek meg. A települések az Európai karta (Charta)
aláírásával és az abban foglaltak vállalásával csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.
Ez a nap a
környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet számos más világnap
mellett. Nemzeti parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi
munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet.
Ezt a napot 2003 szeptemberében indította útnak a dél-koreai Han Wang Yong. Ő azon kevés hegymászó egyike, aki sorra meghódította a világ legmagasabb, 8000 méter feletti hegycsúcsait. Amikor ez sikerült, elhatározta, hogy újra megmássza a 14 csúcsot, de most már nem az egyéni dicsőségért, hanem azért, hogy összeszedje azt a sok tonna szemetet, amelyet az alpinisták az évek során otthagytak.Elmondása szerint addig nem tekint befejezettnek egy hódítást sem, ameddig nem hozta le a szemetet, és erre ígéretet is tett a hegynek. Azóta sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek nemzetközi védnöke az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniója (UIAA).
Szeptember 3. hétvégéjén
A tiszta hegyek napja (Dan čistih planina /
International Day of Clear Mountains)
Ez a nap a
környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet számos más világnap
mellett. Nemzeti parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi
munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet. Ezt a napot 2003 szeptemberében indította útnak a dél-koreai Han Wang Yong. Ő azon kevés hegymászó egyike, aki sorra meghódította a világ legmagasabb, 8000 méter feletti hegycsúcsait. Amikor ez sikerült, elhatározta, hogy újra megmássza a 14 csúcsot, de most már nem az egyéni dicsőségért, hanem azért, hogy összeszedje azt a sok tonna szemetet, amelyet az alpinisták az évek során otthagytak.Elmondása szerint addig nem tekint befejezettnek egy hódítást sem, ameddig nem hozta le a szemetet, és erre ígéretet is tett a hegynek. Azóta sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek nemzetközi védnöke az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniója (UIAA).
Illusztráció: Kakasy Éva, A tiszta hegyek napja
2012. szeptember 21., péntek
A LEGFŐBB FELADAT: A KÖZÖSSÉGI PROBLÉMÁK ORVOSLÁSA
Felhívás a vajdasági
magyar képviselőkhöz
Tervezet
Abból a megállapításból
kiindulva, hogy
– a vajdasági magyar közösség gazdasági, demográfia és
foglalkoztatási helyzete – a 2000. október 5-i, önmagát demokratikusnak nevező
hatalomátvétel után is – tovább súlyosbodott (a 2011. októberi népszámlás
adatait a lakosság nemzeti összetételéről még mindig nem tették közzé), visszaesett
a gyermekvállalás, a fiatal és képzett lakosok elvándorlása pedig fokozódott;
– Vajdaságban a munkanélküliek száma meghaladta az eddigi
példa nélküli 27 százalékot, az itteni magyarok között a foglalkoztatás
nélküliek száma pedig még ennél is jelentősen nagyobb,
– a vajdasági magyar pártok sikertelenül szerepeltek a
2012. választásokon és, hogy közöttük nincsen egyetértés a közösség alapvető
kérdéseinek rendezésében, továbbá, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
választási programjában nem szerepelnek magyarság helyzetének nyílt, illetve
megoldatlan kérdései,
– tekintetbe véve azt is, hogy a fentiek miatt a közösségen
egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió és a letargia,
mi, alulírott vajdasági magyar pártok
és civil szervezetek vezetői, valamint magánszemélyek, az Újvidéken 2012.
szeptember ….. tartott értekezlet részvevői, felelősséget érezve önmagunk
és gyermekeink jövője iránt, felhívjuk a
2012. évi választásokon megválasztott önkormányzati, tartományi és szerbiai
parlamenti magyar képviselőket, hogy megbízatásuk alatt követeljék:
1. Olyan munkahelyteremtő intézkedések megtételét, amelyek csökkentik a
munkanélküliséget, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik
a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a
szülőföldön való maradását.
2. Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatának teljes visszaállítását,
beleértve az törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is.
3. A szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti
helyek beépítését a választási törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali
intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban,
valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten. Új törvény meghozatalát a
népképviselők választásáról, miszerint a választási listák nyitottak legyenek
és tegyék lehetővé, hogy egyénekre és ne csak pártokra lehessen szavazni, amely
alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási
eljárásba kerül.
4. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti
autonómiáját. Ennek érdekében szükséges a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek
az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítása, amely biztosítja a
nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, érdekeinek
megfogalmazását és hatékony képviseletét és új, demokratikus nemzeti-tanácsi
választások megtartása, az állam által elkészített és kezelt teljes választó
névjegyzék alapján, figyelembe véve a lakosság területi megoszlását is.
5. Adának, Csókának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való
csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és
a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi
környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését.
6. A községi bíróságok
visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Óbecsén,
Topolyán és Zentán. A bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti
összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és az arányos
foglalkoztatás biztosítását a tartományi és községi közigazgatási és
igazságügyi szervekben, közvállalatokban és -hivatalokban, valamint a magyar
nyelv hivatalos használatának biztosítását ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény
meghozatalát.
7. Magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig. A szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi általános iskola önállósulását.
8. A sajtó szabadságát és a pártoktól független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását.
9. A szabadkai Népszínház befejezése végső időpontjának meghatározását (amit 2012-re ígértek, de még csak nem is látszik, mikor kerül erre sor).
10. A kollektív bűnösség elvének törlését a 2011. október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből.
11. A szerbiai parlament fogadjon el nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, biztosítsa az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát. Tegyék lehetővé a második világháború áldozatai emlékművének felépítését az újvidéki Futaki úti temetőben, Csúrogon, Járekon és más helységekben.
12. Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és a rontaná a közbiztonságot.
13. A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, mindennemű hovatartozástól függetlenül, valamint a temerini elítéltek szabadon bocsátását.
14. A magyar őshonos nemzeti
kisebbség említett kérdései legyenek jelen Szerbia európai integrációs
csatalakozási tárgyalásai során. A térség valamint Európa népei történelmi
megbékélése és a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetének megnyugtató
rendezése érdekében, szükségesnek tartjuk a szerb-magyar, illetve magyar-szerb
kapcsolatokat terhelő kérdéseknek a tagjelölti státus megszerzése előtti
megnyugtató módon való rendezését.
15. A fenti követelések megvalósításáért való
határozott kiállást – minden szinten – számon kérjük a magyar képviselőktől és
további támogatásunkat ettől tesszük függővé.
Ezeket a közösen
megfogalmazott álláspontjainkat eljuttatjuk a belföldi és külföldi sajtónak, Ivica
Dačić szerb kormányfőnek, Stefan
Fülenek, az Európai Bizottság bővítési
biztosának, Jelko Kacinnak, az
Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének és Orbán Viktor magyar
miniszterelnöknek.
Újvidéken, 2012.
szeptember
Vajdasági magyar
politika pártok:
Vajdasági magyar
civil szervezetek:
Magánszemélyek:
A tervezet előterjesztője: Bozóki Antal,
az Árgus – Vajdasági
Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke
Vajdasági
Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL
X. évf. 198. szám, 2012. szeptember 21.
Szeptember 21.
A béke
nemzetközi napja / Nemzetközi békenap (Međunarodni dan mira / International Day
of Peace)
1981-ben az ENSZ Közgyűlésének
nyitónapján úgy határoztak, hogy minden
év szeptemberének harmadik keddjén megünneplik A béke nemzetközi napját.
Az ünnepet számos nemzet, népcsoport, hadsereg
és vallás tiszteletben tartja, ugyanakkor évről évre akadnak olyanok is, akik
figyelmen kívül hagyják ezt a nemes célt. Ezért 2001-ben az ENSZ 55/282-es
határozatában nemcsak új időpontot rögzítettek, mely szerint 2002-től minden év szeptember 21-én
ünneplik meg a napot, hanem egyúttal globális fegyverszüneti
nappá is nyilvánították.Az ünnep jellegzetes mozzanata az ENSZ New York-i székházában található békeharang megkongatása. A háborúk áldozatainak emléket állító békeharangot japán gyerekek által adományozott pénzérmékből öntötték.
Az ENSZ Közgyűlése arra kérte az országokat, hogy tekintsék ezt a napot a fegyverszünet és az erőszakmentesség napjának. (A béke nemzetközi napjáról az ENSZ 36/67-es határozata rendelkezik, és 1982-ben ünnepelték meg először.)
Az ünnep fényét minden évben számos program emeli. Polgári kezdeményezésre 2011-ben meghirdették a Globális tűzszünet 2012 elnevezésű programot is, amely az év mind a 365 napján szorgalmazza a hadiállapotok megszüntetését és a családon belüli erőszak visszaszorítását.(Május 29. az ENSZ békefenntartók nemzetközi napja!)
A Magyar dráma napja (Dan mađarske drame / The Day of Hungarian
Theatre)
A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik A Magyar dráma napját, annak emlékére hogy
1883-ban ezen
napon volt Madách Imre Az ember
tragédiája című
drámai költeményének ősbemutatója a
Nemzeti Színházban. A művet Paulay Ede állította színpadra.
A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására. Az ünnepre különleges programokkal készülnek a színházak.
A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására. Az ünnepre különleges programokkal készülnek a színházak.
Az Alzheimer-kórban szenvedők világnapja (Svetski dan
Alzheimerove bolesti / World Alzheimer’s Day)
Az Alzheimer-kór a
központi idegrendszer pusztulásos betegsége, melynek során az agysejtek
sorvadásával először a személyiség, majd a test is elpusztul. Az Alzheimer
Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben kezdeményezte – az Egészségügyi
Világszervezet támogatásával – a Nemzetközi Alzheimer Társaság, amihez már 57
ország csatlakozott. Magyarországon első alkalommal
2001-ben tartották meg ezt a világnapot.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




