2016. november 19., szombat

Ha nem teszünk semmit, negyven éven belül egyetlen vajdasági fiatal sem beszél majd magyarul

Pomozi Péter Lőrincze-díjas nyelvész tartott előadást Szabadkán

Ha nem teszünk semmit, negyven éven belül egyetlen vajdasági fiatal sem beszél majd magyarul
Vajdasági magyar újságíróknak és lektoroknak szervezett nyelvi képzést a Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub. Az előadók között olyan elismert nyelvészek szerepeltek, mint dr. Pomozi Péter budapesti egyetemi docens, aki idén nyerte el a Lőrincze-díjat.
Az előadó rámutatott a közszolgálati és kereskedelmi médiában egyaránt előforduló nyelvi hibákra, elsősorban a szólások kifacsart használatára és a nyelvszerkesztési problémákra. Dr. Pomozi Péter szerint a média nyelvhasználatában elkövetett torzítások akkor hatnak ki a nyelvre, ha a tévedések elfogadottá vagy rosszabb esetben normává válnak. Akkor beszélhetünk problémáról, ha már senkit sem érdekel az, hogy a legsutább, legsántább módokon kitekert szólásokat használ a sajtó. Többnyelvű környezetben ez a kísérőjelenség természetes, de fontos, hogy felfedezzük és szükség esetén kijavítsuk a média nyelvhasználatában előforduló nyelvi torzításokat és hibákat.
[...]
Dr. Pomozi Pétert arról is megkérdeztük, hogy mennyi időt jósol a vajdasági magyar nyelvnek. A nyelvész elkészített egy „optimista” grafikont az utóbbi harminc év népszámlálási adatai alapján, amelyek – mint mondta – viszonylag relevánsak a magyar népmozgások szempontjából. A diagram idővonalán látható a vajdasági magyarság csökkenésének számaránya. 2057 és 2060 között éri el a vajdasági magyarság a nullapontot, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi tendenciák alapján addigra már csak 70 és 80 felettiek lennének aktív magyar nyelvűek és egyetlen fiatal sem. Hogy ez miért optimista? – tette fel a kérdést az előadó. Azért, mert minden nyelvcsökkenésben van egy kritikus pont, például amikor egy faluban bezárják a magyar iskolát, akkor azzal kimondták a végítéletet, mert lehet hogy még ottmarad néhány család, de fiatalok már nem látják értelmét a maradásnak. A statisztika szerint lineárisan fogyna el a magyar beszélők száma 2057 és 2060 között, de a kritikus pontra érve ez a szám általában exponenciálisan csökken. Az asszimiláció és a migráció nagyon súlyos problémája a magyar nyelvterületnek, de vannak jó és kipróbált disszimilációs modellek, amelyekkel ez a csökkenés megállítható – hangsúlyozta Pomozi Péter.
Az előadó jóvoltából az említett statisztikát és a megoldási javaslatokat is tartalmazó Jelentés a magyar nyelvről című kötet megtalálható a Szabadkai Városi Könyvtárban. A nyelvi képzésen Molnár Csikós László, Karácsony Fanni és Kartag Nándor előadását is meghallgatták a jelenlevő újságírók és lektorok. A rendezvényt a Magyar Nemzeti Tanács és a Szabadkai Városi Könyvtár támogatta.
Basity Gréta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése