A szabadkai közlekedésre gyanús körülmények között
koncessziót kapott Trans Jug vezetése minden előzetes értesítés nélkül
úgy döntött, hogy kidobja a diákokat az autóbuszból csak azért, mert nem
volt támogatott buszjegyük – ezzel egyértelművé tette azt, hogy
semmitől sem riadnak vissza, ha profitszerzésről van szó – írja többek
között közleményében Ivan Rakić, a Szabadság és Igazságosság Párt
szabadkai bizottságának az elnökhelyettese.
Rakić szerint a topolyai Mezőgazdasági Iskola diákjai még csak föl
sem szállhattak a buszra, holott hajlandók lettek volna kifizetni a
buszjegy teljes árát. A politikus azt is hozzátette: ez a szabadkai
tömegközlekedés több éve tartó leépítésének a csúcsa, amiért Dejan
Ljubisavljević a felelős.
„A Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai bizottsága évek óta
figyelmeztet arra, hogy a Szerb Haladó Párt-Vajdasági Magyar Szövetség
koalíció igazi célja a szabadkai tömegközlekedés rendszerszintű
tönkretétele volt. Tanúi voltunk járatok megszüntetésének, vitatott
közbeszerzéseknek, a sofőrök fenyegetésének és az alkalmazottak
törvénytelen elbocsátásának. Most úgy látszik, a gyerekek kerültek
sorra. Miközben a polgároktól megvonják azt a kevés megmaradt támogatást
is, az autóbuszokat arra használják, hogy a képviselőház előtt
felállított Ćacilend nevű szeméttelepre szállítsák az SZHP és a VMSZ
aktivistáit. Vajon nekik ezért teljes árat kellett fizetniük?” –
olvasható a közleményben.
Ivan Rakić végül leszögezte: a hatalomváltás után az első feladat a
káros szerződés felmondása lesz a Trans Juggal, és alapos nyomozást kell
lefolytatni annak kiderítésére is, hogy mi vezetett a Subotica-Trans
tönkretételéhez Dejan Ljubisavljević vezetése alatt.
Nela Tonković és Luka Vučinac szabadkai ellenzéki
frakcióvezetők bűnvádi feljelentést tettek a szabadkai
képviselő-testület elnöke, Gyivánovity Dániel ellen.
„Ő alaposan gyanúsítható azzal, hogy visszaélt hivatali helyzetével,
mivel nem írta ki a helyi közösségek tanácsainak a megválasztására
vonatkozó választásokat. Azzal gyanúsítható, hogy a számos
figyelmeztetés ellenére tétlenségével, azaz a választások ki nem
írásával olyan helyzetet teremtett, hogy a polgárok nem élhetnek az
Alkotmány és a szerbiai törvények által biztosított jogaikkal” –
olvasható többek között a közleményükben, mely szerint ebben a
helyzetben a helyi közösségek tanácsai nem hajtják végre a polgári
gyűlések határozatait sem.
„Tény, hogy a Szerb Haladó Párt–Vajdasági Magyar Szövetség koalíció
elrabolta a polgároktól a városi intézményeket, amelyek így nem
szolgálják őket úgy, ahogy azt a törvény és az Alkotmány előírja.
Felszólítjuk az illetékes szerveket, hogy haladéktalanul indítsanak
eljárást Gyivánovity Dániel ellen” – írják közleményükben a
frakcióvezetők.
Az Európai Unió vezetői azonnal és egységesen ítéljék el a
„külföldi ügynökökről” szóló magyarországi törvénytervezetet – kéri a Committee to Protect Journalists (CPJ) [Újságírók Védelméért Bizottság] nevű nemzetközi újságíró-szervezet.
„Ennek az orosz mintára készült, külföldi ügynököket emlegető
törvényjavaslatnak a beterjesztése arra utal, hogy az Orbán-kormány
felkészült a független magyar média utolsó maradványainak a
felszámolására, hogy a jövő évi parlamenti választások előtt senki se
ellenőrizhesse a hatalmát” – idézi a 444.hu Tim Gibsont, a CPJ igazgatóhelyettesét.
„Ez a lépés arra utal, hogy Magyarország teljes mértékben feladja az
EU tagjaként fennálló kötelezettségeit és alapvetően aláásná a
demokráciát. Az európai vezetőknek gyorsan kell cselekedniük”- tette
hozzá.
Június elsejétől ideiglenesen bezárják a Felsőhegyi
Egészségházat, mivel az épület az illetékes hatóságok jelentése szerint
nem tesz eleget az előírásoknak – adta hírül a Pannon Televízió. A
riportból az is kiderül, hogy a Művelődési Ház egy részét a következő
két hétben az előírásoknak megfelelően átalakítják, és amennyiben az
egészségügyi felügyelőség megfelelőnek találja az épületet a betegek
fogadására, onnantól meghatározatlan ideig a Művelődési Házban
gyógyítják majd a felsőhegyieket.
– A szanitáris és az építésügyi felügyelőség azt állapították meg,
hogy a Felsőhegyi Egészségházban olyan gondok vannak, amelyek
korlátozzák, sőt, lehetetlenné teszik annak használatát. Jelen esetben
főleg az építésügyi felügyelőség végzése a mérvadó, amelyben az áll,
hogy az egészségház falán repedések találhatóak és süllyed az épület,
ami ebből kifolyólag életveszélyes is lehet – nyilatkozta Surján, aki
hozzátette, abban a pillanatban, amikor megkapták a felszólítást, vagyis
a végzést, azonnal lezárták az egészségház érintett szárnyát.
A Szabad Magyar Szó értesülései szerint az egészségház már korábban
elkészítette a felsőhegyi egészségház említett részének a felújítására
vonatkozó tervdokumentációt, amely szerint 27 millió dinárba került
volna a renoválás. Úgy tudjuk, hogy a zentai önkormányzat abban bízott,
hogy ezt az összeget a tartományi Nagyberuházási Igazgatóság pályázatán
keresztül biztosítják majd, azonban a hét elején kiderült, hogy a zentai
önkormányzat egyetlen egy dinárt se nyert az említett pályázaton. Az
eset érdekessége, hogy a 475 millió dinárból 311,3 millió dinárt a
szomszédos Csóka község kapott meg a csókai egészségház felújítására és
hozzáépítésére (amivel természetesen azonnal el is dicsekedtek),
51 millió dinár jutott a Szerbcsernyén levő egészségház adaptációjára, a
magyarkanizsai Gyógyfürdő mintegy 54 millió dinárt nyert, míg a
kevevári (kovini) elmegyógyintézet a tetőcserére és egy osztály
felújítására 58 millió dinárt kapott.
Amikor kiderült a pályázat eredménye, akkor kezdett el az
önkormányzat intézkedni, s úgy tűnik, ideiglenesen az a megoldás
született, hogy a Művelődési Ház egy részét alakítják át rendelővé.
Megütközéssel értesültünk róla, hogy Vicsek Annamária, a VMSZ alelnöke és a Fidesz EP-képviselője Brüsszelben nyilvánosan a Szerb Haladó Párt narratíváját visszhangozta, amikor az újvidéki diákmegmozdulások kapcsán a hatalom által kreált „tanulni akaró diákokra”, közismert nevükön Ćacikra hivatkozott.
Vicsek asszony azt állítja, hogy pár magyar diákkal beszélt, akik nem tudnak tanulni, mert más diákok „pizsamában, kávéval a kezükben sétálgatnak”. Ez a minősíthetetlen általánosítás pontosan az a lejárató propaganda, amivel a hatalom próbálja hitelteleníteni a kormánykritikus egyetemistákat – köztük a magyarokat is.
A VMDK számára elfogadhatatlan, hogy egy magyar képviselő a szerb hatalom szócsöveként lépjen fel Brüsszelben, diákjainkat manipulálva, mozgalmukat bemocskolva. Aki a Ćacikkal barátkozik, maga is Ćaci lesz – Vicsek fellépése ennek az igazságát erősíti meg.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) előadást tart a
Tusnádfürdőn 2024. július 27-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés
külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j)
Orbán Viktor őt dícsérő szavaival kampányol George Simion az
erdélyi magyar szavazatokért, miközben az RMDSZ szintén hirdetésekben
figyelmeztet, hogy a politikus maradt ugyanaz a szélsőjobboldal,
magyarellenes politikus, aki volt. Nem is mutathatja jobban más
kialakult helyzet abszurditását.
„Kutyából nem lesz szalonna”
– hirdeti a Facebookon Tánczos Barna Románia RMDSZ-es
pénzügyminisztere, miniszterelnök-helyettes, miközben egy rövid videóban
az látható, hogy a szélsőjobboldali, magyarellenes George Simion hívei
betörik az Úz-völgyi temető kapuját. A 2019-es incidens, a magyar
katonasírok meggyalázása – amit a román csendőrség tétlenül nézett végig
– volt Simion egyik legbotrányosabb akciója, de kétség kívül ezzel
szerezte meg magának azt az ismertséget is, ami Szövetség a Románok
Egyesüléséért (AUR) nevű pártját parlamenti képviselethez juttatta.
Simion
ma már a vasárnapi romániai elnökválasztás esélyese, és előrejelzések
szerint ha nyer, azzal megáshatja a román kormánykoalíció sírját és akár
kormányt is alakíthatna. Romániában eddig konszenzus volt abban, hogy
mérsékelt pártok nem lépnek velük koalícióra – erről beszélt a Szabad Európának Tánczos Barna
két évvel ezelőtt Tusnádfürdőn is, aki egyszerre nevezte
„kiszámíthatatlannak és beszámíthatatlannak” George Simiont és az AUR
vezetőit.
Tihanyi visszhangok
Nyilván
ezért keltett általános döbbenetet az RMDSZ-ben és a szélesebb
értelemben vett romániai magyar közvéleményben, hogy Orbán Viktor
kifejezetten pozitívan nyilatkozott Simionról a Tihanyi apátságban a
hétvégén. A kormányfő idézte a magyarellenes politikus szavait „a nemzetek Európájáról”, a „keresztény Európáról”, és azt mondta, „teljesen egyetért”
velük. Dragomán György nem sokkal később Simion 2023-as marosvásárhelyi
beszédéről tett fel videót a Facebook-ra (az író is a városból
származik), ahol a politikus azt mondta, „Románia a Dnyesztertől a Tiszáig terjed”. A kolozsvári születésű Tompa Andrea írónő pedig azt írta, „Orbán Viktor beszéde az erdélyi magyarok elárulásaként fog bekerülni a történelembe”.
Az
tény, hogy a Fidesztől sosem állt távol, hogy saját politikai érdekei
mentén belepiszkáljon a határon túli magyar politikába, még ha utólag
látható is, hogy jobbára kudarcok kísérték a próbálkozásokat. A pártban
például a 2000-es évek elején úgy ítélték meg, hogy az RMDSZ „túl
balos”, túlságosan nyitott a mindenkori (értsd: nem csak fideszes)
magyar kormányokkal való együttműködésre. Emiatt erőteljesen elkezdték
támogatni Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester addig semmilyen
országos szerepet nem játszó politikai mozgalmát, az Magyar Polgári
Pártot. Igaz, mint a hvg korábbi cikke megjegyzi, ebben nagy szerepe volt Kövér László és Szász Jenő személyes barátságának is, például egymás gyermekei keresztszülei.
George Simion a román elnöki palotában - egyelőre egy tévévita résztvevőjeként
Az MPP nem csak anyagi forrásokhoz jutott Budapestről 2010
után, de a Fidesz politikusai személyesen is kampányoltak neki a 2008-as
helyhatósági, majd a 2012-es parlamenti választáson – teljes kudarccal.
Az MPP ezek után gyorsan eltűnt a süllyesztőben – közvetlen
következményeként annak, hogy a Fidesz ismét az RMDSZ-t kezdte el első
számú erdélyi politikai partnereként kezelni - , Szász Jenő azonban
Budapestre jött és a milliárdos állami támogatással kitömött
Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője lett.
Az RMDSZ azóta
ügyel, hogy tartsa a szoros kapcsolatot a Fidesszel, ugyanakkor Tánczos
Barna már idézett interjúnkban visszautasította, hogy „hűséget fogadtak”
volna a magyar kormánypártnak. Az erdélyi magyar párt mindeddig
sikeresen őrizte meg parlamenti helyét és önkormányzati pozícióit.
Mindez nem mondható el a szlovákiai magyarság politikai képviseletéről.
Itt a „Fidesz ölelése” egyértelműen halálosnak bizonyult a
legjelentősebb szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP)
számára.
Ahol biztosan nem jött be
Szlovákiában
Robert Fico az elvileg baloldali Smer elnöke először 2006-2010 között
volt kormányfő, a szélsőjobboldali, magyarellenes Ján Slota Szlovák
Nemzeti Pártja (SNS) koalíciós támogatásával. Fico ekkor maga is
keményen nacionalista, magyarellenes politikát folytatott. Ennek része
volt a magyar nyelvhasználatot korlátozó szlovák nyelvtörvény, a magyar
állampolgárságot kizáró állampolgársági törvény, valamint a felvidéki
magyarok jogfosztását és kitelepítését megalapozó úgynevezett benesi
dekrétumok megerősítése. Már miniszterelnöksége idején verték meg
Nyitrán magyarságáért Malina Hedvig diáklányt, a szlovák hatóságok az
ügy „kivizsgálása” címén inkább az áldozatot alázták meg sorozatosan.
Mindezt
a regnáló Gyurcsány-, és Bajnai kormányok, valamint Sólyom László
köztársasági elnök mellett az akkor ellenzéki Fidesz is keményen szóvá
tette. A párt vezetői abban az időben rendszeresen kritizálták a
kormányt, hogy nem elég határozott Fico magyarellenes
megnyilvánulásaival szemben. Orbán Viktor hatalomra kerülését Fico már
ellenzékből érte meg, de 2012-ben ismét ő lett Szlovákia kormányfője.
Ehhez kapcsolódóan: határon túl is a veszéllyel kampányoltak: az RMDSZ rekordot döntött, a szlovákiai Magyar Szövetség nem szerzett EP-mandátumot.
Mint a hvg egy másik cikke
felidézi, Fico kifejezetten idegesen készült az előzmények után a V4-ek
2012 áprilisi találkozójára, ehhez képest a legnagyobb meglepetésére
Orbán Viktor azt javasolta neki, hogy a jó kormányközi együttműködés
érdekében felejtsenek el minden korábbi „sérelmet”, és koncentráljanak a
jövőre.
Szövetségbe forrt
A szoros
politikai szövetség azóta is tart Orbán és Fico között, miközben a
felvidéki magyarokat sújtó problémák közül korántsem oldódott meg
minden: a benesi dekrétumok például még ma is jogalapot adnak a szlovák
hatóságoknak, hogy – például autópálya építéseknél – magyar nemzetiségű
tulajdonosok ingatlanjait sajátítsák ki igazságtalan feltételekkel.
Emiatt szlovákiai kisebbségi jogvédők küzdenek nemzetközi jogi fórumokon
– a magyar kormány teljes közönye mellett. Nem történt előrelépés az
állampolgárság ügyében és nem teljesek a felvidéki magyarság nyelvi
jogai sem. Márciusban négy magyar fiatalt azért támadtak meg Pozsonyban
(egyiküket megkéselték), mert magyarul beszéltek. A városban ugyan
tiltakozó megmozdulást szerveztek az eset után, de a magyar kormány
részéről elmaradt a határozott reakció.
Megértik egymást
A Fidesz a szlovákiai magyarság esetében is gyakran nézte
inkább saját érdekeit. Amikor a második Orbán-kormány beterjesztette
például a kettős állampolgárságról szóló törvényt a parlamentnek, a
választási kampányban éppen térdig gázoló Szlovákiában egyből téma lett
az ügy. Emiatt az MKP akkori vezetői, Duray Miklós és Csáky Pál kérték
Orbán Viktortól a parlamenti szavazás elhalasztását – hiába. A
szlovákiai magyar pártok – ekkor még Fico is – pedig kijátszották a
„magyar kártyát”, és az MKP nem jutott be a parlamentbe.
A
felvidéki magyarság azóta is etnikai parlamenti képviselet nélkül van.
Igaz, Bugár Béla volt MKP-s politikus vezetésével a 2009-ben alakult
Most-Híd párt sikeres tudott lenni, és kormányzati szerephez is jutott,
ezt azonban Orbánék nem ismerték el a felvidéki magyarság „legitim”
képviseletének, és nem álltak szóba vele, így a Magyar Állandó
Értekezletekre sem hívták meg soha.
A budapesti kérés sem számított
A
legutóbbi, 2023 szeptemberi szlovákiai parlamenti választásokon hosszú
idő után először nyílt reális esély, hogy „igazi” magyar párt jusson a
pozsonyi törvényhozásba, miután az addig megosztott politikai
szervezetek Szövetség néven közösen indultak. Csakhogy – mint megírtuk
– abszurd módon most az bizonyult végzetes hibának, hogy a Szövetség
vezetői semmibe vették a budapestről érkező kormányzati kérést. A Fidesz
ugyanis nem akarta a párt listáján látni azt a Gyimesi Györgyöt, aki a
(szintén abszurd csavar a történetben) magyar kormánypárttal megegyező
szlogenekkel kampányolt a „háborúpártiak”, vagy a „meleg propaganda”
ellen. Gyimesi személye és ezek a témák, el is érték, hogy a
Szövetségben szakadás történjen. Így egy helyett hirtelen három magyar
szereplővel is bíró pártlista lett, a Szövetség pedig az esélyét is
bukta a bejutásnak. Ezt nevezte Orbán Viktor szokatlan nyíltsággal "gyenge teljesítménynek".
Igaz,
a szoros Orbán-Fico kapcsolat miatt ma már mintha a Fideszt nem is
zavarná különösebben, hogy nincs felvidéki magyar politikai
érdekképviselet, nincs szüksége egy közvetítőre a szlovák politika felé.
A szlovákiai Napunknak (Dennik N)
nyilatkozva erre hívta fel a figyelmet George Simionnal kapcsolatban
Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató
Intézet tudományos munkatársa is.
„Eddig
azt gondoltuk, hogy az RMDSZ tölt be egyfajta hídszerepet a magyar
kormány és a román hatalom között. Ha Orbán Viktor valóban úgy gondolja,
hogy fontosabb az európai szövetségeinek építgetése, mint hogy az
RMDSZ-szel fenntartsa az eddigi viszonyát, akkor oda is eljuthatunk,
hogy Orbán és a magyar kormány lesz az, aki közvetít az erdélyi magyarok
és a román hatalom között" – mondta a politológus.
„A
tihanyi beszédbe az is belelátható, hogy Orbán Viktor Magyarország
miniszterelnökeként egy olyan erőpozícióból beszélt, miszerint tudom,
hogy ti féltek ettől a jelölttől, de ha megválasztják, úgyis én leszek
majd az, aki meg tud védeni majd titeket tőle, ha baj van” –
fogalmazott a Napunknak a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet
tudományos munkatársa. Székely István Gergő úgy vélte, Orbánnak az lehet
a fontos, hogy kiépüljön körülötte egy közép-kelet-európai szövetségi
rendszer, amiben Fico és Vučić már benne van, most pedig nyitna Simion
irányába is. A magyar kisebbség helyzetét pedig majd „valahogy megoldják”.
Az biztos, hogy a „tihanyi beszéd” plusz muníciót adott Simion kampányának: mint az Átlátszó
észrevette, a szélsőjobboldali jelölt kifejezetten az erdélyi
magyaroknak szóló fizetett hirdetésekben népszerűsíti Orbán Viktor őt
dicsérő szavait. Ezen kívül pedig Orbán Viktor képével ellátott
szórólapokat is terjesztenek, amin Orbán Viktor beszédének egyik mondata
szerepel: "A románok számíthatnak a magyarokra a kereszténységért és a szuverenitásért vívott harcukban.”
