Tükröm, tükröm, zsebtükröm...

 Az MNT nem tud és nem is akar, meg se próbál segíteni a nemzeti közösségi problémák felismerésében és megoldásában!

Ez szabad ország, senki nem kényszeríthet, hogy
a saját fejeddel gondolkodj, ha ezt nem akarod.
[Ovo je slobodna država, ne može vas nitko natjerati
da mislite svojom glavom, ako to ne želite.]
Ismeretlen

Tómó Margaréta a Családi Kör – és a Sajtószabadság Alapítvány külmunkatársa Zsebtükör – Érvényesülnek-e a jogaink? címmel[1] (május 19-én) írt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) február 1-n indított „Zsebtükör nevű alkalmazásának gyakorlati hasznosulásáról”[2].
– A Zsebtükör applikáció működtetése az MNT-nek a Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájában vállalt feladata. Célja, hogy segítse a vajdasági magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítését, a magyar nyelvhasználatot a hivatalos eljárásokban.
A Zsebtükör mobilalkalmazás elsősorban lehetővé teszi a jogsértések dokumentálását és bejelentését – egyszerűen és gyorsan, akár anonim módon is. Ezen túl pedig elérhetővé teszi a kisebbségi jogokra vonatkozó információkat is, rendszerezi és kereshetővé teszi az adatbázist – írja a testület hivatalos honlapján[3].

A Zsebtükör februári aktiválása, vagyis bevezetése óta összesen hét (!! – B.A.) bejelentés érkezett az MNT-hez az applikáción keresztül, telefonon vagy e-mailben, tudta meg Tómó Margaréta Fremond Árpádtól, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől.
– A nyelvhasználati sérelmek kapcsán megkeresésünk pillanatában az MNT-nek nem volt egyetlen eljárásrendje sem, az, hogy a bejelentésből lesz-e eljárás, kizárólag a sérelem jellegétől és a bejelentő igényeitől, szándékától függ. A beérkezett kérelmeket az MNT hivatala előzetesen áttekinti, mérlegelve az MNT tanácsának és a bejelentést tevőnek a törvényekben meghatározott felhatalmazásait. Amennyiben az ügy eljárást igényel, kiválasztják a bejelentést tevő személlyel ezek közül a legcélravezetőbbet – írja az idézett cikkben.

Tómó Margaréta három konkrét (anya)nyelvhasználati sérelemről számol be.
Az egyik szerint Tőke Jánosnak a Családi Kör hetilap főszerkesztőjének, a Szabad Magyar Szó közéleti portál szerkesztőjének „a szerb útlevél készítésekor igen kellemetlen élményben volt része, ugyanis a helyi rendőrségen (vélhetően Zentán – B.A.) közölték vele, csakis a szerb nyelv betűkészlet áll az ügyintéző rendelkezésére, így hiába szerepel a családtagjának a neve magyarul az anyakönyvben, a Tőkéből Teke lett az új útlevélben”.
– Tőke János a Zsebtükör alkalmazás segítségével jelentette az esetet a Magyar Nemzeti Tanácsnak, s néhány levélváltás (!? B.A.) után úgy döntöttek, hogy eljárást kezdeményeznek a belügyminisztérium ellen. Az esetet jelentették (nem panaszt tettek? – B.A.) a köztársasági ombudsmannak, ő levelet írt a belügyminisztériumnak, annak pedig tizenöt nap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon” – közli Tómó Margaréta.

Az írás alapján meg lehet állapítani, hogy Tőke János esete a rendőrséggel még folyamatban van. Az illetékes szervek úgymond leveleznek egymással, ami eltarthat egy ideig. Az írásból nem derül ki, hogy akkor Tőke esetében az MNT kezdeményezett-e eljárást a belügyminisztérium ellen és milyet, vagy csak „az esetet jelentették a köztársasági ombudsmannak”?
– Időközben az is kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Tanács egy másik személy nevében is eljárást indított a köztársasági ombudsmannál a belügyminisztérium és a Szabadkai Rendőrkapitányság ellen annak kapcsán, hogy az illető útlevele nem az anyakönyvi kivonatban szereplő magyar nyelvű adatok alapján készült el, hanem szerb nyelven került kiadásra – írja Tómó Margaréta.
Ebben az esetben sem derül ki a cikkből, hogy mi lett a végkifejlet, az „eljárás” eredménye?

Tómó Margaréta arról is beszámolt, hogy „szerkesztőségüket felkereste egy személy, aki amiatt tett panaszt a Zsebtükör alkalmazáson keresztül, hogy Csóka község önkormányzati hivatalos honlapjának kétnyelvűnek kellene lennie, de az csak szerb nyelven olvasható”. (Továbbra is[4].)

– Hivatalunk felkereste az önkormányzatot, ahol azt a választ kaptuk, hogy az érvényben levő létszámstop miatt nem tudnak alkalmazni hivatalos fordítót, csakis külső munkatárssal dolgoznak. Amint nyílik rá lehetőség, alkalmaznak majd hivatalos fordítót az önkormányzaton belül, nemcsak a weboldal, hanem más hivatalos dokumentumok fordítása végett is. Tisztelettel: a Magyar Nemzeti Tanács Hivatala – hangzott az MNT válasza.

– Az illető ezután megkérdezte az MNT-t, hogy ezt a választ ők most elfogadták, vagy tesznek lépéseket, hogy ne sérüljenek a kisebbségi jogok, de erre a hivatal már nem reagált, vagyis úgy tűnik, hogy Csókán tovább folytatódik a kisebbségi jogok semmibevétele – olvasható az idézett írásban.

Az MNT Hivatalának viszonyulása és a válasza ebben az esetben is elfogadhatatlan. Az MNT csak a postás szerepét játssza. A panasztevőnek egyszerűen továbbította a csókai önkormányzat ugyancsak, „nesze semmi, fogd meg jól” válaszát. Ebben ugyanis azt írja, hogy „a létszámstop miatt nem tudnak alkalmazni hivatalos fordítót, csakis külső munkatárssal dolgoznak”. 

Ezek szerint Csókán nemcsak a weboldal, de más hivatalos dokumentumok fordítását sem végzik! Csókán sem akarják alkalmazni a hivatalos nyelvhasználati törvényt! Elárulták magukat! Fordítót is alkalmazhatnának külső munkatársként! Persze, ha lenne erre akarat!

A három eset alapján arra lehet következtetni, hogy a „helyi rendőrségek” nem alkalmazzák, még csak műszakilag sincsenek felkészülve az 1991-ben (!!) hozott és többször módosított hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény alkalmazására! Az MNT még arra sem volt képes – az előző elnök Hajnal Jenő se Fremond Árpád elvtársak elnöksége alatt –, hogy az ún. nyelvhasználati törvény 2018. évi módosításait[5] beépítse a honlapján közreadott fordításba (ott még az 2010. évi szöveg szerepel[6])! Egyáltalán, hogy lehetett/lehet így dolgozni?!
Azt is meg lehet állapítani, hogy az MNT-tisztségviselőnek egyáltalán nincsen betekintése az említett törvény gyakorlati alkalmazásába. Ebből pedig az következik, hogy nem végzik a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényből[7] eredő feladataikat!

Nem fogadható el az – egyébként figyelemfelkeltő, fontos és a közösségi jogérvényesítéshez útmutató – írás szerzőjének a következtetése, miszerint „az is igaz, hogy nem mindig tud a Magyar Nemzeti Tanács segíteni a probléma megoldásában”. (Az írásból nem derül ki, hogy a többi négy bejelentéssel mi történt.)
A végkövetkeztetés az lehetne, hogy az MNT nem tud és nem is akar, meg se próbál segíteni a nemzeti közösségi problémák felismerésében és megoldásában!

Az MNT-nek nem csak nyitottnak kellene, hogy legyen a jogsérelmek bejelentésének fogadására, de azok közvetlen felismerésére és orvoslásának követelésére is. Erre azonban nem akad(t) példa.
Az MNT-ben – amely névleg a magyar közösség önkormányzata legfőbb testülete – eddig sem fordítottak kellő figyelmet a közösségi jogok érvényesítésére, még kevésbé álltak ki a jogsérelmek elhárítása és kezelése érdekében. Ezen a viszonyuláson – amint az idézett írásból is látszik – a Zsebtükör program sem fog változtatni!
Fremond Árpádról, az MNT elnökéről már a megválasztásakor tudtuk, hogy a VMSZ (Vajdasági Magyar Szolgapárt) szürke katonája, az elhunyt Pásztor István kádere, és hogy alkalmatlan a testület elnöki tisztségének az ellátására.

BOZÓKI Antal

__________
[1] Tómó Margaréta: Zsebtükör – Érvényesülnek-e a jogaink? A Magyar Nemzeti Tanács Zsebtükör alkalmazásának gyakorlati hasznosulása. https://szmsz.press/2024/05/19/zsebtukor-ervenyesulnek-e-a-jogaink/, 2024. május 19. 14:33
[2] Zsebtükör. https://zsebtukor.mnt.org.rs/
[3] Elérhető a Zsebtükör mobil alkalmazás!
https://www.mnt.org.rs/elerheto-zsebtukor-mobil-alkalmazas
Bővebben lásd a Vajdaságban 53 százalék az őslakos (Az MNT tükre) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16129, 2024. február 9.
[4] Opština Čoka [Csóka Község]. https://www.coka.rs/
[5] ZAKON O SLUŽBENOJ UPOTREBI JEZIKA I PISAMA [TÖRVÉNY A HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL]."Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönye], 45/91, 53/93, 67/93, 48/94, 101/2005 szám – másik törvény, 30/2010, 47/2018 i 48/2018 – javítás. propisi/zakon_o_sluzbenoj_upotrebi_jezika_i_pisama.html
[6] TÖRVÉNY A HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL. Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. – másik törvény és 30/2010. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

Öt perc jár az ellenzéki jelöltnek, de tilos a hatalom kritizálása

 

2024. május 28. 17:06

Igencsak kellemetlen meglepetésben volt része Goran Jovanovićnak, a Zenta többet érdemel nevet viselő koalíció listavezetőjének, aki szerette volna a Pannon Televízióban megismertetni a Szerbia Népi Mozgalma, a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége által meghatározott célokat és terveket, vagyis, hogy a zentai választásokon a négyes sorszámmal induló lista mit csinálna másképp, mint a jelenleg hatalmon levő Vajdasági Magyar Szövetség és koalíciós partnere, a Szerb Haladó Párt.

– Mivel a Pannon RTV nyilvánvalóan kiemelt figyelemmel kíséri a jelenleg zajló választási folyamatot (pontosabban a VMSZ kampánytevékenységét) és én – az egyik zentai választási lista vezetőjeként – mind a mai napig nem kaptam megkeresést tőlük, gondoltam elébe megyek a dolognak. Felhívtam a televízió főszerkesztőjét, akit megkérdeztem, hogy a választási törvények és az újságírás alapvető szabályainak megfelelően, számíthatunk-e arra, hogy még ebben a kampánycsendig hátralévő kevés időben, kapunk egy lehetőséget a választási listánk és a programunk bemutatására. A szerkesztő úr egy kis időt kért, hogy konzultálhasson (vajon kivel?) ezzel kapcsolatban, majd azután jelentkezni fog – olvasható Jovanović Facebook-bejegyzésében, amely így folytatódik:

– Nem sok idő telt el és csörgött is a telefonom. A vonal másik végén a Közügyek című műsor szerkesztője volt, aki elmondta, ha már így megkerestem őket, kapok öt percet a listánk bemutatására – írta Jovanović, ami elsőre elfogadhatónak is tűnt a számára, de a beszélgetés így folytatódott:

– Azt is közölte, hogy a műsor nem élőben menne, hanem felvételről, valamint lenne még egy szabály: a műsor alatt nem szabadna más listákról, pártokról említést tenni. Főleg nem bírálni őket, negatív jelzőkkel illetni, például Zenta polgármesterét vagy más hatalmi politikust, mert »ez nem fér bele a műsor profiljába« (!). Ennek hallatán, megköszöntem a „lehetőséget” és közöltem, nem kívánok élni vele.

Jovanović hozzátette: Ez is egy újabb bizonyíték arra, hogy mennyire egyenlőtlen a választási verseny, valamint jól megmutatja milyen állapotban vannak az MNT irányítása alatt álló médiaházak.

https://szmsz.press/2024/05/28/ot-perc-jar-az-ellenzeki-jeloltnek-de-tilos-a-hatalom-kritizalasa/

DK: Megindulhat a megfosztási eljárás Sulyok Tamás ellen

  

Dobrev Klára, a DK EP-lista-vezetője

Összegyűlt a szükséges számú aláírás az Országgyűlésben, így elindulhat a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben kezdeményezett megfosztási eljárás – közölte Dobrev Klára, a DK EP-lista-vezetője. Szerinte az államfő erkölcsi és politikai bukása már megtörtént, csak a közjogi van hátra.

Lehet Magyarország köztársasági elnöke egy olyan ember, aki köztörvényes bűnöket követett el? – Dobrev Klára közlése szerint erre a kérdésre várnak választ Orbán Viktor miniszterelnöktől és a Fidesz parlamenti frakciójától.

A Demokratikus Koalíció és a megfosztási eljárást támogató ellenzéki pártok egyértelmű választ adtak erre a kérdésre; szerintük nem lehet az ország államfője „egy köztörvényes bűnöző, aki bűncselekmények sorát követte el, bármikor is tette azt az életében, aki törvényellenesen játszott át magyar termőföldet külföldiek kezére” – mondta a DK-s politikus.

Dobrev Klára szerint most Orbán Viktoron a sor, hogy válaszoljon erre a kérdésre: kifejezheti-e a miniszterelnök szerint a magyar nemzet egységét és képviselheti-e a magyarokat a nagyvilágban egy olyan ember, aki törvényellenesen játszott át magyar földet külföldiek kezére?

„Az a néma sunnyogás, amelybe a miniszterelnök burkolózik, az a gyávaság legbiztosabb jele. Emlékeznek rá, így próbálta túlélni Novák Katalin bukását, és most így próbálja túlélni Sulyok Tamás bukását is, ami erkölcsi és politikai értelemben már megtörtént. Már csak a közjogi van hátra, ezért indítottuk meg a megfosztási eljárást” – fogalmazott Dobrev Klára.

A DK már korábban kinyilvánította, hogy szerinte a köztársasági elnök megválasztását nem lehet Orbán Viktorra bízni, a népnek kell közvetlenül megválasztania, és az élet sajnos őket igazolta. Orbán Viktor döntött, és megint a magyarok érdekével szemben, ezért őt terheli a felelősség.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Dobrev Klára szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök a kétezres évek elején egyike volt azon ügyvédeknek Szeged környékén, akik több mint ezerhektárnyi termőföldet játszották át külföldiek kezére.

Korábbi cikkünk a témában: Dobrev Klára: Sulyok Tamás ügyvédként külföldiek kezére játszott át csongrádi földeket

Dobrev Klára múlt csütörtökön adta át az ügyészségnek azokat a dokumentumokat, amelyek szerinte alátámasztják állításait.

Sulyok Tamás ügyvédi tevékenysége során soha nem működött közre törvénybe ütköző szerződés megkötésében – így reagált a Sándor-palota. Az államfő az elhangzott rágalmakat a választási kampány részének és rendkívül tisztességtelennek tartja, és határozottan visszautasítja – olvasható a közleményben. A rágalmazóval szemben a Sándor-palota megteszi a megfelelő jogi lépéseket – közölték.

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a megfosztási eljárást az Alaptörvény 13. cikke szabályozza. A képviselők egyötöde indítványozhatja, tényleges megindításához azonban az Országgyűlés kétharmados többsége kell.

Ehhez kapcsolódóan: Magyar György szerint ha voltak is, mára elévültek Sulyok Tamás zsebszerződéses ügyei

Ezt követően az Alkotmánybíróságra kerülne az ügy, amely megvizsgálná az indítványt, és annak alapján megfoszthatná tisztségétől a köztársasági elnököt, ha megállapítja a szándékos törvénysértést.

Magyarországon ilyen megfosztási eljárás még nem indult, de kezdeményezés már volt: 2012 márciusában az LMP nyújtotta be Schmitt Pál akkori köztárasági elnök ellen a plágiumügy miatt, ám a benyújtás után pár nappal az államfő lemondott, ezért az indítványról nem szavazott az Országgyűlés.

Ehhez kapcsolódóan:
A választási kampány részének tartja a személyét érő támadást Sulyok Tamás államfő 

https://www.szabadeuropa.hu/a/dk-megindulhat-a-megfosztasi-eljaras-sulyok-tamas-ellen/32967355.