„Adjátok vissza, ami az enyém volt!”

Csak 2014-ben derül ki pontosan, hogy hány házat, lakást, üzlethelyiséget, valamint építkezési telket, erdőt és szántóföldet származtat vissza az állam

Ha a Szerbiai Képviselőház elfogadja a vagyon-visszaszármazatási törvénytervezetet az ország elmondhatja magáról, megkezdte az egyik legnagyobb tévedésének helyreállítását. Ez is egy lépés az európai uniós tagállamjelölti státus megszerzése, és a további tárgyalások megkezdése felé. A környező, egykor szocialista államberendezésű országok mintájára Szerbia is a természetben való és a pénzbeli kárpótlást helyezi előtérbe, ám a termőföldekkel kivételt alkotnak, mert esetükben nem lehetséges a csere elvén történő visszaszármaztatás.

Durva becslések szerint négymilliárd eurónál is nagyobb értékű vagyon vándorolhat át állami tulajdonból magántulajdonba. Továbbra sem lehet tudni azonban, hogy hány ház, lakás, üzlethelyiség, telek, erdő és szántóföld származtatható vissza eredeti formájában. Erre csupán három év múlva, 2014-ben kapunk választ. Jelenlegi becslések szerint legtöbb visszaszármaztatási igény termőföldre és erdőre vonatkozik, ezeket szinte teljes mértékben természetben vissza tudnák adni egykori tulajdonosaiknak, vagy azok örököseinek. A jelenleg állami tulajdonban levő üzlethelyiségeket is hasonlóképpen tervezik visszaszármaztatni, azzal, hogy a mostani bérlők még két évig használtatják az épületeket. A törvénytervezet arra az esetre is tartogat megoldást, ha az egykori vagyon már nem származtatható vissza eredeti formájában, mert már nem létezik, vagy időközben, a privatizáció során magánkézbe vándorolt. Az ilyen vagy hasonló esetekben az egykori tulajdonosokat euróhoz kötött államkötvényekkel kárpótolják. A kárpótlási jegyek a szóban forgó vagyontárgynak a visszaszármaztatást megerősítő rendelet jogerőre lépését követően értékesíthetőek. Az alaptőke mellett az érintettek a két százalék körüli kamatot is megkaphatják, a törvény életbe lépésétől számított időszakra. Addig a vagyontárgy értékének a 10 százaléka vehető fel, a szociális kategóriába eső egyének esetében pedig a vagyontárgy 50 százaléka, pénzben kifejezve pedig legfeljebb 10 000 euró.
A szerb állam a vagyon-visszaszármaztatási törvény végrehajtására mintegy kétmilliárd eurót irányzott elő, az állam bruttó társadalmi össztermékének 6 százalékát. Ezt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősítette, ám hozzátette, a keret áttörése megkérdőjelezné az állam pénzügyeinek stabilitását.
Zlatko Stefanović, a belgrádi Jogi Kar tanára szerint a törvénytervezet egyensúlyt igyekszik teremteni a lakosság követelése és az állam képessége között. Félő azonban, mondja, hogy hatalmas szakadékot teremtenek azok között, akiket természetben, és azok között akiket pénzben kárpótolnak. Ugyanis a kétmilliárd eurós alap korántsem lesz elegendő, mert sokkal nagyobb vagyont pénzben kell kárpótolni, mint amennyit vissza lehet származtatni. Igaz, ezek még csupán becslések, mert néhány éve, a visszaigénylési dokumentációk átadásakor sok volt a hiányos és pontatlan kérvény. Számos ország korlátozta az összeget, amelyet egy-egy örökösnek fizethetnek ki. Így tett Németország és Horvátország. Ez egyfajta történelmi teher, amelyet az állam már nem tud vállalni.
A vagyon-visszaszármaztatást intéző ügynökség mintegy 150 000 egykori tulajdonos, vagy annak leszármazottja kérvényére számít. Stefanović szerint a követelések átadására kiszabott kétéves határidő, és a fél évtől egy éves időszak azok elbírálására nem elegendő, és félő, hogy teljesíthetetlenek lesznek.
Szlovéniában a vagyon-visszaszármaztatást 1991-ben kezdték meg, és még mindig nem ért véget. Németország két évtizeden át végezte azon elv szerint: „Adjátok vissza, ami az enyém volt, úgyis tudjátok mit vettetek el tőlem”.
Ilyen szigorú normatívákat, mint Szerbia egyetlen állam sem állított lakosai elé. Félő, hogy itt sokan nem tudják begyűjteni az egykori vagyonbirtoki lapokat, mert a hatalom emberei sokszor csupán kiűzte ingatlanjaiból polgárait. Tisztességtelen lenne jelen esetben olyan dokumentumokat követelni, amelyeket az állam a nacionalizáció során ki sem állított, mondja Stefanović. (B92)

MEGTUDTUK!
– A termőföld esetében közvetetten mégis lehetőség nyílik majd a cserealapon történő visszaszármaztatásra, mégpedig akkor, ha abban a községben, ahol az egykori tulajdonos földjét visszaköveteli, az elmúlt 50 évben volt földtagosítás, ezt Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője jelentette ki tegnap a Magyar Szónak. VA

Magyar Szó, 2011. szeptember 19., 1. o.
http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-09-19_Adjatok_vissza_ami_az_enyem_volt.xhtml