Augusztus 26.

Izsó napja.

Héber eredetű bibliai név. A név eredetére vonatkozóan három elképzelés létezik: egyik szerint Ézsau alakváltozata, másik feltevés szerint József régi Izsóf változatának rövidülése, újabb kutatások szerint az Izsák becézője, az Ézsau régi magyar formája. Jelentése nyer, szőrös.

1204 – Imre magyar király a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt.
1723 – Delftben 91 éves korában meghalt Antonie van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője, akinek felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák, baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai.
1740 – Megszületett Joseph Michel Montgolfier francia feltaláló, a léghajózás úttörője, az első léggömb készítője.
1743 – Megszületett Antoine Laurent de Lavoisier francia kémikus, akadémikus, a modem kémiai tudomány egyik megalapozója.

1789 – A francia Nemzetgyűlés kiadta világtörténelmi jelentőségű deklarációját az emberi jogokról.
1849 – Az 1848-49-es szabadságharc végén, a világosi fegyverletétel után, Haynau táborszernagy közölte Görgey Artúrral, hogy az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott.
1898 – Megszületett Peggy Guggenheim amerikai műgyűjtő, a New York - i Iskola művészeinek pártfogója.
1913 – Megszületett Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész.
1935 – Megszületett Geraldine Ferraro amerikai politikus, az első nő, akit kineveztek az Amerikai Egyesült Államok alelnökévé Walter Mondale helyett, 1984-ben.
1974 – Meghalt Charles Lindbergh amerikai pilóta, az Atlanti-óceán első átrepülője.

225 éve, 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés világtörténelmi jelentőségű deklarációját az emberi jogokról.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, amely az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg. Az alkotmány elkészítése felé tett első lépésként 1789. augusztus 26-án fogadta el az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. A nyilatkozatban lefektetett alapvető jogokat már leírásuk pillanatában nemcsak a francia polgárokra, hanem kivétel nélkül mindenkire érvényesnek tekintették, és tekintik a mind a mai napig. Első változatát La Fayette fogalmazta, de az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, Thomas Jefferson is részt vett elkészítésében.
Az alkotók támaszkodtak többek között Montesquieu és Rousseau eszméire is.
A nyilatkozat mindössze hat héttel a Bastille ostromát követően és három héttel a feudalizmus eltörlése után népszuverenitást és esélyegyenlőséget hirdetett.
A nyilatkozat szólásszabadságot és a sajtószabadságot biztosít, de a vallásszabadságot biztosítékokhoz köti: "feltéve, hogy e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti".
A nyilatkozat Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányához (United States Constitution, 1787) hasonlóan több különböző intézkedést helyez kilátásba. Megemlíti a karhatalom szükségességét és a közigazgatás fenntartásához szükséges adózás alapelveit, amelyekben az egyenlőség elve kitüntetett szerepet kap (a forradalom előtti időkben az egyház és a nemesség mentesült a legtöbb adónem alól). Szintén meghatározza a nyilvánosság előtti felelősség fogalmát.
A nyilatkozat tiltja az ex post facto büntetőjog alkalmazását, a gyanúsítottal szembeni indokolatlan durvaságot, és az ártatlanság vélelmét hirdeti. A tulajdonhoz fűződő jogot hirdeti, egyúttal fenntartja a köztulajdon jogát is.
A nyilatkozat alapelvei a francia jog jelenleg is érvényben lévő alkotmányos elvei közé tartoznak, az 1958 októberében elfogadott – ötödik köztársasági – alkotmány értelmében az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának cikkelyei ma is kötelező érvényűek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

 Kapcsolódó linkek: 

1789. augusztus 26. : Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata: http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=481:

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának teljes szövege (Magyar Elektronikus Könyvtár)

55 éve, 1959. augusztus 26-án mutatkozott be a Morris Mini-Minor kisautó.

Születése közvetve az 1956-os szuezi válság utáni benzinhiánynak köszönhető, amikor a brit piacon a hazai autók helyett a kis fogyasztású Volkswagen "bogarakat" kezdték vásárolni. A legnagyobb angol autógyár, a British Motor Corporation (BMC) úgy döntött, maga is előáll egy hasonló modellel.
A tervezésre Alec Issigonist kérték fel, aki szabad kezet kapott, csak azt írták elő, hogy a kocsi nem lehet hosszabb 3 méternél, magasabb és szélesebb 1,20 méternél és már meglévő motort kell használnia. A mérnök négy társával 1957 októberére készítette el a narancsszínű prototípust, amelyben helytakarékossági okokból elsőkerék-meghajtást és keresztben elhelyezett motort alkalmaztak. A viszonylag kicsi, a kocsi szélére kitolt kerekek kemény felfüggesztést kaptak, ami a gokartozáshoz tette hasonlóvá az utazást. Az utasteret és a hátsó ülés mögötti csomagteret a lehető legnagyobbra tervezték (a kocsi teljes hosszának 80 százalékát foglalták el), még az üreges kocsiajtókba is került zseb, éppen akkora, hogy egy üveg gin elférjen benne. A 848 köbcentis motor viszonylag elviselhető zaj mellett 116 kilométeres óránkénti sebességet biztosított.
Az Austin Seven és Morris Mini-Minor néven is forgalmazott kiskocsit 1959 áprilisában mutatták be a sajtónak, hivatalos premierjét augusztusban tartották. Az első évben 20 ezer vásárló szurkolta le az 500 fontos vételárat. Az egymilliomodik Mini 1965-ben kelt el, és a gyártás leállításáig 5 378 776 darab talált gazdára.
A több áttervezésen átesett Miniből készült nagyteljesítményű változat Mini Cooper néven, továbbá kombi, kabrió, áruszállító, pick-up, sőt luxusautó változat is. Tervezője legnagyobb meglepetésére a családi autónak szánt csöppség a versenypályán is megállta helyét, a klasszikus Mini háromszor nyerte meg a Monacói Ralit.
A Mini fénykora jó két évtizedig tartott, a nyolcvanas évek elejétől azonban már csak Angliában vásárolták, és ott is idejétmúltnak számított modernebb vetélytársaival szemben. A nyolcvanas évek közepén a Rover, majd 1994-től a német BMW is megpróbálkozott a legenda újjáélesztésével, amely ekkor már inkább presztízsautónak számított, ami az árán és az eladási adatokon is meglátszott. Az utolsó Mini 2000. október 4-én gördült le a gyártószalagról, egyenesen a múzeumba. A márkanevet a BMW vitte tovább, tulajdona, az elődjére csak külsőleg hasonlító "új" MINI 2001 óta kapható.
A Mini nem csak autó, hanem stílus, divatikon is volt, egy korszak életérzését fejezte ki. Számtalan filmben tűnt fel, így a Beatles Mágikus, misztikus utazásában, az Olasz meló című krimiben, a Bourne-rejtély című filmben még autós üldözésben is helytállt.
Számos híresség közlekedett Minivel (is), John Lennontól Mr. Beanig. A Minit az évszázad európai autójának választották, Az évszázad autója szavazáson pedig a második helyen végzett a Ford T modell mögött. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

„Mennyit szenvedhetett a fiam, mire meghalt?”

(Arnold és a titokköd)

Romić Arnold halála csupa rejtély. A 15 éves fiú talányos történetét most is, a temetése után három hónappal is, éppen olyan sűrű és átláthatatlan titokköd veszi körül, mint a tragédia napjaiban. A családja, a szerettei – a hetek múlásával – szinte egy centiméterrel sem jutottak közelebb a titokzatos haláleset megfejtéséhez. Csak egyvalamiben erősödött, szilárdult meg a hitük: az életvidám gyerek nem természetes módon, nem természetes halállal hal(hatot)t meg. Legalábbis erre utal, ezt támasztja alá a kezdetben még fulladásnak beállított haláleset minden egyes apró, ismert mozzanata.

Kilincselés, kutakodás, ködösítés…

Az elkeseredett, ámde elszánt szülőkben számtalan kérdés fogalmazódott meg a kritikus május 31-ei történések óta, amelyekre azonban hiába várják a választ. Ilyen például az az árulkodó tömény hallgatás, amely a tragédia hajnalán/reggelén övezte az oromhegyesi Atlantis Garden Club területén történt szörnyűséget, hiszen mindmáig nincs rá felelet, hogy a baj megtörténte után miért nem értesítették azonnal az elhunyt gyerek szüleit. Ha a sajnálatos esemény körül minden rendben és tisztességes módon zajlott volna, akkor a szórakozóhely működtetői is minden bizonnyal ezt az egyedüli egyenes utat választották volna. Így viszont tovább tart a vaksötétben való tapogatózás és csak nőttön-nő a gyanú, hogy Arnold alighanem valamilyen erőszakos (bűn)cselekmény áldozata lett.

 

A szülők számára az elmúlt hét eseményei sem szolgáltak sok örömmel, mert puhatolózásaik során megint csak a már jól ismert falakba ütköztek. A hét elején felkeresték az ügyükben területileg illetékes magyarkanizsai rendőrállomást, hogy annak vezetőjétől kérhessenek tájékoztatást, a hétvégén pedig az újvidéki klinikai központban jártak, hogy a holttest vizsgálatát végző szakorvossal konzultáljanak.

Nem történt semmiféle bántalmazás(?)

– A magyarkanizsai találkozóra a férjem húga kísért el, ő is jelent volt a beszélgetésen – mondja Marica, Romić Arnold édesanyja. – Bennünket természetesen az érdekelt leginkább, hogy kik voltak azok, akik a fiunkat bántalmazták és azt mi célból, milyen megindoklással, miféle felhatalmazással tették. A rendőrparancsnok, a legnagyobb meglepetésünkre, egy számunkra eddig ismeretlen mozzanatról számolt be. Azt mondta, hogy azon a május 31-ei hajnalon Arnoldot az egyik biztonsági őr kivezette a teremből, a gyerek pedig kinn, az épület előtt egyszerűen összeesett. Ez elég hihetetlenül hangzik, mert az én fiam egészséges volt, nem szokott csak úgy magától összecsuklani. Állítása szerint Arnit egyáltalán nem bántalmazták, senki sem bántotta. Megtudtuk tőle azt is, hogy ő maga végezte a szemtanúk kihallgatását, így állításait azok kijelentésére alapozta. Ha már ez így van, gondoltam, említést teszek a parancsnok úrnak arról is, hogy a gyerek barátját – aki szemtanúként számolt be nekünk mindarról, ami a fiunkkal történt –, már hétfőn délelőtt bevitték a tornyosi meg a magyarkanizsai rendőrállomásra, ahol nemcsak megfenyegették, hanem meg is verték. Emiatt a gyerekünk temetésén sem lehetett jelen. Erre ismét azt a választ kaptuk, hogy bántalmazásról nincsen tudomása.

A szülők természetesen továbbra is kitartanak azon állításuk mellett, hogy a fiuk „nem véletlenül” és nem minden ok nélkül halt meg. Meg nem is oly módon, hogy erősen ittas állapotban megfulladt a saját hányadékától, hanem a fizikai bántalmazás következtében hunyt el.

A szülők folytatják a küzdelmet

– Nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe, mennyit szenvedhetett a fiam, hány ütést, mennyi rúgást kellett kiállnia, mire meghalt. Mert egy vitális, egészséges, 15 éves gyerek egy-két pofonba nem hal bele – panaszolja sírva Arnold édesanyja. – A holttest boncolását Újvidéken végezték, és amikor néhány hetes várakozás után végre megkaptuk az erről szóló jegyzőkönyvet, találtunk benne néhány olyan furcsaságot, ami nem hagyott bennünket nyugodni. Szerettünk volna feltenni néhány kérdést ezzel kapcsolatban a boncolást végző szakorvosnak, ezért a hét második felében elutaztunk Újvidékre. Szándékosan bejelentetlenül érkeztünk, hogy a doktor úrnak ne legyen ideje arra, hogy egyszerűen csak eltűnjön. Azért mondom ezt, mert amikor korábban kerestük, még a vizsgálatok eredménye miatt, azt a választ kaptuk, hogy nem adhatnak ki semmiféle dokumentumot, mert az orvos éppen az évi szabadságát tölti. Furcsa módon a mellette dolgozó nővér most ugyanezzel fogadott bennünket: „Sajnos a doktor úr éppen szabadságon van!” Mondtam neki, hogy nem hiszem el, mert a szabadsága már régen véget ért, ezért kérem, hogy jelentse be, hogy megérkeztünk és várunk rá. Erre kapásból azt felelte: „A doktor úr azt üzeni, hogy nincs miről beszélgetnünk!”. Honnan tudta az orvos, hogy ott vagyunk, ha nem is jelentkezünk neki? Sehonnan. Csak le akartak bennünket rázni. Nem baj, ezek az akadályok, az ilyen gáncsoskodások meg a szüntelen titkolózás csak még elszántabbá tesznek bennünket. Még inkább arra ösztönöznek, hogy semmit se hagyjunk felderítetlenül, igenis meg kell tudnunk, hogy mi történt a fiunkkal. Jogunk van hozzá, és ennyivel tartozunk neki.   

Szabó Angéla

Augusztus 25.

Lajos napja.

Germán, francia eredetű név, a régi germán Chlodovech névnek a francia Louis formájából származik, jelentése hírnév, háború, hangos.

1270 – Szent Lajosnak, a francia monarchia, a francia katonák, a gomböntők, a harmadrendi ferencesek, a kőfaragók, márványcsiszolók és szobrászok védőszentjének ünnepe
1530 – Megszületett IV. (Rettegett) Iván, minden oroszok cárja.
1620 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották a besztercebányai országgyűlésen.
1778 – Megszületett Vitkovics (Vitkovits) Mihály, nyelvújító, költő, meseíró, az első író, aki magyar műveket fordított le idegen nyelvre (A költő regénye).
1825 – Az Uruguayi Keleti Köztársaság nemzeti ünnepe
1867 – Meghalt Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektromos mező fogalmának megalkotója.
1900 – Meghalt Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.
1918 – Megszületett Leonard Bernstein, amerikai zeneszerző és karmester (West Side Story).
1930 – Megszületett Sean Connery Oscar-díjas skót származású angol színész (A domb, Gyilkosság az Orient expresszen, A híd túl messze van és A rózsa neve).
1933 – Megszületett Gaál István Kossuth-díjas filmrendező, operatőr (Cserepek, Orfeusz és Eurydiké).

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. augusztus 25-31. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. augusztus 25. - Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter váratlan munkalátogatást tett az NSZK-ban, ahol elsősorban az NDK menekültek magyarországi helyzetéről tárgyaltak Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszterrel. Nyugatnémet források szerint a magyar kormányfő közölte: a magyar hatóságok azokat a keletnémeteket is kiengedik az osztrák-magyar határon, akik Magyarországon kaptak nyugatnémet útlevelet.
1989. augusztus 25. - Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a szerzetesrendek működéséről, hatályon kívül helyezve a rendek működését korlátozó 1950-es jogszabályt. Az Elnöki Tanács határozott az 1951-es genfi menekültügyi konvenció magyarországi kihirdetéséről is.
1989. augusztus 27. - A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) soltvadkerti nyilvános nagygyűlésén bejelentették: az országban eddig négyszáz helyi szervezetük alakult, a tagok száma pedig meghaladja a 15 ezret.
1989. augusztus 28. - Békesi László pénzügyminiszter a költségvetés helyzetéről tájékoztatta az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságát. A miniszter elmondta: a hiány az év első hét hónapja után 35,4 milliárd forint, de a kiadások drasztikus csökkentése révén a deficit az év végére nem fogja meghaladni a tervezett 21 milliárd forintot. A konvertibilis fizetési mérlegben viszont nem tartható az előirányzott 600 millió dolláros hiány, a szám valószínűleg meghaladja majd az egymilliárd dollárt. A hiány növekedéséhez hozzájárult, hogy a lakosság a tervezettnél jóval többet költött devizavásárlásra.
1989. augusztus 28. – A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon egyetértés született a választójogi törvény rendelkezéseit illetően. Megállapodtak, hogy a következő országgyűlési választásokon 750 ajánlás szükséges a képviselőjelölt-állításhoz, valamint abban, hogy a pártok parlamentbe jutási küszöbe 4 százalékos lesz.
1989. augusztus 29. – Prágában 5-5 ezer korona pénzbüntetésre ítélték és kiutasították Csehszlovákiából Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt, akiket augusztus 21-én a Vencel téren, a Varsói Szerződés 1968-as katonai intervenciójának évfordulóján rendezett, engedély nélküli tüntetésen vettek őrizetbe. A hírre befejezték egy hete tartó ülő- és éhségsztrájkjukat a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt demonstráló magyar fiatalok.
1989. augusztus 30. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége felfüggesztette tárgyalóküldöttsége további részvételét a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon arra hivatkozva, hogy a tanácskozások kizárólagosan pártközi fórummá válnak, ahol a harmadik tárgyaló fél esélytelenül próbál érvényt szerezni álláspontjának.
1989. augusztus 30. - Horváth István magyar belügyminiszter a ZDF nyugatnémet televíziónak megerősítette: Magyarország nem küldi vissza erőszakkal hazájukba a Nyugatra távozni akaró NDK-állampolgárokat.
1989. augusztus 30. - Mintegy tízezer, munkahelyét féltő bányász tartott demonstrációt Pécsett. Horváth Ferenc ipari miniszterbe fojtották a szót, amikor az megerősítette: a kormány az 1990-es évek elején megkezdi a veszteséges bányák bezárását.
1989. augusztus 31. - Horn Gyula külügyminiszter váratlan berlini látogatásán megerősítette, hogy a Magyarországon tartózkodó és Nyugatra települni akaró NDK-állampolgárok ügyében magyar részről csak olyan megoldást fogadnak el, amely összhangban áll az emberi jogok nemzetközi kötelezettségeivel és Magyarország humánus politikai gyakorlatával.
1989. augusztus 31. – Az Ellenzéki Kerekasztalban (EKA) tömörült szervezetek nyilatkozatban jelentették be: ragaszkodnak a politikai egyezető tárgyalásokon született megállapodáshoz a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, jóllehet a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ettől két napja visszalépett. Az EKA szerint nem szabad a pártok versengésének színterévé tenni a gazdasági, erkölcsi és politikai válságtól gyötört ország munkahelyeit, intézményeit.
1989. augusztus 31. - Ötfős ellenzéki csoport alakult a parlamentben Király Zoltán képviselő vezetésével, aki egyúttal javaslatot tett az európai országokban állomásozó idegen csapatok teljes kivonására.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. augusztus 25. CSEHSZLOVÁKIA: A Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) Központi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta a biztonsági erők fellépését, és elítélte "egyes külföldi csoportok provokációs részvételét" az augusztus 21-i prágai megmozdulásokon.
1989. augusztus 25. ROMÁNIA: Tovább szigorították a román határ őrzését, hogy megakadályozzák a román állampolgárok külföldre - főleg Magyarországra és Jugoszláviába - szökését. A határsávot egy kilométerre szélesítették, itt nem lehet majd gabonát termeszteni, és senki sem rendelkezhet állandó lakhellyel.
1989. augusztus 26. ALBÁNIA: Közzétették az áprilisi albániai népszámlálás adatait, amelyben több évtized után először szerepeltek a nemzetiségekre (58 758 görög, 1697 macedón, valamint 100 crnagorac, szerb és horvát) vonatkozó adatok is. A jugoszláv sajtó vitatta az adatok hitelességét, mert az űrlapokon a "nemzetisége" rovat nem szerepelt.
1989. augusztus 26. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága határozott hangú nyilatkozatban ítélte el az augusztus 23-án, a Molotov–Ribbentrop-paktum 50. évfordulóján másfélmillió ember részvételével tartott baltikumi tiltakozó akciót, és nacionalista hisztériakeltéssel vádolta az észt, a lett és a litván nemzeti mozgalmakat.
1989. augusztus 27. LENGYELORSZÁG: Lengyelellenességgel vádolta meg a világ zsidóságát Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása, aki kijelentette, hogy a zsidóság "a világ tömegtájékoztatási eszközeiben betöltött kiemelkedő szerepével visszaélve lengyelellenes hangulatkeltéssel foglalkozik". Szavait világszerte nagy felháborodás kísérte, Lengyelországban még a Szolidaritás lapja is elhatárolódott tőle. (Glemp nyilatkozatának közvetlen kiváltó oka az auschwitzi haláltábor közelében álló karmelita kolostor áthelyezése körül kialakult vita volt.)
1989. augusztus 29. JUGOSZLÁVIA: Koszovóban a zavargásokba torkolló márciusi megmozdulások szervezése miatt hivatalosan is vádat emeltek az autonóm terület 15 korábbi vezetője, köztük Azem Vllasi, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége volt helyi vezetője ellen.
1989. augusztus 29. LENGYELORSZÁG: Az Európai Közösség útnak indította az NSZK-ból az első, 300 tonnás marhahús-szállítmányt Lengyelországba a közös piaci élelmiszersegély keretében.
1989. augusztus 30. LENGYELORSZÁG: A lengyel Legfelsőbb Bíróság egy 1947-ben hozott ítéletét felülvizsgálva minden vád alól felmentette és teljesen ártatlannak minősítette az Egyesült Néppárt elődje, a Lengyel Néppárt egész akkori vezetőségét, akiket "az állam újjáépítése elleni tevékenység" címén 6-tól 15 évig terjedő börtönre ítéltek.
1989. augusztus 31. JUGOSZLÁVIA: Augusztusban átlagosan 28,3 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak, éves viszonylatban az infláció 993,8 százalékos volt.
1989. augusztus 31. LENGYELORSZÁG: A Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet vezetője jelezte, hogy az ország gazdasági talpra állítása érdekében átmenetileg lemondanak a szakszervezeti politika érvényesítésének eszközeiről, így a sztrájkról is.
1989. augusztus 31. NDK: Ausztria ideiglenesen feloldotta a vízumkényszert az NDK-beli állampolgárokkal szemben, hogy megkönnyítse a Magyarországon "veszteglők" ezrei számára az NSZK-ba utazást.
1989. augusztus 31. SZOVJETUNIÓ: A moldavai parlament elfogadta az új nyelvtörvényt, amely a moldován (moldavai román) nyelvet tette hivatalossá, az oroszt csupán a köztársaság nemzetiségei közti érintkezés nyelvének ismerte el. Ezzel együtt módosult a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság alkotmánya is, amely egyebek között kimondta: Moldava biztosítja valamennyi, a köztársaságban beszélt nyelv ápolását és fejlődését. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

70 éve, 1944. augusztus 25-én szabadult fel Párizs a német megszállás alól a második világháborúban.

A második front 1944. június 6-i megnyitása után megkezdődött Franciaország felszabadítása a német megszállás alól. A szövetséges csapatok előrenyomulását kihasználva a francia ellenállás erői Párizsban felkelést robbantottak ki,
Augusztus 15-én a metró dolgozói sztrájkba léptek, a rendőrség csatlakozott hozzájuk. Augusztus 19-én adta ki a felkelésre hívó szózatát a Párizsi Felszabadítási Bizottság, és ezen a napon a párizsi körzet Belföldi Haderői parancsnokának, Raoul Tanguy ezredesnek a parancsára kitört a fegyveres felkelés. Bár a német haderő mintegy 20 ezer katonát állomásoztatott Párizsban, és Dietrich von Choltitz tábornok, a városparancsnok utasítást kapott a város feltétlen megtartására, a hidak és épületek felrobbantására, de ezt megtagadta.

De Gaulle kérésére az amerikaiak beleegyeztek, hogy Philippe Leclerc tábornok parancsnokságával francia páncélos hadosztályt küldenek a fővárosba. A páncélosok augusztus 15-én érték el Párizst, von Choltitz augusztus 25-én adta át a várost, a francia főváros felszabadult. Még aznap Párizsba érkezett De Gaulle tábornok is, és az ideiglenes francia kormány székhelyét Algírból rövidesen Párizsba tette át.
Ezután megkezdődött a kíméletlen hajtóvadászat a németekkel együttműködő franciák után. Az elkövetkező zűrzavaros időszakban a fölfegyverzett ellenállási mozgalom kivégzett körülbelül 10 ezer kollaboránst. Néhány hónapon belül De Gaulle helyreállította a francia államhatalmat. Az ellenállás vezetői léptek a vichyi kormány kinevezte prefektusok helyére. Az ellenállók csapatait vagy lefegyverezték, vagy átvette őket a reguláris hadsereg. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

25 éve, 1989. augusztus 25-én törvényerejű rendeletet hoztak a szerzetesrendek működésének engedélyezéséről.
1948-ban az egyházi iskolákat államosították, majd az iskola- és kollégiumi épületek is az állam tulajdonába kerültek. 1950-ben Magyarországon 23 férfi szerzetesrend működött 2 582 taggal és 40 apácarend 8 956 taggal, összesen tehát 63 rend 11 538 taggal.
1950. június 9-ről 10-re virradóan a kommunista hatóság megkezdte a szerzetesek és a szerzetesnők kitelepítésének első hullámát. A jugoszláv határsávból és Szentgotthárdról akkor összesen 320 férfi szerzetest és 6-700 apácát telepítettek ki rendházaikból. Június 18-án 1120 szerzetest és apácát internáltak, majd július 11-én és augusztus 14-én újabb 187 főt.

1950. szeptember 7-én kihirdették az Elnöki Tanács rendeletét, mely szerint feloszlatták a szerzetesrendeket. A katolikus egyház csak négy hittudományi főiskola és nyolc középiskola fenntartására kapott jogot, a szerzetesrendek közül a bencés, a piarista, a ferences és egy női tanítórend működhetett tovább.
1989. augusztus 25-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a szerzetesrendek működésének engedélyezéséről, egyidejűleg megszüntette az egyházak életébe beavatkozó, tevékenységüket megfigyelő Állami Egyházügyi Hivatalt. 1990 januárjában új vallástörvényt alkottak. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

(Más) napló 48.

IDILLIKUS NEMZETI KISEBBSÉGI JOGOK

A „Nyári Akadémiáról” szóló írás margójára

Már megszoktunk, hogy miniszterek csak jó pártkatonák lehetnek. Vonatkozik ez

természetesen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kádereire is.

Miután Deli Andor távozott a tartományi kormányból, annak alapján, hogy a Fidesz-KDNP megajándékozta a VMSZT egy Európai Parlamenti képviselői mandátummal, a párt Nyilas Mihályt vezényelte a helyébe, vagyis a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkári tisztségbe. Persze Nyilast sem a tárca által irányított területeken elért eredményeiről ismeri (úgy-ahogy) a nyilvánosság.

            Most arról értesültünk, hogy a 2014. július 2-án hivatalba lépett titkár, miután megnyitotta a Nyári Akadémia előadássorozatát, „a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról értekezett a Vajdaságban, „különös tekintettel a politikai érdekképviseletre, és hogy milyen szinteken, miként valósul meg a kisebbségi jogérvényesítés, a kisebbségi nemzeti közösségek milyen módon vannak jelen a hatalomban az önkormányzatoktól kezdve a vajdasági döntéshozatalon át egészen a köztársasági szintig”.[1]

            Az írásban azonban a tájékozatlan (Magyar Szó) olvasó hiába keresi, hogy hol is zajlott le a nevezetes „Nyári Akadémia” és ki vajon szervezte? Vagyis a jelentés nem tesz eleget az újságírás alapvető szabályainak, miszerint tartalmazni kell – egyebek között – azt is, hogy hol történt az esemény és ki vett abban részt.

Az (internetes) keresés után azt tételezhetjük fel, hogy az idézett előadás az Európai Régiók Közgyűlésének (AER) Nyári Akadémia keretében hangzott el, amelynek az idei házigazdája Vajdaság, illetve Újvidék volt, augusztus 18-a és 22-e között, mintegy „húsz ország száztíz régiójának képviselője” részvételével[2]. Fő téma „a multikulturalizmus, a többnyelvűség és a vallási sokféleség volt”.[3]

 

 

            Nyilas Mihálynak, tehát jó alkalom adódott, hogy ország-világ előtt beszámoljon a nemzeti kisebbségi jogérvényesítésről a Vajdaságban.

            A tanulságok miatt érdemes teljes egészében idézni, hogy mit is mondott – az idézett írás szerint – a nemzeti kisebbségi ügyekben is illetékes tartományi titkár:   

– Vajdaság mintegy 1,9 millió lakost számláló heterogén közösség, melynek 66 százaléka vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámlálás során, tehát a tartomány egyharmada valamely kisebbségi nemzeti közösséghez tartozik – mondta Nyilas Mihály. Hozzátette: Vajdaságban 28 nemzeti közösséget tartanak számon, legnépesebb a magyar, a szlovák, a horvát, a roma és a román nemzeti közösség.

Valamennyien az alkotmány értelmében arányosan és a rendeleteknek megfelelően képviselve kell, hogy legyenek a különböző hatalmi szinteken, és ez többé-kevésbé meg is valósul.

A titkár továbbá kitért arra is, hogyan történik – pártokon keresztül vagy más módon – az érdekérvényesítés, és természetesen miként valósulnak meg a nemzeti közösségek jogai a kisebbségi nemzeti tanácsok révén, amely – mint mondta – helyi, szerbiai jellegzetesség, magyarán olyan modell, amely igazolta önmagát az elmúlt időszakban. Lehet ugyan tökéletesíteni, de már hozott fontos és jelentős eredményeket mindegyik nemzeti közösség tekintetében. Azért jó ez a modell – tette hozzá Nyilas Mihály –, mert az adott kisebbség az általa megválasztott testület révén önmaga valósíthatja meg saját jogait négy területen, az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén” – hangoztatta Nyilas az idézett írás szerint.[4] 

Milyen megállapításokra lehet jutni a fenti szöveg alapján?

Az „értekezés”, ha egyáltalán annak lehet nevezni, címe nem felel meg a tartalomnak és fordítva. Nyilas elmondta az európai közösségnek a tartomány vezetői által általában használt szöveget a lakosság nemzeti összetételéről, amely az interneten is olvasható, miközben a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati „megvalósulásáról” szó sem esett. Illetve – az idézett írás harmadik bekezdésében – azt olvashatjuk, hogy valamennyi nemzeti közösségnek „az alkotmány értelmében arányosan és a rendeleteknek megfelelően képviselve kell, hogy legyen a különböző hatalmi szinteken, és ez többé-kevésbé meg is valósul”. Igen, „kell, hogy legyen”, de arról, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, az írásból még csak ízelítőt sem kapunk.

Nyilas az „érdekérvényesítéssel” kapcsolatban szükségesnek tartotta hangoztatni, hogy a nemzeti közösségek jogai „a kisebbségi nemzeti tanácsok révén” valósulnak meg, „amely – mint mondta – helyi, szerbiai jellegzetesség, magyarán olyan modell, amely igazolta önmagát az elmúlt időszakban”. Hozzátette: „Azért jó ez a modell, mert az adott kisebbség az általa megválasztott testület révén önmaga valósíthatja meg saját jogait négy területen, az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén”.

Az utóbbi idézettel tartalmi és értelmi is gondok is vannak. Logikátlan (és értelmetlen) például, hogy a nemzeti tanács „önmaga valósíthatja meg saját jogait négy területen”. Már csak ezért is, mivel ez semmilyen példával nincsen alátámasztva. Ezen kívül tudni kell azt is, hogy a nemzeti tanács(oknak) nincsenek „saját”, hanem csak törvény szabta jogaik. 

Nyilas azt is elhallgatta, hogy a nemzeti tanácsok egyébként is szűk jogköreit – a 2014. január 16-i alkotmánybírósági határozattal[5] – megnyirbálták, a 2013. december 5-i határozattal[6] pedig megszüntették a 35 százalékban nemzeti kisebbségek által lakott tartomány számos illetékességét.

Összességében véve, „értekezésében” Nyilas Mihály az európai régiók képviselőinek semmi újat nem mondott. Valójában elismételte azt, amit a tartomány képviselői általában mondanak, amikor külföldi vendéget fogadnak. Adós maradt, tehát, az adatokkal és az elemzéssel, hogyan is valósulnak meg a nemzeti kisebbségek jogai és politikai érdekképviselete a különböző szinteken. A hatalom képviselőjétől mást nem is kellett volna elvárni.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy az idei Nyári Akadémia szervezőbizottságának elnöke egy másik nemzeti kisebbségi, Anna Tomanová Makanová, a tartományi képviselőház alelnöke volt, amit ugyancsak az internetről tudhatunk meg, akkor a kép teljesebb lesz.

(A szereposztás alapján) Makanová Vajdaságot méltatta, amely szerinte „abban különbözik a régiók többségétől, hogy a nemzeti közösségek számára szavatolt a kulturális autonómia, a nemzeti tanácsok legitim érdekszervezetként képviselik a közösségek érdekeit a művelődésben, az oktatásban, a tájékoztatásban és a kisebbségi nyelv hivatalos használata során. Ez tehát az, amiben a tartomány, mint régió példát mutathat a kisebbségi kérdések megoldásakor” – emelte ki Makanová.[7]

A két tartományi tisztségviselő felszólalása alapján arra a következtetésre juthat a jámbor érdeklődő, hogy az idei Nyári Akadémia nem volt más, mint az itt élő nemzeti kisebbségek helyzetének idillikus bemutatása. A hatalom öndicsérete?

Újvidék, 2014. augusztus 24.

Bozóki Antal

---

[1] Kz: Kisebbségek a döntéshozatalban.  Magyar Szo, 2014. augusztus 2., 1. és 4. o. vagy http://www.magyarszo.com/hu/2439/kozelet/114983/Kisebbs%C3%A9gek-a-politikai-d%C3%B6nt%C3%A9shozatalban.htm, 2014. augusztus 22. [07:14]

[2] Európai Régiók Közgyűlésének Nyári Akadémiáјa Újvidéken. http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/eur%C3%B3pai-r%C3%A9gi%C3%B3k-k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s%C3%A9nek-ny%C3%A1ri-akad%C3%A9mi%C3%A1%D1%98a-%C3%BAjvid%C3%A9ken_511518.html, 2014. augusztus 18. [08:02] Forrás: RTV

[3] Európai Régiók Közgyűlésének Nyári Akadémiája. http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/eur%C3%B3pai-r%C3%A9gi%C3%B3k-k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s%C3%A9nek-ny%C3%A1ri-akad%C3%A9mi%C3%A1ja_511765.html, 2014. augusztus 18. [20:18 ] Forrás: RTV

[4] Lásd az 1-es alatti írásban.

[5] Odluka ustavnog suda, br. 576 [Az Alkotmánybíróság 576. számú határozta]. „Službeni glasnik” RS [A SZK Hivatalos Közlönye], 20. szám, 2014. február 21., 36-64. o.

[6] Az Alkotmánybíróság határozatot hozott, miszerint a döntés megjelentetését a Hivatalos Lapban „hat hónapra elhalasztja”. RTV: Delovi Statuta Vojvodine neustavni, sud odložio objavljivanje odluke [VRT: A Statútum részei alkotmányellenesek, a bíróság a határozat megjelentetését elhalasztotta]. http://www.rtv.rs/sr_lat/vojvodina/delovi-statuta-vojvodine-neustavni-sud-odlozio-objavljivanje-odluke_443241.html

[7] Lásd a 3-as alatti írásban.

Augusztus 24.

Bertalan napja.

Arámeus, görög, latin eredetű bibliai név, jelentése: Ptolemaiosz fia.

79 – A Vezúv kitörése elpusztította Pompeji és Herculaneum városát. Életét vesztette a legnagyobb római természettudós, id. Plinius.

1000 – Szent Bertalannak, Nagy - Örményország apostolának, a liegi püspökség patrónusának ünnepe. A művészetben gyakran ábrázolják a mészárosok nyúzókésével, ezzel is utalva mártíromságára.
1823 – Megnyílt Miskolcon a mai nemzeti színház elődje. Az első előadáson Kisfaludy Károly „A tatárok Magyarországon” című drámáját mutatták be.
1838 – Meghalt Kölcsey Ferenc költő, kritikus, politikus, akadémikus, a reformkor egyik vezéregyénisége (Himnusz).
1885 – Meghalt Lehel Ferenc festő, művészettörténész, művészetkritikus, filozófus.
1910 – Megszületett Schöpflin Gyula író, műfordító (Budapest nem felel).
1917 – Megszületett Várterész Vilmos, orvos, sugárbiológus, aki a sugárzás emberi testre, de főként a vérre gyakorolt hatását vizsgálta.
1920 – Meghalt Asbóth Oszkár nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus.

1946 – A budapesti Markó utcai fegyház udvarán háborús főbűnösként kivégezték az 62 éves Sztójay (Sztojakovics) Döme tábornokot, aki 1944-ben a németek által megszállt Magyarország miniszterelnöke volt.
1988 – Megszületett az első magyar lombikbébi.

210 éve, 1804. augusztus 24-én két francia tudós, Gay-Lussac és Biot egy hidrogénnel töltött léggömbbel 4 ezer méter magasra emelkedett, hogy a Föld mágneses térerősségét tanulmányozza.

Joseph Louis Gay-Lussac és Jean-Baptiste Biot 1804. augusztus 24-én egy hidrogénnel töltött léggömbbel 4 ezer méter magasra emelkedett. A két tudós azt akarta vizsgálni, hogy a Föld mágneses térerőssége a magasságtól függően változik-e. Gay-Lussac másodjára, szeptember 16-án egyedül szállt fel, és 7016 méteres magasságot ért el, rekordját fél évszázadon át nem döntötték meg. Ekkor megismételte a mágneses méréseket, tanulmányozta a nyomás és a hőmérséklet változásait, több mint 6000 méter magasságban levegőmintákat gyűjtött. Megfigyelései és későbbi elemzései alapján arra következtetett, hogy a Föld mágneses terének erőssége és a légkör kémiai összetétele az általa elért magasságig nem változik, míg a levegő hőmérséklete 174 méterenként egy fokkal csökken. (Dalton angol vegyész úgy vélte, hogy a kisebb sűrűség miatt a magasban nagyobb a könnyebb gázok aránya.)
Joseph Louis Gay-Lussac (1778-1850) francia fizikus és kémikus első kutatásai a gázokra irányultak. 1802-ben kimutatta, hogy azonos hőmérséklet-emelkedés esetén minden gáz térfogatának ugyanakkora részével, 1 Celsius fok hőemelkedésre térfogatának 1/273-adával tágul, ha a nyomás állandó. Ez Gay-Lussac első törvénye. (Érdemét valamelyest csökkenti, hogy ő maga nem ismerte fel felfedezésének jelentőségét.) Második törvénye ennek a párja: eszerint azonos hőmérséklet-emelkedés azonos térfogaton minden gáznál ugyanakkora arányban növeli a nyomást. A közös hőtágulási együttható tette lehetővé egy új hőmérséklet-skála kialakítását, melynek jelentőségét később Thomson angol fizikus (Lord Kelvin) ismerte fel.
1805-1806-ban Alexander Humboldttal tett világkörüli útján számos értékes meteorológiai, földmágnességi és kémiai eredményt értek el. Kísérleteik során tisztázták a vizet alkotó hidrogén és oxigén pontos arányát. Gay-Lussac hangsúlyozta, hogy a térfogat- és nem a súlyarány a mértékadó. Igaza lett: egy térfogatrész oxigén két térfogatrész hidrogénnel alkot vizet. 1808-ban tette közzé a törvényt, amelyet Louis-Jacques Thenard-ral dolgozott ki, mely szerint a gázok a kis egész számok arányában vegyülnek egymással. A kémiában ezt nevezik Gay-Lussac-törvénynek.
Gay-Lussac Thenard-ral vizsgálta az elektromos áram kémiai hatását, több elemet és vegyületet fedeztek fel. Közös művük Az elemek fizikai-kémiai tulajdonságainak kutatása. Gay-Lussac 1807-ben igazolta Laplace hajszálcsövesség-elméletét. 1811-ben kidolgozta a gőzök telítettségét meghatározó módszerét, majd 1816-ban a gőzök rugalmasságát vizsgálta. A XIX. század egyik legnagyobb vegyésze 1850. május 9-én halt meg Párizsban.
A léggömbkísérletben részt vevő tudóstársának, Jean Baptiste Biot-nak (1774-1862) kimagasló érdemei vannak az optika, az elektromosságtan, az akusztika és a fizikatörténet terén. 1803-ban felismerte a meteoritok égi eredetét, 1806-ban megmérte a gázok sűrűségét. 1811-ben felfedezte a fénytöréssel kapcsolatos fénypolarizációt, majd cirkulárisan poláros fényt állított elő. A róla elnevezett törvény a polarizáció síkjának elforgatására vonatkozik. Megmérte a hang terjedési sebességét szilárd testekben, kiváló tankönyveket írt fizikából és analitikus geometriából. Megírta a természettudományok történetét a francia forradalom alatt, könyvet írt Newtonról, valamint az egyiptomi és kínai csillagászatról. 1862. február 3-án halt meg Párizsban. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Pásztort bírálta a Vajdasági Párt

A Vajdasági Párt ma bírálta Pásztor Istvánt, a tartományi parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét a tartományi egységkormány létrehozatalának elképzelése miatt, és feltette a kérdést, hogy kinek a nevében javasol ilyesmit.

„Vajon Pásztor úr a vajdasági parlament elnökeként, a tartományi parlamenti többség részeként, a VMSZ vezetőjeként vagy Aleksandar Vučić politikai partnereként teszi ezt?” – tette fel a kérdést a VP közleményében. A párt úgy értékelte, hogy „megengedhetetlen” egyes pártok és egyének bevonása a vajdasági kormányba, mert a tartomány polgárai 2012-ben nem rájuk szavaztak, és mert ezzel jelentős mértékben átszabnák a választói akaratot. (Beta)

Közzétette: Losoncz Csaba 2014. augusztus 23. szombat, 10:13 

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/29270-2014-08-23-08-16-17 

Augusztus 23.

Bence napja.

A latin Vincentius név régi magyar Bencenc alakjának rövidülése, amelynek jelentése győztes.

1572 – Párizsban a Szent-Bertalan-éji (augusztus 23/24.) mészárlás a francia katolikusok kísérlete volt a hugenották kiírtására. A vérengzésnek összesen több mint 20000 áldozata volt.
1773 – Mária Terézia aláírta a zálogház alapító levelét és ezzel létrejött a mai Bizományi Áruház Vállalat jogelődje.
1848 – A képviselőház elfogadta a honvédzászlóaljak alakításáról szóló törvényjavaslatot. Az elképzelés értelmében Magyarország sorköteles újoncainak nagyobb része nem a császári, hanem a magyar seregbe került.
1849 – Szemere Bertalan miniszterelnök – többedmagával – elásta a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát Orsovánál.
1858 – Meghalt Reguly Antal nyelvész,a finnugor nyelvek és a nyelvrokonság kutatója, utazó.
1873 – Megszületett Markup Béla szobrász.
1873 – Megszületett Geőcze Zoárd matematikus.

1924 – Megszületett Ephraim Kishon, magyar nevén Kishont Ferenc, Izraelben élő író, humorista.
1925 – Megszületett Tandori Károly Kossuth - és Széchenyi - díjas matematikus, akadémikus.
1940 – Megnyitották a dél-zalai községben, Lovásziban azt az 1566 méter mélységű kőolajkutat, későbbiekben egyes számú olajkútként emlegették, amely ezután 35 éven át a magyarországi kőolajtermelés 70 százalékát adta.
1994 – Meghalt Fábri Zoltán színházi és filmrendező, festő, háromszoros Kossuth – díjas, kiváló művész. (Vihar, Déryné, Körhinta, Hannibál tanár úr, Édes Anna, Húsz óra, A Pál utcai fiúk).

70 éve, 1944. augusztus 23-án a népfelkelés megdöntötte a fasiszta Antonescu tábornok uralmát Romániában.
1944. augusztus folyamán a szovjetek belorussziai és ukrajnai sikereiket követően további előrenyomulásuk egyik iránya Moldova és Románia volt. Első lépésként az iasi-kisinyovi hadműveletet indították el, és augusztus 22-én a Vörös Hadsereg csapatai elfoglalták Iasi (Jászvásár) városát.
Románia a németek oldalán vett részt a második világháborúban. 1940 és 1944 között Ion Antonescu uralkodott az országban, aki szabad kezet adott a román Vasgárdának. A pogromokban és haláltáborokban több százezer zsidó és roma lakost végeztek ki. További elképzelés volt a homogén román nemzetállam megteremtése, a magyarok is veszélyben voltak Erdélyben.
A közeledő szovjet csapatok ösztönző hatással voltak az ellenállásra, Bukarestben 1944. augusztus 23-án lázadás tört ki. I. Mihály király nevében Ion Stircea tábornok, a Testőrség parancsnoka letartóztatta Ion Antonescu marsallt, Románia teljhatalmú katonai diktátorát (conducátorát). Ezután tájékoztatta fegyverszüneti kérelméről a meglepett német követet, Manfred von Killingert. A Constantin Sanatescu vezérezredes elnökletével megalakított katonai kormány lezáratta a Bukarestbe vezető utakat és vasutakat, és blokád alá vonta a fővárosi német alakulatokat. I. Mihály este bejelentette a fasiszta katonai diktatúra felszámolását, az ellenségeskedés beszüntetését az Egyesült Nemzetekkel szemben, valamint a román hadsereg csatlakozását a szövetségesekhez. A királyhoz közel álló erők átvették a közigazgatást. A kormány élére Constantin Sanatescu tábornok került.
A király a fegyveres erők főparancsnokaként parancsot adott a hadseregnek a második bécsi döntés által 1940-ben Magyarországnak ítélt Észak-Erdély visszafoglalására. 24-én a román hadsereg országszerte támadásokat intézett a német hadsereg ellen, a Luftwaffe pedig bombázta Bukarestet. 25-én a I. Mihály hadat üzent a Német Birodalomnak, és a román hadsereg átlépte a magyar határt.
A kiugrást többek között az tette lehetővé, hogy Hitler feltétlenül megbízott Ion Antonescu marsallban, így - ellentétben Magyarországgal – semmit sem tett egy esetleges kiugrás megakadályozása érdekében. Az átállást követően a román hadsereg együtt harcolt a szovjettel. Az 1. és 4. román hadsereget szeptember 6-án a 2. Ukrán Front alárendeltségébe utalták.
A szovjet csapatok ellenállás nélkül vették be Constantát, Ploestit és Bukarestet. A német fekete-tengeri flotta kénytelen volt önmagát elsüllyeszteni, a Wehrmacht Romániában állomásozó alakulatai fogságba kerültek. A fordulat következtében az ország belsejében még megmaradt romániai zsidóság jelentős része megmenekült.
A háború végére a romániai emberveszteség csaknem egymillió főre rúgott. Antonescut a Szovjetunióban hallgatták ki, majd kiadták hazájának, hogy háborús bűnösként ítélkezhessenek felette. A nemzetárulási pernek nevezett háborús bűnös perben 13 társával együtt 1946. május 17-én halálra ítélték. Június elsején Bukarest külvárosában, a Jilava erőd börtönében Mihai Antonescu korábbi külügyminiszterrel, Constantin Vasiliu korábbi csendőrparancsnokkal és Gheorghe Alexianuval, Transznisztria egykori kormányzójával együtt végrehajtották rajtuk az ítéletet. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

105 éve, 1909. augusztus 23-án indult meg a termelés a Százados úti kenyérgyárban.
Budapest lakosságát 1901-ben már 16 nagyüzem és 257 kispékség látta el kenyérrel. 1908-ban az üzemek száma elérte a 300-at, de ebből csak 20 volt nagyüzem. A munkaerő olcsó volt, a kisüzemek tulajdonosai nem érezték a gépesítés kényszerét.
1903-ban hatósági sütőüzem létesítését határozta el a főváros vezetősége, de a végleges döntés csak 1907-ben született meg. 1908-ban jelölték ki, majd 11 hónap alatt építették meg a Budapest Székesfőváros Községi Kenyérgyárat a X. kerületben (ma IX. kerület), a Százados út és a Juranits utca sarkán. A Községi Kenyérgyár 1909. augusztus 23-án kezdte meg a termelést, és a kenyérárakra gyakorolt hatása szinte azonnal érvényesült.
Az új gyár berendezésénél arra törekedtek, hogy az üzemből tiszta és egészséges kenyeret szállíthassanak a boltokba. Minden óvintézkedést megtettek annak érdekében, hogy a munkás csak tiszta kézzel nyúlhasson a tésztához, a kenyérhez.
Az akkor európai szinten is korszerű gyárat a bécsi Werner és Pfleiderer cég gépeivel és kemencéivel szerelték fel. A fizikai munka csökkentésére dagasztógépeket, lisztszitáló és -keverő berendezések állítottak be, és 10 db kétsütőteres platnis gőzkemencével látták el. A háromemeletes üzemépület második és harmadik szintjét foglalta el a lisztraktár, ahonnan a liszt a gravitáció erejét kihasználva az első emeleti automatikus mérlegekbe csordogált. A gyártelepen kisegítő létesítmények is voltak: javítóműhely, kovácsműhely, tűzoltó szertár, 16 állóhelyes istálló és pihenő a kocsisok részére. A vásárcsarnokokban a gyárnak saját boltja is volt.

A kenyérgyár olyan fontos közüzem volt, hogy működésének rendje még a helyismereti tankönyvekbe is bekerült: "Az egész tésztakészítő művelet alatt a tésztának a munkás testével való bármilyen érintkezése szükségtelen, mert a munkát gépek végzik."
1912-ben újabb 10, majd 1915-ben még 4 azonos típusú kemencével bővítették a gyárat, és 1915-ben már három műszakban sütöttek napi 60 ezer kg kenyeret.
1939 augusztusában bevezették az állami árszabályozást, és az áremelést a kormány engedélyéhez kötötték. 1940-ben zárolták a főbb mezőgazdasági termékeket. A kenyérgyárat hadiüzemmé nyilvánították, és 1941-től bevezették a jegyrendszert. A kenyérgyár a második világháború alatt is folyamatosan, igaz, csak egy műszakban termelt.
A második világháborút követően az állami vezetés 1946-ban bevezetett, majd 1951-ben újraélesztett élelmiszerjegy-rendszerrel kívánt az lakossági ellátás problémáin úrrá lenni. A nyersanyaghiány sújtotta sütőipar elavult műszaki berendezésekkel kezdte meg működését. Az élelmiszer-termelő üzemek államosítása, 1953-ban fejeződött be.
1947-48-ban a Fővárosi Kenyérgyár telephelyén létesült egy második, úgynevezett"új üzem", amelybe 25 db három sütőteres magyar kemencét építettek be, illetve 4 háromszintes, gőzcsöves kemencét állítottak be. A kenyérgyár kapacitása több mint kétszeresére bővült, és szociális létesítmények - kultúrterem, üzemi konyha, bölcsőde, könyvtár - is létesültek. 1963-ban a tésztaüzem korszerűsítése történt meg, PAVAN apróáru-vonal beépítésével.
A hatvanas évek végére az "öreg üzem" technikai háttere megújulást követelt, elkerülhetetlenné vált a kenyérgyár rekonstrukciója. A kivitelezést a Győri Tervező Vállalat tervei alapján a Fővárosi 3. sz. Építőipari Vállalat és a Fővárosi Szerelőipari Vállalat 1972. április 6-án a megnövekedett energiaellátást biztosító transzformátorház és a gázfogadó állomás építésével kezdte meg. A beruházás 1975. december 8-án az üzembe helyezési eljárással zárult.
A nyolcvanas évekre a nagyüzemek termékeivel szemben a fogyasztói kereslet az olcsó termékek irányába tolódott el. A piac a vidéki beszállítókat és a magánsütödék termékeit preferálta.
Az 1990-es évek elején a kenyérgyár átalakult részvénytársasággá, és Józsefvárosi Sütőipari és Kereskedelmi Rt. néven készített kenyeret és péksüteményeket. A gyár privatizációja után a befektetők nem üzemet, hanem jó áron eladható ingatlant vásároltak.
A Fővárosi Kenyérgyár üzemépületeit 2009 júniusában lebontották, amivel végleg lezárult egy nagy múltú pékség története. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum