A következő szakaszokról van szó: Óbecse–Zenta, Zenta–Magyarkanizsa, Szécsány–Módos, Zombor–Béreg, Zombor–Regőce, Petre–Kevevára, Óbecse–Verbász, Nagybecskerek-Gyártelep–Versec, Horgos–Magyarkanizsa, Bácsordas–Bács, Pétervárad–Belcsény, a Zsablya–Óbecse vonalon a Csúrog és Óbecse közötti szakasz, Nagykikinda–Oroszlámos, Zombor–Apatin-Gyártelep és Sopot Požarevački–Kostolac.[1]
A felsorolásból jól látszik, hogy egyetlen (Sopot Požarevački–Kostolac) kivételével, a délvidéki/vajdasági szakaszok felszámolásáról van szó.
– Tonnára-kilóra fogja eladni a bánáti – és minden bizonnyal a bácskai – vasút rozsdamarta maradványait a Szerbiai Vasúti Közvállalat, ezzel próbálva javítani nem kifejezetten rózsás anyagi helyzetén a cég. Az eljárásnak, úgy tűnik, jogi akadálya nincs, morális annál több: egyértelmű, hogy a fejlesztések, a karbantartások hiánya vezetett a vasúti hálózat, és a reá épült infrastruktúra szétrothadásához – írja Mák Ferenc.[2]
Vajdaság az SZHSZ Királyságba 1956 km vasúti sínt „hozott”. Ezek közül 589 km állami vonal volt (30%), a többi 1364 km, illetve 70 százalék regionális és helyi vonal volt. Ezeket részvénytársaságok és a helyi, illetve regionális önkormányzatok építették és a gazdasági fenntartásuk költségeit is a helyi lakosság viselte. Ahova elért a vasút, megérkezett a fejlődés és a kultúra is.
A tartományi vasúthálózat nagy részének felszámolására – a régóta készülő intézkedéseinek eredményeként – most megteremtődtek a feltételek a legsötétebb előérzetek megvalósulására, vagyis hogy sor kerülhet a vasúti korridorok megsemmisítésére, a vajdasági talajról és térképről való törlésére.
Az évtizedes gondatlanság és a befektetések megszüntetése miatt, ennek a nagy rendszernek sok része a „gazdaságilag nem kifizetődő” állapotba került. Számos szakaszon a vasúti közlekedés már régen leállt, de most új helyzet állt elő. Megnyílt az út, hogy csekély bevétel céljából a síneket, a vasútállomásokat, stb. kiárusítására és örökre való megszűnésére, habár holnap szükség lehetne rájuk – hívták fel a figyelmet a szakemberek, akik már huzamosabb ideje követik a vajdasági vasúti közlekedéssel és a vasútvonalakkal kapcsolatos baljós történéseket.
Nyilvános felhívással 19.500 régi vasúti sín, 1370 tonna váltószerkezet és 3755 régi vasúti felszerelés kerül eladásra, ami összesen 24.625 tonna ócskavasat és acélt jelent. Az ajánlatokat a kiárusításon január 14-étől lehetett megtenni – közölte a szerbiai RTV.[3]
Nikola Dobrić, a vasút módosi (Jaše Tomić) dolgozója az Szerbiai RTV-nek (RTS) nyilatkozva elmondta, várható volt a nem kifizetődő vasútvonalak megszüntetése, de „meglepte a verseci sínek eladása, mivel alig több mint egy évtizede újították fel”.[4]
Hasonló sorsra kerül az Óbecse–Verbász, Zsablya–Óbecse, a Csúrog és Óbecse és Nagykikinda–Oroszlámos közötti, stb. szakasz is.
A Blic újság lehozott egy térképet ahol látszik, hol van és hol nincsen vasúti összeköttetés Szerbiában, illetve a Vajdaságban.
Ahogyan azt a térképen is lehet látni a Belgrád-Budapest vasút kikerüli a Tisza-menti magyar többségű településeket (ahogyan az autópályák is).
Óbecse-Ada-Zenta vonalon pedig felszedik a síneket teljes egészében.
Csak gratulálni tudok a nemzetpolitikai célok megvalósításához és a fejlesztési érzékhez.
Bélből vakbélbe került a tömb magyarság.
Ki fog ide beruházni, munkahelyet teremteni, ha nincsenek meg az alapvető közlekedési lehetőségek?
Hogy maradjanak meg az emberek a szülőföldjükön, ha abból egy lecsúszott régiót csinálnak?
Történik mindez abban a pillanatban amikor „magyar” (véemeszes – B.A.) közlekedési államtitkárunk van.[6]
Megszűnik az Óbecse-Verbász vonal (ahonnan a Belgrád-Szabadka-Budapest gyorsvasutat lehet elérni); az Óbecse-Zenta vonal (amelyik Szabadkára és Budapestre vezet); a Zsablya–Óbecse vonal (amelyik Újvidékhez kapcsolódik) és az Óbecse-Csúrog szakasz. Óbecse körül mindent, amit csak lehet, átadnak megsemmisítésre. Ezzel Óbecse elszigetelt központtá, örökre közlekedési pusztasággá válik, ami a vasutat illeti.
A vajdasági vasút elpusztításával, elpusztítják a társadalmi és gazdasági egységét, szociális valamint kulturális kohézióját, és ennek valószínűleg Óbecse lehet a legnagyobb egyedi áldozata.
Nemzeti és tartományi szinten minden térségi és stratégiai dokumentum kiemeli, egyebek mellett, a vasutat, mint a regionális, társadalmi és egyéb fejlődés hordozóját. Ilyen lépésekkel ledöntik ezt az támasztékot. Ezeknek a dokumentumoknak és stratégiai elkötelezettségeknek a tiszteletben nem tartása hatalmas kárt okoz Vajdaság gazdasági és művelődési fejlődésének, a jelenre és a jövőre nézve – írják a szakemberek.
– Nagyon jó, hogy egy hónap múlva Belgrádból 30 perc alatt Újvidékre lehet érkezni és néhány év múlva ennyi idő alatt Szabadkára is, de ha senki nem mondta volna – emberek élnek Bácson, Óbecsén, Vladimirovacon, Kevevárán, Zsablyán, Magyarkanizsán, Horgoson, Apatinban, Béregen, Regőcén Oroszlámoson, Bácsordason, Torontálszécsányban, Módoson és Belcsényben... Éppen ezek között a helyek között többé már nem lesznek vasúti sínek.
Németországban a következő öt évben a vasúti forgalom 20 százalékkal való növekedését tervezik, mivel környezetvédelmi szempontból ez a leginkább fenntartható közlekedés – írja Homolya Levente a weboldalán.[7]
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem hallatta a hangját az előállt problémával kapcsolatosan.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény[9] 1a. szakasza közfelhatalmazást ruházott a nemzeti tanácsra, hogy „részt vegyen a döntéshozatalban, vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben, a közösség ezen területeken szavatolt önkormányzatához való, kollektív kisebbségi jogának megvalósítása érdekében”.
A törvény ugyancsak felhatalmazza a testületet, hogy „állást foglaljon, kezdeményezést tegyen és intézkedéseket foganatosítson a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben” (10. szakasz, 14. pont).
A vajdasági vasúti hálózat bejelentett szakaszainak felszámolása gazdasági, művelődési és egyéb szempontokból súlyosan érinti a magyar közösséget is, megszünteti elsősorban a Tisza menti helységek közötti vasúti közlekedést és áruszállítást, megnehezíti kapcsolatát a világgal, mivel az autópályák is kikerülik ezt a térséget. Ez a magyar közösség jelentős részének gazdasági, társadalmi és minden más jellegű elszigetelésével, további hanyatlásával fenyeget.
Az MNT-nek ezt a problémát sürgősen napirendre kell tűznie és állást foglalnia! Amennyiben erre nem kerül sor, a felelősség a VMSZ és az MNT vezetését terheli.
Újvidék, 2022. március 7.
[1] (B92/TV Prva) Hol szedik fel a régi síneket? https://www.magyarszo.rs/hu/4844/gazdasag/259009/Hol-szedik-fel-a-r%C3%A9gi-s%C3%ADneket.htm, 2022. február 5., 07:03
[2] Mák Ferenc Kell, hogy legyen vasút vasút! I. Magyar Szó, 2022. február 7. 14. és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4843/velemeny_gyurodesek/258927/Kell-hogy-legyen-vas%C3%BAt!-I.htm, 2022. február 7. 18:19, és Mák Ferenc Kell, hogy legyen vasút vasúti! I. https://www.magyarszo.rs/hu/4850/velemeny_gyurodesek/259441/Kell-hogy-legyen-vas%C3%BAt!-II.htm, 2022. február 14. 18:45
Lásd még Dragomir Jankov: ŽELEZNICA VOJVODINE [Vajdasági vasút]. Vojvodina i Srbija sto godina posle 1918 – 2018 [Vajdaság és Szerbia száz évvel később 1918-2018]. Zbornik, Vojvođanski klub [Szöveggyűjtemény, Vajdasági Klub], Novi Sad [Újvidék], 2018.; Dragomir Jankov: Čija je vojvođanska železnica [Kié a vajdasági vasút] https://www.danas.rs/dijalog/licni-stavovi/cija-je-vojvodjanska-zeleznica/, 2011. szeptember 4. 16:56
[3] (RTS) Na prodaju stare šine sa brojnih deonica u Vojvodini, evo kuda voz više neće ići [Régi sínek eladása számos vajdasági szakaszról, hol nem fog közlekedni a vonat]
https://www.021.rs/story/Info/Vojvodina/295239/Na-prodaju-stare-sine-sa-brojnih-deonica-u-Vojvodini-evo-kuda-voz-vise-nece-ici.html?fbclid=IwAR0xta0umvjlPftLSnTsh0ssRnI0_6MdJyMAgL6zCvHbdNPu0cbP6UHWIdE, 2022. január 16. 17:45 > 17:46
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Csonka Áron https://www.facebook.com/csonkaaron, 2022. február 19. 21:13
[7] Homolya Levente https://www.facebook.com/hlevente, 2022. február 14. 8:02
[8] A levelek másolata a dokumentációmban van.
[9] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám, https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése