Június 28.

Irén napja.

Görög eredetű név. Jelentése: béke.
1836 – 85 éves korában meghalt James Madison, aki az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke volt 1809-től 1817-ig.

1884 – Táncsics Mihály író, politikus halála.
1919 – A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerződést.
1914 – Szarajevoban Gavrilo Princip anarchista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ez szolgált ürügyként, az első világháború kirobbantásához.
1921 – Megszületett Eötvös Gábor zenész, zenebohóc (Van mááááásik).
1926 – Megszületett Brooklyn-ban Mel Brooks amerikai színész, rendező, író. Ismertebb filmjei: Drakula halott és élvezi; Robin Hood – A fuszeklik fejedelme; Az élet büdös; Űrgolyhók; Nicsak, ki beszél még!; Az elefántember; Az ifjú Frankenstein; Producerek.
1932 – Megszületett Pat Morita amerikai színész. Ismertebb filmjei: Anakonda 2. – Királykobra; Inferno; Mulan – szinkron; Az új karate kölyök; Karate kölyök 1-3.; Babes in Toyland; Pancser a Vadnyugaton.
1948 – Megszületett Memphis-ben Kathy Bates Oscar-díjas amerikai színész, rendező. Ismertebb filmjei: Tortúra – Oscar-díj (1991) – Legjobb női főszereplő; Schmidt története; Sírhant Művek - rendező; A nemzet színe-java; A vizesnyolcas; Titanic; Az ördög háromszöge; Sült zöld paradicsom; A gyönyör rabjai.
1957 – Poldini Ede zeneszerző, zongoraművész halála.
1966 – Megszületett John Cusack amerikai színész, producer. Ismertebb filmjei: Amerika kedvencei; Pop, csajok satöbbi; Jack Bull; A John Malkovich menet; Anasztázia – szinkron; Con Air – A fegyencjárat; Éjfél a jó és rossz kertjében; Minden gyanú felett; Lövések a Broadwayn; Money for Nothing; Svindlerek.

100 éve, 1914. június 28-án az Ifjú Bosznia szervezethez tartozó szerb diák, Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta a boszniai hadgyakorlat alkalmából odalátogató Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét.

Ferenc Ferdinánd 1896-ban, Rudolf trónörökös halála után lett a Monarchia trónjának várományosa. Támogatta a Monarchiában élő nemzetiségek jogainak kiterjesztését, ugyanakkor a magyar önállóság korlátozásán fáradozott, a külpolitikában agresszív és militarista nézeteket vallott. 1914 júniusában egy hadgyakorlat megtekintésére utazott az 1878-ban megszállt, majd 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovinába. Bosznia bekebelezésével a Monarchia fontos pozícióra tett szert a balkáni orosz térhódítással szemben, de magára vonta a délszláv népek, elsősorban Szerbia gyűlöletét. A délszláv egység fanatikus hívei a Habsburgok kiűzését tervezték, és az 1910-es évek elejétől több merényletet is megkíséreltek a két tartományban a Monarchia tisztségviselői és az uralkodócsalád tagjai ellen.
A látogatás hírére szerb diákok, az Ifjú Bosznia szervezet tagjai elhatározták, hogy meggyilkolják a trónörököst, amiben a szerb titkosszolgálat és a Fekete Kéz terrorszervezet is támogatta őket. A merénylők - Gavrilo Princip, Nedjelko Cabrinovic és Trifko Grabez - nemcsak a délszláv egység fanatikus támogatói voltak, hanem tüdőbajban is szenvedtek, azaz nem sok vesztenivalójuk volt. A merénylők arra készültek, hogy elvegyülnek a tömegben, robbanószerkezetet hajítanak, pisztolylövéseket adnak le a trónörökösre.
Ferenc Ferdinánd feleségével, Chotek Zsófia grófnővel 1914. június 28-án érkezett Szarajevóba. Érkezésükkor bomba robbant a pályaudvaron, de ők sértetlenek maradtak, és nyitott gépkocsiban indultak a városházára. Út közben Cabrinovic bombát dobott kocsijukra, de ezt a főherceg lesöpörte, csak kísérete egyik tagja sebesült meg. A városházi fogadás után a pár a kórházba, a sérült tiszt látogatására indult, de az első autó sofőrje eltévesztette az útvonalat. A konvoj visszafordulása hatalmas kavarodást okozott, szerencsétlen véletlen folytán éppen ott, ahol Princip várakozott. A szerb diák a tömegben a házaspár veszteglő kocsijához furakodott, és közvetlen közelről két lövést adott le rájuk. A főherceg azonnal, a felesége egy óra múlva halt meg. Principet a helyszínen elfogták, de fiatal kora miatt nem halálra, hanem húsz év várfogságra ítélték, 1918-ban a theresienstadti börtönben halt meg tuberkulózis következtében. Szerbiában nemzeti hősnek tekintik, nevét utcák, intézmények viselik, Belgrádban szobra is áll.

A merényletet az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ürügyül használta fel az első világháború kirobbantására. A bécsi diplomácia a nagy háborúra legjobban felkészült Németország biztatására 1914. július 23-án eleve teljesíthetetlen ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig belépett a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy Britannia is, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is. A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott, a végső egyenleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményből: a 100 kép a XX. századról című filmet
http://nava.hu/adatlap/?id=1626816 MTVA – Sajtó- és fotóarchívum