(EGYELŐRE) KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL

Pásztor Bálint esete a háborús bűnösökkel 

Illusztráció: Vajdasági Magyar Plénum

Kiss Gyula, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) újvidéki Városi Képviselő-testületének (VKT) képviselője a testület szeptember 7-i ülésén megszavazta, hogy egyperces néma tiszteletadással adózzanak Ratko Mladić, a Bosznia-Hercegovinában elkövetett népirtás és más háborús bűncselekmények miatt a hágai Nemzetközi Törvényszék által jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka emlékének[1].

Tiszteletadás Ratko Mladić előtt

A tiszteletadást csak a Szerb Haladópárt (SNS) szatellitpártjainak képviselői és Kiss Gyula, a VMSZ képviselője szavazták meg. A szerb ellenzéki pártok képviselői a szavazás után kivonultak a teremből[2].

Kiss Gyula és Madarász Áron újvidéki polgármestersegéd szeptember 8-án zavaros és elfogadhatatlan közös közleményt adtak ki[3], amelyben elismerték, hogy az újvidéki VKT ülésén „emberi és morális megfontolásból” tiszteletadással adóztak Ratko Mladić emlékének. Kiemelték, hogy ez „személyes döntésük volt”. Ezzel talán azt akarták mondani, hogy a VMSZ-nek ehhez semmi köze?

A nyilatkozat alapvető problémája, hogy egy önkormányzati képviselő, illetve tisztségviselő a döntéshozatalban nem magánemberként vesz részt, hanem azt a politikai közösséget, illetve azt a községet vagy várost képviseli, amelynek nevében és mandátumával eljár.

A VMSZ-es tisztségviselők ezzel a lépéssel súlyosan megszégyenítették nemcsak az újvidéki, hanem az egész vajdasági magyar közösséget is.

A tiszteletadás helyett az MI-kép a téma?

Néhány nappal később a vita már nem arról szólt, hogy Kiss Gyula megszavazta-e a Ratko Mladić előtti tiszteletadást, és hogy ezért kit terhel politikai felelősség. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke ugyanis „jogi lépésekkel” fenyegette meg a Vajdasági Magyar Plénumot (VMP) „tudatos hamisítás miatt”.

A Plénum által közölt, mesterséges intelligenciával készített képen ugyanis Pásztor Bálint és Kiss Gyula Ratko Mladić síremléke előtt állnak.

Pásztor Bálint közösségi oldalán azt írta, hogy a Ratko Mladić előtti főhajtását ábrázoló VMP-kép mesterséges intelligenciával készült hamisítvány. Mint írta, ilyen esemény nem történt, a kép mégis sokakat megtévesztett. Hangsúlyozta, hogy „a rendszeressé vált, tudatos hamisítás miatt megtette a szükséges jogi lépéseket”[4]. Azt azonban nem pontosította, hogy ez alatt pontosan mit ért.

A VMP KARAKTERGYILKOSSÁG? VAGY KARAKTERMENTÉS A MAGYAR SZÓBAN?[5] címmel reagált Fülöp Zoltánnak a Magyar Szóban szeptember 12-én közölt Karaktergyilkosság a mesterséges intelligencia korában[6] című terjedelmes írására, amelyben arról szól, hogy miért veszélyes a mesterséges intelligenciával készült politikai kép.

A Plénum elismeri, hogy valóban MI-vel készített illusztrációt használt. Ezen Pásztor Bálint is szerepelt Mladić sírjánál, holott ő személyesen természetesen nem vett részt ilyen eseményen. A Plénum ugyanakkor felteszi a kérdést: hol húzódik a határ a politikai szatíra, a karikatúra és 
a fotórealisztikus MI-illusztráció között? 
A VMP számára a kérdés továbbra is ugyanaz: „Pásztor Bálint elhatárolódik-e attól, hogy a VMSZ újvidéki képviselője Ratko Mladić előtti hivatalos tiszteletadásra szavazott”[7].

– Néhány nap alatt sikerült eljutni oda, hogy már ne Kiss Gyula szavazatáról beszéljünk, ne a VMSZ politikai felelősségéről beszéljünk, ne arról beszéljünk, hogy Pásztor Bálint elhatárolódott-e saját politikusainak tettétől. Hanem arról beszéljünk: milyen képet készített a 
Plénum. Ez a klasszikus témacsere – írja a Plénum. 
És – tegyük hozzá – ehhez Pásztor Bálint a Magyar Szó nevű közszolgálati napilapot is a szolgálatába állítja.
Pásztor szerint nem a Mladić előtti tiszteletadás a politikai vita tárgya, hanem az, hogy milyen képet készített róla a Plénum.

Jogászként Pásztor Bálintnak ismernie kellene a bíróságok álláspontját, miszerint a közügyekben eljáró tisztségviselőknek és közszereplőknek sokkal többet kell elviselniük a 
kritikából, mint egy átlagos embernek. 
A véleménynyilvánítás szabadsága a demokrácia egyik legfontosabb alapköve. Ezért a bíróságok döntéseik során kiemelten védik a közfeladatot ellátó személyek bírálatának jogát.

Együttműködés Šešelj pártjával

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szeptember 11-i közleményében[8] arról ír, hogy a VMSZ együttműködik Vojislav Šešelj Szerb Radikális Pártjával (SRS). Azzal a politikai szervezettel, amely a kilencvenes években szendvicset kínált a magyaroknak, hogy Magyarországra távozzanak.

A VMDK dokumentumokat tett közzé, amelyek szerint a VMSZ már 2024-ben több településen a Šešelj-féle SRS-szel közös választási listán indult, máshol pedig a választások után olyan hatalmi koalíció része lett, amelyben a SRS is jelen van.

Belgrád város, Bács, Hódság, Verbász, Szávaszentdemeter, Versec és Kúla (2026) a közös listán való indulás, illetve az együttműködés példái. Zomborban, Apatinban és Újvidéken a VMSZ olyan listákról érkező hatalmi többségnek a része, amelyben az SRS is jelen volt, illetve van. Például Újvidéken a VMSZ megszavazta az SRS Végrehajtó Bizottságának elnökét, Đurađ Jakšićot alpolgármesternek – írja a VMDK.

Az eset pikantériája, hogy Vojislav Šešeljt, az SRS elnökét az ENSZ Nemzetközi Törvényszéke 2018. április 11-én tíz év börtönbüntetésre ítélte emberiesség elleni bűncselekmények miatt[9].

A VMDK közleménye szerint „Pásztor Bálint mellőzte az igazságot: a VMSZ együttműködik Šešelj pártjával”. Nem tudni, hogy a párt miért ilyen túlságosan óvatos. Nem tudja, vagy nem meri kimondani, hogy Pásztor Bálint nem mondott igazat?

Pásztor Bálint sumákol

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke először nem akart nyilatkozni, állást foglalni a háborús bűnös Ratko Mladić előtti főhajtás, a vajdasági magyar közösségben nagy felháborodást keltett ügyben. Majd a Facebookon ezt írta: „Soha, semmilyen politikai érdekből nem hajtanék fejet elítélt háborús bűnösök előtt”[10].

Egy pártelnöktől ilyen súlyos ügyben – enyhén szólva – ez kevés.

Bejegyzésében a VMSZ elnöke nem ítélte el politikusainak a háborús bűnös Ratko Mladić előtti tiszteletadását, sőt azt sem mondta, hogy Ratko Mladić előtt nem hajtana fejet. Azt mondta, hogy háborús bűnösök előtt „politikai érdekből” nem hajtana fejet. 
Azt jelenti-e ez, hogy más okból fejet hajtana?
Úgyszintén nem határolódott el a pártja által tisztségbe helyezett Kiss Gyulától és Madarász Árontól. Azt sem mondta, hogy tettüknek lesz-e valamilyen személyi következménye.

Egy héttel az esemény után még csak arról sem érkezett információ, hogy fegyelmi eljárást indítottak volna a két VMSZ-es tisztségviselő ellen. 
Amennyiben az ügynek nem lesz következménye, az azt fogja jelenteni, hogy Pásztor Bálint hallgatólagosan támogatja a háborús bűnös Ratko Mladić előtti tiszteletadásukat.

A nyilvánosság joggal várja Pásztor Bálint válaszát arra, hogyan viszonyul a háborús bűnösökhöz, miért működik együtt szélsőséges, soviniszta politikai pártokkal, és természetesen arra is, hogy milyen lépéseket fog tenni Kiss Gyula és Madarász Áron párttagok ügyében. 
Ezekre a kérdésekre egy pártelnöknek és egy jogásznak egyaránt egyértelmű választ kellene adnia.

Bozóki Antal

__________

[1] Bővebben lásd a KISS GYULA – EGY POLITIKAI KARRIER DICSTELEN VÉGE című írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18255, 2026. szeptember 10. 
Lásd még: „SZEMÉLYES DÖNTÉS” VOLT? AKKOR MI VOLT „MÁR MEGBESZÉLVE”? https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num, 2026. szeptember 10. 
[2] A. L., P. D.: Na početku minut ćutanja za zločinca Mladića [Az ülés elején egyperces néma csend a háborús bűnös Mladićért]. Danas, 2026. szeptember 8. 6. o. 
[3] Nem a VMSZ álláspontját képviselték. Magyar Szó, 2026. szeptember 9. 10. o. 
[4] Uo. 
[5] KARAKTERGYILKOSSÁG? VAGY KARAKTERMENTÉS A MAGYAR SZÓBAN? https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num, 2026. szeptember 14. 
[6] Magyar Szó, 2026. szeptember 12. 7. o. 
[7] Lásd az 5. alatti írást. 
[8] „Pásztor Bálint mellőzte az igazságot: a VMSZ együttműködik Šešelj pártjával!” https://szmsz.press/2026/09/11/pasztor-balint-mellozte-az-igazsagot-a-vmsz-egyuttmukodik-seselj-partjaval/, 2026. szeptember 11. 
[9] 2018. április 11-én tíz év börtönbüntetésre ítélte a hágai fellebbviteli bíróság emberiesség elleni bűncselekmények miatt. https://www.hirek.sk/kulfold/az-emberesseg-elleni-bunok-miatt-elitelt-vojislav-seselj-buszke-a-tetteire, 2018. április 11. 
[10] Bírósági per tudatos hamisítás miatt. Magyar Szó, 2026. szeptember 10. 4. o.

A délvidéki magyarság kálváriája

Tari István: A téboly sorozatvetőinél – Magyarok a szlávok háborúiban

 

Tari István (1953. május 15., Zenta) A téboly sorozatvetőinél című, Magyarok a szlávok háborúiban alcímű könyve a közéleti és nemzeti korrajzok, kortörténetek kiadásával foglalkozó budapesti IdőJel Kiadó gondozásában jelent meg 2025-ben. 

A könyv 2025-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának Az Év Legjobb Könyve Díját.  

A kötet címét Tari István A téboly sorozatvetőinél című, 1997-ben „megjelenni remélt” új verses kötetének címéről kapta, amelyből Szombathelyen, a magyar kultúra napján olvasott fel. Egy évvel később Napszél címmel a Forum Könyvkiadó Kft. jelentette meg ezt a verseskötetét. 

A téboly sorozatvetőinél című könyv valójában két részre bontható. Első része a Magyarok a szlávok háborúiban című írással, az 1991 őszén kezdődött mozgósítások idején indul, amikor „a délvidéki magyarság kiszorításának felgyorsítására jó lehetőséget nyújtott az akkori hatalomnak a katonai behívóparancsok szelektív alkalmazása”.

A szerző ebben a részben személyes élményein keresztül számol be a történtekről, ugyanakkor történelmi távlatba is helyezi azt, hogy a kilencvenes évek délszláv háborúi milyen megrázkódtatásokat okoztak az őshonos magyar lakosság körében. „Immár három újabb országra szakítottan, egymás ellen tűzvonalba kényszerítve, szülőföldjének elhagyására ösztönözve” a délvidéki magyarság „közelről megismerhette a túlélés legnehezebb változatait”.

Ezekben az években a délvidéki magyar irodalom középnemzedékének számos tagja is a katonai behívóparancsok elől Magyarországra menekült. Tari István azonban azon kevés alkotók közé tartozik, akik az akkori, nyomorúságosnak mondható háborús hátországi körülmények között is – a bujdosást választva – szülőföldjükön maradtak és alkottak. Családjával együtt osztozott a helybeli lakosság sorsában. Még ebben a „szorongatott helyzetben” is verseket és tárcákat írt.

A kötetnek ezt a részét a szerzőnek a kilencvenes években, pontosabban 1999 tavaszáig keletkezett írásai és versei alkotják. Ekkor kezdődött meg a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) 79 napon át tartó NATO-bombázása.

A könyv második részét a szerző háborús naplója alkotja, amely terjedelmét tekintve csaknem akkora, mint az első rész. A napló 1999. március 25-ével kezdődik, amikor a NATO „első rakétatámadása után kihirdették a hadiállapotot” az akkori, miloševići kis Jugoszlávia ellen, és – néhány nap kihagyásával – június 26-ával fejeződik be, amikor a katonakötelesek már átléphették az országhatárt.

Az Óbecsén élő József Attila- és Arany János-díjas, Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett költő, író, műfordító és képzőművész több műfajban is maradandót alkotott: a költészet, a próza, a fotó- és filmművészet, valamint az újságírás területén.

Sokoldalú tevékenységét tükrözi legújabb, 264 oldalas kötete is. A naplószerű, időrendbe állított írásokból és jegyzetekből összeálló könyvet a szerző versei és grafikái, valamint eredeti dokumentumok is gazdagon illusztrálják. A kötet a délvidéki magyarság és a szerző kilencvenes években átélt kálváriájának, a NATO-bombázás napjainak, valamint a köz- és irodalmi élet történéseinek és önszerveződésének sajátságos, irodalmi és szociográfiai érzékenységgel megalkotott kordokumentuma, egyben forrásértékű és hiteles műve.

Tari István A téboly sorozatvetőinél című könyvével azon kevés vajdasági alkotóhoz csatlakozott, akik a kilencvenes évek történéseiről írtak[1].

A könyv Budapesten jelent meg, nem pedig az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet kiadásában, amely korábban a szerző több könyvét is megjelentette. Legutóbb, 2002-ben (!!) az Akarsz egy Jugoszláviát? című kötetét.

Egy jelentős vajdasági magyar alkotó új könyve már nem a vajdasági magyar könyvkiadás keretében jelenik meg, hanem Budapesten.

Jól mutatja ez is, miként viszonyult a vajdasági magyar társadalom és a kiadó költőinkhez és íróinkhoz az elmúlt több mint két évtizedben, a néhai Pásztor István és Lovas Ildikó káros tevékenységének következtében.

A kiadványról a vajdasági magyar elektronikus sajtóban – ismereteim szerint – csupán két ismertető jelent meg. Az elsőt Friedrich Anna[2], a másikat Fehér Rózsa[3] írta. A Magyar Nemzeti Tanács alapította média agyonhallgatta a könyvet. Azt sem tudni, Vajdaságban melyik könyvesboltban lehet beszerezni. 
Nemcsak a könyv megjelenése szorul háttérbe tehát, hanem az a történelmi tapasztalat is, amelyet a könyv megörökít. 
Nem kell ezen csodálkozni, hiszen legutóbbi, TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája[4] című könyvem sem került könyvesbolti forgalomba. Az egyik könyvesbolt vezetője, akinek felkínáltam a könyvet, azt mondta, „nem meri kitenni a kirakatba, mert a Vajdasági Magyar Szövetség a helyi hatalomban betöltött szerepe miatt felmondathatja vele a bérleti szerződést”. 
Nem elszigetelt jelenségekről van szó, hanem egy tágabb vajdasági magyar kulturális-közéleti problémáról.

A vajdasági magyar közösség kálváriája még nem ért véget… 

Bozóki Antal 

__________

[1] Németh Zoltán: Téves csatatéren I. (többekkel), Napló, Szabadka, 1993, 150 o.; Balkáni fenevad, Napló Press, Újvidék, 1995, 150 o.; Téves csatatéren II. (többekkel), Napló Press, Újvidék, 1996, 211 o.; Bálint István, Bozóki Antal, Lovas István: Kosovo – ki a bűnös?, Forum–Dolgozók Kft., Újvidék, 2001, 107 o.; Polyvás József: 77 nap Újvidéken, Családi Kör, Újvidék, 2001, 245 o.; Friedrich Anna: Ez még nem történelem, Családi Kör, 2006, 206 o.; Szabó Angéla: Holt szezon. Katonaáldozataink, szerzői magánkiadás, Danielprint, Újvidék, 2014, 176 o. 
[2] Friedrich Anna: Könyvekről és közös sorsunkról, Vajma.info, 2025. december 10. 
[3] Fehér Rózsa: „Az igazi életerő a fiatalságban lüktet”. A téboly sorozatvetőinél – Magyarok a szlávok háborúiban címmel írt könyvet Tari István. Családi Kör, 2026. április, 14-16. o.

Lásd még: Tari István: A téboly sorozatvetőinél, Líra, valamint Márkus Béla: Krónika és mementó. Bárka 2026/4. http://www.barkaonline.hu/kritika/9896 

[4] TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája, Historiae, Óbecse, 2025, 204 o.

KISS GYULA – EGY POLITIKAI KARRIER DICSTELEN VÉGE

A VMSZ politikai és erkölcsi bukása

Kiss Gyula

Igaznak bizonyultak azok a sajtóhírek, amelyek szerint Kiss Gyula, a VMSZ képviselője az Újvidéki Városi Képviselő-testület (VKT) szeptember 7-i ülésén megszavazta azt a javaslatot, hogy egyperces néma tiszteletadással adózzanak Ratko Mladić, a Bosznia-Hercegovinában elkövetett népirtás és más háborús bűncselekmények miatt a hágai nemzetközi törvényszék által jogerősen elítélt boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka emlékének.

A beszámolók szerint a javaslatot egyhangúlag fogadták el, és a 46 támogató képviselő között ott volt a VMSZ egyetlen újvidéki képviselője is[1]. 
A Magyar Szó nevű pártlap tudósítója (TTT) az újvidéki VKT üléséről szóló írásában csak azt említi, hogy „a politikai ellenzék kivonult az ülésről, miután a testület nem vette napirendre a gyűlöletbeszéd és a politikai másként gondolkodók célkeresztbe állításának elítéléséről szóló nyilatkozatot”[2]. Az elítélt háborús bűnös előtti szégyenletes főhajtást azonban teljesen elhallgatta.

Ratko Mladić augusztus 27-én, 84 éves korában hunyt el a hágai ENSZ-fogvatartási intézetben. 2021-ben jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték: bűnösnek találták a srebrenicai bosnyákok elleni népirtásban, több boszniai településen elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekben, Szarajevó ostroma során a civilek terrorizálásában, valamint ENSZ-békefenntartók túszul ejtésében. A srebrenicai mészárlásban mintegy 8700 bosnyák férfit és fiút öltek meg, Szarajevó több mint hároméves ostroma során pedig mintegy tízezer ember vesztette életét[3]. 
Szeptember 7-én katonai tiszteletadás mellett temették el a belgrádi Topčider temetőben[4].

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi oldalon azt írta, hogy sokkolóak voltak a Ratko Mladić belgrádi temetésén készült felvételek, a hivatalos támogatás megnyilvánulásai és egyes magas rangú szerb tisztségviselők jelenléte pedig „mélyen elszomorító”. 
„Mindez azt mutatja, hogy nem sikerült szembenézni az európai közelmúlt történelmének sötét fejezetével”, és ellentmond azoknak az értékeknek, amelyek Szerbia európai uniós csatlakozásának útját alapozzák meg – írta. 
„Gondolataink az egykori Jugoszlávia országaiban elkövetett bűncselekmények valamennyi áldozatával vannak” – tette hozzá von der Leyen.

Az Újvidéki VKT ülése és Kiss Gyula szavazása „nagy port kavart fel a vajdasági magyar közéletben”. 

A Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK)[5] és a Vajdasági Magyar Plénum (VMP)[6] követelte, hogy Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke foglaljon állást az ügyben, és mondja ki nyíltan, hogy Kiss Gyula saját kezdeményezésére szavazott-e a Ratko Mladić előtti tiszteletadás mellett, vagy a VMSZ álláspontját képviselte. 
– Egy elvileg európai értékeket hangoztató, kisebbségi védelmet hirdető párt képviselője hivatalos önkormányzati mandátummal hitelesíti annak a hadvezérnek a dicsőítését, akinek a nevéhez a délszláv háborúk legvéresebb bűntettei és a srebrenicai mészárlás fűződnek – írja a VMP közleményében[7].

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szeptember 8-án reggel a Szabadkai Magyar Rádió vendége volt. A húszperces műsor alatt azonban Kiss Gyula VMSZ-es önkormányzati képviselő szavazása nem került szóba. 
Mivel hivatalos állásfoglalás ebben a kényes témában nem született, a Szabad Magyar Szó megkereste Kiss Gyula képviselőt, hogy nyilatkozzon az esetről[8]. 
– Pásztor Bálint ma, azaz szeptember 8-án délelőtt fog erre reagálni, én nem reagálok semmit. Az ő reakcióját fogjuk támogatni. Ez már meg van beszélve, és hamarosan önöknek is meglesz a válasz – nyilatkozta Kiss Gyula a portál megkeresésére[9]. 
A Szabad Magyar Szó ezt követően Pásztor Bálintnak tette fel ugyanezt a kérdést, aki SMS-ben a következőt válaszolta: „Kiss Gyula ki fog adni egy nyilatkozatot a tegnapi ülésen tanúsított magatartása ügyében.”[10]

Kiss Gyula és Madarász Áron, újvidéki polgármestersegéd nyilatkozata szeptember 8-án délelőtt érkezett. Érdemes szó szerint idézni: 
„Mi, Kiss Gyula önkormányzati képviselő és Madarász Áron polgármestersegéd, az elvi és emberi álláspontunkat szeretnénk egyértelművé tenni a tegnapi újvidéki képviselő-testületi ülésen történt egyperces néma felállással és az azzal kapcsolatos közbeszéddel összefüggésben. 
Keresztény hívő emberként mélyen hiszünk abban, hogy minden elhunyt embernek megjár a végtisztesség és a tisztelet. Nem a földi halandók hivatása és feladata annak megítélése, hogy az elhunytak lelke hova jut; ezt a döntést kizárólag a Teremtő, Isten határozza meg. 
A tegnapi megmozdulásunk nem a VMSZ hivatalos pártálláspontját tükrözte, hanem kizárólag a mi személyes döntésünk volt, amely tisztán emberi és morális megfontolásból fakadt.”[11]

Eddig a történet, amelynek egyelőre semmilyen következménye nem lett.

Kiss Gyula újvidéki önkormányzati képviselő és Madarász Áron polgármestersegéd – ismereteim szerint egyedüliként a vajdasági magyarok közül – tiszteletadással adóztak Ratko Mladić, a népirtás és más háborús bűncselekmények miatt a hágai nemzetközi törvényszék által elítélt boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka emlékének. Önmagában már ez a tény is erkölcsileg elítélendő. 
Kiss Gyula feltehetően annak az általános pártutasításnak az alapján szavazott igennel, hogy a VMSZ képviselőinek az Újvidéken is hatalmat gyakorló Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát meg kell szavazniuk. Önálló álláspontja nem volt. Szolgalelkű pártkatonaként lépett fel.

Miután a hír kipattant, és Kiss Gyula szembesült az elítélő reakciókkal, nem mert nyilatkozni, hanem Pásztor Bálint reagálását várta. A pártelnök viszont nem állt ki mellette, hanem visszadobta neki a labdát. Pontosabban: beáldozta Kiss Gyulát és Madarász Áront. 
Ekkor Kiss Gyula és Madarász Áron egy zavaros és elfogadhatatlan nyilatkozatot adtak ki. Arra hivatkoztak, hogy keresztény emberek, és hogy minden elhunyt embernek kijár a végtisztesség és a tisztelet[12]. 
Azt akarták ezzel mondani, hogy az elítélt háborús bűnösöknek is kijár a tiszteletadás? Ez erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan!

Szerbia Büntető Törvénykönyve 387. szakasza 5. bekezdésének bírósági értelmezésére lenne szükség annak megállapításához, hogy magában foglalja-e a háborús bűnösök iránti nyilvános tiszteletadás bűncselekményét is: 
„Aki nyilvánosan helyesli, tagadja vagy jelentősen csökkenti a személyek valamely, faj, bőrszín, vallás, származás, állampolgárság, nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján meghatározott csoportja vagy e csoport valamely tagja ellen elkövetett népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény vagy háborús bűncselekmény súlyát, oly módon, amely az ilyen személyek csoportja vagy annak valamely tagja elleni erőszakhoz vagy gyűlöletkeltéshez vezethet, amennyiben e bűncselekményeket a szerbiai bíróság vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság jogerős ítélete megállapította, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”[13]

Kiss Gyula és Madarász Áron nyilatkozatukban – bizonyára felsőbb utasításra – külön kiemelték, hogy „a megmozdulásuk nem a VMSZ hivatalos pártálláspontját tükrözte, hanem kizárólag a személyes döntésük volt”. 
Magukra vállalták ezzel a felelősséget, hogy csökkentsék Pásztor Bálint, Borisz Báljity pártalelnök és köztársasági képviselő, valamint a VMSZ újvidéki szervezetének felelősségét. 
A VMSZ-ben azonban az említettek tudta nélkül aligha történik valamilyen fontos döntés. Kiss Gyula nyilatkozatából jól látszik, hogy kapcsolatban volt Pásztor Bálinttal, akitől hiába várta a reagálást.

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) szeptember 7-én közzétett egy, mesterséges intelligencia segítségével készített képet, amelyen a VMSZ elnöke és Kiss Gyula, a VMSZ újvidéki képviselő-testületének tagja lehajtott fejjel áll a napokban elhunyt Ratko Mladić, az elítélt háborús bűnös sírköve előtt[14]. 
Pásztor Bálint szeptember 9-én a Facebook-oldalán ezt üzente a VMP-nek: „Találkozunk a bíróságon!”[15] Mint hangsúlyozta, soha, semmilyen politikai érdekből nem hajtana fejet elítélt háborús bűnösök előtt[16].

Vanger László, a VMP elnökségi tagja így kommentálta a Facebookon Pásztor Bálint bejegyzését: „Dr. Pásztor Bálint beperelt – ez a beszéd! Inkább per, mint hogy verőlegényeket vagy a titkosszolgálatot uszítsa rám. Bálint mindig is úriember volt.”[17] 
Amennyiben Pásztor Bálint beváltja a VMP elleni perrel kapcsolatos bejelentését, az – emlékezetem szerint – a kilencvenes évek óta az első, a vajdasági magyar közösséget érintő sajtóper lesz. 
Pásztor Bálintnak azonban ezt alaposan meg kell gondolnia, mert a bíróságon nem lesz könnyű dolga, mivel bizonyítania kell majd az állításait. A tanúkihallgatások során pedig kényes részletek is kiderülhetnek. 
Jelentős körülmény lehet az is, hogy nem határolódott el Kiss Gyula főhajtásától, sem a két párttag közös nyilatkozatától – hívta fel a figyelmet a VMDK[18].

Kiss Gyula (1972, Újvidék[19]) a VMSZ oszlopos tagja 2004 óta, megélhetési politikus. Harmadik mandátumában képviseli pártját a székvárosi VKT-ben – eredménytelenül. 
Madarász Áron az újvidékiek számára gyakorlatilag ismeretlen, és csak a VMSZ révén kerülhetett az újvidéki polgármestersegédi tisztségbe. Az újvidéki-belvárosi I. helyi szervezet elnöke[20]. Más információt alig találni róla a közösségi hálón. 
Azáltal, hogy fejet hajtottak Ratko Mladić, a hágai nemzetközi törvényszék által jogerősen elítélt boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka emléke előtt, megmutatták, hogy a magyar közösségtől idegen értékeket képviselnek. Ezért le kell mondaniuk tisztségükről, és távozniuk kell a politikából és a közéletből!

Az október 25-ére bejelentett előrehozott parlamenti választásokon a vajdasági magyaroknak meg kell mutatniuk, mit gondolnak a VMSZ-ről. Az egyetemisták listájára kell szavazniuk, mert ez lehet az utolsó lehetőség a jelenlegi hatalom leváltására és a VMSZ megélhetési, szolgalelkű politikusaitól való megszabadulásra!

A jogerősen elítélt háborús bűnös emléke előtti főhajtás a VMSZ teljes politikai és erkölcsi csődjét igazolja. Nemcsak az áldozatok emlékét sérti, hanem a vajdasági magyarokat is. Pásztor Bálintnak és társainak távozniuk kell a politikából és a közéletből!

Bozóki Antal

__________
[1] A VMSZ fejet hajtott a Balkán mészárosának tiszteletére? https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18249, 2026. szeptember 7, és Kiss Gyula nem tudta, de ma ki fog adni egy nyilatkozatot. https://szmsz.press/2026/09/08/kiss-gyula-nem-tudta-de-ma-ki-fog-adni-egy-nyilatkozatot/2026. szeptember 8. 9:54 
[2] TTT: Új testvárosi kapcsolatok kialakulóban. Magyar Szó, 2026. szeptember 8., vagy https://www.magyarszo.rs/vajdasag/ujvidek/a.358952/Uj-testvervarosi-kapcsolatok-kialakuloban, 2026. szeptember 8. 13:50 
[3] Ratko Mladićot katonai tiszteletadással temették el Belgrádban. 
https://szmsz.press/2026/09/07/ratko-mladicot-katonai-tiszteletadassal-temettek-el-belgradban/, 2026. szeptember 7., és Több ezren emlékeztek Ratko Mladićra Banja Lukában, közben feljelentések ezrei érkeztek a dicsőítése miatt. 

https://www.vajma.info/cikk/kulfold/80175/Tobb-ezren-emlekeztek-Ratko-Mladicra-Banja-Lukaban-kozben-feljelentesek-ezrei-erkeztek-a-dicsoitese-miatt.html, 2026. szeptember 2. 9:29

[4] Uo. 
[5] A VMSZ fejet hajtott…, az 1. jegyzetben. 
[6] MINDENT A HATALOMÉRT. https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num
[7] Uo. 
[8] Kiss Gyula nem tudta…, az 1. jegyzetben 
[9] Uo. 
[10] Uo. 
[11] Személyes álláspont az újvidéki VKT ülésen történtek kapcsán. https://szmsz.press/2026/09/08/megmozdulasunk-nem-a-vmsz-hivatalos-partallaspontjat-tukrozte/, 2025. szeptember 8. 10:01 
[12] Uo. 
[13] KRIVIČNI ZAKONIK. https://www.paragraf.rs/propisi/krivicni-zakonik-2019.html
[14] Lásd a 6. jegyzetben lévő írást. 
[15] Pásztor: Találkozunk a bíróságon! https://szmsz.press/2026/09/09/pasztor-talalkozunk-a-birosagon/
[16] Uo. 
[17] Uo. 
[18] MIKOR HATÁROLÓDIK EL A VMSZ KISS GYULÁTÓL ÉS MADARÁSZ ÁRONTÓL? https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. szeptember 9. 
[19] Kiss Gyula. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/kiss-gyula Bővebben lásd az ÚJVIDÉK: „A DEMOKRÁCIA HALÁLA” című írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16974, 2025. március 8. 
[20] Újvidéki Városi Szervezet. https://www.vmsz.org.rs/node/130