Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
Fotó: Fremond Árpád a KMKF testületének ülésén (Facebook)
Március 4-én, Budapesten ülést tartott az Országházban a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Szakpolitikai munkacsoportja (vagyis az Országgyűlés testületének testületének a testülete).
Napirenden két pont szerepelt: a schengeni bővítés (kihívások és lehetőségek), valamint a határon túli magyar tudományosság külhoni perspektívából[1].
Az ülésen vajdasági részvevők is voltak.
Mi is a KMKF és mi hangzott, illetve nem hangzott el a vajdasági magyar tudományosságról?
Napirenden két pont szerepelt: a schengeni bővítés (kihívások és lehetőségek), valamint a határon túli magyar tudományosság külhoni perspektívából[1].
Az ülésen vajdasági részvevők is voltak.
Mi is a KMKF és mi hangzott, illetve nem hangzott el a vajdasági magyar tudományosságról?
A KMKF 2004 decemberében Budapesten azzal a céllal alakult meg, hogy „tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját”[2].
A magyar törvényhozás 2008. március 5-én határozatot fogadott el, amelyben „a Statútum alapján – konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből (pontosabban: a magyar adófizetők pénzéből – B. A.) biztosítja annak működését”[3].
A tanácsadó testület Statútumának a 2011. március 11-i plenáris ülésen elfogadott módosítása szerint „a KMKF több állam törvényhozói közötti együttműködés. A KMKF olyan hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek képviselőinek konzultációs fóruma, akik között a legfőbb összekapcsoló erő a magyarsághoz tartozásuk, illetve a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításának szándéka. A KMKF ajánlásokat fogalmazhat meg magyarországi intézmények számára…”[4].
Ebből a túlságosan általános, ködös és következetlen fogalmazásból nem lehet megállapítani, hogy a KMKF mely államok „törvényhozói” illetve képviselőházai közötti együttműködés fóruma, hogy ki, vagy melyik szervezet meghatározza meg, melyek azok a „hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek”, amelyek képviselői a tagjai, vagy lehetnek a tagjai a fórumnak.
Ezeket a dilemmákat a testületről szóló Ismertető oszlatja el, amelyben azt írja, hogy a KMKF „tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői”[5].
Ezt az összetételt azonban nem alkalmazzák következetesen. Furcsa módon ugyanis – a KMKF „teljes jogú tagjai” a magyarországi és a környező országok magyar megjelölésű pártjai, Ukrajnából pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Tagként egyedül Szlovéniából van feltüntetve a magyarság parlamenti képviselője. Szerbiából tagnak a Vajdasági Magyar Szövetség lett kijelölve[6].
Ha a KMKF tagjai választott képviselők kellene, hogy legyenek, akkor a tagjai miért pártok és művelődési szervezetek?
Ne legyünk kicsinyesek, a KMKF úgyis azokat hívja meg az üléseire, akiket – Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökét parafrazálva – éppen „a szája ízének” megfelelőnek tart, ezek pedig a Fideszhez közeli, annak az utasításai alapján működő szatellit pártok vagy pénzelt szervezetek képviselői – tisztelet a ritka kivételnek, ha ilyen van. Hogy a többi magyar képviselő és szervezet mit gondol a magyarság helyzetéről, illetve „a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításáról”, az a magyarországi hatalmi pártot már régen nem érdekli.
A magyar törvényhozás 2008. március 5-én határozatot fogadott el, amelyben „a Statútum alapján – konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből (pontosabban: a magyar adófizetők pénzéből – B. A.) biztosítja annak működését”[3].
A tanácsadó testület Statútumának a 2011. március 11-i plenáris ülésen elfogadott módosítása szerint „a KMKF több állam törvényhozói közötti együttműködés. A KMKF olyan hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek képviselőinek konzultációs fóruma, akik között a legfőbb összekapcsoló erő a magyarsághoz tartozásuk, illetve a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításának szándéka. A KMKF ajánlásokat fogalmazhat meg magyarországi intézmények számára…”[4].
Ebből a túlságosan általános, ködös és következetlen fogalmazásból nem lehet megállapítani, hogy a KMKF mely államok „törvényhozói” illetve képviselőházai közötti együttműködés fóruma, hogy ki, vagy melyik szervezet meghatározza meg, melyek azok a „hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek”, amelyek képviselői a tagjai, vagy lehetnek a tagjai a fórumnak.
Ezeket a dilemmákat a testületről szóló Ismertető oszlatja el, amelyben azt írja, hogy a KMKF „tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői”[5].
Ezt az összetételt azonban nem alkalmazzák következetesen. Furcsa módon ugyanis – a KMKF „teljes jogú tagjai” a magyarországi és a környező országok magyar megjelölésű pártjai, Ukrajnából pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Tagként egyedül Szlovéniából van feltüntetve a magyarság parlamenti képviselője. Szerbiából tagnak a Vajdasági Magyar Szövetség lett kijelölve[6].
Ha a KMKF tagjai választott képviselők kellene, hogy legyenek, akkor a tagjai miért pártok és művelődési szervezetek?
Ne legyünk kicsinyesek, a KMKF úgyis azokat hívja meg az üléseire, akiket – Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökét parafrazálva – éppen „a szája ízének” megfelelőnek tart, ezek pedig a Fideszhez közeli, annak az utasításai alapján működő szatellit pártok vagy pénzelt szervezetek képviselői – tisztelet a ritka kivételnek, ha ilyen van. Hogy a többi magyar képviselő és szervezet mit gondol a magyarság helyzetéről, illetve „a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításáról”, az a magyarországi hatalmi pártot már régen nem érdekli.
Magyar Szó, 2025. március 6. 4.
A KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának 4-i üléséről a Magyar Szó nevű pártközlöny összesen 8 soros (91 szóból álló) cikkben számolt be (lásd fent![7]), amelyből 4 sor (43 szó) A Pásztor István által MNT elnöknek installált Fremond Árpád bejegyzését idézi: „Az anyaországi és határon túli testületi tagok között én is beszámoltam tudományos intézményrendszerünk működéséről, a vajdasági magyar közösség fejlődésében betöltött szerepéről. Az ülésen a schengeni bővítésről is szó esett – a vele járó kihívások és lehetőségek tükrében”[8].
Fremondnak ezt a semmitmondó bejegyezését a Facebookon 349 (!!) bérlájkoló lájkolta! Az sem tudják, hogy mit! Dr. Huszár Elvira ráadásul még „szívből gratulált a munkásságához”[9]. Bravó!
Fremondnak ezt a semmitmondó bejegyezését a Facebookon 349 (!!) bérlájkoló lájkolta! Az sem tudják, hogy mit! Dr. Huszár Elvira ráadásul még „szívből gratulált a munkásságához”[9]. Bravó!
Fremond Árpád nem parlamenti képviselő. A Facebbook oldalán az írja, „politikus” (megélhetési – B. A.).
Emellett tudományos munkával soha nem is foglalkozott, „a tanügyben osztálytanítói minőségben Szabadkán és Pacséron dolgozott”[10]. Az sem képesíti tudományos munkára, hogy „2000 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek”[11].
Tetejében tudományos ügyekben az MNT sem illetékes. Pontosabban, az MNT – a nemzeti tanácsokról szóló törvény 1. és 2. szakasza szerint[12] „a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben” dönthet.
Az idézett törvény 10. szakaszának 14. pontja értelmében azonban az MNT „állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”. Csak nem teszi! A törvénynek ezt a pontját a MNT VMSZ-es elnökei mindeddig nem alkalmazták. Azt is lehetne mondani, hogy „kerülték, mint ördög a tömjént”.
Emellett tudományos munkával soha nem is foglalkozott, „a tanügyben osztálytanítói minőségben Szabadkán és Pacséron dolgozott”[10]. Az sem képesíti tudományos munkára, hogy „2000 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek”[11].
Tetejében tudományos ügyekben az MNT sem illetékes. Pontosabban, az MNT – a nemzeti tanácsokról szóló törvény 1. és 2. szakasza szerint[12] „a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben” dönthet.
Az idézett törvény 10. szakaszának 14. pontja értelmében azonban az MNT „állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”. Csak nem teszi! A törvénynek ezt a pontját a MNT VMSZ-es elnökei mindeddig nem alkalmazták. Azt is lehetne mondani, hogy „kerülték, mint ördög a tömjént”.
Érdekes lenne tehát betekintés nyerni abba, hogy mit is mondott az MNT „politikus” elnöke a (vajdasági) „magyar tudományos intézményrendszer működéséről, annak a vajdasági magyar közösség fejlődésében betöltött szerepéről”, csak nem lehet, mert erről semmit nem közölt a sajtó! Nekünk nincs is jogunk ezt megtudni?
Hogyan lehetséges az, hogy a Magyar Szó, VMSZ napilapja nem közölte az MNT elnök felszólalásának teljes szövegét? Hogyhogy Varjú Márta vagy Pesevszki Evelyn nem késztett vele kilométeres interjút? Pásztor Bálint VMSZ elnök akármit is mond a Szabadkai Magyar Rádióban, azt a lap teljes egészében lemásolja? A VMSZ vezetője fontosabb, mint az MNT elnöke? Vagy azért, mert Fremond az ülésen nem mondott semmi érdemlegeset? Minek is volt akkor Budapesten? Hogy felvegye a napidíjat?
Hogyan lehetséges az, hogy a Magyar Szó, VMSZ napilapja nem közölte az MNT elnök felszólalásának teljes szövegét? Hogyhogy Varjú Márta vagy Pesevszki Evelyn nem késztett vele kilométeres interjút? Pásztor Bálint VMSZ elnök akármit is mond a Szabadkai Magyar Rádióban, azt a lap teljes egészében lemásolja? A VMSZ vezetője fontosabb, mint az MNT elnöke? Vagy azért, mert Fremond az ülésen nem mondott semmi érdemlegeset? Minek is volt akkor Budapesten? Hogy felvegye a napidíjat?
KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának üléséről A vajdasági magyarok megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti[13] című, a Szabad Magyar Szó független közéleti portálon március 9-én közölt írásból tud(hat)tunk meg többet.
A schengeni kihívásokról és lehetőségekről két előadás hangzott el, éspedig magyarországi tudományos kutatók által, de az idézett cikkből sem derül, hogy mit mondtak.
Ezzel a témával kapcsolatban vajdasági felszólaló nem volt, pedig fontos lett volna az itteni magyar közösség helyzetének rendezésével, Szerbia Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatosan.
A schengeni kihívásokról és lehetőségekről két előadás hangzott el, éspedig magyarországi tudományos kutatók által, de az idézett cikkből sem derül, hogy mit mondtak.
Ezzel a témával kapcsolatban vajdasági felszólaló nem volt, pedig fontos lett volna az itteni magyar közösség helyzetének rendezésével, Szerbia Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatosan.
A VMSZ és a Fidesz által az Európai Parlamentbe juttatott magyar képviselők (előbb Deli Andor, most Vicsek Annamária) Szerbiának az Európai Unióba (EU) való mielőbbi és feltétel nélküli felvételét sürgetik. Az Aleksandar Vučićot kitüntetésre javasló Orbán Viktor március 14-én a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt találta mondani, hogy „Szerbiát holnap reggel fel lehetne venni” az EU tagságába, és az „óriási előnyökkel járna az egész Európai Uniónak, de Magyarországnak különösen”[14].
Felvehetné ugyan az EU Szerbiát a tagságába, csak éppen Szerbia nincs felkészülve erre, nem teljesítette a felvételi követelményeket. Most éli a második világháború utáni legnagyobb belpolitikai válságát és folyamatban van Vajdaság még megmaradt önkormányzatának a teljes megszüntetése, a nemzeti közösségi jogok csökkentése. Orbán Viktor és a KMKF nem értesültek erről?
Felvehetné ugyan az EU Szerbiát a tagságába, csak éppen Szerbia nincs felkészülve erre, nem teljesítette a felvételi követelményeket. Most éli a második világháború utáni legnagyobb belpolitikai válságát és folyamatban van Vajdaság még megmaradt önkormányzatának a teljes megszüntetése, a nemzeti közösségi jogok csökkentése. Orbán Viktor és a KMKF nem értesültek erről?
A határon túli magyar tudományosság külhoni perspektívából napirendi pont alatt – az idézett cikk szerint – Csernicskó István, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elnöke, Csányi Erzsébet, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Elnöke és Juhász György, a szlovákiai Selye János Egyetem rektorhelyettese foglalta össze a saját régiójában uralkodó jelenlegi helyzetet.
– Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke beszámolójában emlékeztetett arra, hogy Vajdaságban az intézményesítés (Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem, ill. Magyar Kisebbségkutató Intézet létesítése) elmaradt a magyar nyelvű felsőoktatás és a tudomány terén, mert az akadémiai szférában dolgozók határozott figyelmeztetéseit 2015-16-ban a vajdasági magyar politikum ignorálta.
Ennek következményei súlyosak. A korábbi jóslat, miszerint a vajdasági magyar közösség nem tud megmaradni komplex felsőoktatási rendszer kiépítése nélkül, beigazolódni látszik.
Érvényesek maradtak a korábbi megállapítások:
– Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke beszámolójában emlékeztetett arra, hogy Vajdaságban az intézményesítés (Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem, ill. Magyar Kisebbségkutató Intézet létesítése) elmaradt a magyar nyelvű felsőoktatás és a tudomány terén, mert az akadémiai szférában dolgozók határozott figyelmeztetéseit 2015-16-ban a vajdasági magyar politikum ignorálta.
Ennek következményei súlyosak. A korábbi jóslat, miszerint a vajdasági magyar közösség nem tud megmaradni komplex felsőoktatási rendszer kiépítése nélkül, beigazolódni látszik.
Érvényesek maradtak a korábbi megállapítások:
1. A vajdasági magyarságnak a tudományos életben dezorganizált szigetei vannak, főleg (elöregedő) civil szervezetek formájában.
2. A vajdasági magyar tudományosságban hiányos a stratégiai gondolkodás: az intézményesítés nem jött létre.
3. Vajdasági magyar/multietnikus egyetem híján a vajdasági magyarság rendelkezik a legszegényesebb magyar felsőoktatási szakkínálattal a Kárpát-medencében, ezért a fiataljaink tömegesen távoznak külföldre tanulni, ahonnan elvétve térnek vissza.
4. A vajdasági magyar kisebbség megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti, az elmúlt 10 évben 70.000-rel lettünk kevesebben, a lejtőn elkezdődött egy szabadesés, negatív spirálba került a vajdasági magyarság – írja a cikkben.
2. A vajdasági magyar tudományosságban hiányos a stratégiai gondolkodás: az intézményesítés nem jött létre.
3. Vajdasági magyar/multietnikus egyetem híján a vajdasági magyarság rendelkezik a legszegényesebb magyar felsőoktatási szakkínálattal a Kárpát-medencében, ezért a fiataljaink tömegesen távoznak külföldre tanulni, ahonnan elvétve térnek vissza.
4. A vajdasági magyar kisebbség megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti, az elmúlt 10 évben 70.000-rel lettünk kevesebben, a lejtőn elkezdődött egy szabadesés, negatív spirálba került a vajdasági magyarság – írja a cikkben.
Súlyos megállapítások ezek a vajdasági magyar közösség helyzetéről és az itteni tudomány állapotáról.
A közösséggel kapcsolatos, negyedik tételt azzal is ki lehetne még egészíteni, hogy a megmaradásunkat veszélyezteti – az 1988. évi ún. joghurt forradalomtól kezdve – a szinte folyamatosan tartó társadalmi feszültség és (lét)bizonytalanság, az életkörülmények állandó rosszabbodása, a nemzeti közösségi jogok leépítése, gyakori nyílt vagy burkolt megsértése, valamint, de nem utolsó sorban az illetéktelen, alkalmatlan, tehetségtelen és vízió nélküli, vezető pozícióban lévő pártkatonák!
A KMKF nemzetpolitikai állásfoglalásai állítólag „orientálják Magyarország politikáját a határon túli magyarok vonatkozásában”[15]. Kérdés, hogy az ülésen elhangzottak alapján javasoltak-e egyáltalán bármit a KMKF-nek, és ha igen, lesz-e annak akármilyen foganatja is, vagy csak újabb látszattevékenységről értesültünk? Újabb ülésezés volt az ülésezésért?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ által irányított elnöke a KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának ülésén. Nyilvánosságra kell hozni!
Az ott elhangzottak alapján a Magyar Nemzeti Tanácsnak sürgősen a napirendjére kellene tűznie a vajdasági magyar közösség megmaradásának, a tudományosság és az intézmények helyzete kérdéseinek megvitatását! Fennáll azonban a gyanú, hogy az egypárti (VMSZ-es) nemzeti tanács erre (is) képtelen! Minek egyáltalán az ilyen tehetetlen MNT?
A közösséggel kapcsolatos, negyedik tételt azzal is ki lehetne még egészíteni, hogy a megmaradásunkat veszélyezteti – az 1988. évi ún. joghurt forradalomtól kezdve – a szinte folyamatosan tartó társadalmi feszültség és (lét)bizonytalanság, az életkörülmények állandó rosszabbodása, a nemzeti közösségi jogok leépítése, gyakori nyílt vagy burkolt megsértése, valamint, de nem utolsó sorban az illetéktelen, alkalmatlan, tehetségtelen és vízió nélküli, vezető pozícióban lévő pártkatonák!
A KMKF nemzetpolitikai állásfoglalásai állítólag „orientálják Magyarország politikáját a határon túli magyarok vonatkozásában”[15]. Kérdés, hogy az ülésen elhangzottak alapján javasoltak-e egyáltalán bármit a KMKF-nek, és ha igen, lesz-e annak akármilyen foganatja is, vagy csak újabb látszattevékenységről értesültünk? Újabb ülésezés volt az ülésezésért?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ által irányított elnöke a KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának ülésén. Nyilvánosságra kell hozni!
Az ott elhangzottak alapján a Magyar Nemzeti Tanácsnak sürgősen a napirendjére kellene tűznie a vajdasági magyar közösség megmaradásának, a tudományosság és az intézmények helyzete kérdéseinek megvitatását! Fennáll azonban a gyanú, hogy az egypárti (VMSZ-es) nemzeti tanács erre (is) képtelen! Minek egyáltalán az ilyen tehetetlen MNT?
BOZÓKI Antal
__________
[1] A KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának találkozója. https://kmf.uz.ua/hu/hirek/a-kmkf-szakpolitikai-munkacsoportjanak-talalkozoja/
[1] A KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának találkozója. https://kmf.uz.ua/hu/hirek/a-kmkf-szakpolitikai-munkacsoportjanak-talalkozoja/
[2] A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Ismertető. https://www.parlament.hu/ismerteto
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] v-ár: Tudomány és schengeni bővítés. Magyar Szó, 2025. március 6. 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.324007/Tudomany-es-schengeni-bovites, 2025. március 6. 12:23
[8] Fremond Árpád. https://www.facebook.com/fremondarpad/, 2025. március 4. 20:05.
[9] Uo. Hozzászólás.
[10] Fremond Árpád. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/fremond-arpad
[11] Uo.
[12] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[13] V. P.: A vajdasági magyarok megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti https://szmsz.press/2025/03/09/a-vajdasagi-magyarok-megmaradasat-az-eloregedes-es-a-fiatalok-tomeges-elvandorlasa-veszelyezteti/, 2025. március 9. 20:01
[14] Orbán: Szerbiát holnap reggel fel lehetne venni az EU-ba. https://www.rtv.rs/hu/politika/orb%C3%A1n-szerbi%C3%A1t-holnap-reggel-fel-lehetne-venni-az-eu-ba_1613437.html, 2025. március 14. 13.54
[15] V. P., a 13-as jegyzetben.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] v-ár: Tudomány és schengeni bővítés. Magyar Szó, 2025. március 6. 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.324007/Tudomany-es-schengeni-bovites, 2025. március 6. 12:23
[8] Fremond Árpád. https://www.facebook.com/fremondarpad/, 2025. március 4. 20:05.
[9] Uo. Hozzászólás.
[10] Fremond Árpád. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/fremond-arpad
[11] Uo.
[12] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[13] V. P.: A vajdasági magyarok megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti https://szmsz.press/2025/03/09/a-vajdasagi-magyarok-megmaradasat-az-eloregedes-es-a-fiatalok-tomeges-elvandorlasa-veszelyezteti/, 2025. március 9. 20:01
[14] Orbán: Szerbiát holnap reggel fel lehetne venni az EU-ba. https://www.rtv.rs/hu/politika/orb%C3%A1n-szerbi%C3%A1t-holnap-reggel-fel-lehetne-venni-az-eu-ba_1613437.html, 2025. március 14. 13.54
[15] V. P., a 13-as jegyzetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése