VOICE:

 Teljesen lepusztult a vajdasági vasúthálózat, a szisztematikus rombolás megtette a magáét

 Teljesen lepusztult a Nagybecskerek és Versec közötti vasútvonal (Fotó: Facebook)

2022-06-28 17:33

A vonatok rendszertelen indulása, rossz menetrendek, a különféle útvonalak megszüntetése és a vasúti közlekedés több évtizedig tartó rombolása – ez jellemzi a valamikor Európa egyik legsűrűbb hálózatával rendelkező Vajdaság vasútjának pillanatnyi állapotát, írja a VOICE újvidéki oknyomozó portál kedden megjelent cikkében.

A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra vállalat 2022 elején tett közzé felhívást a régi sínek, váltók, és az egyéb, a vágányok elbontásából származó dolgok értékesítésére. A sínek és a többi berendezés nagy részét elbontották számos olyan vajdasági vasútvonalon, amelyet a szerb parlament döntésével szüntettek meg, írja a VOICE.

– A teljes anyagot 1,83 milliárd dinárért adták el a mitrovicai Metalfer és az ópázovai Eko unija Sn cégeknek, amelyek közösen, egyetlen pályázóként jelentkeztek a felhívásra, derítette ki a portál.

A mitrovicai Metalfer vállalatról a VOICE már korábban is cikkezett, mivel ez egy aktív levegőszennyező cég, amely nem rendelkezik az olyan veszélyes vegyi anyagok megszűréséhez szükséges filterekkel, mint a PM10 részecskék, a nikkel- és ólom nehézfémrészecskék, amelyek rákkeltőek.

Dragomir Jankov, a Vajdasági Vasúti Társaság illetékesének véleménye szerint a tartományban a vasúthálózat már szinte teljesen összeomlott.

– Vajdaságban a vasútvonalak jelentős része tönkrement, azt pedig, ami még megmaradt, nem újították fel megfelelő módon. A síneket mintegy 25 évig nem tartották karban, aztán voltak kisebb ideiglenes javítások, amik valójában semmit sem érnek. Ez olyan, mintha egy kátyút befoltozunk, és azt gondoljuk, hogy az egész utat megjavítottuk – magyarázta Jankov és reményét fejezte ki, hogy Vajdaság új területrendezési terve előirányozza majd a vasúti folyosók megóvását, ellenkező esetben pótolhatatlan veszteség éri a vasúti közlekedést.

https://szmsz.press/2022/06/28/voice-teljesen-lepusztult-a-vajdasagi-vasuthalozat-a-szisztematikus-rombolas-megtette-a-magaet/

Egy vagány vegány vágány

 

2022-06-28 13:33

Azt megszokhattuk, hogy szinte mindenhol csak cirill, vagy csak szerb nyelvű kiírás fogad bennünket az utakon, útközben, esetleg egy-egy ügyintézés során is. A legtöbb esetben elfogadjuk, hogy ez így van, esetleg magunkban elégedetlenkedünk, ritka, hogy ennek hangot is adunk.

Aztán van olyan helyzet, amikor meglepődve tapasztaljuk, hogy bizony itt mindenkire gondolnak, az itt élő magyar kisebbségre, esetleg az egyre sokasodó magyar turistára, s minden információt ki is írnak magyar nyelven is. Az igen ritka, hogy mindez hibamentes is legyen, de ugye a szándék megvolt, fogadjuk el.

Így van ez a szerb oldalon nagyrészt elkészült Szabadka-Szeged vasútvonallal is, ahová az aluljárókba Palicson már ki is kerültek az irányjelző és információs táblák. A szándék itt is megvolt, lektor vagy magyar nyelven beszélő szakember viszont nem volt a közelben, hogy kihelyezés előtt észrevegye, a vágány nem vegány. Több hibát nem kerestünk, pedig lenne, hiszen nem mindig kell mindent lefordítani – így van ez a peron szóval is (magyarul is használatos vagy más szóval kocsiállás), ami minden bizonnyal felület, csak éppen az ember nem tudja, hogy mire vonatkozik.

Abban a reményben született e szöveg, hogy ezt az illetékesek észreveszik, leszedetik s azon nyomban ki is javítanak minden hibát. Idő van rá, a vasút ugyanis először csak teherszállításra lesz majd alkalmas, utasszállításra majd csak bő egy év múlva, ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter mondta legutóbbi szabadkai látogatásán.

Az viszont vagány lenne, ha addig kijavítanák a betűhibát, nehogy eltévedjünk majd, ha Szegedre szeretnénk utazni azon a bizonyos felületes vegány vágányon.

Tómó Margaréta

https://szmsz.press/2022/06/28/egy-vagany-vegany-vagany/

Siker a semmittevésben!

Szerbia miért nem ösztöndíjaz magyar jogászhallgatókat?

Számos magas beosztású ember tragédiája abban van,
hogy nem tudnak idejében visszavonulni.
Harry S. Truman

 

A sajtókonferencia részvevői (Fotó: Dinovizija) 

Június 7-én Szabadkán sajtótájékoztatót tartott Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Lulić Emil, a pályázati bizottság elnöke és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági parlamenti képviselője.[1]
A konferenciát annak kapcsán rendezték meg, hogy a Magyar Nemzeti Tanács az az idén (második alkalommal) hirdették meg a Vajdasági Jogászösztöndíj Programot. 

– Tavaly tíz ösztöndíjat hirdettek meg Magyarország Igazságügyi Minisztériuma és a Magyar Nemzeti Tanács anyagi támogatásának köszönhetően, de a nagy érdeklődésre való tekintettel, ki kellett pótolni a forrásokat, hogy mind a 17 jelentkezőt támogatni tudják. A tavalyi tapasztalatokból okulva idén már húsz ösztöndíjat terveznek kiosztani.
A jövendőbeli joghallgatók ezúttal is évi 1 millió forintnak megfelelő dinárra számíthatnak. A sikeresen pályázók más ösztöndíjakra is jogosultak, tehát nem zárja ki ez az ösztöndíj, hogy a joghallgatók akár a nemzeti tanács ösztöndíjára, vagy más egyéb jogász vagy önkormányzati ösztöndíjakra is pályázzanak – hangzott el a tájékoztatón.

A témával az „Elfogynak a magyarul is tudó jogászok”! c. 2021. augusztus 4-ei írásban foglalkoztam.[2] Semmi nem változott, csak az ösztöndíjak száma. A (köz)szereplők is ugyanazok.
A tavaly július 27-én tartott sajtókonferencián a junior Pásztor Bálint, aki – a parlamenti, a véemesz és egyéb tisztségei mellett egyetemi docens is – elismerte, hogy „amennyiben nem történik drasztikus változás, akkor néhány év múlva elfogynak a magyarul is tudó jogászok a magán- és a közszférából is”.[3]
A tavalyi 17 ösztöndíjas közül „11-en a szabadkai Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karra iratkoztak (ahol Pásztor Bálint előadó – B.A.), 6-an pedig az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karára”. [4] Egy hallgató időközben egy már lemorzsolódott, mivel „a jogász szakma mégsem neki való”.[5]
Az említett (köz)tisztségviselők csak 2021-ben kaptak észbe, hogy nem lesz magyar jogász utánpótlás, miközben a fiók Pásztor „2007. február 14-től köztársasági parlamenti képviselő”,[6] Hajnal Jenő pedig 2014-óta (második mandátumban) látja el az MNT elnöki posztját.[7] Az MNT apparatcsik Lulić Emilnek – az MNT hivatalvezetőjének, vagyis Hajnal segédjének –, ebben a felállításban a statiszta/adminisztrátor szerepe jutott, miközben ezen a téren bizonyára semmilyen tapasztalata sincsen.
Nem-e az lett volna a logikus, ha a pályázati bizottság elnökének az MNT Közoktatási Bizottságának az elnökét, vagy a Jerasz Anikót, az MNT Végrehajtó Bizottságának az elnökét teszik meg, aki egyébként is az oktatási ügyekben szerepel?

A délvidéki/vajdasági magyar jogászképzés (is) a – véemeszes „érdekképviselet” alatt – válságban van, úgyszólván megszűnt.
A 36 ösztöndíjas közel sem oldja meg a magyar jogászképzés problémáját. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a fiatalok esetleg csak hat-nyolc év múlva állhatnak munkába, kapcsolódhatnak be az igazságügybe – akkor is mint kezdők.
A sajtókonferenciát tartók egy szóval nem említették, mit tettek annak érdekében, hogy magyar középiskolások az anyanyelvükön felvételizhessenek az újvidéki Jogtudományi Karon, amely – a bírósági ítéletek ellenére – továbbra sem teszi ezt számukra lehetővé. Szerbia mért nem ösztöndíjaz magyar jogászhallgatókat? Az újságírók erről persze meg sem kérdezték őket erről. Mint ahogy arról sem, hogy a tavalyi ösztöndíjasok milyen tanulmányi eredményt értek el?

A véemesz tisztségviselőinek, Pásztor Bálintnak, Hajnal Jenőnek, Nyilas Mihály korábbi tartományi oktatási titkárnak, aki a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke is, Vicsek Annamária oktatási államtitkárnak évekkel ezelőtt tudni kellett volna erről a problémáról és oda hatni, hogy a szerb költségvetésből ösztöndíjazzák a magyar közösség számára fontos jogászok képzését, akik nélkül a részarányos foglalkoztatás nem valósulhat meg a közigazgatásban, az igazságügyben, a közhivatalokban, a tájékoztatásban, a művelődésben, stb. és a magyar közösség sem fejlődhet!
Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik a délvidéki/vajdasági magyarok az adót? A munkájukat idejében nem végezték, most – a magyar adófizetők pénzéből – valamiféle „mecénásokként”, „megmentőkként” tetszelegnek. Mintha legalábbis a saját zsebükből fizetnék az ösztöndíjat!
Egyiküknek még csak véletlenül eszébe nem jutott, hogy belássa, kárt okozott a közösségnek, és hogy távozzon a közéletből. Továbbra is „képviselnek” bennünket! Jó pénzért!
A sajtókonferencia jó példa arra, hogyan lehet a semmittevést sikernek bemutatni! Továbbra i jobban megéri politikusnak lenni, mint jogásznak!

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. június 29.

__________
[1] Vajdasági Jogászösztöndíj Program: Évi egymillió forint idén is a jogi pályát választóknak https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/27575/Vajdasagi-Jogaszosztondij-Program-Evi-egymillio-forint-iden-is-a-jogi-palyat-valasztoknak.html, 2022. június 7. 13:51; Havi harmincezer dináros ösztöndíj a jogi pályát választóknak https://szmsz.press/2022/06/07/havi-harmincezer-dinaros-osztondij-a-jogi-palyat-valasztoknak/, 2022. június 7. 18:40, és P.E.: Továbbra is megéri jogásznak lenni. Magyar Szó, 2022. június 8. 1. és 4.
A pályázat részletei az MNT honlapján találhatóak meg: Pályázati felhívás a Vajdasági Jogászösztöndíj Program 2022–2023. évi ösztöndíjainak odaítélésére https://www.mnt.org.rs/palyazati-felhivas-vajdasagi-jogaszosztondij-program-2022-2023-evi-osztondijainak-odaitelesere
[2] https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13796, 2021. augusztus 5.
[3] Tómó Margaréta: Évi egymillió forintot kap tizenhét vajdasági jogászhallgató
https://azure.szabadmagyarszo.com/2021/07/27/evi-egymillio-forintot-kap-tizenhet-vajdasagi-jogaszhallgato/, 2021. július 27. 13:04
[4] Lásd P.E. írását az 1-es jegyzetben.
[5] Uo.
[6] Pásztor Bálint. Életrajz http://www.pasztorbalint.rs/hu/magamrol/eletrajz
[7] Mgr. Hajnal Jenő https://www.mnt.org.rs/tagjaink/mgr-hajnal-jeno

Alig mentek el hétvégén szavazni, ezért nyerhetett nagyot a Fidesz

 

Jó napot kívánok!

A legfontosabb híreink ma reggel:

• Nagyon kevesen szavaztak az időközi választásokon, ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni
• Ha sokkal több fát ültetnének a nagyvárosokban, elviselhetőbb lenne a nyári forróság
• Halálos áldozata is van a vasárnapi kijevi rakétatámadásnak, a sebesültek között van egy hétéves kislány is

Szavazás és fatelepítés

Vasárnap Magyarországon öt megyeszékhelyen, kilenc más településen és a főváros négy kerületében tartottak olyan időközi önkormányzati választást, ahol pártjelöltek is indultak. Nyíltan fideszes jelöltek tizenhat helyen indultak és tizenkét helyen nyertek.

Politikai elemzők szerint olyan kevesen mentek el szavazni a vasárnapi időközi választásokon, hogy nem érdemes országos folyamatokra következtetni belőle. Ettől még rosszul jött az ellenzéknek néhány újabb vereség.
 
Ha feltesszük magunknak a kérdést, mivel borítsuk be a városok felületét, fákkal vagy térkővel, egyértelmű a válasz: fákkal. Már ha nem kívánunk elevenen megfőni. A fák ugyanis akár 12 Celsius-fokkal is hűthetik a városok felszíni hőmérsékletét Közép-Európában – mutatott rá egy 293 európai város műholdadatait elemző kutatás, amely azt is bebizonyította, hogy amíg a fáknak jelentős hűtőhatásuk van, a többi zöldfelületnek nincs.

Egy másik kutatásban azt vizsgálták, hogy lakosságarányosan mekkora a zöldterületek hiányának betudható korai halálesetek száma Európában. Ebben a magyar városok közül Szombathely és Budapest különösen rosszul szerepelt.
 
 
Rakétatámadás és orosz államcsőd

Legalább ketten meghaltak és többen megsebesültek, miután az orosz csapatok rakétatámadást indítottak vasárnap az ukrán főváros és Cserkaszij ellen. Hetek óta ez volt az egyik leghevesebb támadás Kijev ellen. A sebesültek között egy hétéves kislány is van.

Oroszország eközben – legalábbis technikai értelemben – több mint száz év után először csődbe ment, miután vasárnap éjfélkor lejárt azon, százmillió dollár értékű kötvények kifizetésének türelmi ideje, amelyeket Moszkva az ellene elrendelt szankciók miatt nem tudott teljesíteni.

Egyetlen bank sincs, amely vállalná az összegátutalását. A csőd hivatalossá válásának megerősítése ugyanakkor némi időbe telhet az AP amerikai hírügynökség szerint.
 
 
Amit még érdemes tudni

Több száz hazai kúton akadozik a tankolás, hiába magyarázzák, rejtély az üzemanyaghiány oka (Népszava)
A napilap szerint a sok érv ellenére valójában rejtély az országos üzemanyaghiány tényleges oka. Hetente 500-700 hazai kúton fogyhat ki a benzin vagy a gázolaj.
 
Egyik legjobban fizető piacát veszítette el a magyar turizmus a háború miatt (g7.hu)
Fájóan hiányoznak a magyar turizmusnak az orosz vendégek. Hévíz szenved, a lap szerint ha az orosz piac hosszabb időre elveszik, nagyon sok képzett munkaerő is eltűnhet idehaza a területről.
 
Hiába a bírósági ítélet, rendőrségre kellett menni, hogy Müller Cecíliáék kiadják a járványadatokat (444.hu)
A TASZ évekig pereskedett a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, jogerősen nyert, de csak akkor kapták meg a közérdekű adatokat, miután feljelentést tettek a Müller Cecília vezette intézet ellen.

 
Szép napot!
Wiedemann Tamás  

szabadeuropa@rferl.or  

Restaurálták a József Attila-mellszobrot, de csak cirill betűkkel írták ki a költő nevét

 

 A József Attila-mellszobor (Fotó: 021.rs)

2022-06-28 7:31

Továbbra se tudni, hogy ki vagy kik rongálták meg József Attila-mellszobrát a költőről elnevezett újvidéki általános iskolában. A mellszobor a restaurálás után visszakerült az eredeti helyére, vagyis az iskola folyosójára, közölte a Tartományi Oktatási Titkárság, azonban egy súlyos mulasztásra is felhívta a Szakállas Zsolt vezetett szerv a figyelmet.

A titkárság által kiadott közleményben az szerepel, hogy Slobodanka Beukovićot, az általános iskola igazgatóját június 22-én értesítették arról, hogy valaki megrongálta a mellszobrot, az oktatási intézmény vezetői másnap átnézték a felvételeket, amelyeket az iskolában felszerelt biztonsági kamerák rögzítettek, de nem tudták megállapítani, hogy ki vagy kik voltak a tettesek, ugyanis a hivatalos magyarázat szerint a kamerákon nem lehet látni a mellszobrot. Június 23-án az iskola a rendőrséggel is konzultált a mellszobor-rongálás miatt, s még aznap elküldték a mellszobrot restaurálásra, amely június 27-én került vissza az eredeti helyére.

Az iskola fényképet is küldött az Oktatási Titkárságnak a restaurált mellszoborról, s pont ez a fotó alapján derült ki a mulasztás, amelyre Szakállas Zsolt felhívta a figyelmet, ugyanis a fotókon jól látható, hogy József Attila neve csakis szerbül és cirill betűkkel szerepel a mellszobron. Az Oktatási Titkárság véleménye szerint a költő nevét magyarul is fel kell tüntetni a mellszobron, hiszen ezen a nyelven alkotott. Az iskola egyelőre nem reagált a titkárság felszólítására, de az ügynek minden bizonnyal lesz folytatása.

https://szmsz.press/2022/06/28/restauraltak-a-jozsef-attila-mellszobrot-de-csak-cirill-betukkel-irtak-ki-a-kolto-nevet/

Strahinja Sekulić, direktor Agencije za restituciju, o postupcima za vraćanje oduzete imovine

Stari vlasnici od države traže imovinu vrednu 13 milijardi evra

Strahinja Sekulić Strahinja Sekulić Foto: Fonet/Aleksandar Levajković

27.06.2022. 19:56

Za najviše četiri naredne godine, očekuje se da će biti zatvoreni svi predmeti po zahtevima za povraćaj oduzete imovine, čime će restitucija biti okončana.

Ali, ne i poslovi vezani za te postupke. Preostaje još da se svi predmeti arhiviraju, uradi analitika i sastavi baza podataka koja će biti dostupna i državnim organima i javnosti a reč je o građi koja se odnosi na imovinu građana, privrede i države u periodu dužem od jednog veka – kaže u razgovoru za Danas Strahinja Sekulić, direktor Agencije za restituciju. Naglašava da su taj veliki posao, 14 miliona dokumenata, obradili zaposleni stručnjaci Agencije i da im pomoć inostranih konsultanata, koja im je povremeno nuđena, nije bila potrebna.

Objašnjava da je od donošenja Zakona o vraćanju oduzete imovine i obeštećenju, 2011. godine, Agencija za restituciju koja je tada osnovana, donela ukupno 63.650 odluka što čini 84,4 odsto ukupno podnetih zahteva starih vlasnika. Ono što je preostalo, a odnosi se na vraćanje u naturi, jesu predmeti u kojima nedostaje dokumentacija neophodna za odlučivanje, a teško ju je pribaviti od nadležnih državnih organa.

– To je posledica ranijeg nesistematičnog vođenja evidencije imovine u državnoj svojini, a u nemalom broju slučajeva dokumentacija koja se odnosi na oduzetu imovinu je uništena. Zato je za odlučivanje u tim predmetima pred zaposlenima veliki izazov utvrđivanje činjeničnog stanja. To uspešno može da se prevaziđe samo zahvaljujući predanom radu, posvećenosti i profesionalnosti – kaže Sekulić.

Najpoželjniji oblik vraćanja imovine koja je bila oduzeta starim vlasnicima je bio u naturi, ali to nije bilo moguće u svim slučajevima. U zakonu je to taksativno nabrojano da se ne vraćaju nepokretnosti koje su po Ustavu i zakonu isključivo u javnoj svojini, na primer, službene zgrade i poslovne prostorije koje služe za obavljanje nadležnosti državnih organa, kao i objekti koji služe za obavljanje zdravstvene delatnosti, vaspitanje i obrazovanje, kulturu, nauku ili druge ustanove.

Međutim, ističe Sekulić, to što neka imovina ne može da se vrati u naturi, ne znači da će bivši vlasnici, odnosno njihovi naslednici, ostati bez ičega. Naime, Zakon je predvideo i pravo na obeštećenje starih vlasnika koje se može ostvariti u iznosu od 15 odsto od utvrđene tržišne vrednosti nepokretnosti a proces namirenja krenuo je od ove godine. Obeštećenje je u obliku državnih obveznica ali i akontacija u novcu koja je od 31. marta ove godine počela da se isplaćuje a po rešenjima koja su postala pravnosnažna do 30. juna 2021. Prva isplata obveznica počinje od 15. januara naredne godine a u odnosu na godinu kada je isplaćena akontacija.

– Agencija je do sada donela 3.930 rešenja o obeštećenju, od kojih je 2.891 za sada postalo pravosnažno, a očekuje se da će biti doneto između 9.000 i 10.000. Na osnovu već donetih akata o obeštećenju, nekadašnjim vlasnicima biće isplaćeno ukupno nešto malo više od 121 miliona evra – kaže Sekulić.
On je dodao da je zakonodavac prilikom donošenja zakona uzeo u obzir objektivni ekonomski kapacitet naše države, te je na taj način uravnotežen odnos između vrednosti imovine koja se potražuje, a koja prema procenama iznosi više od 13 milijardi evra i ekonomske mogućnosti države, odnosno iznosa sredstava zakonom predviđenih za imovinu koju nije moguće vratiti u naturalnom obliku.

Kaže da o nepokretnostima koje, između ostalog, čine i one koje su posle 9. marta 1945. godine oduzete od fizičkih i određenih pravnih lica, a sada su predmet restitucije, brine i Republička direkcija za imovinu. Ukoliko nije reč o prethodno pomenutim izuzecima, i ta imovina može biti vraćena u naturalnom obliku nakon što njen status u restituciji utvrdi Agencija po službenoj dužnosti.

Poseban set predmeta, naglašava naš sagovornik su zahtevi članova porodice Karađorđević za povraćaj imovine koja je konfiskovana 1947. godine. Do sada je zakonskim vlasnicima, potomcima kneza Pavla i kneginje Olge Karađorđević, vraćena vila Crnogorka, u Užičkoj ulici. Među podnetim zahtevima je vraćanje dvorskog kompleksa na Dedinju, što je najvrednija imovina, zatim studentskog doma u Bulevaru kralja Aleksandra, zgrade današnjeg Arhiva Jugoslavije, u ulici Vase Pelagića, nepokretnosti u ulicama patrijarha Dimitrija i Sarajevskoj, poljoprivrednog i šumskog zemljišta u Sokobanji, rudnika na području Negotina i Kučeva, zadužbine kralja Petra Prvog u Topoli, kao i pokretne stvari poput umetnina, nakita i drugih vrednosti.

– Imovina koju potražuje porodica Karađorđević, ne ispunjava zakonske uslove za vraćanje u naturalnom obliku. Posebno se to odnosi na privredne objekte jer je zakon propisao da su podržavljena preduzeća izuzeta od naturalnog vraćanja, dok su ostala zdanja ili na zemljištu koje je promenilo namenu, ili su srušena. Agencija je 2016. odbila i zahtev za vraćanje dvorskog kompleksa na Dedinju, što je potvrđeno drugostepenim rešenjem Ministarstva finansija. Međutim, protiv te odluke Karađorđevići su pokrenuli spor a Upravni sud je prvobitno rešenje poništio i predmet vratio Agenciji na ponovno odlučivanje. Rešenje o obeštećenju za porodicu Karađorđević biće doneto, kada se pribave procene vrednosti za svu oduzetu imovinu – kaže Sekulić.

Šta se sve vraća
Prema podnetim zahtevima, potražuje se veliki obim imovine, ali je takođe veliki deo te imovine vraćen starim vlasnicima. Na primer, od 100.000 i 110.000 hektara poljoprivrednog zemljišta, do sada je vraćeno više od 85.000, zatim je vraćeno oko 618 hektara građevinskog zemljišta, šumskog oko 6.275 hektara, ali i 5.117 poslovnih prostora, 1.173 stanova, 1.305 zgrada – ukratko, 7.595 objekata ukupne površine 567.500 kvadratnih metara.

Jevrejskim opštinama ukupno više od 80 miliona evra
Jevrejskim opštinama imovina se vraća po osnovu dva zakona. Jedan je o restituciji crkava i verskih zajednica a drugi o otklanjanju posledica oduzimanja imovine žrtvama holokausta koji nemaju žive naslednike. Prema prvom, vrednost imovine koja je vraćena jevrejskim opštinama iznosi oko 5,7 miliona evra, a po drugom oko 36,6 miliona dok se ukupna vrednost vraćene imovine i novčane podrške procenjuje na više od 80 miliona evra.

 M. N. Stevanović

https://www.danas.rs/vesti/ekonomija/stari-vlasnici-od-drzave-traze-imovinu-vrednu-13-milijardi-evra/