Fél éve zajlik a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatójának megválasztása körüli hercehurca, ennek visszásságairól szerdán sajtótájékoztatón számolt be Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, aki egyébként a Magyar Mozgalom társelnöke is. A csantavéri iskola tantestülete január 19-én véleményezte az igazgatói pályázatra beérkezett jelentkezéseket. 86-ból 83-an szavaztak, közülük 49-en támogatták István Ervint, 25-en Kecsenovics Szabó Dórát, és további nyolcan két másik jelöltet. Ezt a kérdést az MNT oktatási bizottsága február 7-én tűzte napirendre, és a tantestület által támogatott jelöltet az MNT illetékes bizottsága is támogatta, 14 igen és 1 ellenszavazat mellett.



Még aznap az MNT Végrehajtó Bizottsága is támogatta István Ervin kinevezését. Február 23-án a Magyar Nemzeti Tanács ülésén 24 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett maga az MNT is – az egyetlen szerv, amely a törvény szerint véleményezheti az igazgatóválasztást – István Ervint támogatta és megküldte az iskolaszéknek az erre vonatkozó dokumentumot. Az iskolaszék különböző háttértevékenységek és lobbizások után február 27-én ült össze és a két jelölt közül 5:4 arányban Kecsenovics Szabó Dórát támogatta.
A történet innen kezdve lesz bonyolult…
A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság március 9-i keltezésű határozatában – amellyel jóváhagyta Kecsenovics Szabó Dóra kinevezését – az áll, hogy az MNT előző napi, azaz március 8-i dokumentumában támogatja Kecsenovics Szabó Dóra kinevezését. Ezt követően beállt egy „lefagyott” helyzet, az iskolaszék ugyanis nem érti a jóváhagyást, ezért kérvényezi az MNT-től és a tartományi titkárságtól is, hogy juttassák el az erre vonatkozó dokumentációt, hiszen az iskolaszék rendelkezésére álló, és a tartomány felé megküldött  dokumentumok arról szólnak, hogy az MNT által támogatott jelölt István Ervin volt.
Sem az MNT, sem a tartományi titkárság nem méltatta válaszra az iskolát, a mai napig sem.
Emiatt április 11-én az iskolaszék egyik tagja levélben kért magyarázatot a Magyar Nemzeti Tanácstól. Három nappal később az MNT öt tagja a közérdekű adatokhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény, illetve az MNT alapszabályának 11 szakasz a. és b. pontja alapján ugyancsak kéri a tanácsot, hogy a március 8-án meghozott támogatásról szóló dokumentumot adja ki. Erre azonban az MNT továbbra sem hajlandó, hosszú időn keresztül.
Joó Horti Lívia az április 27-i rendes ülésén is kérte a szóban forgó dokumentum kiadását. Aznap, azaz április 27-én Hajnal Jenő, az MNT elnöke a Pannon Televízió Közügyek című műsorának (19:48-tól) nyilatkozva azt mondta, hogy ő adta ki ezt a dokumentumot, és az nem a Magyar Nemzeti Tanács, hanem az ő elnöki jogkörével megírt levél, amellyel támogatja Kecsenovics Sz. Dóra kinevezését.

Ezt követően azonban megérkezik a kért levél is, az, amelyben a március 8-án az MNT által a tartománynak megküldött dokumentum található. Ez az MNT fejlécével ellátott irat, melynek tárgya az iskolaigazgató jelölt megválasztásának véleményezése, és amelyben ez áll: „a titkárság a 2017 március 8-i keltezésű *** iratszámú kérelme alapján a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt évek kizárólag pozitív tapasztalataira való tekintettel támogatja Kecsenovics Szabó Dóra megválasztását.”


– Nem azt írja, hogy Hajnal Jenő, nem azt írja, hogy elnöki vélemény, hanem azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Tanács – világított rá Joó Horti Lívia és hozzátette:
Ez egy egészen félelmetes történet, hogy egy szerv, a jogot betartva működtető, az autonómiánkat képviselő és a kisebbségi közösség jogi kereteit megtartó szerv gyakorlatilag megengedi magának, hogy két, önmagával ellentétes véleményt hozzon meg.
Az MNT ez ügyben semmiféle döntést nem hozott, sem az oktatási bizottsága, sem a végrehajtó szerve, sem maga a tanács – magyarázta Joó Horti.
Az MM-VMDK tartományi frakció kérte Nyilas Mihály illetékes tartományi titkárt, hogy indokolja meg, milyen dokumentumok alapján állította ki az iskolának a jóváhagyást, Nyilas azt válaszolta, hogy Kecsenovics Szabó Dóra kinevezésével kapcsolatosan március 8-án az MNT adott pozitív véleményt.

Joó Horti Lívia: Nem azt írja, hogy Hajnal Jenő, nem azt írja, hogy elnöki vélemény, hanem azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Tanács
Joó Horti Lívia szerint ezek a történések komoly kérdéseket vetnek fel:
  • Ha egy nem tetsző vélemény érkezik be a tartományhoz, akkor azt miért nem tudja tiszteletben tartani?
  • Hogy történhet meg, hogy március 8-án a tartomány levelet küld az MNT-hez, hogy küldjön egy másik véleményt – mert, hogy az iskola által megküldött dokumentumban nem az a név szerepel, mint akit az iskolaszék és a vmsz-esz politikum szeretett volna és hogy van az, hogy erre ugorva még ugyanaz nap kiállít egy másik dokumentumot?
  • Hogy lehet az, hogy harmadnap a tartományi titkárság ezt már meg is küldi az iskolának, és azóta nem áll szóba az iskolaszékkel?
  • Hogy lehetséges, hogy miután Hajnal Jenő elnök úr a Közügyek című műsorban azt mondja, hogy elnöki jogköre van ilyen dokumentum kiállítására, és ezért hat tanácsnok azt kéri, tűzze napirendre a soron következő pénteki MNT ülésen, hogy vitassák meg, történt-e hatáskör túllépés és hogy hogyan járhat el egy elnök ilyen módon, akkor formai hibákra hivatkozva és rágalmazásnak minősítve a dolgot nem tűzi napirendre?
– Egyébként két törvény szabályozza az iskolaigazgatók megválasztásának véleményezését: a nemzeti tanácsokról, illetve az oktatásról szóló törvény. Mindkettő a nemzeti tanácsok hatáskörébe helyezi a véleményezést és nem elnöki jogkörre, mert ilyen nincs is. Hajnal Jenő gyakorlatilag szembement az MNT több szervének is a döntésével: az Oktatási Bizottság február 7-i döntésével, a Végrehajtó Bizottság február 7-i döntésével és a Magyar Nemzeti Tanács február 23-i döntésével, azzal a levéllel, amit a tartományhoz juttatott el. Ez egy rendkívül lesújtó példa arra, hogy hogyan működik a vajdasági magyar politikum – összegezte Joó Horti Lívia.