2022. március 7., hétfő

Ahol a vonat többé nem fütyül

Vajdaságban több mint 400 kilométeren felszámolják a vasútvonalat

Fotó: 021.rs

A délvidéki/vajdasági vasúthálózat nagy részének megszüntetése/teljes felszámolása következhet be. A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra vállalat a következő két évben több mint 400 kilométeren tervezi felszedni a vasúti síneket.
A következő szakaszokról van szó: Óbecse–Zenta, Zenta–Magyarkanizsa, Szécsány–Módos, Zombor–Béreg, Zombor–Regőce, Petre–Kevevára, Óbecse–Verbász, Nagybecskerek-Gyártelep–Versec, Horgos–Magyarkanizsa, Bácsordas–Bács, Pétervárad–Belcsény, a Zsablya–Óbecse vonalon a Csúrog és Óbecse közötti szakasz, Nagykikinda–Oroszlámos, Zombor–Apatin-Gyártelep és Sopot Požarevački–Kostolac.[1]
A felsorolásból jól látszik, hogy egyetlen (Sopot Požarevački–Kostolac) kivételével, a délvidéki/vajdasági szakaszok felszámolásáról van szó.
– Tonnára-kilóra fogja eladni a bánáti – és minden bizonnyal a bácskai – vasút rozsdamarta maradványait a Szerbiai Vasúti Közvállalat, ezzel próbálva javítani nem kifejezetten rózsás anyagi helyzetén a cég. Az eljárásnak, úgy tűnik, jogi akadálya nincs, morális annál több: egyértelmű, hogy a fejlesztések, a karbantartások hiánya vezetett a vasúti hálózat, és a reá épült infrastruktúra szétrothadásához – írja Mák Ferenc.[2]

Száz évvel ezelőtt a Délvidéknek/Vajdaságnak volt Európában ez egyik legsűrűbb vasúthálózata.
Vajdaság az SZHSZ Királyságba 1956 km vasúti sínt „hozott”. Ezek közül 589 km állami vonal volt (30%), a többi 1364 km, illetve 70 százalék regionális és helyi vonal volt. Ezeket részvénytársaságok és a helyi, illetve regionális önkormányzatok építették és a gazdasági fenntartásuk költségeit is a helyi lakosság viselte. Ahova elért a vasút, megérkezett a fejlődés és a kultúra is.
A tartományi vasúthálózat nagy részének felszámolására – a régóta készülő intézkedéseinek eredményeként – most megteremtődtek a feltételek a legsötétebb előérzetek megvalósulására, vagyis hogy sor kerülhet a vasúti korridorok megsemmisítésére, a vajdasági talajról  és térképről való törlésére.
Az évtizedes gondatlanság és a befektetések megszüntetése miatt, ennek a nagy rendszernek sok része a „gazdaságilag nem kifizetődő” állapotba került. Számos szakaszon a vasúti közlekedés már régen leállt, de most új helyzet állt elő. Megnyílt az út, hogy csekély bevétel céljából a síneket, a vasútállomásokat, stb. kiárusítására és örökre való megszűnésére, habár holnap szükség lehetne rájuk – hívták fel a figyelmet a szakemberek, akik már huzamosabb ideje követik a vajdasági vasúti közlekedéssel és a vasútvonalakkal kapcsolatos baljós történéseket.
Nyilvános felhívással 19.500 régi vasúti sín, 1370 tonna váltószerkezet és 3755 régi vasúti felszerelés kerül eladásra, ami összesen 24.625 tonna ócskavasat és acélt jelent. Az ajánlatokat a kiárusításon január 14-étől lehetett megtenni – közölte a szerbiai RTV.[3]

A szakértők figyelmeztetnek, hogy például Nagybecskerek és Versec között, amely szakaszon leállították a vasútforgalmat, a síneket, amelyek relatív jó állapotban vannak, nemcsak, hogy ócskavasként kiárusítsák (kilogrammját 12,14 dinárért), de a vasúti korridort is örökre megsemmisítik.
Nikola Dobrić, a vasút módosi (Jaše Tomić) dolgozója az Szerbiai RTV-nek (RTS) nyilatkozva elmondta, várható volt a nem kifizetődő vasútvonalak megszüntetése, de „meglepte a verseci sínek eladása, mivel alig több mint egy évtizede újították fel”.[4] 
– A Nagybecskerek-Versec vasútvonal tökéletes állapotban van, Nem tudom kinek jutott eszébe, hogy ezt felszedje és eladja. A torontálszécsányi (Sečanj), hidat javították, mint ahogy Konakon a  Berzaván (Brzava) lévőt is. A nagyobb része, tehát, jó. Könnyebb időnként karbantartani, mint aprópénzért eladni – mondta Dobrić az RTS-nek.[5]
Hasonló sorsra kerül az Óbecse–Verbász, Zsablya–Óbecse, a Csúrog és Óbecse és Nagykikinda–Oroszlámos közötti, stb. szakasz is.

Csonka Áron, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke a Facebookon tette közzé:

💬A Blic újság lehozott egy térképet ahol látszik, hol van és hol nincsen vasúti összeköttetés Szerbiában, illetve a Vajdaságban.

◾Ahogyan azt a térképen is lehet látni a Belgrád-Budapest vasút kikerüli a Tisza-menti magyar többségű településeket (ahogyan az autópályák is).

◾Óbecse-Ada-Zenta vonalon pedig felszedik a síneket teljes egészében.

◾Csak gratulálni tudok a nemzetpolitikai célok megvalósításához és a fejlesztési érzékhez.

◾Bélből vakbélbe került a tömb magyarság.

◾Ki fog ide beruházni, munkahelyet teremteni, ha nincsenek meg az alapvető közlekedési lehetőségek?

◾Hogy maradjanak meg az emberek a szülőföldjükön, ha abból egy lecsúszott régiót csinálnak?

◾Történik mindez abban a pillanatban amikor „magyar” (véemeszes – B.A.) közlekedési államtitkárunk van.[6]


– Megnyílt az út, hogy több Tisza menti község vasútvonala mellett, egész vasúti korridorokat örökre megsemmisítsenek, amelyek közül különös figyelmet érdemel Óbecse esete.
Megszűnik az Óbecse-Verbász vonal (ahonnan a Belgrád-Szabadka-Budapest gyorsvasutat lehet elérni); az Óbecse-Zenta vonal (amelyik Szabadkára és Budapestre vezet); a Zsablya–Óbecse vonal (amelyik Újvidékhez kapcsolódik) és az Óbecse-Csúrog szakasz. Óbecse körül mindent, amit csak lehet, átadnak megsemmisítésre. Ezzel Óbecse elszigetelt központtá, örökre közlekedési pusztasággá válik, ami a vasutat illeti.
A vajdasági vasút elpusztításával, elpusztítják a társadalmi és gazdasági egységét, szociális valamint kulturális kohézióját, és ennek valószínűleg Óbecse lehet a legnagyobb egyedi áldozata.
Nemzeti és tartományi szinten minden térségi és stratégiai dokumentum kiemeli, egyebek mellett, a vasutat, mint a regionális, társadalmi és egyéb fejlődés hordozóját. Ilyen lépésekkel ledöntik ezt az támasztékot. Ezeknek a dokumentumoknak és stratégiai elkötelezettségeknek a tiszteletben nem tartása
hatalmas kárt okoz Vajdaság gazdasági és művelődési fejlődésének, a jelenre és a jövőre nézve – írják a szakemberek.

Az úthálózat és a gépjármű forgalom növekedésével a vasút elveszítette az abszolút elsőségét, sok esetben azonban helyettesíthetetlen közlekedési eszközként megmaradt és számos helyen újraélesztik.
– Nagyon jó, hogy egy hónap múlva Belgrádból 30 perc alatt Újvidékre lehet érkezni és néhány év múlva ennyi idő alatt Szabadkára is, de ha senki nem mondta volna – emberek élnek Bácson, Óbecsén, Vladimirovacon, Kevevárán, Zsablyán, Magyarkanizsán, Horgoson, Apatinban, Béregen, Regőcén Oroszlámoson, Bácsordason, Torontálszécsányban, Módoson és Belcsényben... Éppen ezek között a helyek között többé már nem lesznek vasúti sínek.
Németországban a következő öt évben a vasúti forgalom 20 százalékkal való növekedését tervezik, mivel környezetvédelmi szempontból ez a leginkább fenntartható közlekedés – írja Homolya Levente a weboldalán.[7]

A Vajdasági Vasúti Társaság [Vojvođansko društvo za železnicu] már 2017. október 3-án, majd 2018. április 26-án levéllel fordult a Tartományi Képviselőház és a Tartományi Kormány elnökéhez, amelyben „aggodalmát” fejezte ki a vajdasági vasúthálózattal kapcsolatos történések miatt, valamint „a vajdasági vasútrendszerről szakmai és politika vita megnyitását”, a „rendszer fenntartható része megmentését és kezdeti újraélesztését”, stb. javasolta.[8] Erre – ismereteim szerint – mindmáig nem került sor.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem hallatta a hangját az előállt problémával kapcsolatosan.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény[9] 1a. szakasza közfelhatalmazást ruházott a nemzeti tanácsra, hogy „részt vegyen a döntéshozatalban, vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben, a közösség ezen területeken szavatolt önkormányzatához való, kollektív kisebbségi jogának megvalósítása érdekében”.
A törvény ugyancsak felhatalmazza a testületet, hogy „állást foglaljon, kezdeményezést tegyen és intézkedéseket foganatosítson a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben” (10. szakasz, 14. pont).
A vajdasági vasúti hálózat bejelentett szakaszainak felszámolása gazdasági, művelődési és egyéb szempontokból súlyosan érinti a magyar közösséget is, megszünteti elsősorban a Tisza menti helységek közötti vasúti közlekedést és áruszállítást, megnehezíti kapcsolatát a világgal, mivel az autópályák is kikerülik ezt a térséget. Ez a magyar közösség jelentős részének gazdasági, társadalmi és minden más jellegű elszigetelésével, további hanyatlásával fenyeget.
Az MNT-nek ezt a problémát sürgősen napirendre kell tűznie és állást foglalnia! 
Amennyiben erre nem kerül sor,  a felelősség a VMSZ és az MNT vezetését terheli.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. március 7.
__________
[1] (B92/TV Prva) Hol szedik fel a régi síneket? https://www.magyarszo.rs/hu/4844/gazdasag/259009/Hol-szedik-fel-a-r%C3%A9gi-s%C3%ADneket.htm, 2022. február 5., 07:03
[2] Mák Ferenc Kell, hogy legyen vasút vasút! I. Magyar Szó, 2022. február 7. 14. és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4843/velemeny_gyurodesek/258927/Kell-hogy-legyen-vas%C3%BAt!-I.htm, 2022. február 7. 18:19, és Mák Ferenc Kell, hogy legyen vasút vasúti! I. https://www.magyarszo.rs/hu/4850/velemeny_gyurodesek/259441/Kell-hogy-legyen-vas%C3%BAt!-II.htm, 2022. február 14. 18:45
Lásd még Dragomir Jankov: ŽELEZNICA VOJVODINE
[Vajdasági vasút]. Vojvodina i Srbija sto godina posle 1918 – 2018 [Vajdaság és Szerbia száz évvel később 1918-2018]. Zbornik, Vojvođanski klub [Szöveggyűjtemény, Vajdasági Klub], Novi Sad [Újvidék], 2018.; Dragomir Jankov: Čija je vojvođanska železnica [Kié a vajdasági vasút] https://www.danas.rs/dijalog/licni-stavovi/cija-je-vojvodjanska-zeleznica/, 2011. szeptember 4. 16:56
[3] (RTS) Na prodaju stare šine sa brojnih deonica u Vojvodini, evo kuda voz više neće ići [Régi sínek eladása számos vajdasági szakaszról, hol nem fog közlekedni a vonat]
https://www.021.rs/story/Info/Vojvodina/295239/Na-prodaju-stare-sine-sa-brojnih-deonica-u-Vojvodini-evo-kuda-voz-vise-nece-ici.html?fbclid=IwAR0xta0umvjlPftLSnTsh0ssRnI0_6MdJyMAgL6zCvHbdNPu0cbP6UHWIdE, 2022. január 16. 17:45 > 17:46
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Csonka Áron https://www.facebook.com/csonkaaron, 2022. február 19. 21:13
[7] Homolya Levente https://www.facebook.com/hlevente, 2022. február 14. 8:02
[8] A levelek másolata a dokumentációmban van.
[9] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám, https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése