A képviselőházi a rendes cirkusztól abban különbözik, hogy ott az attrakció a tűz- és kardnyelő, a mi fő cirkuszosunknak, ahogy ő maga mondja, nyelnie kell a nyálat, a knédlit és a békát.
Andrejić, Božidar
Demokrácia az, ha nem vagy bezárva, amikor nyílt voltál.
Bulatović, Vlada VIB
A vasfüggöny lehullott. És beborított bennünket.
Kitartok az építkezési maffia elleni küzdelemben. Nincs pénzem lakást vásárolni.
Doderović, Zoran
A Köztársaság nem jut szóhoz. Az elnökétől.
Ő megoldotta a válságot. Kihirdette az aranykort.
Lončar, Dušan Rankov
A vezér mindannyinkban jelen van. A májunkra megy.
Marković, Ilija
Felhúztuk az vitorlákat. Most még csak hajót és tengert kell szereznünk.
Minimaks, Milovan Ilić
Visszatérünk mi egyszer Koszovóba, ha lesz honnan.
Nestorović, Ninuš
Végül a történelmet fogjuk megvádolni a hihetetlen sikereink színleléséért.
Petković, Dragan
Azoknak, akik kólót táncolnak vele, több sikert kívánunk a következő kólóban...
Gondolom, hogy a hírt a kínai léggömbről… kissé túlfújták…
Ha már elindultál kikísérni a vendégeket… Fejezd is azt be.
Radovanović, Voja
A beszélgetés az egyetlen akadály közöttünk a dialógusnak.
Mindent, amit gondolunk hatalomról, elmondjuk, amikor megváltozik.
Simić, Milan R.
Nem egyszerű elárulni az országot. Parlamenti többség kell hozzá.
Simić, Slobodan
Ti csak menjetek az utatokon! Mi majd csak találunk valami másik zsákutcát.
Tomić, Zoran R.
A magas árak miatt a legnagyobb gondban a Szerb Pravoszláv Egyház van. A szerbek most többet vetik a keresztet az üzletekben, mint a templomokban.
Se a hatalom, se az ellenzék nem adja Koszovót. Nagy csatát vívnak a körül, hogy ki nem adja jobban.
Vukmirović, Branko
Fordította
Bozóki Antal
2023. február 25., szombat
2023. február 24., péntek
„Ismerje el végre az EP Szerbia eredményeit!”?
Májusban újabb EP határozat várható Szerbiáról
Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője
Deli Andor, a Fidesz/Véemesz vajdaságból elszármazott EP-képviselője felszólalásában kiemelte, „Szerbia több elismerést érdemel, mivel az ország kompromisszumkészséget és folyamatos nyíltságot mutat annak érdekében, hogy mielőbb az EU tagjává válhasson”.[1]
– Szerbiának bátorításra és az eredményeinek elismerésére van szüksége ebben az érzékeny időszakban, amikor a koszovói kérdés kapcsán kialakult helyzet megoldása a tét.
Az EU folyamatosan a jutalom és büntetés, a répa és a bot politikájában gondolkodik. Azonban az Európai Parlament jelentéseiben az utóbbi időszakban sokkal több a kioktató kritika, mint az elismerés. Itt az idő, hogy az EP végre újra a bővítési folyamat motorjává és szószólójává váljon, segítve ezzel Szerbia és a nyugati közvetítők igyekezetét – hangoztatta Deli.
Gál Kinga, a Fidesz képviselőcsoportjának elnöke hangsúlyozta: Szerbia „uniós integrációját erősen támogatjuk. Ezért kiegyensúlyozott Szerbia-jelentésre van szükség, a feszültségeket csak tovább élező politikai aktivizmus helyett.”[2]
– Deli Andor felszólalásában hangsúlyozta: a tagjelölt országoknak folyamatosan egyes tagállamok és az Európai Parlament támogatásának hiányával kell szembesülniük, ez jelentősen lassítja az EU bővítési folyamatát.
Gál Kinga, a Fidesz képviselőcsoportjának elnöke kiemelte: a nyugat-balkáni bővítés az EU stratégiai érdeke, biztonságának kulcsa; fontos, hogy az Európai Parlament ne ideológiai alapon közelítsen a nyugat-balkáni országokhoz – írja egyebek mellett a sajtóközleményben a képviselők felszólalásról.[3]
Vladimir Bilčik Szerbiára vonatkozó jelentéstervezetében egyebek mellett az áll, hogy „a joguralom terén való előrelépés, a Koszovóval való kapcsoltok normalizálása és az EU külpolitikájával való összehangolás határozza meg az EU-hoz való csatlakozás további dinamikáját”.[6]
Viola von Cramon-Taubadel az Európai Zöld Párt (Alliance 90/The Greens) parlamenti képviselőcsoportja árnyék-jelentéstevőjének értékelése szerint két strukturális probléma van Szerbiának az Európai Unióba vezető útján, éspedig a demokrácia és a joguralom, valamint a Koszovóval való párbeszéd.
Von Cramon szavai szerint, „a pártok közötti dialógus után, az EP közvetítésével, az ellenzék visszatért a parlamentbe, de a választási feltételekkel kapcsolatos lényegi változás nem történt.
– A politikai színtér továbbra is polarizált és a kormány közeli bulvársajtó kampánya a politikai ellenfelek iránt és a gyűlöletbeszéd továbbra is jelen van – mondta Viola von Cramon.
A sajtószabadsággal kapcsolatban Viola von Cramon emlékeztetett, hogy „Szerbiában láthatóan nem alkalmazzák a Médiastratégiát, nem átlátható, hogy kinek a tulajdonában van a média, elmarad a gyűlöletbeszéd elleni eljárás, de probléma van a nemzeti frekvenciák odaítélésével is”.[7]
Bilčik jelentése várhatóan májusban kerül az EP elé,[8] amikor újabb Szerbiával kapcsolatos határozat elfogadása esedékes.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak meghatározott feltételei vannak. Az Európai Unióról szóló szerződés állapítja meg azokat a feltételeket/kritériumokat és elveket, amelyeknek minden, az Európai Unióhoz (EU-hoz) csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie.
Ezek a (más néven koppenhágai) kritériumok a következők:
2. működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
3. a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.[9]
Mondja meg már végre Deli Andor és Gál Kinga, hogy ezek közül a kritériumok közül Szerbia melyiknek tesz maradéktalanul eleget? Ez mellett, Szerbia nem hangolta össze külpolitikáját az EU-val, nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen.
Ha valaki 10 vagy 20 évet Brüsszelben (nagy lábon) él, jóformán már azt sem tudja, hogy mi történik a közösséggel, amelyiket képviselnie kellene! Mit tud Gál Kinga egyáltalán Szerbiáról és az itteni magyar közösségről?
A két képviselőnek köze nincs a valósághoz, csak a Fidesz álláspontját szajkózzák, miszerint „Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba, tegnap fel kellett volna és még a pótvizsgán átmehet az unió, hogy ha holnap felveszi a szerbeket”.[12] Csak éppen arra nem tudnak válaszolni, hogy milyen „eredményeket” ért el Szerbia, mikor teljesíti végre a csatlakozási kritériumokat?
Az ilyen képviselőket vissza kell hívni! Meg kell tiltani, hogy bárki két mandátumnál tovább képviselője legyen az Európai Parlamentnek!
Lásd még A közösség leszégyenítése! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. február 4. 11:14
https://www.vajma.info/cikk/szerbia/32392/Ismerje-el-vegre-az-EP-Szerbia-eredmenyeit.html, 2023. február 9. 22:34, és Magyar Szó, 2023. február 11. 3.
[2] Uo.
[3] Deli Andor: A Nyugat-Balkán országainak nem kritikára, hanem pozitív üzenetekre van szüksége. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/32411/Deli-Andor-A-Nyugat-Balkan-orszagainak-nem-kritikara-hanem-pozitiv-uzenetekre-van-szuksege.html, 2023. február 14. 19:10
[4] Vladimir Bilčik predstavio nacrt izveštaja o Srbiji u Odboru za spoljne poslove (AFET) [Vladimir Bilčik bemutatta a Szerbiáról szóló jelentés tervezetét a Külpolitikai Bizottságnak (AFET)]. https://europeanwesternbalkans.rs/vladimir-bilcik-predstavio-nacrt-izvestaja-o-srbiji-u-odboru-za-spoljne-poslove-afet/, 2023. február 9.
[5] A Szerbiáról szóló 2021. évi jelentés. https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0284_HU.html
[6] Lásd a 4-es alatti írást.
[7] Uo.
[8] Nacrt izveštaja Vladimira Bilčika o Srbiji pred AFET-om 9. februara, usvajanje rezolucije u maju [Vladimir Bilčik jelentéstervezete Szerbiáról február 9-én az AFET előtt, határozathozatal májusban]. https://europeanwesternbalkans.rs/nacrt-izvestaja-vladimira-bilcika-o-srbiji-pred-afet-om-9-februara-usvajanje-rezolucije-u-maju/, 2023. január 24.
[9] Csatlakozási kritériumok (koppenhágai kritériumok). https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/glossary/accession-criteria-copenhagen-criteria.html
[10] Andor Deli. https://en.wikipedia.org/wiki/Andor_Deli
[11] Gál Kinga. https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1l_Kinga
[12] Szijjártó: Szerbiát már tegnap fel kellett volna venni az Európai Unióba. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szijjarto-szerbiat-mar-tegnap-fel-kellett-volna-venni-az-europai-unioba, 2022. április 6. 13:40 - 16:57
Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket
2023. február 24.
Jó reggelt kívánok!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket
- Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról
- Egy éve kezdődött az ukrajnai invázió: öt dolog, amiben megváltoztatta a háború a világot.
Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket
Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket,
az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami
feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések
értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európával Johannes Hahn uniós
költségvetési biztos.
Az osztrák nemzetiségű költségvetési biztos egyelőre nem fedte fel a
testület válaszát a kormány által előző héten elküldött informális
javaslatra, amelynek értelmében államtitkártól felfelé lemondanának a
közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumába kinevezett kormányzati
illetékesek. Úgy tudjuk, hogy a bizottság még nem alakította ki
végleges álláspontját a kérdésben, de egy lapunknak nyilatkozó
bennfentes forrás szerint kizárható, hogy Brüsszel meg fog elégedni a
magyar javaslattal, „ami a minimálisnál is kevesebb”.
Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról
A svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációjának késlekedése miatt diplomáciai jegyzéket, úgynevezett demarsot próbált átadni személyesen
Szijjártó Péternek a francia, a német és a brit nagykövet tavaly év
végén és a napokban is, de a külügyminiszter nem fogadta őket – értesült
a Szabad Európa.
Eközben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok
kihelyezett frakcióülésének második napján bejelentette, hogy jövő héten
a parlament elé kerül a svéd–finn NATO-csatlakozás kérdése. Közölte azt
is, hogy a frakció megosztott az ügyben, ezért felkérték az
Országgyűlés elnökét, küldjön delegációt a két országba tájékozódás
céljából, de ez nem jelenti a döntés elhalasztását.
Globális kihatás: öt dolog, amiben megváltoztatta a világot az ukrajnai háború
A háború katasztrófát hozott Ukrajna és válságot a világ számára, amely
instabilabb és félelmetesebb hely lett, amióta Oroszország 2022. február
24-én megtámadta szomszédját. Mi az az öt dolog, amiben alapvetően
megváltozott a világ? Cikkünkben ezeket vettük sorra.
Újabb milliárdos visszafizetést javasol az OLAF egy oktatási projekt miatt
Az EU csalás elleni hivatala 3,6 millió eurónyi közösségi támogatás visszafizettetését javasolja,
miután szabálytalanságokat talált egy, magyar iskoláknak szánt
digitális fejlesztési projektben. A vizsgálat a közbeszerzési eljárás
során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki
előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat
kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak.
Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is
vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú
tárgyalása március 29-én lesz.
Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon
Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen is megerősítette
perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi
államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek.
Hozzátette: a vádirat nagy része valótlan és alaptalan. Védője pedig
Varga Judit igazságügyi minisztert, illetve elődjét, Trócsányi Lászlót,
valamint Süli Jánost is beidéztetné.
Az utóbbi évek legnagyobb, nyilvánosságra került korrupciós ügyében nem
vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem.
A Helsinki Bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: szembemegy a kormány az EU-s elvárásokkal
Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti
a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi
reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi
munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott
társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a
Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban
érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen
mozdul a sarkalatos kérdésekben.
Figyeljünk továbbra is a gázra – szól az illetékes német hivatalnok tanácsa
Klaus Müller, a német közüzemi hálózati felügyelet vezetője
figyelmeztetett, hogy bár kedvező az időjárás, bőségesek a
földgáztartalékok és az árak visszaestek a csúcspontról, még túl sok minden romolhat el, különösen ha a fogyasztók és a vállalatok belefáradnak a spórolásba, ráadásul már a következő télre kell gondolni.
Amit még tudni érdemes
Az Eurobarométer szerint az uniós polgárok továbbra is támogatják Ukrajnát és a szankciókat (444)
Az EU-ban Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka
helyesli, az Oroszország elleni szankciókkal a válaszadók 74 százaléka
ért egyet. Magyarországon ez 61 százalék, illetve 56 százalék.
Amerikai nagykövet: Nem a kormányzati média személyes támadásai aggasztóak, hanem az átszűrődő orosz propaganda (HVG)
David Pressman pragmatikusnak, biztatónak és bensőségesnek nevezte
párbeszédét a kormánnyal, de kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan „nagy a zaj”
a kormány ellenőrzése alatt álló médiában. Aláhúzta: az ott megjelenő
támadások nem ellene, hanem az Egyesült Államok ellen irányulnak, és így
is tekintik őket.
Nyugat-Európában már minden negyedik gyerek külföldi származású anyától születik (G7)
Az eurózóna országaiban 21,5 százalékról 25,3 százalékra nőtt a külföldön született anyától származó újszülöttek száma.
Lasszóval kell fogni a magyar munkaerőt (Index)
2023 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,699
millió fő volt, 46 ezerrel több, mint egy éve. Egyre több vállalat
toboroz akár Délkelet-Ázsiában is.
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége