A KMAT elnökének, Tőkés Lászlónak a meghívására, az Európai Néppárt (EPP) magyar delegációjának vendégeként, tizenhét tagú küldöttség érkezett Brüsszelbe, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország magyar szervezeteinek és pártjainak képviseletében. Ahogyan az a Kárpát-medencében tartott ülések esetében is történik, meghívást kapott Szili Katalin, Magyarország miniszterelnökének autonómiaügyi megbízottja, valamint a testület szakértői is, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Bizottság igazgatója, Bedő Árpád jelenlegi, valamint Mécs László volt KMAT-titkár.
Tőkés László EP-képviselő, a KMAT alapító elnöke köszöntőjében
emlékeztetett arra, hogy legutóbb öt évvel ezelőtt jöttek a KMAT
keretében a határon túli szervezetek vezetői Brüsszelbe, azóta pedig nem
sokat változott a helyzet, sem az európai intézmények nem lettek
érzékenyebbek ügyünk iránt, de az utódállamokban sem sokat javultak az
autonómia esélyei. Kedvező fejlemény viszont, hogy az európai parlament
új elnöke, Antonio Tajani egy kisebbségekkel foglalkozó
tanácsadót nevezett ki, akivel a határon túli magyar képviselőknek már
alkalmuk nyílt találkozni. A hagyományos kisebbségpolitikát ki kell
szélesíteni az autonómiapolitika irányába – mondotta. A párbeszéd és az
összefogás fontosságát hangsúlyozva ugyanakkor hozzátette: az autonómia
ügyében csakis akkor lehet előrelépni, hogyha a magyar szervezetek
határozottan felvállalják annak képviseletét, és hogyha az önrendelkezés
lesz politikájuk „közös nevezője”.
A kihelyezett ülés első részében áttekintették az általuk képviselt
közösségek helyzetét, majd arról egyeztettek, hogy az európai
parlamentben jelen lévő, a határon túli közösségek érdekeiért küzdő
képviselők miként tudják képviselni az autonómia ügyét az őshonos
nemzeti közösségek gondjai iránt érzéketlen uniós intézményrendszerben. Bocskor Andrea kárpátaljai
képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ottani magyarok az orosz
helyzet foglyai, ugyanis az ukrán politika az autonómia puszta említését
sem tűri, a hatóságok pedig kifejezetten ellenségesen viszonyulnak mind
a kettős állampolgárság iránt, mind az autonómiát képviselő
politikusokkal szemben. Deli Andor vajdasági képviselő azt
hangsúlyozta, hogy Brüsszel „barátságtalan” viszonyulása ellenére a
kényelmetlen témákat is fel kell vállalni. Csáky Pál felvidéki
képviselő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a petíciós bizottság
konkrét esetekben nyomásgyakorló vagy éppenséggel helyzetmegoldó eszköze
lehet ügyeinknek. Sógor Csaba erdélyi képviselő pedig a Minority
SafePack európai polgári kezdeményezés fontosságára hívta fel a
figyelmet a közelgő aláírásgyűjtés vonatkozásában.
Az ülésre vendégként meghívást kapott Herbert Dorfmann
néppárti EP-képviselő is, aki az 1972-től autonóm státussal rendelkező
észak-olaszországi tartományt, Dél-Tirolt képviseli az európai
parlamentben. Beszámolójában a dinamikusan fejlődő Dél-Tirolt mutatta
be, kiemelve, hogy az egyre több országos feladatkört ellátó autonóm
régiónak immár nagyon erős gazdasági önállósága van, adójuk 90 %-a
helyben marad, ez tette lehetővé, hogy a negyven évvel ezelőtt nagyon
szegény térség az autonómia működtetésével Olaszország leggazdagabb
tartományává váljék. A migránsválság amúgy már náluk is komoly kérdés, a
mintegy ötvenezer bevándorlónak ugyanis nyilatkoznia kell, hogy a
német, olasz vagy a ladin közösséghez tartozónak vallja-e magát, ez
pedig, úgy tűnik, szinte megoldhatatlan problémákat gerjeszt. Kérdésre
válaszolva a képviselő azt mondta, hogy az uniós tagság nem oldotta meg
az évtizedes kisebbségi gondokat, éppen ezért a csatlakozás előtt álló
államok esetében a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását
hangsúlyosabban kell követelni.
Kihelyezett ülésük második részében a KMAT képviselői áttekintették
a szervezet által elvégzett 2016-os állapotfelmérés eredményeit, és
megállapodtak abban, hogy 2017-ben is folytatják a
monitoring-tevékenységet, valamint abban is, hogy az autonómia
megvalósításának esélyeit növelendő szorosabbra fűzik az együttműködést a
brüsszeli magyar képviselettel.
A KMAT szervezésében ősszel az önrendelkezéssel és az autonómia
esélyeivel foglalkozó, reprezentatív konferenciára kerül sor, amelynek
szervezéséhez máris hozzákezdtek.2017. április 27. csütörtök
A
Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács
2017.
április 25-én tartott brüsszeli ülésén elfogadott
zárónyilatkozata
A közép-európai rendszerváltozások óta a
Kárpát-medencei, kisebbségi sorsra jutott őshonos magyar nemzeti közösségek
helyzete a mai napig nem rendeződött. Az elmúlt negyedszázadban létszámuk
folyamatosan és drasztikusan csökkent.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács,
melynek valamennyi számottevő kisebbségi sorban élő magyar politikai szervezet
a tagja, egyhangúlag megállapítja, hogy a magyar közösségek – európai
sorstársaikhoz hasonlóan – szülőföldön boldogulásának egyetlen biztosítéka a
tényleges és teljes körű autonómia. Teljes körű, azaz a személyi elvű,
kulturális és területi autonómia, illetve ezek kombinációja.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács
kijelenti, hogy az autonómia különböző formáinak megvalósítása érdekében minden
elképzelhető törvényes eszközt igénybe vesz.
A Kárpát-medencei, őshonos magyar
kisebbségek autonómiája a közép-európai térség és ez által egész Európa
stabilitásának és békéjének záloga, ezért az Európai Unió alapvető érdeke. A
társadalmi béke, a politikai stabilitás és a gazdasági prosperitás hosszú távon
csak akkor biztosítható, ha a kisebbségi sorba kényszerített magyarok is
gyakorolhatják a teljes körű önrendelkezést.
Magyar Közösség Pártja (Szlovákia)
Kárpátaljai Magyar kulturális Szövetség
(Ukrajna)
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (Románia)
Székely Nemzeti Tanács (Románia)
Erdélyi Magyar Néppárt(Románia)
Vajdasági Magyar Szövetség (Szerbia)
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
(Szerbia)
Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártja
(Szerbia)
Horvátországi Magyarok Demokratikus
Közössége
Muravidéki
Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (Szlovénia)
Ausztriai Magyar
Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése