Újvidéken a tartományi kormány épületében tartották meg a vajdasági parlament díszülését, az 1918. november 25-i „Nagy Nemzetgyűlés” 106. évfordulóján. Ezen a napon Dél-Magyarország területeinek csatlakozását hirdették ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, amelyet francia és szerb fegyverek árnyékában valósítottak meg. Az esemény mára a Vajdaság Napjaként vált hivatalos ünneppé, amelyet 2018-ban a Vajdasági Magyar Szövetség is megszavazott, ellentétben több magyar és szerb politikai erővel.
A hétfői ünnepségen elhangzottak a szerb történelem dicső fejezeteit méltató beszédek, azonban a díjazottak között nem szerepelt magyar személy. Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Intéző Bizottságának elnöke, a tartományi parlament elnöke is jelen volt az ünnepségen, hogy megtapsolja Vojislav Šešelj egykori jobbkezének, Maja Gojković tartományi kormányfőnek nacionalista beszédét.
„November 25. a szerb nép történelmének egyik legfontosabb dátuma. Ez a nap egy hősi korszak betetőzése, amely a szerb nép első és második felkelésével kezdődött, majd folytatódott a Májusi Közgyűléssel és a Nevesinjei Puskadördüléssel, és a balkáni háborúk, valamint az első világháború győzelmeivel ért véget. Ezekkel a történelmi eseményekkel, amelyeket ritkán látni más nemzetek történetében, megmutattuk, mennyire tiszteljük és szeretjük a szabadságot. Ez az elköteleződés a szabadság iránt, valamint az, hogy soha nem tűrtük az elnyomás semmilyen formáját, a szerb nép kollektív lelkületének egyik fő vonása. (…) Ma megemlékezünk azokról a nagyszerű emberekről, mint például amilyen Svetozar Miletić, Jaša Tomić, Đorđe Stratimirović, Josif Rajačić, Stevan Šupljikac, Milica Tomić, Marija Jovanović, és sokan mások voltak, akik a Matica Srpska bölcsességével és tudásával megerősödve, Karađorđe, Miloš fejedelem, Živojin Mišić és más szerb vezérek munkájával közösen, megteremtették a szerb nép egyesülésének útját”
– mondta Gojković.
Az ünnephez kötődő történelmi események máig megosztják Délvidék lakosságát. Az 1918-as Nemzetgyűlésen a magyar és német lakosságot – amely a térség népességének több mint felét tette ki – kizárták a döntéshozatalból. Az így elfogadott határozatok nem az önrendelkezést, hanem a nemzeti (“kisebbségi”) közösségek kisemmizését szimbolizálják.
Emlékeztetőül: A 2018. június 19-én megtartott ülésén a tartományi képviselőház szerb nacionalista érzelmű képviselői – a VMSZ támogatásával – ünnepnapot csináltak november 25-ből is, amely napon 1918-ban a szerb és francia megszálló csapatok szuronyainak védelme alatt, a Délvidék lakosságának 55,34 százalékát tevő magyar és német többségnek, valamint a lakosság 6 százalékát tevő románoknak teljes kikapcsolásával a „bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok” ún. „nemzetgyűlése” határozott és kimondta az elszakadást az ezeresztendős Magyarország kötelékéből, amely a török fenyegetés idején oltalmat és új hazát biztosított számukra.
A VMSZ ezután „helyreigazítási hadjárattal” próbálta igazolni magát, azt állítván, hogy azért szavazták meg szülőföldünk elcsatolását ünnepnapoknak, „mert azokkal párhuzamosan augusztus 20-át, Szent István napját is azonos szintű ünnepnappá tették” (válaszunkat lásd ITT).
https://delhir.info/2024/11/27/juhasz-balint-is-megunnepelte-delvidek-elcsatolasat/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése