2025. május 3. 9:48 |

A sajtószabadság világnapját, május 3-át világszerte megünneplik, míg Szerbiában – hazai és nemzetközi szervezetek adatai szerint – az újságírók romló sajtószabadsági körülmények között köszöntik ezt a napot.

A Media Freedom Rapid Response (MFRR) platform jelentése, amely Szerbiában a végzett támogató misszió után készült, és a sajtószabadság világnapja előtt tették közzé, „riasztónak” minősíti a sajtószabadság helyzetét az országban.

A jelentés szerint az utóbbi hónapokban az újságírókat érő nyomásgyakorlás és támadások olyan szintet értek el, amelyre évtizedek óta nem volt példa – veszélyeztetve a független és oknyomozó újságírást, valamint elmélyítve a sajtószabadság hosszú ideje tartó válságát – közölte a Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS).

A jelentés rögzíti, hogy a fenyegetések az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének beomlása miatti diáktüntetések után fokozódtak, a hatóságok éles válaszlépései pedig tovább súlyosbították a politikai feszültséget, amely az utcákra is átterjedt, és a terepről tudósító újságírók elleni támadásokban csúcsosodott ki.

A beszámoló szerint az újságírók fizikai támadásoknak, halálos fenyegetéseknek, magas rangú állami tisztségviselők általi célba vételnek, megfigyelésnek és lejárató kampányoknak voltak kitéve.

Habár Szerbia a 2025-ös sajtószabadság-világindexen formálisan két helyet javított, és jelenleg a 180 ország közül a 96. helyen áll, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) EU- és Balkán-felelőse, Pavol Salai szerint ez „illuzórikus előrelépés”, mivel az összesített pontszám közben csökkent – közölte a NUNS.

„A politikai légkör, amelyet a 2023–2024-es kormányellenes tüntetések tovább polarizáltak, az újságírókat gyakran teszi a hatalmi elit támadásainak célpontjává, amelyeket egyes országos televíziós csatornák még tovább erősítenek” – áll a jelentésben.

A dokumentum szerint „sem a politikusok, sem az állami intézmények – beleértve az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületet (REM), amelynek tagjait többnyire a hatalom nevezi ki – nem mutattak hajlandóságot a helyzet javítására.”

„A hatalommal kritikus újságírók korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az állami szereplőkhöz és a nyilvános információkhoz” – írja az RSF-jelentés.

Az újságírók – mint írják – gyakran öncenzúrát gyakorolnak, a médiaszabályozás hatásait még nem mérték fel, és bár az ügyészség és a rendőrség eljárásaira vonatkozó szabályozás néhány esetben pozitív eredményt hozott az újságírókat ért támadások ügyében, az igazságszolgáltatásnak még bizonyítania kell függetlenségét és hatékonyságát a sajtószabadság védelmében.

A jelentés arról is beszámol, hogy a női újságírók továbbra is támadások célpontjai nemcsak munkájuk, hanem nemük miatt is. Az országos televíziók és a kormánypárti bulvárlapok gyakran megszegik az etikai normákat a nőket és nemzeti kisebbségeket érő erőszakról szóló tudósításokban.

Az RSF megállapítása szerint az újságírók Szerbiában továbbra sem érzik magukat biztonságban.

„A sajtószabadság Szerbiában tovább romlik” – írta közleményében Pavol Salai, az RSF EU- és Balkán-képviselője.

Mint mondta, Szerbia pontszáma 0,92 ponttal esett vissza (53,55 pontra a 100-ból), ami a legalacsonyabb eredmény 23 év alatt, amióta az index létezik.

„Ezért Szerbia két helyes előrelépése inkább más országok, köztük Koszovó visszaesésének köszönhető” – tette hozzá.

Szerinte Szerbia továbbra is az utolsó előtti helyen áll az EU–Balkán térségben, amely 40 országot ölel fel. Csak Koszovó áll mögötte.

A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) szerint az újságírók helyzete nehéz, gyakran támadások célpontjai, és a szerb igazságszolgáltatás nem képes megbüntetni az újságírók gyilkosait és megrendelőiket.

A május 3-i Sajtószabadság Világnapja alkalmából kiadott nyilatkozatában az UNS közölte, hogy 2025-ben nőtt az újságírókat ért támadások száma az előző év azonos időszakához képest.

„Az év elejétől máig az UNS 51 esetben rögzített újságírókat ért fenyegetést, kilenccel többet, mint tavaly ilyenkor. Négy hónap alatt nyolc fizikai támadás történt, hét esetben több, mint az előző év azonos időszakában” – olvasható a nyilatkozatban.

Az UNS több munka közbeni akadályoztatást is rögzített, mint egy évvel korábban, és három újságíró letartóztatásáról is beszámolt – míg tavaly egy ilyen eset sem történt.

A szervezet felszólította az illetékes hatóságokat, hogy hatékonyan vizsgálják ki az újságírók és médiamunkások elleni fenyegetéseket, és az eljárások eredményeiről rendszeresen tájékoztassák a médiát és a nyilvánosságot.

Az egyesület szerint a szerb igazságszolgáltatás továbbra sem képes megbüntetni az újságírók gyilkosait és megbízóikat.

Az UNS szerint a médiamunkások gazdasági helyzete is rossz.

https://szmsz.press/2025/05/03/riaszto-a-sajtoszabadsag-helyzete-szerbiaban/