2025. május 5., hétfő

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Hosszú a Pásztorok konkrét bűneinek a listája is!

A tények makacs dolgok! – mondta a
logopédus Pelikán Józsefnek, a dunai gátőrnek.
Bacsó Péter: A Tanú

Véres a kezetek! Fellelni fogtok!

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) csaknem két évtizede uralja a vajdasági magyar közéletet, a gazdasági és szociális erőviszonyokat. A Pásztor István-féle militáns-zsaroló politizálás együttjárt a pártzsákmányolással, véleménydiktátorsággal.
A néhai Pásztor István pártelnök és (tettes)társai arról győzködtek bennünket, hogy nekünk milyen jó, már ennél jobb nem is lehet. Elérkezett a Vučić-féle „aranykor”, a Kánaán!

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minden választások előtt szerbiai replátogatásokon agitált, hogy kire kell szavazni, nem egyszer hangsúlyozta a bődületes propagandahazugságot, hogy „a szomszédos országok közül Szerbia biztosítja a legtöbb jogot és a legnagyobb megbecsülést a magyar nemzeti közösségnek”[1]. A Szerb Haladó Párt (SNSZ/SZHP) választási nagygyűlésén 2016. április 5-én, Pancsován, szerb nyelven azt mondta: „Da sam Srbin, glasao bih za SNS”[2] [Ha szerb lennék, a Szerb Haladó Pártra szavaznék].

Míg a VMSZ a délibábot festette fel a vajdasági magyar égre, addig a SZHP a szerb világot építette. A történelmi csúcsnak” nevezett magyar-szerb állami kapcsolatok legnagyobb vesztesei éppen az őshonos vajdasági magyarok lettek. A közösség nemhogy fejlődött, gyarapodott volna, hanem a lejtőre jutott, már-már az eltűnés veszélye fenyegeti.

Hosszú a Pásztorok konkrét bűneinek a listája is!
Pásztor István életszerűnek szokta nevezni a saját gondolkodását, de valójában csak bevállalós gátlástalanságról volt szó. Egy kupec számára semmi sem szent.
A nagyszerb törekvések előtt behódolva olyan árulásokat hajtott végre, amelyeket csak úgy lehet megmagyarázni, ha a feketét fehérre festjük.
A pásztori huncut gondolkodáshoz megfélemlítés járult, ellentmondást nem tűrve vezette be a vajdasági magyar közösség életébe a szolgalétet, a hamisítást, a csalást, a megtévesztést, a félrevezetést, a közéleti cinkosságot.


A VMSZ politikusai és propagandistái úgy tesznek,
– mintha lenne Magyar Nemzeti Tanácsunk (MNT), amelynek a magyar közösség parlamentje, az önkormányzatiság megtestesítője kellene, hogy legyen, pedig csak a VMSZ fiókszervezete, meghosszabbított keze lett;
– mintha lenne erős politikai pártunk, „dialógus”, pedig csak pásztori diktatúra van és lakájpárt, „egy a háromban” (politikus, tanár, jogász) Pásztor Bálint, aki apja trónját örökölte „a kitaposott úton”[3];
– mintha történelmi csúcson lenne a szerb-magyar barátság, pedig csak maffiózók, cinkostársak összetartásáról van szó;
– mintha a Prosperitati donációk a gazdasági jólétet biztosítanák a vajdasági magyaroknak, pedig csak néhány gazdag vállalkozó lett még gazdagabb;
– mintha összetartás lenne, pedig csak megfélemlítés, parancsuralom, beteg csönd, elsivatagosodás, zsarolás, megalázás és megtorlás van;
– mintha virágzó kultúra lenne, pedig csak egy Lovas Ildikó pártírónő, elnöki élettárs szörnyszülött erőszakszüleményei és féktelen rombolásai lettek;
– mintha lenne egyetemünk, pedig csak bentlakásos kollégiumunk van (Újvidéken EUKOL) ahol a hallgatók ideológiai átnevelésben részesülnek;
– mintha lenne vajdasági magyar felsőoktatásunk közben csak nesze semmi, fogd meg jól maradt (magyarországi kihelyezett kurzusok a megszűnt VM4K-ban), az anyaországi pénz viszont elúszott;
– mintha lenne magyar civil szerveződés, polgári kontroll, pedig a civil szervezetek (VaMaDisz, Szabadegyetem, VMJE, VMÚE, VIFÓ), jogászok, állatorvosok, orvosok és fogorvosok, közgazdászok egyesületei, falusi művelődési egyesületek mind csak a VMSZ kitolt tagozataiként működnek;
– mintha lennének jogász és közgazdász hallgatóink, pedig csak arról van szó, hogy az öntelt VMSZ és az MNT jogérvényesítésből megbukott az újvidéki Jogi Karon, így megfutamodva főleg csak a magánegyetemekre járó hallgatókat tudják ösztöndíjazni – azt is csak magyarországi támogatásból, stb.

Fél éve tartanak az egyetemistatüntetések, amelyek néplázadássá duzzadtak.
Az előtetővel együtt ledőlt a rendszer, amely Vučić elnök „itt a piros, hol a piros” [šibicarenje] játékára épült. Vučić, a varázsló mutatványai egyre merészebbek, harsányabbak, költségesebbek lettek.
Az egyetemek zárlatának ötletét valójában Vučić haladó pártjának spekulánsai adták, amikor 2024 márciusában focihuligánok, utcaseprők és bűnözők lefizetett hordáját vonultatta fel az újvidéki bölcsészkar ellen, hogy politikai ügyet kreálva célkeresztbe állítsanak egy médiaszabadságért küzdő egyetemi tanárt.
A manipuláció azonban fordítva sült el, mert a módszert eltanulva a STAV egyetemista szervezet már 2024 tavaszán magát a rektorátust szállta meg, november 1. után pedig sorra blokád alá került az ország majd minden egyeteme.

A tüntetéseken a békés tömeg közé hajtó sofőrökről sorra kiderül, hogy kétes előéletű egyének, „lojalisták”. A haladó párt irodájából baseball-ütőkkel rohantak ki egyetemistákat
ütlegelni.
Kiderült,
a hatalmon lévő párt tisztségviselői szervezik az ellentüntetéseket, kvótákat teljesítenek a toborzások alkalmával, hogy megtöltsék a buszokat, nyílt titok a napidíj összege.
A haladó politikusok nyilatkozataikkal lépten-nyomon önellentmondásba kerülnek. Hiába vannak a hírhamisító propaganda TV-csatornák, a maszkos, rohamsisakos verőlegények.

A valóság visszavág!
Vučić ezekkel az ordenáré erőjátékokkal bevezetett egy párhuzamos valóságot. A színjátékban az egész ország részt vesz, színház az egész ország.
Vučić elnök
azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, a normálisat a nem normálistól, az értékest a kínai bóvlitól. A valóság és valótlanság közti határ elmosásával nyerni szeretne, de ez rendkívül veszélyes játék. A társadalom ellenáll, mert a történelemben volt már ilyen, és az irrealitások elfogadásával a társadalom vonata egyenesen a nácizmus, a haláltáborok felé száguld.

Pásztor Bálint csak április 25-e és 30-a között öt alkalommal nyilatkozott a sajtónak, vagy jelentkezett a közösségi hálón, mondta el, hogy „a vajdasági magyar közösség túlnyomó többsége a normalitásban gondolkodik”[4]. A normalitás szerinte az, ha semmi nem változik!

Pásztor Bálint görcsös nyilatkozatai közveszélyesek, egy perfid politikai, taktikai játék részei, s ebben bűnrészességet vállal az a média is, amely szóhoz juttatja.

BOZÓKI Antal

__________
[1] Szijjártó: A magyar-szerb kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/29270/Szijjarto-A-magyar-szerb-kapcsolatok-soha-nem-voltak-olyan-jok-mint-most.html, 2020. december 18. 11:31
[2] Dačić: Szijjártó a legnagyobb szerb. https://szmsz.press/2018/04/04/dacic-szijjarto-a-legnagyobb-szerb/, 2018. április 4. 10:09
[3] Pesevszki Evelyn: Kitaposott út, új elnök, saját arcél. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.305246/Kitaposott-ut-uj-elnok-sajat-arcel, 2024. március 9. 8:30
[4] Pásztor Bálint honlapja. http://www.pasztorbalint.rs/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése