Megszűnő tagozatok, középiskolai szakok
Kisebbségjogi témák
Május
31. – június 17.
Megszűnő tagozatok
Búcsút mondtak iskolájuknak, a többiekkel együtt, az
újvidéki Nikola Tesla VIII/6 osztály magyar nyelven tanuló diákja is.
Nem csak az általános iskola diákjaitól búcsúzott a
kilenc diák, hanem az iskolaépület főbejáratára kiírt kétnyelvű felirattól is.
Ők voltak ugyanis az utolsók, akik ebben a tanintézményben magyarul
tanulhattak. Az iskolában utánuk már nem nyílt magyar tannyelvű tagozat, és
szinte biztos, hogy nem is fog. Remélhetőleg olyan középiskolákban tanulnak
majd magyarul, amelyekben négy év múlva nem nekik kell „eloltaniuk a villanyt”.
A magyar
tannyelvű osztályok megszűnése az utóbbi években érzékenyen érintette az
újvidéki magyarokat. A tanulók számának csökkenése miatt egyesek az osztályok
összevonását szorgalmazzák, mások szerint a megmaradás szempontjából előnyösebb
lenne kiharcolni a magyar tagozatok megnyitását minél több iskolában. Mindkét
álláspontnak megvannak az előnyei a hátrányai is. Szeptemberben mindössze 18
elsős fog magyar tannyelvű tagozatba iratkozni Újvidéken. A szülők pedig most
már csak három iskola közül választhatnak.[1] A
kérdés azonban, hogy meddig?
Június
2.
„Szerbiában a bosnyákok státusa megoldatlan”
A Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće
– BNV) kezdeményezi a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságról
(JSZSZK) tartott nemzetközi tanácskozás folytatását – írja a Danas.[2]
Suljeman Ugljanin a BNV elnöke a Novi Pazarban tartott
sajtóértekezleten bejelentette, hogy a Tanács kezdeményezte az egykori
JSZSZ-ről tartott nemzetközi értekezlet folytatását. Emlékeztetett, hogy az
1991. évi hágai értekezleten „világos elveket határoztak meg az egykori Jugoszlávia
szétesése utáni politikai váltság megoldására”.
– A daytoni megállapodással
megállították a háborút Bosznia és Hercegovina területén, de nem
oldották meg a JSZSZK szétesésével keletkezett jugoszláv válságot. Nem oldották
meg, egyebek között Sandžak és a szerbiai bosnyák nép státusát. Milošević
rezsimje, az ún. szerb erőkkel, Deyton után is folytatta a bűncselekményeket és
a nem szerb lakósság elűzését Koszóvón és Sandžakban – hangoztatta Ugljanin.
Sulejman Ugljanin
A BNV elnöke úgy értékelte, hogy a bosnyákoknak Szerbiában sok
problémájuk és megoldatlan kérdésük van.
– A bosnyákok helyzetét tovább súlyosbítja a tény, hogy Szerbiában
nincsen joguralom, sem jogbiztonság, se egyenlőség a törvény előtt. A bosnyákok
Szerbiában áthidalhatatlan akadályokba ütköznek Szerbia alkotmányában és a
törvényeiben előlátott egyéni és a kollektív jogaik megvalósításában, hangoztatta
Ugljanin és emlékeztetett a Minority Rights Group International [Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport] 2014. és
2015. évi jelentésére, amelyben a bosnyákok, albánok, horvátok és a romák
fenyegetett nemzetekként vannak feltüntetve. Mindez ok, ahogyan Ugljanin
mondta, az egykori Jugoszláviáról tartott nemzetközi értekezlet folytatásának
kezdeményezésére. A kezdeményezést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ)
főtitkárához, az Európai Bizottság elnökéhez, az USA államtitkárához és azoknak
az országoknak a kormányához intézték, amelyek a kilencvenes évek elején az
értekezlet házigazdái voltak (Hollandia, Nagy-Britannia és Svájc) – közli a
Danas.
A nagyszabású londoni Jugoszlávia Békekonferenciára, amelynek
összehívói az Európai Közösség és az ENSZ voltak, 1992. augusztus 26-28-án
került sor, majd Genfben folytatódott 1992. szeptember 3-án.
Az értekezleten több dokumentumot fogadtak el „a volt jugoszláviai
válság megoldásának tartós kereteként”. Ezeket „a Konferencia minden részvevője
aláírta”.
Szerbia és Montenegró, egyebek között, kötelezettséget vállaltak, hogy
„Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos
jogot és Sandžak lakosai számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben
tartását”.[3]
A Vajdasági Klub 2007-ben és 2010-ben próbálkozott a közvélemény
érdeklősét felhívni a Londoni Konferencián vállat kötelezettségekre. Első
sorban Vajdaság megoldatlan alkotmányos helyzete vonatkozásában. Nem sok
sikerrel.[4]
A nemzetközi jog mindmáig megoldatlan kérdése, hogy kötelező-e az
alkalmazása és kinek kell azt ellenőrizni?
Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a
londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt. Azóta az
államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és
Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is
„élnek”.
Érdekes lesz megfigyelni, hogy – huszonöt év távlatából – a BNV
kezdeményezésére mit válaszol az ENSZ főtitkára és a megszólított államok kormányai?
Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián
elfogadott dokumentumoknak?
Az itteni magyar sajtó a BNT kezdeményezését említésre sem tartotta
érdemesnek.
Június
9.
„Nem sajtó nyilvános”
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szabadkai székházában „nem
sajtó nyilvános” ülést tartott a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációs
testülete. Az MNT május 11-én vette át a testület elnöklőjének egy évig tartót
tisztségét.
Az elnöklő Hajnal
Jenő elmondása szerint Szabadkán „megpróbálták lefektetni az új
munkamódszerek alapjait”. Megállapodtak abban, hogy „a kisebbségi cselekvési
akcióterv 11 sarkalatos pontja külön-külön kezelésének okán szakbizottságok
alakulnak a koordinációs testület keretében”.[5]
Az olvasó már az írás közhelynek való címével,
miszerint „fontos időszak előtt a nemzeti tanácsok”, sem tud sokat kezdeni. (Eddig
ne lettek volna fontos időszak előtt?) Hajnal homályos fogalmazásaiból – pedig
nem tudjuk meg, hogy mikor készül el végre a ház, ha még csak most fektetik le
az alapokat és melyik az a „11 sarkalatos pont”.
A nemzeti tanácsok koordinációs bizottsága eddig nem
sok eredményt tudott felmutatni. Tavaly december 16-án volt egy sikertelen
ülése Belgrádban.[6] Ennek folytatása volt a
május 23-i ülés, amelyen a nemzeti tanácsok képviselői Ana Brnabićtyal, a szerb kormány
államigazgatási és helyi önkormányzati miniszterrel (most kormányfő jelölttel)
vitatták meg az oktatással, a tájékoztatással és egyéb nemzeti kisebbségi
kérdésekkel kapcsolatos problémákat.[7]
Bizonyára a bizottságon belüli súrlódások miatt zárták ki az újságírókat az
ülésről.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus
Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője a Pannon Televíziónak azt
nyilatkozta, hogy szerinte „Ana Brnabić
személyében olyan miniszterelnök lesz Szerbiának, aki pontosan érti a
kisebbségi jogok jelentőségét, hiszen önkormányzati és államigazgatási
miniszterként gyakorlatilag vezette az országos kisebbségi tanácsot”.[8]
Tény viszont, hogy Ana Brnabić „vezetése alatt” nem történt meg az ezen
a téren két legfontosabb törvény, a nemzeti kisebbségek jogainak és
szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosítása, illetve
új törvény meghozatala. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a nemzeti kisebbségek
jogainak érvényesítését előmozdítani hivatott cselekvési program elfogadása,
amely a vajdasági magyarok szempontjából nem jelent előrelépést. A VMSZ
mindennek ellenére támogatta Brnabić jelölését!
Június
17.
Szűkülő magyar tannyelvű
középiskolai szakoktatás
A korábban elutasított 13 magyar tannyelvű középiskolai
szak közül az oktatási minisztérium csak hármat hagyott jóvá azok közül, amely
szakok megnyitását nem támogatta.
Így ősztől a szabadkai Svetozar Marković
Gimnáziumban a társadalmi-nyelvi szakon, a szabadkai Vegyészeti-technológia
Iskolában a gyógyszeripari-technikus szakon és a futaki Mezőgazdasági iskola és
Kollégiumban a mezőgazdasági-technikus szakon tanulhatnak a magyar diákok.
A minisztérium viszont nem változtatta meg a döntését
a három zentai, a három szabadkai, és egy-egy adai, magyarkanizsai,
törökkanizsai és nagybecskereki szakkal kapcsolatban, így az iskolák kérvényét
elutasította.[9]
Vicsek
Annamária az oktatási minisztérium VMSZ-es államtitkára szerint „a szerb nyelvű
kínálathoz képest nem mondható rossznak a magyar nyelven felkínált szakok
száma”. Erről a „nem mondható rosszról” bizonyára a tanulóknak, a szülőknek és
az érintett iskoláknak, községeknek is megvan a véleménye. Vicsek szerint fontos
mégis „a Vajdasági Magyar Szövetség államtitkári jelenléte az oktatási
tárcában”.[10] Amint látjuk, nem sok haszon van ebből.
A Magyar Szó – jó pártlaphoz híven – nem arról
cikkezik, hogy csak három magyar tannyelvű középiskolai szak megnyitását hagyta
jóvá a minisztérium, tízet pedig nem, hanem hogy „három újabb szakkal bővülhet
a magyar tannyelvű középiskolai hálózat”.[11] Érti ezt valaki?
Vicsek
Annamária és
Jerasz Anikó
Jerasz
Anikó,
a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke sem elégedett a
döntéssel, „mert olyan szakok maradtak ki az utólagos jóváhagyásból, amely
szakokra ugyanígy nagy szükség lett volna.
– A közösségek, mind a tömbben, mind a szórványban
számítottak ezekre a szakirányokra, hisz nagy múltú, a magyarság számára
kiemelt jelentőségű oktatási intézményekről van szó, néhány esetben pedig az
MNT által társalapított intézményekről. Folyamatosan azzal próbáltuk
megnyugtatni az igazgatókat, és mi is abban reménykedtünk, hogy ezek a szakok
visszakerülnek a hálózatba. Szomorúan és sajnálattal vesszük tudomásul, hogy
nem került vissza minden szak a hálózatban – nyilatkozta Jerasz Anikó.[12]
Ebből a nyilatkozatból derül ki, hogy valójában tíz
szakkal szegényedett a magyar középiskolai hálózat. Most még csupán az kérdés,
az MNT lép-e valamit az ügyben, vagy megelégszik az elnök asszony nyilatkozatával,
ami bizonyára még csak el sem jut az oktatási miniszterhez?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. június
19.
[1] sz.: Búcsúzunk. Magyar Szó 2017.- június 3. 9. és Elballagott az utolsó magyar tagozat a Nikola Tesla Általános Iskolából. https://www.magyarszo.rs/hu/3383/galleria/165879/Elballagott-az-utols%C3%B3-magyar-tagozat-a-Nikola-Tesla-%C3%81ltal%C3%A1nos-Iskol%C3%A1b%C3%B3l.htmv, 2017. május 31. [11:01] >> 2017. június 2. [13:14]
[2] S. N.: Bošnjaci bez rešenog stausa u Srbiji
[Szerbiában a bosnyákok státusa megoldatlan]. Danas, 2017. június 3. 6.
[3] A londoni Jugoszlávia Konferencia elnöklőinek
dokumentumát lásd a Međunarodna politika 1007-8 számában, a 21. oldalon
[Londonska konferencia o Jugoslaviji. Srbija i Crna Gora / Londoni Jugoszlávia
Értekezlet. Szerbia és Montenegró], vagy az Autonómiák II c., az újvidéki
Családi Kör 2002. évi kiadványának 159-160. oldalán (5.2 Szerbia és Crna Gora).
[4] Vojvođanski klub: Otvoreno pitanje Vojvodine [Vajdasági Klub: Vajdaság kérdése
nyílt], Danas, 2007. augusztus 27.
4. (Beta), és V. I.: Vojvodini nisu vraćena ustavna prava [Vajdaságnak nem adták vissza az alkotmányos jogokat]. Danas,
2010. augusztus 30. 16.
[5] P.E.: Fontos időszak előtt a nemzeti tanácsok.
Magyar Szó, 2017. június 10. 5.
[6] Az ülésen a Tanács 26 tagja volt jelen, a 28 közül. Sulejman
Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) elnöke, a szavazás előtt követelte, hogy a
napirendről vegyék le a nemzeti kisebbségi cselekvési program megvalósításáról
készült jelentést, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény
tervezetét és a nemzeti kisebbségi prioritásaink a 2017. évi költségvetésből
való pénzelésére vonatkozó javaslatot. Mivel a nemzeti tanácsok elnökeinek
többsége [Odložen Savet za nacionalne manjine Srbije zbog
neslaganja oko dnevnog reda. / A napirend körüli nézeteltérések miatt
elhalasztották a Köztársasági
Kisebbségügyi Tanács ülését.] (másutt két harmada – B. A.) [Ugljanin:
Manjine da učestvuju u izradi i realizaciji. / Ugljanin: A kisebbségek vegyenek
részt az elkészítésben és a megvalósításban]. AP. www.tanjug.rs/flv/ugljanin_pok_1612.flv,
2016. december 16. [17:22]
http://www.blic.rs/vesti/drustvo/odlozen-savet-za-nacionalne-manjine-srbije-zbog-neslaganja-oko-dnevnog-reda/mc5bzwb,
2016. december 16. [15:24] nem szavazta meg a javasolt napirendet, a Tanács ülését elhalasztották.
A jelentésekből nem lehet megtudni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács elnöke hogyan
voksolt. Bővebben lásd az Akik
pártkatonák, és akik nem c. írásom. (Más)napló 73. Lázadnak a nemzeti
kisebbségi tanácsok? http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9104,
2016. december 28.
[7] Bővebben lásd a Nincs „közös hangulat”? c.
írásom. (Más) Napló 83. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9945,
2017. június 4. és http://delhir.info/2017/06/04/kisebbsegjogi-temak-nincs-kozos-hangulat/,
2017. június 4.
[8] Nem meglepő: A VMSZ támogatja Ana Brnabić
jelülését.
[9] A részleteket lást a Tizenháromból három
jóváhagyott magyar szak c. írásban. Szabad Magyar Szó.
http://szabadmagyarszo.com/2017/06/17/tizenharombol-harom-jovahagyott-magyar-tannyelvu-szak/2017. június 17. Lásd még a Nincs „közös hangulat”? c. írásom. (Más) Napló 83. 13 magyar iskola igényét mellőzték. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9945, 2017. június 4. és http://delhir.info/2017/06/04/kisebbsegjogi-temak-nincs-kozos-hangulat/, 2017. június 4.
http://szabadmagyarszo.com/2017/06/17/tizenharombol-harom-jovahagyott-magyar-tannyelvu-szak/2017. június 17. Lásd még a Nincs „közös hangulat”? c. írásom. (Más) Napló 83. 13 magyar iskola igényét mellőzték. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9945, 2017. június 4. és http://delhir.info/2017/06/04/kisebbsegjogi-temak-nincs-kozos-hangulat/, 2017. június 4.
[10] Mihályi Katalin: Kedvező elbírálásban bízva.
Magyar Szó, 2017. június 10. 13.
[11] t.r.: Mégis várják az elsős középiskolásokat.
Magyar Szó, 2017. június 17. 1.
[12] Uo. 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése