Népszámlálás: pénzbírság a választ megtagadóknak

A polgárok kötelessége, hogy pontos adatokkal szolgáljanak a népszámlálási biztosoknak, s a kérdőív minden kérdésére pontos és teljes válaszokat adjanak.
A személyi igazolványban szereplő címnek nem kell okvetlenül azonosnak lennie azzal a lakcímmel, ahol az adott személy háztartása többi tagjával él.
A kérdezőbiztosoknak tájékoztatniuk kell a polgárokat arról, hogy az általuk összegyűjtött információkat bizalmasan kezelik.
Három nappal a szerbiai népszámlálás megkezdése előtt mindenféle élethelyzet elképzelhető, még az is, hogy a polgár nem engedi be lakásába a kérdezőbiztost.
„Amennyiben a kérdezőbiztosnak, amellett is, hogy tájékoztatta a háziakat jövetele céljáról, s felmutatja biztosi igazolványát és felhatalmazását, nem engedik meg, hogy betegye a lábát az adott lakásba, a kérdezőbiztos a lakás előtt is kitöltheti az űrlapot”, mondta Snežana Lakčević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályvezetője.
Amennyiben a megkérdezett személy megtagadja az adatszolgáltatást, a kérdezőbiztosnak erről tájékoztatnia kell a népszámlálási bizottságot. A népszámlálásról szóló törvény értelmében 20 ezertől 50 ezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az a személy, aki megtagadja a kérdőíveken szereplő kérdésekre a választ, illetve nem ad pontos adatokat.

Arra a kérdésre, hogyan fogják megoldani a „tartózkodási hely” kérdését abban az esetben, amennyiben valaki egyik lakhelyre van bejelentve, de egy másikon él, Snežana Lakčević azt válaszolta, hogy az összeírást azon a címen végzik, „ahol az illető személy életvitelszerűen él a családjával vagy egyedül”, attól függetlenül, hogy azon a címen van-e a bejelentette lakhelye, vagy sem.
„Ez azért van, hogy ’statisztikai képet’ nyerhessünk a lakhatási feltételekről, amelyek között az adott személy él”, magyarázta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy tesznek-e fel konkrét kérdéseket például a polgárok bevételeivel, személyi jövedelmével kapcsolatban, netalán ehhez valamilyen dokumentumot is fel kell mutatni, Lakčević azt válaszolta, a kérdőíveken nem szerepel olyan kérdés, amely a jövedelem magasságára vonatkozik, de olyan igen, amely az elmúlt egy év megélhetési költségeire vonatkozik.
„E kérdés alapján azzal kapcsolatban jutunk adatokhoz, hogy a megkérdezett személy miből élt az elmúlt egy évben: fizetésből, nyugdíjból, vagyon utáni bevételből, szociális juttatásokból, tanulói vagy hallgatói ösztöndíjból, munkanélküli segélyből, de az eltartott személyekkel kapcsolatos adatok is kiderülnek. Tehát csak a bevétel forrását kell megnevezni, az összegét semmiképpen sem”, húzta alá a szakember.
Szavai szerint a polgárok nem kötelesek nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról, vallási felekezetükről (amellyel kapcsolatban magán a kérdőíven is szerepel útmutatás), anyanyelvükről, valamint azzal a kérdéssel kapcsolatban, amely arra keresi a választ, hogy a megkérdezett személynek vannak-e problémái mindennapi tevékenysége ellátásakor a látásával, hallásával, járásával, emlékezőképességével, koncentrációjával, önállóan képes-e felöltözni, táplálkozni, tisztálkodni, kommunikálni...

(Politika)
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4409/Nepszamlalas-penzbirsag-a-valaszt-megtagadoknak.html, 2011. szeptember 27. [18:00]