Történelmi sebek feltépése
Kisebbségjogi témák
November 17.
Magyar egyetemet, kutatóintézetet!
A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében
kerekasztal-értekezletet tartottak Újvidéken a Tudósklubban a vajdasági magyar
felsőoktatás és tudományos utánpótlás kérdéseiről, az elmúlt másfél évtized
eredményeiről és a jövőt illető elképzelésekről.
A részvevők álláspontjaikat az alábbi zárónyilatkozatban foglaltak
össze:
1. A vajdasági magyar felsőoktatás és tudományosság ügyében az utóbbi
időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás
elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását
tartjuk szükségesnek.
2. Rendkívül fontosnak tekintjük egy Vajdasági Magyar Kisebbségi
Kutatóintézet megnyitását.
3. Alapvetően fontos a vajdasági magyar tudóstársadalom tagjairól egy
friss adatbázist kialakítani, a VMAT honlapján megjeleníteni és hírlevelekben
megteremteni egy korszerű kommunikációt.
4. A vészes munkanélküliség és az elvándorlás
megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben,
vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a
magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel
egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk
érdekeit.[1]
A fiatalok konkrét követeléseket megfogalmaztak meg. Az itthon maradás függvényében
is. A politikusok kötelessége lenne, hogy megtegyenek minden lehetségest lépést
ezek teljesítése érdekében.
A Magyar Egyetem mellett nagyon hiányzik a Vajdasági Magyar Kisebbségi
Kutatóintézet is, amelynek elsődleges feladata az itteni magyarság helyzetének
tárgyilagos, a tudomány módszereivel való feltárása kellene, hogy legyen.
November 17.
„Ez hihetetlen!”
A zentai képviselő-testület ülésének napirendjén szerepelt a Közigazgatási Hivatal átszervezése Sarnyai Rózsa Edit, a Közigazgatási Hivatal október 15-én kinevezett új vezetője ismertette a napirendi pontra vonatkozó javaslatot.
Rácz Szabó László (MPSZ) azt javasolta, kerüljön
bele a rendeletbe, hogy aki a zentai önkormányzatban munkaviszonyt akar létesíteni,
annak – tekintettel a lakosság nemzeti összetételére – mindkét nyelvet (magyar,
szerb) beszélnie kell. Sarnyai válaszában elmondta, „a kétnyelvűségre vonatkozó
kitétel benne van a munkahelyi besorolásban, de válaszából az is kiderült,
nincs akadálya annak, hogy ez ebbe a rendeletbe is belekerüljön”.[2]
A vita lezárása és a módosító
javaslatok elhangzása után következett a szavazás. A magyar és szerb nyelv
kötelező ismeretére vonatkozó javaslat 12 szavazatot kapott és elbukott. – A
jelen levő 11 VMSZ-es képviselő közül egyetlen egy sem tartotta
fontosnak, hogy a zentai önkormányzatban dolgozó köztisztviselő, vagy
közalkalmazott tudjon kommunikálni az ügyfelekkel magyar és szerb nyelven is!
Sőt, a jelek szerint erről nincs is véleményük, mert valamennyien tartózkodtak
– írja Kókai Péter a
képviselő-testület üléséről készült írásában.[3]
VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG PROGRAMJA
Szabadka, 2004.
június 19.
Az anyanyelvhasználat
(…)
„Kiemelten fontosnak tartjuk
megteremteni a magyar nyelv hivatalos használatának jogi, intézményes és
anyagi feltételeit. Harcolunk azért, hogy a magyar nyelv minden olyan
területi önkormányzatban hivatalos legyen, ahol a magyarság aránya meghaladja
az 5%-ot, vagy ahol a létszáma több mint 2000 fő. Ezekben a területi
közösségekben minden közhatalmi szervben szavatolni kell magyar nyelven a
szóbeli és írásbeli kommunikációt, valamint a törvényszéki és közigazgatási
eljárások lefolytatását. Ugyancsak szavatolni kell a magyar nyelvű
közokiratok kiadását és a közfeliratok feltüntetését. A felsorolt jogok
következetes alkalmazása érdekében javasoljuk a kétnyelvű tisztviselők
munkájának külön javadalmazását, valamint nyelvi és szakmai képzését.[4]
|
Zenta község Statútumának 5. szakasza (Nyelv és írásmód) előírja, hogy
„Zenta község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill írásmód,
valamint a magyar nyelv és írásmód”.[5]
Ebből az következik, hogy a községi közigazgatásban a két nyelv és írásmód egyenrangú
használatban van.
Ha közelebbről megvizsgáljuk Sarnyai Rózsa Edit válaszát, arra
következtetésre juthatunk, hogy a zentai közigazgatásban a „kétnyelvűség”
munkahelyi követelmény, mivel a nyelvtudás „benne van a munkahelyi besorolásban”,
illetve a munkafeladatok leírásának tartozéka. Ha viszont ez a követelmény
belekerült volna az átszervezési „rendeletbe”, akkor a munkaviszony
létesítésének a feltételévé is válik. Lehetséges, hogy a munkahelyi pályázatok
kiírásakor szem előtt tartják ezt a követelményt is, de nem egyértelmű, hogy ez
kötelező is lenne.
Adva volt, tehát, egy lehetőség annak a munkahelyi feltételnek a
kötelezővé tételére, hogy a zentai közigazgatásban munkaviszony létesítésekor a
pályázónak mindkét nyelvet (a magyart és a szerbet) beszélnie kell. Ez most
mégsem kapott támogatást. A nyelv „beszélése”, bármelyikről is legyen szó,
számos közigazgatási munkahelyen viszont, ahol pl. határozatot kel hozni, vagy
jegyzőkönyvet készíteni, önmagában még nem elegendő, a dolgozónak tökéletesen
ismernie kell az adott nyelv szakterminológiáját is. A múlt század hetvenes
nyolcvanas években az ilyen munkahelyeken dolgozókat külön javadalmazták,
nagyobb fizetésben részesültek. Azóta persze sok víz lefolyt a Tiszán…
Miért nem élünk az alkotmányos és törvény adta jogainkkal, ahol, és amikor
erre megvannak a feltételek? Megválaszolatlan az is, hogy a VMSZ-es
képviselőket mi motivál(hat)ta, hogy a javaslat ellen szavazzanak, ha már nem
volt akadálya, hogy bekerüljön a rendeletbe? Talán a Szerb Haladó Párttal
(SNS) kötött koalíciós szerződés? Kit képviselnek ezek egyáltalán?
November 18. [13:30]
Történelmi sebek
feltépése
Vajdaság Szerbiához csatolásának múzeuma
nyílik meg 2018. november 25-én Újvidéken, jelentette be Igor Mirović
tartományi kormányfő.
A Novosti napilapnak nyilatkozva elmondta, az előkészületek már
megkezdődtek, hogy az esemény századik évfordulóján ünnepélyesen megnyithassák
a múzeumot.
„A gyűjtemény nem csak a történelmi november 25-ei dátummal
foglalkozik. Azt szeretnénk, ha egy helyen tudnánk bemutatni a szerbség
évszázados harcát jogaiért, kultúrájáért, autonómiájáért és az egyesülésért
egészen a 17. századtól kezdődően Vajdaság Szerbiához csatolásáig”, mondta
Mirović, aki szerint 2017 elején döntenek a jövendőbeli múzeum megalapításáról.
Egyelőre nem gondolnak új múzeumépület építésére, hanem a leendő intézmény a
már meglévő újvidéki múzeumi épületek valamelyikében kap helyet.[6]
A Szerb Nemzeti Színházban november 25-én este abból az alkalomból szerveztek nagyszabású ünnepséget, hogy Vajdaságot 98 évvel ezelőtt csatolták Szerbiához. (A VMSZ-es Magyar Szó szerint: „Egészen pontosan a csatlakozásról szóló döntés meghozatalának a 98. évfordulóját ünnepeltük”.) Az ünnepségen jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnöke is.
– A szerb kormánynak javasolni fogom, hogy módosítsák az állami
ünnepekről szóló törvényt, és hogy november 25-ét iktassák be állami ünnepeink
sorába – mondta többek között ünnepi beszédében Tomislav Nikolić szerb államelnök, aki emlékeztetett arra, hogy az
„északi és a déli szerb tartományok az egységes szerb állam elszakíthatatlan
részeit képezik”.[7]
A két esemény csak folytatása a Tartományi Képviselőház által 2016.
szeptember 15-én a Vajdaság „hagyományos jelképei használatának módjáról szóló
határozat” elfogadásával kezdődött eseményeknek, amelyek a Szerb Haladó Párt
(SNS) – a VMSZ koalíciós partnerének – a hatalomra lépésével indultak a
tartományban. Mindehhez Pásztor István, a párt elnöke készségesen
asszisztált.
Ehhez hozzá tartozik az is, hogy szerb részről (az 1944/45-ös
magyarellenes atrocitások ügyében – B. A.) mindmáig „hiányzik az az őszinte
bocsánatkérés, ami magyar oldalról már oly sokszor elhangzott”.[8]
Most még csak az a kérdés, hogy menyire van ez a politika összhangban a
mindkét ország által hivatalosan kinyilvánított jószomszédi kapcsolatokkal? Aleksandar Vučić szerb kormányfő minapi
nyilatkozatával, miszerint „kiemelkedően jó a szerb kormány kapcsolata a
szerbiai magyarsággal”[9]?
És Orbán Viktor magyar kormányfő
kijelentésével, hogy „Szerbia szívügyének tekinti az országban élő magyarokat,
messze kiemelkedik Európában a kisebbségeket támogató politikájával”.[10]
Na, már most, ha valaki őszinte jószomszédi kapcsolatokat akar ápolni, tiszteletben
akarja tartani a nemzeti kisebbségek jogait és méltóságát, akkor miért
szükséges feltépni a – még be nem gyógyult – történelmi sebeket? Kinek, minek a
javát szolgálja a magyar közösség irritálása? Nem fogjuk mi ezt újabb
megalázásként megélni? A Magyar Nemzeti Tanácsnak állást kellene foglalni ebben
a kérdésben! Nem fogja megtenni.
Mit szólna Tomislav Nikolić ahhoz, ha például a magyar honvédség 1941.
évi bevonulását ünnepnappá tennénk?
Nikolić javaslatát – a legújabb hírek szerint – elfogadásra már
benyújtotta a szerb kormánynak[11]…
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016.
november 29.
[1] A 15. VMTDK tudományos kerekasztalának zárónyilatkozata. Szabad Magyar Szó, http://szabadmagyarszo.com/2016/11/18/a-15-vmtdk-tudomanyos-kerekasztalanak-zaronyilatkozata/, 2016. november 18.
[2] Kókai Péter: „Ez hihetetlen!” http://www.magyarmozgalom.rs/hu/cimoldal/kokai-peter-ez-hihetetlen
[3] Uo.
[4] Vajdasági Magyar Szövetség. http://www.vmsz.org.rs/content/program
[6] Újvidék: 2018-ban megnyílik Vajdaság Szerbiához
csatolásának múzeuma. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20851/Ujvidek-2018-ban-megnyilik-Vajdasag-Szerbiahoz-csatolasanak-muzeuma.html,
2016. november 18. [13:30]
[7] szb: Új állami ünnep. http://www.magyarszo.rs/hu/3224/vajdasag_ujvidek/156700/%C3%9Aj-%C3%A1llami-%C3%BCnnep.htm,
2016. november 26. [08:35]
[8] S. T. G.: Az őszinte bocsánatkérésre várva. Magyar Szó, 2016. november 7. 4, vagy
http://www.magyarszo.rs/hu/3206/kozelet/155643/Az-%C5%91szinte-bocs%C3%A1natk%C3%A9r%C3%A9sre-v%C3%A1rva.htm
2016. november 7. [08:49] >> 2016. november 7.
[15:06] és Stanyó Tóth Gizella: Feltárni és megjelölni minden tömegsírt!
Hét Nap, 2016. november 23. 22-23.
[9] Vučić: A
jó magyar-szerb politikai kapcsolatok a gazdaság területén is megmutatkoznak. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24289/Vucic-A-jo-magyar-szerb-politikai-kapcsolatok-a-gazdasag-teruleten-is-megmutatkoznak.html,
2016. november 21. [13:18]
[10] MTI. Orbán: Itt az ideje a magyar-szerb gazdasági
együttműködés megerősítésének.
[11] Tanjug. Novi državni praznik [Új állami ünnep]. http://www.blic.rs/vesti/politika/novi-drzavni-praznik-nikolic-predlozio-25-novembar-dan-prisajedinjenja-vojvodine/qxcqvyr,
2016. november 28. [16:36]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése