2016. november 24., csütörtök

Betelepítések Zentán?

A VMDK Hirmondó hasábjain már többször is írtunk a koszovói romák betelepítéséről  a magyar többségű településékre. Úgy látszik ez a sor most Zentával fog folytatódni. Ugyanis, azon a bizonyos zentai KKT ülésen, amelyről hírt adtunk a VMDK Hírmondó 46. számában,  nem csak a hivatalos nyelvhasználat elvét gyalázták meg, hanem  a kisebbségi kormánypárt - haladó koalíció egy olyan akciótervet fogadott el, amely a menekültek, belsőleg széttelepített és a visszatérő  (visszatoloncolt) személyek megsegítését szolgálja.
Hogy érthetően fogalmazzunk:  a kilencvenes évek horvátországi, boszniai, koszovói menekültek, illetve a Nyugat-Európából visszatoloncolt (főleg koszovói romák) személyek  tartós jellegű zentai letelepedesét szabályozza.

Természetesen az akciótervet  kiszavazók  ezt tagadják. Szerintük ez csak azokra korlátozódik akik már ott vannak, és az akcióterv csak pályázati célokat szolgálna. Magyarázatuk szerint komoly pályázati források állnak a rendelkezésükre, úgy országos, úgy EU-s szinten. Tiszta szándékuk bizonygatására   mellékeltek azt a deklarációt (szándéknyilatkozatot), amelyet 2007-ben fogadott el a zentai önkormányzat és annak értelmében csak azokat fogadnák vissza akik Zenta Község területéről mentek el az  EU területére, ott illegálisan tartózkodtak és most visszatoloncolják őket.

De hát láttunk mi már karón varjút! Ezt mondták  Kaszáék is a kilencvenes években  amikor hozzájárultak a menekültek befogadásához Szabadka- Óbecse- Temerin vonalon  ami a későbbiekben  sok magyar  településen az etnikai arányok  felborítását okozta.

 
Mi a gond?
Kezdjük azzal, hogy a deklaráció, vagyis a szándéknyilatkozat, egy elképzelésnek a deklaratív kinyilatkoztatása és jogi értelemben véve nem kötelező jellegű!  Ellenében annak az akciótervnek  amit a zentai Községi Képviselő-testület (KKT) ülésén fogadtak el, ahol szerb nyelven  záradék (zaključak)  formájában, míg magyar nyelven végzés (szerb nyelvre visszafordítva rešenje) formájában fogadták el  ami jogi szempontból nézve  már kötelező jellegű.

 Az akcióterv valójában ennek a kötelező jellegű dokumentumnak a mellékletét képezi, és   egyik szakasza (3.4 alatti fejezet) célkitűzésként említi meg az elvándorlás és a rossz demográfiai helyzet miatt bekövetkezett lakosságcsökkentés  orvoslását, azaz a népesedési adatok javítását a fent említett kategóriába tartozókkal való pótlással.

Idézet az akciótervből: " Tekintettel a rossz demográfiai helyzetre, a lakosság számának a csökkenésére és az általános elnéptelenedésre, ez a terv bemutatja az aktivitásokat, amelyek  ezen kedvezőtlen helyzet javítására irányulnak, az aktivitásokkal, amelyek a lakásügy megoldására irányulnak, különösen a háztartások felvásárlásával házi felszereléssel, építőanyag csomag odaítélésével a feltételeket nélkülöző lakólétesítmények adaptálására."

Külön aggodalomra ad okot az a kitétel is, hogy országos szinten, de önkormányzati szinten  sem, hivatalosan nem rendelkeznek adatokkal hány visszatoloncolt személyre ( főleg koszovói romák) lehet számítani.
 

Bácsföldvár, Péterréve, Martonos, Kishegyes, Szabadka példáján pontosan lehet látni hogyan működik a képlet. Megjelenik egy nemzetközi adományozó, megjelenik a szerbiai kormány minisztériuma, a pályázni kívánó önkormányzat,  majd egy ingatlanokat  forgalmazó, magánkézben lévő ügynökség aki lebonyolítja a házak felvásárlását, amelyeket  aztán a visszatoloncoltak, akiknek addig semmi közük nem volt az adott településhez, községhez, a  birtokukba vesznek.

 Egyszerre nem nagy számban jelennek meg, kerülik a felhajtást,  de folyamatosan érkeznek és  telepednek. Ha valaki ezt szóvá meri tenni akkor egyből nácinak bélyegzik,  majd azt mondják ezt nem államilag irányítják, különben is  a szerb állampolgároknak az alkotmány szerint joguk van letelepedni az egész ország területén,  tehát szó sincs az  etnikai arányok erőszakos megváltoztatásáról.

Ebből okulva, és  figyelembe véve azokat a folyamatokat, amelyek már  elkezdődtek  más magyar többségű önkormányzatokban ahol a községi vezetőség hasonló összetételű van, feltűnően  felelőtlen az akciótervben megfogalmazott célkitűzés, mert azzal gyakorlatilag egy  kiskaput nyitottak  a tömeges betelepítésnek. 

Ha azt is tudjuk, hogy ezek a folyamatok  felgyorsultak amióta országos, tartományi és önkormányzati szinten is a volt radikálisok vannak hatalmon,  akkor  arra a következtetésre jutunk, hogy a koalíciós partner halálos ölelése ezúttal végzetes következményekkel járhat a délvidéki magyarságra. Ha engedjük.


2016. november 24. 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése