A magyarok a foglalkoztatottság peremére szorulnak
A kép illusztráció (Forrás: szerb belügyminisztérium)
A szerb parlament harmadik rendkívüli ülésén július 15-én az ellenzéki képviselők kezdeményezték Bratislav Gašić belügyminiszter leváltását. A vitában felszólalt Pásztor Bálint is a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) képviselőcsoportja nevében.
A frakcióvezető junior Pásztor a VMSZ nevében „teljes mértékben támogatta Bratislav Gašić belügyminisztert, mint ahogyan az Ana Brnabić által irányított teljes kormányt is”[1], ezért nem is szavazták meg a bizalmatlansági indítványt[2].
A belügyminiszter felmentésével szemben a junior Pásztor sokkal fontosabbnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy „a belügyminisztérium kötelékében az eddigieknél nagyobb számban legyenek jelen a nemzeti kisebbségek tagjai. Rávilágított arra a tíz évvel ezelőtt módosított törvényre is, miszerint a rendőrség, illetve a tűzoltóság vonatkozásában a kettős állampolgárság nem zárja ki a munkavállalást”[3]. A Véemesz politikusa „reményét fejezte ki, hogy a részarányos foglalkoztatás elve ezen a területen is hatékonyan megvalósul a jövőben”[4]. Ha tíz éve nem valósult meg, most ugyan miért valósulna meg hirtelen? Mire alapozza „reményét” a megélhetési politikus?
Az ifjú Pásztor a szerb képviselőház ülésén nem először nyilvánult meg (sikertelenül) a rendőrségi állomány nemzeti összetételének javítása érdekében.
Április 12-én arra buzdította a fiatalokat, hogy jelentkezzenek rendőrnek. – Joggal várjuk el, hogy fiataljainkból a szerb fiatalokkal egyenrangúan válhasson rendőr – írta a közösségi oldalán[5], annak kapcsán, hogy a Belügyminisztérium a rendőri hivatás iránt érdeklődő fiatalok számára felhívást tett közzé, miszerint a 2023/2024-es tanévtől 210 fiatal nyerhet felvételt a kamenicai Jakov Nenadović Középiskolába[6]. A VMSZ nevében „konkrét segítséget kínált”[7] a pályázóknak.
A pályázat kapcsán a Magyar Szó nevű Véemeszes szócső által aznap közölt nyilatkozatban „emlékeztetett arra, hogy a VMSZ évtizedek óta küzd azért, hogy a részarányos foglalkoztatás a gyakorlatban is megvalósuljon, a közigazgatásban és az igazságügyben egyaránt”[8]. Elismerte, hogy „a kilencvenes évek hozadéka és következménye, hogy a szerbiai magyarok, illetve a többi nemzeti kisebbségi közösség képviselői minden állami szervben messze a létszámuk alatt vannak jelen”[9].
– Mi konkrét lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ez megváltozzon, ám a változás csak lassan következik be, hiszen több évtizedes lemaradást kell pótolni. Több törvénybe is beiktattuk a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó elvet, nevezetesen azt, hogy amennyiben a közigazgatásban ugyanannak a pályázatnak a keretében egy, magát az adott nemzeti kisebbségi közösség képviselője és egy, magát a többségi nemzet képviselőjének valló személy jelentkezik, akkor a nemzeti kisebbségi közösséghez tartozó személyt kell előnyben részesíteni – nyilatkozta a pártlapnak[10].
Sinkovics Norbert újságíró, a Szabad Európa Rádió (RSE) szerb nyelvű portálján, július 24-én terjedelmes cikkben foglalkozott a nemzeti kisebbségek részvételével a rendőrség kötelékeiben. Kutatta, hogy mennyi nemzeti kisebbségi rendőr van, érdekli-e a kisebbségieket a rendőrségi munka, és hogy hogyan lehetne növeli számukat.
Megállapította: „a felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”[11].
– A nemzeti kisebbségekhez tartozók érdeklődése a rendőri képzés iránt Szerbiában nem növekszik a politikusok többéves kampánya és felhívása ellenére sem. Ezt mutatják az Újvidékhez közeli kamanci (Sremska Kamenicai) Alapfokú Rendőrképzési Központ [Police Akademy – Centar za osnovnu policijsku obuku – COPO[12]] Rendőrakadémiájának az RSE-hez eljutatott adatai – írja Sinkovics.
Kamancon a középiskolát fejezett jelentkezők képzése folyik, akik számára „az előadások egy évig tartanak”[13]. (A Danas nevű belgrádi napilap július 274-ei írása szerint a Belügyminisztérium pályázatot írt ki 1.100 kezdő számára a COPO-n. A pályázat augusztus 11-ig tart[14].)
A 2007-ben alapított Központ képzésére eddig összesen 8.800 jelölt iratkozott be. Ezek között „a nemzeti kisebbségek kevesebb, mint 7 százalékban vettek részt”. – A vajdasági nemzeti kisebbségek közül a magyarok száma tűnik ki 51-el (a 16 év alatt). A Központban megjegyezték, ezek a számok nem véglegesek, mivel az egyes osztályok képzése még folyamatban van.
A nemzeti kisebbségi jelöltek száma alacsony a Kriminalisztikai-rendőri Egyetemen Kriminalističko-policijski univerzitet[15]] is. Ennek az egyetemnek – közölték az RSE-vel – „az 1.300 hallgatója közül 10-en (!! – B. A.) tartoznak a nemzeti kisebbségekhez”. Hozzátették, hogy „csak azokról az egyetemi hallgatókról vannak adataik, akik nyilatkoztak a nemzeti hovatartozásukról”[16] (mivel Szerbia alkotmánya szerint a polgárok erről nem kötelesek nyilatkozni).
– A Belügyminisztérium nem válaszolt a RSE kérdésére, hogy a nemzeti kisebbségiek közül mennyien dolgoznak a rendőrségen, és hogy tesznek-e intézkedéseket a rendőri hivatásra motiválásuk érdekében – írja Sinkovics[17].
A belgrádi médiumok állítása szerint – amit a RSE-nak nem volt alkalma ellenőrizni – „a szerb rendőrségben jelenleg 1.300 nemzeti kisebbségi dolgozik”[18].
A rendőrségről szóló törvényben (137. cikk 3. bekezdésében)[19] az írja, hogy „munkaviszony létesítésekor a (Belügy)minisztérium tekintettel van a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletére, valamint annak az önkormányzati egységnek a területén hivatalos használatban lévő nyelv és az írás ismeretére, amelyikre a munkaviszonyt létesítő szervezeti egység alakult, a nemzeti kisebbségek és a többségi lakossághoz tartozó polgárok teljes egyenrangúsága érdekében”.
Maja Bjeloš, a nem kormányzati Belgrádi Biztonságpolitikai Központ [Beogradski centar za bezbednosnu politiku – BCBP[20]) vezető kutatója az RSE-nek elmondta, hogy „a Belügyminisztériumban a nemzeti kisebbségek képviselete az utóbbi 17 évben nem javult”. A közlése szerint a rendőrségen „2006-ban 1.276 nemzeti kisebbségi foglalkozatott volt”[21]. Ebből azonban nem lehet tudni, hogy mennyi magyar nemzetiségű volt.
Bjeloš értékelése szerint „a nemzeti kisebbségek részvétele a rendőrségi struktúrákban fontos, mivel ezáltal kifejezésre jut a másság iránti tisztelet, a nemzeti kisebbségi nyelvek ismerete által pedig megkönnyül a polgárokkal való kapcsolattartás a többnemzetiségű környezetekben”. (Az 1970-es években azok a rendőrségi dolgozók, akik a munkájukban használták a nemzeti kisebbségi nyelveket is, a fizetésük mellett még 10 százalékos jutalékban is részesültek.)
Ivana Milatović, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ/OSCE) munkatársa az RSE-nek rámutatott, hogy „csak a reprezentatív rendőrség képes megfelelni a komoly fenyegetések és bűncselekmények kihívásainak, és lehetővé tenni a polgárok közbiztonságát és az emberi jogok védelmét”. – Az a rendőrségi hivatalnokokkal való anyanyelven történő beszélgetés növeli a rendőrség hatékonyságát az áldozatokkal való interakcióban – tette hozzá.
Milatović elmondta, hogy 2022-ben az Alapfokú Rendőrképzési Központ felvételijére az előkészítők 468 részvevője közül 186 nemzeti kisebbségi volt, ami „a nemzeti kisebbségi közösségek erős érdeklődését mutatja a rendőrséghez való csatlakozás iránt”. Hozzátette, hogy ennek ellenére „a nemzeti kisebbségi rendőrök számának állandó csökkenése észlehető”.
Maja Bjeloš (BCBP) ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „nincsenek olyan kutatások, amelyek válaszolnának a kérdésre, hogy a nemzeti kisebbségeket miért nem érdekli jobban a rendőrség”.
Elmondása szerint, „az előző időszakban úgy hitték, hogy az a rossz anyagi helyzet és az alacsony fizetések a kulcsfontosságú okok között voltak”. – Illetve a rendőrség rossz viszonya a nemzeti kisebbségek iránt a kilencvenes években, valamint a szerb nyelv elégtelen ismerete – tette hozzá. Bjeloš szavai szerint az okok között lehet a korrupció jelenlétével kapcsolatos észlelés is, valamint a rendőrség megtorló szervként való megélése a hatalom szolgálatában.
A cikk végén Sinkovics Norbert idézi Maja Bjeloš szavait, miszerint „más államok tapasztalatai azt mutatják, hogy lehetséges a polgárok rendőrségi munkára való mozgósítása, de a kisebbségi csoportok nagyobb részvételéhez szükséges a társadalom demokratizálódása”.
– Kulcsfontosságú a rendőrség radikális és alapos reformja: mentesítése a politikától, a bűnözéstől és a polgárok szolgálata víziójához való visszatérés – hangoztatta Bjeloš. (A Belgrádban és a szerbiai városokban csaknem három hónapja tiltakozók egyik követelése Aleksadar Vulin, a biztonságügyi ügynökség (Bezbednosno-informativna agencija – BIA) igazgatójának menesztése – B. A.)
– A szerb nyelvórák szervezése azok számára, akik rendőrségi képzésben és oktatásban vesznek rész, és a nemzeti kisebbségi nyelvi tanfolyamok a rendőrség számára jó módszer lehet a fiatalok számára, hogy (rendőrségi munkára – B. A.) jelentkezzenek – hangoztatta Ivana Milatović, az EBESZ részéről.
Sinkovics emlékeztet arra is, hogy Pásztor Bálint „nemrégen rámutatott a kisebbségek képviseletének problémájára” és annak fontosságára, hogy a rendőrségen minél több magyar dolgozzon”.
Hiába a VMSZ úgymond igyekezete, a nemzeti kisebbségek részétele a rendőrségben – amint az Sinkovics írásból is kitűnik – nem javul(t), hanem folyamatosan csökken(t).
A magyarok (és általában a nemzeti kisebbségek) esetében a rendőrségben dolgozók száma egyúttal a hatalom iránti viszonyulás/bizalom fokmérője is lehet. A kilencvenes évektől – amikor az éppen hatalmon lévők „egy szendvicset ígértek” a magyaroknak az országból való távozásakor – ez a viszony fokozatosan elhidegült. Másrészt, a rendőrsében is folyamatos volt a felvételre jelentkező nemzeti kisebbségiek iránti bizalmatlanság.
Szerbiában a magyarok jelenléte nem csak a rendőrségben ritka, de – s ez csak súlyosbítja helyzetet – most már a közigazgatásban, az igazságügyben és közvállalatokban is.
Ökrész Rozália, a VMSZ (önhibáján kívüli) szerbiai parlamenti képviselője, a 2021. november 24-ei parlamenti felszólalásában kiemelte, „a lakosság (akkor még – B. A.) 13 százaléka magyar nemzetiségű, de a tartományi és az önkormányzatok egységeiben a foglalkoztatottak aránya csupán 4,52 százaléka tartozik ehhez a kisebbséghez”[22].
Ha ilyenek az arányok a magyar-szerb barátság történelmi csúcspontján, milyenek lesznek, ha ez a hazug eufória alábbhagy?!
A Pásztorok sikertelen politikájának az eredménye, nem csak az, hogy Vajdaságban az utóbbi 11 alatt 27,36 százalékkal, vagyis 69.457 magyar emberrel kevesebb lett és most már 182.321-re csökkent a magyar közösség tagjainak száma – akik a magyart tekintik anyanyelvüknek pedig még kevesebb – mindössze 170 875 személy[23] –, de az is, hogy a magyarok a foglalkoztatottság peremére szorulnak a társadalom egyre több területén.
Másrészt, Vajdaság északi, határmenti övezeteiben a (főleg) magyarlakta lakosság újabban ismét napokig tartó fegyverropogás mellett tölti napjait. A migránsokat csempésző bandák egymásközti leszámolásai zajlanak. A lakosok hiába hívják a rendőrséget, azok, ha ki is szállnak, nem csinálnak semmit, várják a rendeletet. Az emberek ki se mernek lépni a házukból. Egy-egy udvarban többszáz töltényt lehet összeszedni a „csaták” után. Ilyen rendőrség, ilyen állambiztonság hogyan lehetne vonzó bárkinek is?! Hogyan működik ez az állam (már elég hosszú ideje), ha a lakosságnak önszerveződve kell megvédeni magát?!
A frakcióvezető junior Pásztor a VMSZ nevében „teljes mértékben támogatta Bratislav Gašić belügyminisztert, mint ahogyan az Ana Brnabić által irányított teljes kormányt is”[1], ezért nem is szavazták meg a bizalmatlansági indítványt[2].
A belügyminiszter felmentésével szemben a junior Pásztor sokkal fontosabbnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy „a belügyminisztérium kötelékében az eddigieknél nagyobb számban legyenek jelen a nemzeti kisebbségek tagjai. Rávilágított arra a tíz évvel ezelőtt módosított törvényre is, miszerint a rendőrség, illetve a tűzoltóság vonatkozásában a kettős állampolgárság nem zárja ki a munkavállalást”[3]. A Véemesz politikusa „reményét fejezte ki, hogy a részarányos foglalkoztatás elve ezen a területen is hatékonyan megvalósul a jövőben”[4]. Ha tíz éve nem valósult meg, most ugyan miért valósulna meg hirtelen? Mire alapozza „reményét” a megélhetési politikus?
Az ifjú Pásztor a szerb képviselőház ülésén nem először nyilvánult meg (sikertelenül) a rendőrségi állomány nemzeti összetételének javítása érdekében.
Április 12-én arra buzdította a fiatalokat, hogy jelentkezzenek rendőrnek. – Joggal várjuk el, hogy fiataljainkból a szerb fiatalokkal egyenrangúan válhasson rendőr – írta a közösségi oldalán[5], annak kapcsán, hogy a Belügyminisztérium a rendőri hivatás iránt érdeklődő fiatalok számára felhívást tett közzé, miszerint a 2023/2024-es tanévtől 210 fiatal nyerhet felvételt a kamenicai Jakov Nenadović Középiskolába[6]. A VMSZ nevében „konkrét segítséget kínált”[7] a pályázóknak.
A pályázat kapcsán a Magyar Szó nevű Véemeszes szócső által aznap közölt nyilatkozatban „emlékeztetett arra, hogy a VMSZ évtizedek óta küzd azért, hogy a részarányos foglalkoztatás a gyakorlatban is megvalósuljon, a közigazgatásban és az igazságügyben egyaránt”[8]. Elismerte, hogy „a kilencvenes évek hozadéka és következménye, hogy a szerbiai magyarok, illetve a többi nemzeti kisebbségi közösség képviselői minden állami szervben messze a létszámuk alatt vannak jelen”[9].
– Mi konkrét lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ez megváltozzon, ám a változás csak lassan következik be, hiszen több évtizedes lemaradást kell pótolni. Több törvénybe is beiktattuk a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó elvet, nevezetesen azt, hogy amennyiben a közigazgatásban ugyanannak a pályázatnak a keretében egy, magát az adott nemzeti kisebbségi közösség képviselője és egy, magát a többségi nemzet képviselőjének valló személy jelentkezik, akkor a nemzeti kisebbségi közösséghez tartozó személyt kell előnyben részesíteni – nyilatkozta a pártlapnak[10].
Sinkovics Norbert újságíró, a Szabad Európa Rádió (RSE) szerb nyelvű portálján, július 24-én terjedelmes cikkben foglalkozott a nemzeti kisebbségek részvételével a rendőrség kötelékeiben. Kutatta, hogy mennyi nemzeti kisebbségi rendőr van, érdekli-e a kisebbségieket a rendőrségi munka, és hogy hogyan lehetne növeli számukat.
Megállapította: „a felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”[11].
– A nemzeti kisebbségekhez tartozók érdeklődése a rendőri képzés iránt Szerbiában nem növekszik a politikusok többéves kampánya és felhívása ellenére sem. Ezt mutatják az Újvidékhez közeli kamanci (Sremska Kamenicai) Alapfokú Rendőrképzési Központ [Police Akademy – Centar za osnovnu policijsku obuku – COPO[12]] Rendőrakadémiájának az RSE-hez eljutatott adatai – írja Sinkovics.
Kamancon a középiskolát fejezett jelentkezők képzése folyik, akik számára „az előadások egy évig tartanak”[13]. (A Danas nevű belgrádi napilap július 274-ei írása szerint a Belügyminisztérium pályázatot írt ki 1.100 kezdő számára a COPO-n. A pályázat augusztus 11-ig tart[14].)
A 2007-ben alapított Központ képzésére eddig összesen 8.800 jelölt iratkozott be. Ezek között „a nemzeti kisebbségek kevesebb, mint 7 százalékban vettek részt”. – A vajdasági nemzeti kisebbségek közül a magyarok száma tűnik ki 51-el (a 16 év alatt). A Központban megjegyezték, ezek a számok nem véglegesek, mivel az egyes osztályok képzése még folyamatban van.
A nemzeti kisebbségi jelöltek száma alacsony a Kriminalisztikai-rendőri Egyetemen Kriminalističko-policijski univerzitet[15]] is. Ennek az egyetemnek – közölték az RSE-vel – „az 1.300 hallgatója közül 10-en (!! – B. A.) tartoznak a nemzeti kisebbségekhez”. Hozzátették, hogy „csak azokról az egyetemi hallgatókról vannak adataik, akik nyilatkoztak a nemzeti hovatartozásukról”[16] (mivel Szerbia alkotmánya szerint a polgárok erről nem kötelesek nyilatkozni).
– A Belügyminisztérium nem válaszolt a RSE kérdésére, hogy a nemzeti kisebbségiek közül mennyien dolgoznak a rendőrségen, és hogy tesznek-e intézkedéseket a rendőri hivatásra motiválásuk érdekében – írja Sinkovics[17].
A belgrádi médiumok állítása szerint – amit a RSE-nak nem volt alkalma ellenőrizni – „a szerb rendőrségben jelenleg 1.300 nemzeti kisebbségi dolgozik”[18].
A rendőrségről szóló törvényben (137. cikk 3. bekezdésében)[19] az írja, hogy „munkaviszony létesítésekor a (Belügy)minisztérium tekintettel van a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletére, valamint annak az önkormányzati egységnek a területén hivatalos használatban lévő nyelv és az írás ismeretére, amelyikre a munkaviszonyt létesítő szervezeti egység alakult, a nemzeti kisebbségek és a többségi lakossághoz tartozó polgárok teljes egyenrangúsága érdekében”.
Maja Bjeloš, a nem kormányzati Belgrádi Biztonságpolitikai Központ [Beogradski centar za bezbednosnu politiku – BCBP[20]) vezető kutatója az RSE-nek elmondta, hogy „a Belügyminisztériumban a nemzeti kisebbségek képviselete az utóbbi 17 évben nem javult”. A közlése szerint a rendőrségen „2006-ban 1.276 nemzeti kisebbségi foglalkozatott volt”[21]. Ebből azonban nem lehet tudni, hogy mennyi magyar nemzetiségű volt.
Bjeloš értékelése szerint „a nemzeti kisebbségek részvétele a rendőrségi struktúrákban fontos, mivel ezáltal kifejezésre jut a másság iránti tisztelet, a nemzeti kisebbségi nyelvek ismerete által pedig megkönnyül a polgárokkal való kapcsolattartás a többnemzetiségű környezetekben”. (Az 1970-es években azok a rendőrségi dolgozók, akik a munkájukban használták a nemzeti kisebbségi nyelveket is, a fizetésük mellett még 10 százalékos jutalékban is részesültek.)
Ivana Milatović, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ/OSCE) munkatársa az RSE-nek rámutatott, hogy „csak a reprezentatív rendőrség képes megfelelni a komoly fenyegetések és bűncselekmények kihívásainak, és lehetővé tenni a polgárok közbiztonságát és az emberi jogok védelmét”. – Az a rendőrségi hivatalnokokkal való anyanyelven történő beszélgetés növeli a rendőrség hatékonyságát az áldozatokkal való interakcióban – tette hozzá.
Milatović elmondta, hogy 2022-ben az Alapfokú Rendőrképzési Központ felvételijére az előkészítők 468 részvevője közül 186 nemzeti kisebbségi volt, ami „a nemzeti kisebbségi közösségek erős érdeklődését mutatja a rendőrséghez való csatlakozás iránt”. Hozzátette, hogy ennek ellenére „a nemzeti kisebbségi rendőrök számának állandó csökkenése észlehető”.
Maja Bjeloš (BCBP) ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „nincsenek olyan kutatások, amelyek válaszolnának a kérdésre, hogy a nemzeti kisebbségeket miért nem érdekli jobban a rendőrség”.
Elmondása szerint, „az előző időszakban úgy hitték, hogy az a rossz anyagi helyzet és az alacsony fizetések a kulcsfontosságú okok között voltak”. – Illetve a rendőrség rossz viszonya a nemzeti kisebbségek iránt a kilencvenes években, valamint a szerb nyelv elégtelen ismerete – tette hozzá. Bjeloš szavai szerint az okok között lehet a korrupció jelenlétével kapcsolatos észlelés is, valamint a rendőrség megtorló szervként való megélése a hatalom szolgálatában.
A cikk végén Sinkovics Norbert idézi Maja Bjeloš szavait, miszerint „más államok tapasztalatai azt mutatják, hogy lehetséges a polgárok rendőrségi munkára való mozgósítása, de a kisebbségi csoportok nagyobb részvételéhez szükséges a társadalom demokratizálódása”.
– Kulcsfontosságú a rendőrség radikális és alapos reformja: mentesítése a politikától, a bűnözéstől és a polgárok szolgálata víziójához való visszatérés – hangoztatta Bjeloš. (A Belgrádban és a szerbiai városokban csaknem három hónapja tiltakozók egyik követelése Aleksadar Vulin, a biztonságügyi ügynökség (Bezbednosno-informativna agencija – BIA) igazgatójának menesztése – B. A.)
– A szerb nyelvórák szervezése azok számára, akik rendőrségi képzésben és oktatásban vesznek rész, és a nemzeti kisebbségi nyelvi tanfolyamok a rendőrség számára jó módszer lehet a fiatalok számára, hogy (rendőrségi munkára – B. A.) jelentkezzenek – hangoztatta Ivana Milatović, az EBESZ részéről.
Sinkovics emlékeztet arra is, hogy Pásztor Bálint „nemrégen rámutatott a kisebbségek képviseletének problémájára” és annak fontosságára, hogy a rendőrségen minél több magyar dolgozzon”.
Hiába a VMSZ úgymond igyekezete, a nemzeti kisebbségek részétele a rendőrségben – amint az Sinkovics írásból is kitűnik – nem javul(t), hanem folyamatosan csökken(t).
A magyarok (és általában a nemzeti kisebbségek) esetében a rendőrségben dolgozók száma egyúttal a hatalom iránti viszonyulás/bizalom fokmérője is lehet. A kilencvenes évektől – amikor az éppen hatalmon lévők „egy szendvicset ígértek” a magyaroknak az országból való távozásakor – ez a viszony fokozatosan elhidegült. Másrészt, a rendőrsében is folyamatos volt a felvételre jelentkező nemzeti kisebbségiek iránti bizalmatlanság.
Szerbiában a magyarok jelenléte nem csak a rendőrségben ritka, de – s ez csak súlyosbítja helyzetet – most már a közigazgatásban, az igazságügyben és közvállalatokban is.
Ökrész Rozália, a VMSZ (önhibáján kívüli) szerbiai parlamenti képviselője, a 2021. november 24-ei parlamenti felszólalásában kiemelte, „a lakosság (akkor még – B. A.) 13 százaléka magyar nemzetiségű, de a tartományi és az önkormányzatok egységeiben a foglalkoztatottak aránya csupán 4,52 százaléka tartozik ehhez a kisebbséghez”[22].
Ha ilyenek az arányok a magyar-szerb barátság történelmi csúcspontján, milyenek lesznek, ha ez a hazug eufória alábbhagy?!
A Pásztorok sikertelen politikájának az eredménye, nem csak az, hogy Vajdaságban az utóbbi 11 alatt 27,36 százalékkal, vagyis 69.457 magyar emberrel kevesebb lett és most már 182.321-re csökkent a magyar közösség tagjainak száma – akik a magyart tekintik anyanyelvüknek pedig még kevesebb – mindössze 170 875 személy[23] –, de az is, hogy a magyarok a foglalkoztatottság peremére szorulnak a társadalom egyre több területén.
Másrészt, Vajdaság északi, határmenti övezeteiben a (főleg) magyarlakta lakosság újabban ismét napokig tartó fegyverropogás mellett tölti napjait. A migránsokat csempésző bandák egymásközti leszámolásai zajlanak. A lakosok hiába hívják a rendőrséget, azok, ha ki is szállnak, nem csinálnak semmit, várják a rendeletet. Az emberek ki se mernek lépni a házukból. Egy-egy udvarban többszáz töltényt lehet összeszedni a „csaták” után. Ilyen rendőrség, ilyen állambiztonság hogyan lehetne vonzó bárkinek is?! Hogyan működik ez az állam (már elég hosszú ideje), ha a lakosságnak önszerveződve kell megvédeni magát?!
BOZÓKI Antal
__________
[1] Pásztor Bálint: Kedves ellenzéki képviselők, önök épp most betonozták be a kormányt legalább 180 napra!
https://szmsz.press/2023/06/15/pasztor-balint-kedves-ellenzeki-kepviselok-onok-epp-most-betonoztak-be-a-kormanyt-legalabb-180-napra/, 2023. június 15. 19:52, és Pásztor Bálint.
https://www.facebook.com/drpasztorbalint/videos/3505874009628305, 2023. június 15. 19:56.
Lásd még a Politikai (le)szereplések c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2023. július 14. 12:21
[2] Dr. Pásztor Bálint: A részarányos foglalkoztatásnak a rendőrségen belül is meg kell valósulnia.
https://www.magyarszo.rs/hu/5263/kozelet/287725/, 2023. június 15. 18:29 >> 2023. június 16. 10:31
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Pásztor Bálint. https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2022. április 12. 8:40
[6] P. E.: Még lehet jelentkezni a kamenicai középiskolába. https://www.magyarszo.rs/hu/5208/kozelet/284137/M%C3%A9g-lehet-jelentkezni-a-kamenicai-k%C3%B6z%C3%A9piskol%C3%A1ba.htm, 2023. április 12. 07:18 >> 2023. április 13. 09:37
[7] Pásztor Bálint – az 5-ös jegyzetben.
[8] P. E. írása – a 6-os jegyzetben.
[9] Uo.
[10] Uo. Lásd még a Pásztor: Jelentkezzenek rendőrnek! https://szmsz.press/2023/04/12/pasztor-jelentkezzenek-rendornek/, 2023. április 12. 10:39, és a Jelentkezzen rendőrnek! c. írást. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/jelentkezzen-rendornek, 2023. május 22. 10:21
[11] Norbert Šinković: Uprkos pozivima slaba zastupljenost manjina za rad u policiji Srbije [A felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”]. https://www.slobodnaevropa.org/a/nacionalne-manjine-srbija-policija/32510332.html, 2023. július 24.
[12] Police Academy (Центар за основну полицијску обуку Сремска Каменица). https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Centar+za+osnovnu+policijsku+obuku
[13] Lásd a 11-es alatti írást.
[14] MUP raspisao konkurs za upis 1.100 polaznika u Centar za osnovnu policijsku obuku [A Belügyminisztérium 1.100 kezdő felvételére írt ki pályázatot az Alapfokú Rendőrképzési Központba].
https://www.danas.rs/vesti/drustvo/mup-raspisao-konkurs-za-upis-1-100-polaznika-u-centar-za-osnovnu-policijsku-obuku/
[15] Lásd a 11-es alatti írást.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Zakon o policiji [Törvény rendőrségről]. "Sl. glasnik RS" [Szerbia Hivatalos Közlönye], 6/2016, 24/2018 és 87/2018 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_policiji.html
[20] Beogradski centar za bezbednosnu politiku. https://bezbednost.org/
[21] Lásd a 11-es alatti írást.
[22] Adók, kisajátítás, mezőgazdasági alapok. Magyar Szó, 2021. november 25. 4., és/vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/4785/kozelet_belfold/254854/, 2021. november 25. 01:02
[23] VMDK. https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/posts/3559107874333095/?notif_id=1689076373777796¬if_t=group_post_mention&ref=notif, 2023. július 11. 13:52.
[1] Pásztor Bálint: Kedves ellenzéki képviselők, önök épp most betonozták be a kormányt legalább 180 napra!
https://szmsz.press/2023/06/15/pasztor-balint-kedves-ellenzeki-kepviselok-onok-epp-most-betonoztak-be-a-kormanyt-legalabb-180-napra/, 2023. június 15. 19:52, és Pásztor Bálint.
https://www.facebook.com/drpasztorbalint/videos/3505874009628305, 2023. június 15. 19:56.
Lásd még a Politikai (le)szereplések c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2023. július 14. 12:21
[2] Dr. Pásztor Bálint: A részarányos foglalkoztatásnak a rendőrségen belül is meg kell valósulnia.
https://www.magyarszo.rs/hu/5263/kozelet/287725/, 2023. június 15. 18:29 >> 2023. június 16. 10:31
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Pásztor Bálint. https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2022. április 12. 8:40
[6] P. E.: Még lehet jelentkezni a kamenicai középiskolába. https://www.magyarszo.rs/hu/5208/kozelet/284137/M%C3%A9g-lehet-jelentkezni-a-kamenicai-k%C3%B6z%C3%A9piskol%C3%A1ba.htm, 2023. április 12. 07:18 >> 2023. április 13. 09:37
[7] Pásztor Bálint – az 5-ös jegyzetben.
[8] P. E. írása – a 6-os jegyzetben.
[9] Uo.
[10] Uo. Lásd még a Pásztor: Jelentkezzenek rendőrnek! https://szmsz.press/2023/04/12/pasztor-jelentkezzenek-rendornek/, 2023. április 12. 10:39, és a Jelentkezzen rendőrnek! c. írást. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/jelentkezzen-rendornek, 2023. május 22. 10:21
[11] Norbert Šinković: Uprkos pozivima slaba zastupljenost manjina za rad u policiji Srbije [A felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”]. https://www.slobodnaevropa.org/a/nacionalne-manjine-srbija-policija/32510332.html, 2023. július 24.
[12] Police Academy (Центар за основну полицијску обуку Сремска Каменица). https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Centar+za+osnovnu+policijsku+obuku
[13] Lásd a 11-es alatti írást.
[14] MUP raspisao konkurs za upis 1.100 polaznika u Centar za osnovnu policijsku obuku [A Belügyminisztérium 1.100 kezdő felvételére írt ki pályázatot az Alapfokú Rendőrképzési Központba].
https://www.danas.rs/vesti/drustvo/mup-raspisao-konkurs-za-upis-1-100-polaznika-u-centar-za-osnovnu-policijsku-obuku/
[15] Lásd a 11-es alatti írást.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Zakon o policiji [Törvény rendőrségről]. "Sl. glasnik RS" [Szerbia Hivatalos Közlönye], 6/2016, 24/2018 és 87/2018 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_policiji.html
[20] Beogradski centar za bezbednosnu politiku. https://bezbednost.org/
[21] Lásd a 11-es alatti írást.
[22] Adók, kisajátítás, mezőgazdasági alapok. Magyar Szó, 2021. november 25. 4., és/vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/4785/kozelet_belfold/254854/, 2021. november 25. 01:02
[23] VMDK. https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/posts/3559107874333095/?notif_id=1689076373777796¬if_t=group_post_mention&ref=notif, 2023. július 11. 13:52.
